Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-26 / 252. szám
8 Képújság 1980. október 26. Keleti-Beszkidek Vadregényes tájakon Magasra rakott boglyák, erdős hegyoldalak... A Balti tengertől a Dunáig II. Gépek, éghajlat, világszínvonal NDK Negyvenezer műemlék Műemlékek — várak, kastélyok, patríciusházak, középkori városmagok épületei — egész sorára terjed ki a műemlékvédelem a Német Demokratikus Köztársaságban. A védett építészeti értékek mellett számos műszaki jellegű épület, tárgy is szerepel, így múlt századbeli műhe- helyek, szélmalmok, kerekeshajók, bányák, stb. A műemlékek felkutatása és gondozásba vétele nem lezárt folyamat. Most készül ennek alapján az újabb műemléklista, amely mintegy 40 000 objektumot foglal magában. A hivatásos műemlékvédők mellett minden járásban társadalmi munkaközösségek segítik ezt a jelentős munkát. A berlini munkaközösség eredményes tevékenységét bizonyítja többek között a 250 éves helyőrségi temető ápolása, a Güstrow-kastély diákpincéjének a stílusos megépítése. Drezdai társaik a történelmi kapuk megóvását és szakszerű helyreállítását vállalták. Az NDK állama évente sok millió márkát bocsát a műemlékvédelem rendelkezésére. Növénynemesítés lézerrel A lézersugár képes megváltoztatni a növények átörökítő mechanizmusát. Kísérleteik során gyakorlatban is bebizonyították ezt a belorusz fizikusok és biológusok. A besugárzott búza- és árpavetőmagból kikelt növények termése a korábbinál magasabb fehérjetartalmat mutatott. Magyar turisták százezrei, talán milliói is megfordultak az elmúlt években a dél-lengyelországi hegyvidéken. Zakopane síparadicsoma, Mors- kie Ok»), a tengerszem és környéke, a Lengyel-Tátra hegyéi viszonylag jól ismertek számunkra. Sokkal kevesebbet tudunk viszont az országrész keleti feléről, a Beszfcidekről, (lengyelül: Bieszczady) pedig e vidék látnivalói, vadregénye, sajátos hangulata sók kellemes meglepetést tartogat az ide látogatóknak. Utazási irodáink — így az IBUSZ —érdeme, hogy ma már erre a távolabb eső, romantikus tájra mind több turista jut el. A Beszkíidek jellege eltér a Szudétálktól, vagy Zakopane környékétől. Erre hűvösebb az éghajlat, alacsonyabban találjuk a tűlevelű fák határát. Meredek hegyoldalak, dús erdőségek, festői patakok kínálnak felüdülést; sok a lakatlan terület, tehát a magányos pihenést, kikapcsolódást semmi nem zavarja. Védik a természeti értékeket: a Nemzeti Park célja, hogy az ősrengetegek, a nagy kiterjedésű hegyi rétek ne károsodjanak. Az ezrével legelésző juhokat egyelőre valóban kevéssé zavarja az ember: a Keleti-BesZkidek vidékén most van fellendülőben a tömeges turizmus. Néhány éve megépült a hegyvidéken körbefutó, s a szovjet határhoz néhol egész közéi haladó, százötven kilométer hosszú műút, amely eddig elzárt tájakat is könnyen megközelíthetővé tett. A „Besz- kidi huroknak” nevezett utak a Solina folyóból duzzasztott, 22,5 négyzetkilométeres mesterséges tavat is érintik. Az 500 millió köbméteres víztároló létrehozása hatalmas költséggel járt, mégis megtérült egy-két év alatt, mivel csökkenti az árvizek pusztításait. A Keleti-Beszkidek egyik központja SanOk. Az itt gyártott „San” autóbuszok éppolyan népszerűek, mint hazánkban az IkaruszOk. A hanminc-egynéhány ezer lakosú város egykori, XVI. századbeli királyi várában van ma Lengyelország leggazdagabb ikongyűjteménye, a San folyó partjánál — innen a város neve — pedig nagy kiterjedésű skanzen várja a látogatókat. A Beszkidek — nemcsak néprajzi múzeumokban fellelhető — nevezetességei a fából épült, régi görögkeleti templomok, az egyházi építőművészet értékes emlékei. Legalább eny- nyire gyakoriak a hegyvidék számos pontján található, II. Világháborús emlékművek, amelyek a körzetben lefolyt partizánküzdelmeknek, a felszabadító harcoknak állítanak emléket. Páncélosok, repülőgépek ál'lnák betontalapzaton az út szélén. A közeli Dukla-hágónál két ágyú fogja közre az úgynevezett „Halálvölgy” emlékművét: 1944—45-ben itt zajlottak a fasiszta erőkkel a legsúlyosabb csaták. Sokféle látnivalót kínál tehát a Keleti-Beszkidek hegyvidéke, a csodálatos kilátáson, a természet szépségein kívül. Mind arra csábít, hogy igyekezzünk eljutni erre a kevéssé ismert, távolibb tájra. (szegő) A mezőgazdaság előzőleg vázolt fejlődése elképzelhetetlen gyors (és jó) gépesítés nélkül, ez pedig lehetetlen párhuzamosan és teljes mértékben mindegyik KGST-országban. Ez a magyarázata, hogy a KGST-méretű együttműködés a mezőgazdasági gépek és berendezések gyártásában elég gyorsan megkezdődött. Biztonságot és kedvező anyagi feltételeket jelent ez, ha jól élünk vele. Lássuk Magyarország szemszögéből a KGST-integráció e szektorát. Gabonakombájnokat elsősorban az NDK-ból és a Szovjetunióból, szálastakar- mány-betakarító gépeket az NDK-ból veszünk, de importálunk csehszlovák—lengyel gyártmányúakat is. A cukorrépatermelés és -'betakarítás gépeinek tervezését, gyártását — régi hagyomány alapján — Csehszlovákia vállalta. A Szovjetunió változatlanul a traktorgyártás bázisa. A magyar ipar a növényvédő gépek fő KGST-expor- tőre. Megemlíthetjük itt a magcsávázó, a magtisztító, a permetező és a permetléké- szítő gépeket. További magyar terület a KGST mező- gazdasági gépesítés-integrációjában a zöldség- és a gyümölcstermesztés, illetve a feldolgozás nagyipari gépesítése. Nemcsak gépeket, berendezéseket, hanem komplett gépsorokat szállítunk a többi szocialista országba. A KGST-munkamegosztás jegyében az uborka, a zöldbab, a fűszerpaprika, a paradicsom és a hagyma termesztési gépeit, géprendszereit kizárólag mi gyártjuk. Az országok közötti munkamegosztás még nem tökéletes, de már kiterjed a tipizált részegységek gyártására. Ez azért jó, mert egy-egy ország nagy szériát gyárthat belőlük, gazdaságosan. Any- nyit, hogy valamennyi KGST-országot elláthatja velük. Magyarország az adapter-gyártásra specializálódik. A szálastakarmány- betakarító géphez az NDK- nak, a silókombájnokhoz Csehszlovákiának szállítunk adaptert. De azokat a magyar adaptereket, amelyek például alkalmássá teszik a gabonakombájnt a kukorica betakarítására, több szocialista ország is vásárolja. Az NDK-ból importált gabona- kombájnok árát teljes egészében az oda szállított adapterek értékéből fedezzük. Két évvel ezelőtt KGST- partnereinkkel együtt elhatároztuk, hogy az 1981-ben kezdődő tervidőszakban a mezőgazdasági gépgyártást teljes mértékben összehangoljuk. A fejlesztés közös és tervszerű lesz. Ami minket illet, nálunk megkétszereződik a csávázógép-export, továbbá 3500 növényvédő gép szállítását tervezzük az NDK- ba és jelentősen bővítjük a Csehszlovákiába irányuló gyümölcs- és zöldségtermesztő gépek választékát. Szóba kerülhet bizonyos konzervipari együttműködés is. Befejezésül, visszatérve a mezőgazdasági termesztésbeli munkamegosztásra, a tőlünk északra fekvő KGST-orszá- 'gokban járva lehetetlen észre nem venni az éghajlatbeli különbséget. Prágában, Berlinben, Varsóban azonnal látható, hogy azokban az országokban a természet minden évben 2—6 hetes (!), olykor még ennél is jelentősebb késésben van a magyarországi tavasszal, főleg a nyárral szemben. Meglátszik ez már a vonaton a földekről, de még- inkább a városi üzletekben, a piacokon, a zöldség- és gyümölcs-, és persze a virágstandokon. Szembeszökő a különbség a primőridőszakban, s egész évben az árakban. Magyarország (és a KGST) számára ez azt sugallja, hogy az eddiginél sokkal jobbam lehetne és kellene élnünk a lehetőséggel: a primőrök exportjával, s egész évben a virágexporttal. Kiegészítheti ezt természetesen a hüvélyesek, a kukorica, a melegkedvelő virágok szaporításához szükséges vetőmag termesztése, hiszen nálunk jóval hosszabb a vegetációs időszak és segítségünkkel a friss zöldség-, gyümölcskínálat, a fogyasztási idény e három országban is meghosz- szafobítíható. A KGST-országok mező- gazdasága tehát kölcsönösen kiegészítheti egymást, gépgyártása célszerűen és nagyszerűen integrálódhat, de valamennyi ország joggal tart igényt arra, hogy a minőség a többieknél is elérje a világszínvonalat. És mindegyik országban természetes önérdek, hogy az általa termesztett növények termelése a lehető legkifizetődőbb legyen, s az optimális koncentrációval történjék. F. A. (Vége) A festői szépségű „Beszkidi hurok” mentén áll Karol Swierczewski tábornoknak, a spanyol polgárháború hősének és a második világháború neves lengyel parancsnokának emlékműve. Hallottatok már az evenkekrö!7 Roman Iljutkim erős alkatú, magas fiú. Tréningruhában mászik le a tetőről, melynek javításában segédkezett és a gazda méltóságával várja a kérdést. — Szeretsz a bentlakásos iskolában tanulni? — Igen feleli — lakonikusan. — Evenk vagyok, evenk iskolában tanulok. Azt mondták, ez a fiú az egyik legtehetségesebb a képzőművészeti iskolában. Az iskola kiállítótermében függő képeit külföldön is ismerik. Roman édesapja és édesanyja Tinda városától 160 'kl- lomóterre lakik. Ezt a várost tekintik a BAM-hoz tartozó hatalmas terület „fővárosának”. A városka neve Ukri- ma, a szülők két gyermeke, Roman és Szvetlána az állam költségén bentlakásos iskolában tanul. Egy-egy gyermek éves ellátási költsége 1160 rubeljébe kerül az államnak. — Iskolánkban 100 gyerek tanul — azoknak a szülőknek fiai és lányai, akik a hagyományos rénszarvastenyésztéssel, vagy prémbegyűjtéssel foglalkoznak és alig van idejük a gyerekek nevelésére — mondja Nelli Beloszludoeva, a bentlakásos evenk iskola igazgatója. — A hagyományos iskolától annyiban különbözik intézményünk, hogy a gyerekek nemcsak tanulnak, hanem Itt is laknak. Naponta négyszer étkeznek, itt pihennek, tanulnak. 'Ezenkívül van egy előkészítő osztályunk, ahol játékos formában tanítjuk a leendő elsőosztályosokat. A gyerekek 7 éves koruktól a többi szovjet kisiskoláshoz hasonlóan kezdik a kötelező 10 osztályos képzést. A szovjet alkotmány kimondja a Szovjetunió valamennyi állampolgárának a tanuláshoz való jogát. E jogot az anyanyelven való oktatás lehetősége biztosítja. Hatvan évvel ezelőtt az even- keknek még nem volt saját írásbeliségük. 1930-ban alakult meg az evenk nemzeti körzet, majd 1977-ben az evenk autonóm körzet. Ekkor született meg az evenk írás is. — Az evenk nyelvet a le- ningrádi északi népek egyetemén végzett Antonyina Po- rotova (tanítja hallgatóinknak. Annak idején egy, a miénkhez hasonló iskolát végzett — folytatja Nelli Be- loszludceva igazgatónő. — Nagy szerencsénk volt vele: nemcsak jól képzett szakember, de az evenk táncok jó ismerője is. Diákjaink így szakavatott segítséggel sajátíthatják el a nemzeti kultúra alapjait. A tánc ugyanis, hogy úgy mondjam, az even- kek második nyelvét jelenti. Az iskolában csaknem naponta mutatunk be filmeket, élénk sportélet folyik, a tél ünnepe pedig valamennyi diákunk számára örömteli esemény. Szabad idejüket a gyerekek különböző szakkörökben töltik, ezek között különösen népszerű a rajzstúdió. A gyerekek legjobb munkáit az iskola kiállítótermében mutatjuk be. Itt függenek azok alkotásai is, akik már elvégezték az iskolát. Közöttük találhatók Roman Iljutkin bátyjának, Alekszejevnek munkái is. A 9. osztályos Szvetlána Iljutkina legnagyobb öröme, hogy falujában az Orbita- szputnyikrendszer segítségével színes televízión nézheti a látókörét tágító televíziós adásokat. — A nyári szünidőt diákjaink ugyanúgy töltötték, mint más társaik — mondja az igazgatónő. — Egy rövid otthoni pihenés után a Zárja evenk szovhoz munkájában segítettek- a felnőtteknek. Akik egészségi állapota megkívánta, a BAM Lapri elnevezésű úttörő szanatóriumában pihenhettek, ingyenes beutalóvali RAVIL BIKTAGIROV (APN—KS) Alitetet Nemtuskin költő az evenk középiskola diákjai között Az evenk nemzeti iskola rajzkörében
