Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. október 28. Október 23—25. között Moszkvában megtartotta 97. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok ál­landó képviselői, a kormá­nyok elnökhelyettesei vettek részt. Hazánkat Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese képviselte. Az ülésen megfigyelőként jelen volt Ju­goszlávia képviselője. Megvizsgálták a nemzetközi termelési együttműködés és a szakosítás fejlődését, s újabb döntéseket hoztak arról, ho­gyan egyeztessék a tagorszá­gok iparfejlesztési politiká­jukat. Az ülés résztvevői egyetér­tettek abban, hogy a jövőben tovább kell fejleszteni a Minden összeköttetés meg­szakadt Khorramshahrral — jelentette hétfőn a teheráni rádió. A város teljes elszige­telődésének okaként a rádió abadani forrásokat idézve azt említette, hogy az iraki ne­héztüzérség támadása súlyo­san megrongálta a kikötővá­rost Abadanna'l összekötő hi­dat. Iraki hadijelentések arról számoltak be, hogy csapataik­nak harckocsi- és légitáma­dással sikerült meghiúsítani­uk az irániak kitörési kísér­letét Abadiannál. Szaddam Husszein iraki el­nök Indira Gandhi indiai kor­mányfő személyes megbízott­ja előtt Bagdadban megismé­telte tűzszüneti javaslatát. A háború okairól ismét azt han­goztatta, hogy Irak „szabad­ságának ás szuverenitásának a védelmére, törvényes jogai­nak a helyreállításáért” fo­gott fegyvert. Az iraki elnök Bagdadnak tárgyalásos ren­dezésére való készségét vál­tozatlanul a Shatt A1 Arab víziót iránti igényével kap­csolta össze. A-z iráni parlament vasárnap megkezdett ülését hétfőn el­napolták anélkül, hogy bármi­lyen döntést hoztak volnak az amerikai túszok szabadon bo­KGST-tagországok együtt­működését a magasabb mű­szaki színvonalat képviselő gépek és berendezések gyár­tásában. Közösen olyan új termelési eszközöket, köztük ipari robotokat, gyártásirá­nyító, bányaifeltáró, nagy pon­tosságú fémmegmunkáló és általános gépgyártó berende­zéseket kell kidolgozni, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a KGST-tagországaiban tovább csökkenjen a kétkezi, fizikai munka aránya, emelkedjék a mezőgazdásági s az élelmi­szeripar gépesítettsége. A végrehajtó bizottság meg­vitatta, hogyan lehetne újabb megtakarításokat elérni a tagországok fűtő- és nyers­anyag-felhasználásában. esátására vonatkozó feltéte­lekről. Amerikai forrásúk szerint a vasárn'api ülésen elvetették, hogy az iraki—iráni háború befejezéséig halasszák el a döntést és azt a követelést is, hogy a túszok szabadon bo­csátása fejében az Egyesült Államok haderőit tiltsák ki a Perzsa-öböl térségéből. Az ABC amerikai rádió- és tv-állomás vasárnap este megerősítette, hogy Carter amerikai elnök a múlt hét Meghallgatták a KGST és a Közös Piac közötti tárgyalá­sokról szóló tájékoztatót. Megerősítették, hogy bár a Közös Piac mindeddig nem adott kedvező választ a KGST építő javaslataira1, a KGST kész folytatni a két gazdasá­gi szervezet közötti együttmű­ködés fejlesztésére, megálla­podás kötésére irányuló pár­beszédet. A tanácskozás végül a KGST bizottságainak és más szerveinek munkarendjével kapcsolatos döntéseket ho­zott. A végrehajtó bizottság ülé­se a baráti és elvtársi kölcsö­nös megértés légkörében zaj­lott le. közepén levélben tájékoztatta Baniszadr iráni államfőt ar­ról, hogy a washingtoni kor­mányzat Kohmeini négy fel­tétele közül hármat hajlandó teljesíteni: nem avatkozik be Irán belügyaibe, felszabadítja az amerikai bankokban zárolt iráni betéteket és lemond az Iránnal szemben támasztott pénzügyi követelésekről. A sah vagyonának kiszolgálta­tására — mint Carter han­goztatta — a kormányzat nem illetékes, azt magánjogi úton kell megoldani. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Péter Já­nosnak, az országgyűlés al- elnökének kiemelkedő köz­életi tevékenysége elismeré­seként, 70. születésnapja al­kalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át hét­főn. Jelen volt az eseményen Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője. BELGRAD Cvijetin Mijatovics, a ju­goszláv államelnökség elnöke hétfőn fogadta Jasszer Ara- fatot, a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét. Arafat vasárnap érkezett Belgrádba Veszelin Gyurano- vicsnak, a szövetségi kor­mány elnökének meghívásá­ra, s vendéglátójával nyom­ban megbeszélést folytatott időszerű nemzetközi kérdé­sekről. köztük elsősorban a közel-keleti helyzetről és az iraki—iráni konfliktusról. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hétfőn Ivan Vasziljevics Arhipovot nevezte ki a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének el­ső helyettesévé. LUSAKA A kormány megdöntésére irányuló, a Dél-afrikai Köz­társaság és Zaire által támo­gatott összeesküvést lepleztek le Zambiában — közölte hét­főn egy lusakai sajtókonfe­rencián Kenneth Kaunda zambiai elnök. A puccskísér­let kapcsán magas rangú kormánytisztviselőket tartóz­tattak le, köztük a miniszter- tanács védelmi kérdésekben illetékes titkárát, a Bank of Zambia volt vezetőit, az or­szág londoni nagykövetét és más személyeket. Irak és Irán viszálya Mozgásban a túszügy Lelőtt iráni repülőgép roncsai az iraki főváros, Bagdad kő zelében. (Képtávírónkon érkezett.) akkor lehet számítani, ha Washington betartja a kato­nai paritás általa is elismert elvét. Tehát: a hadásza*! mérleg részét képező előre­tolt amerikai hordozóeszkö­zök ritkításáról, vagy leépí­téséről is tárgyalni kell! _ A Pentagon vonakodik et­től. Úgy tesz, mintha ezek nem is léteznének. Pedig a szocialista országok közelében lévő repülőterekről, a part­menti vizeken hajózó anya- hajókról és tengeralattjárók­ról a Szovjetunió területén lévő célpontokat is fenyeget­nek az atom robbanófejekkel ellátott lééi bombák, rakéták. A tárgyalássorozat elnevezé­sének — hangoztat ják Moszk­vában — erre utalnia kell. Mindez nem formális vita. A szocialista nagyhatalom kéoviselői számtalanszor ki­fejtették: érdekük a nukleá­ris leszerelés. Európában már annvi atomfegyver van, ami a hirosimai bomba pusztító­erejét sokezerszeresen múlja felül. A leszerelés, a fegyver- zetkorlátozás azonban kizá­rólag a kölcsönösség alapján mehet végbe. A történelem arra tanít, hogy az egyoldalú engedmények megengedhe­tetlen ek ilyen súlyú straté­giai kérdésekben. A Szovjetunió azon van, hogy a dialógust, a lét pár­beszédét fenntartsa. Szüksé­ges a megbeszélés folytatása, a kölcsönös megértés keresé­se. Csak ígv lehet elkerülni, hogv az enyhülés eredményei .még komolyabb veszélybe kerüljenek. MIKLÓS GÁBOR Genf: a let párbeszéde Genfben a szakértők között megkezdődött az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról a szovjet—amerikai tárgyalás. A szovjet kezdeményezésre létrejött megbeszé­lés a majdani SALT—III. előkészítését szolgálja. A múlt hét elejétől újság­írók, televíziós csoportok vá­rakoztak a svájci konferen­ciavárosban a szovjet—ame­rikai tárgyalás megkezdésére. A küldöttségek megérkezése után nyilvánvalóvá vált: Moszkva és Washington ta­pasztalt szakértőket küldött Genfbe, olyan diplomatákat, akik a SALT—II szerződés hosszú és nehéz tárgyalás- sorozatán bizonyították ké­pességüket a kompromisszu­mok megtalálásában. AZ 572 RAKÉTA TÖRTÉNETE Mindazonáltal a genfi megbeszélések különlegesen nehéznek ígérkeznek. Az el­ső találkozókon még az sem dőlt el, hogy miről is tárgyal­janak a küldöttségek. Emlékeztessünk: a hadá­szati fegyverzetkorlátozásról folytatott szovjet—amerikai tárgyalás menetrendjében a második SALT-szerződés után kerülne sorra olyan megállapodás megszövegezé­se, amely már az Európában elhelyezett nukleáris fegy­verzetet is érinti. A Szovjet­unió egyúttal jelezte, hogy előbb-utóbb a brit és a fran­cia atomfegyverekről szintén tárgyalni kell. Tavaly azon­ban a NATO olyan lépést tett, amely az európai katonai egyensúly megbomlásával, új rakétafegyverkezési ver­sennyel fenyeget. Az úgynevezett euroraké- tákról van szó. Arról a terv­ről, hogy az elkövetkező években a nyugat-európai NATO-államok területén 572 amerikai, közép-hatótávolsá­gú rakétát helyeznek el. Ezt a fejlesztést, amely fenyegeti a szovjet—amerikai hadásza­ti egyensúlyt, azzal indokol­ják, hogy a Szovjetunió kor­szerűsítette közép-hatótávol­ságú rakétaerőit. Csakhogy ezeket a rakétákat, amelyek kizárólag a Szovjetunió te­rületén állomásoznak, azért állították fel, hogy kiegyen­súlyozzák a Nyugat-Európá- ban lévő, előretolt amerikai nukleáris rakétákat, távolsá­gi vadászbombázókat, vala­mint a brit és a francia atomütőerőt. Uj NATO- rakéták elhelyezése Európá­ban tehát nem indokolt. A Szovjetunió ezek után is haj­landóságot mutatott rakétái számának egyoldalú korláto­zására, ha a NATO eláll „eurorakéta-tervétől”. A nyu­gati országok azonban nem ragadták meg az alkalmat, s tavaly decemberben, brüsz- szeli tanácskozásukon hatá­rozatot hoztak arról, hogy az NSZK. Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia és Olasz­ország földjére amerikai, kö­zép-hatótávolságú atomfegy­ver-hordozóeszközöket tele­pítenek, olyanokat, amelyek szovjet célpontokra irányul­nak. Tavaly december óta a nemzetközi politikában viha­ros hónapok teltek el és sok más mellett ez a kérdés szin­te állandóan a napirenden szerepelt. Moszkva mind­annyiszor emlékeztetett rá, hogy ez a lépés vezetett a kelet—nyugati kapcsolatok lehűléséhez. Szükséges tehát, hogy az említett rakéták ne kerüljenek Európába. Meg­tárgyalták e kérdést Schmidt nyugatnémet kormányfő moszkvai látogatásán is és a kancellár közvetítése hozzá­járult a párbeszéd felvéte­léhez. ELNEVEZÉS-VITA A Schmidt—Brezsnyev megbeszélés után ismeretessé vált: a Szovjetunió még a SALT—II ratifikálása előtt hajlandó megkezdeni a kér­déskörben a tárgyalást. A genfi megbeszélés elne­vezése vitatott a kezdet pil­lanatától. Az amerikai fél ugyanis a saját terminológiá­ját használva, úgy akarta fel­tüntetni, mintha a napiren­den csak a Szovjetunió olda­lán lévő rakétákról lehetne szó, illetve azokról a még nem létező amerikai fegyve­rekről, amelyek telepítését a NATO decemberi határozata előírja. Moszkvában ezért rá­mutatnak : az adok-veszek ilyen amerikai felfogása el­fogadhatatlan. MegállaDodás- ra. a fegyverrendszerek le­építésére, s az új fegyverke­zési hajsza elkerülésére csak Elutazott a francia szenátus elnöke Hétfőn reggel elutazott Bu­dapestről Alain Poher, a francia szenátus elnöke, aki Apró Antalnak, az országgyű­lés elnökének meghívására, hivatalos 'látogatáson tartóz­kodott Magyarországon. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal bú­csúztatta. Megjelent Jacques Lecompt, a Francia Köztársa­ság budapesti nagykövete is. (MTI) Lord Carrington életrajza Peter Alexander Rubert Car­rington az ötödik Lord Carring­ton egyetlen fiaként, 1919-ben született. Iskoláit Etonban és Sandhurtsban, a királyi katonai akadémián végezte. Apja halá­lát követően (1938) kapta meg a lord címet. 1945-ben vissza­vonult a katonai pályától és mezőgazdasággal foglalkozott, s ekkortól vesz részt aktívan a parlament munkájában. Amikor 1951-ben a konzer­vatív párt került hatalomra, a mezőgazdasági és halászati mi­nisztériumban parlamenti ál­lamtitkár lett, majd 1954-ben a hadügyminisztérium parlamenti államtitkárává nevezték ki. 1956-tól Nagy-Britannia auszt­ráliai főbiztosa. Ausztráliai ki­küldetése befejeztével — 1959- ben — ismét politikával kezdett foglalkozni: kinevezték az ad­miralitás első lordjának és tit­kos tanácsosnak (privy coun­sellor). 1963-tól tárca nélküli miniszter a Lordok Házában. Az 1970-ben megalakult kon­zervatív párti kormányban had­ügyminiszter, majd 1971 máju­sában átvette a légügyi ellátá­si tárca vezetését is. E tárcák vezetése alól történt felmentése után energiaügyi miniszter lett, ezt a tisztséget töltötte be az 1974 februári általános válasz­tásokig, amikor is a konzerva­tív párt — amelynek 1972 és 1974 között elnöke volt — vá­lasztási vereséget szenvedett. 1974 októberétől 1979-ig az ellenzék vezére volt a Lordok Házában. A konzervatív párt 1979 májusi választási győzel­me után, az új konzervatív pár­ti kormányban a külügyminisz­teri tárcát kapta meg. Takarékláng-trükk Hétfő esti kommentárunk. Ha valaki néhány esztendeje megkockáztatta volna azt a jövendölést, hogy az egyiptomi fővárosban 1980 őszén az ál­lamfőknek világszerte kijáró huszonegy ágyúlövássel üdvöz- lik Izrael köztársasági elnökét, alighanem furcsán néztek vol­na az illetőre. Most pedig pontosan ez történt — részeként egy olyan, fordulatokban és ellentmondásokban gazdag folyamat­nak, amely maga is csak része egy térben és időben még tá- gabb eseménysorozatnak. Milyen körülmények 'között érkezett Jichak Navon, Szadat elnök meghívására, ötnapos hivatalos látogatásra Kairóba? Az amerikai égisz alatt megkötött egyiptomi—izraeli meg­állapodás, a sokat emlegetett Camp David-i egyezmény olyan washingtoni terv alkotóeleme — legfontosabb eleme — volt, amely az Egyesült Államok érdekeinek megfelelően rendez­né át a Közel-Kelet meglehetősen kósza erővonalait. A terv végrehajtása megtorpant. Egyiptom az arab világban szinte teljesen elszigetelődött. Carter elnök számára — a palesztin autonómia, az agresszív izraeli telepíltéspolitika, a megszállt területűken tanúsított ma­gatartás és más problémák miatt — nem következett be a választási szempontból oly fontos szákasz: a Camp David-i koncepció afféle látványos megkoronázása. A Fehér Ház — és voltaiképpen valamennyi érdekelt — szá­mára egyetlen megoldásféle kínálkozott: takaréklángra tenni az egész ügyet és megteremteni legalább annak az illúzióját, hogy majd valamikor az elnökválasztás után, a januárra ter­vezett hármas washingtoni találkozón, tovább lépnek. Ma pontosan erről van szó. Az illúziókeltés, a takarákláng- trükk követelményeinek, egyfajta látszat-folyamatosság fenn­tartásának tökéletesen megfelel az igazi hatalommal nem ren­delkező, de mégiscsak a legmagasabb rang birtokosaként ér­kező Navon kaióri látogatása. Van azonban az egész bonyolult problémakörnek egy olyan ága, amelynek jövője ezekben a napokban dőlhet el és ez az iráni—amerikai viszony. Nem vitás, hogy a túszok sorsa kát — nem akármilyen — szempontból döntőnek bizonyulhat: 1. Carter megválasztása és 2. Washington és Teherán egész jö­vőbeni kapcsolatrendszere zsempontjából. Ez viszont feltétle­nül visszahat, nemcsak a Közép-Keletre, hanem az egész, vol­taképpen egy stratégiai térséget alkotó közel- és közép-keleti régió jövőjére, köeivetve a világpolitikára. HARMAT ENDRE Tudósítóink írják (Folytatás az 1. oldalról.) üzem szalagjain végzett mun­ka minőségénél. Gyönkön és vidékén . mintegy 70—80-ra tehető a bedolgozók száma. Egy kisebb üzemnyi munkás, melynek munkahelye az ott- hpna. LÖNHÁRD FERENC Magasabb a család jövedelme Többen vannak, akik a nyolcórás munkaidőt vagy a munkahelyre való bejárást nem tudják vállalni. Nem tudják vállalni, mert a csa­ládban beteg van, vagy saját munkabírásuk csökkent, de 'azért ők is szeretnének tár­sadalmunk hasznos tagjaként élni. Lehetőség van arra, hogy különböző üzemeknél bedolgozást vállaljanak, s így otthon a ház körüli mun­kát is el tudják végezni. Pincehelyen is vannak, akik ezt a munkalehetőséget választották. Legtöbben a si- motornyai labdavarró üzem­nek dolgoznak, de vannak, akiknek jobban megfelel a tamási kesztyűvarró üzem vagy a varroda. A labda­üzembe a nagyközség terüle­téről szám szerint: Pince­helyről 10, Nagyszékelyből 2, Keszőhidegkútról 6 fő dolgo­zik. A tamási kesztyűvarró üzembe Pincehelyről csak hárman dolgoznak. A varrodában Pincehelyről 3-an dolgoznak. A társközségekből, elsősor­ban Keszőhidegkútról a gyönki varrodába járnak. Nagyszékelyben pedig az Április 4. Ruházati Szövet­kezet kihelyezett üzemében dolgoznak. A bedolgozók munkájukkal hozzájárulnak a lakosság jobb ellátásához, a család jövedelmének emelke­déséhez. HORVATH ANNA Közlemény a KGST V. B. üléséről Rakéták, atomfegyverek a szőnyegen A bedolgozó rendszerről

Next

/
Thumbnails
Contents