Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
1980. október 1. NÉPÚJSÁG 3 NEB-elnökök értekezlete Hat megye — Baranya, Bács-Kiskum, Békés, Csong- rád, Somogy és Tolna — népi ellenőrzési bizottságainak elnökei és megyénként egy- egy járási vagy városi NEB- elnök részvételével tartottak megbeszélést tegnap délelőtt Szelkszárdon a megyei tanács épületében. Az értekezletet Szakaid József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke vezette, rajta kívül öt főosztály képviselői adtak tájékoztatást a NEB-elnökök- nek a soron következő feladatokról. Ezeket a feladatokat a népi ellenőrzés számára is az MSZMP XII. kongresz- szusa határozta meg. A táj- értekiezleten a kongresszus határozataiból adódó és az eU lenőrzés továbbfejlesztését is szolgáló feladatokról esett szó.Nagy teljesítményű vetőgép Új, nagy teljesítményű 'vetőgép sorozatgyártását kezdték meg a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A berendezés, amelyből hároim kapcsolható egymás . mellé, 40-féle mag vetésére alkalmas, 10 órás műszakban 100 hektár terület vethető be vele. A három összekapcsolt gép munkaszélessége lő méter. Az új konstrukciónak a nagy teljesítményen kívül még számos jó tulajdonsága van. A maggal együtt a műtrágyát is a földbe juttatja és a különböző fertőtlenítő szerek is .kiszórhatok vele. Feltöltése géppel és kézi erővel egyaránt elvégezhető. Egyetlen személy, a traktoros kezeli, aki az előtte elhelyezett képernyőn ellenőrizheti a ve. tőgép zavartalan működését. Felszerelték tömörítő szerkezettel is, amelynek az a feladata, hogy a mag fölött elrendezze, tömörítse a földet. Az első vetőgépsorozat 65 garnitúrából áll, azaz 65-ször három gépből. Ezek a gépek a napokban már bekapcsolódnak a búza vetésébe. 50 garnitúra az IKK gazdaságokba került, tizenöt pedig az Agroker Vállalathoz. BNV, 1980 Seha ilyen gazdag kiállítás ▼oln«r megyei sikerek Az őszi BNV, a fogyasztói javak vására, soha nem tapasztalt, látott gazdag áruválasztékkal fogadja, informálja a látogatót. A fogyasztási cikkek sokasága és kiváló minősége egyúttal eszébe juttatja a vásárlátogatónak hazai tapasztalatait a helyi áruházak, üzletek, boltok ellátásának színvonaláról is. A vásárnak az a célja, hogy közelebb hozza a termelőt a fogyasztóhoz, informáljon, eligazítson és a termelő— kereskedő kapcsolatát elmélyítse, végül pedig feltárja a szocialista országok újabb együttműködésének, kölcsönös áruforgalmának lehetőségét. Bennünket elsősorban a Tolna megyei kiállítók szereplése érdekelt. Főként azért, mert a könnyűipar megyei reprezentánsainál egyfajta termékváltás megy végbe, másrészt pedig kíváncsiak voltunk az ország iparában elfoglalt helyükre. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy a kiállításon részt vevő Tolna megyei vállalatok áruinak minőségi, tartóssági és korszerűségi színvonala nincs alatta az országos átlagnak. A Szekszárdi Bútoripari Vállalat termékeit az Első Magyar Bútoripari Egyesülés standján mutatja be. Ez a társaság jó munkamegosztással dolgozik, így' lehetőség nyílik az egyes gyárak termelési profiljának tisztítására, azaz olyan termék korszerű gyártásának megteremtésére, amely mindenütt eladható, és az egész országban „teríthető”. Az Enikő kárpitos garnitúra, a Petra fotel, és az Amigo fotel már nemcsak bemutatott termék, hanem üzletben is vásárolható. Éppen a fotelok kiváló minősége, kedvező ára fokozza irántuk a keresletet. Számunkra azonban a Piroska kárpitozott garnitúra az újdonság. Elkészítéséhez kevés anyag kell, főleg csökkent a fafelhasználás, a forma pedig a modem lakások berendezésére teszi alkalmassá ezt a bútort. A Szekszárdi Szabó Szövetkezet minden évben gazdag kiállítási anyaggal megy a BNV-re. Idén főleg a sportos jellegű ruhákat mutatják be, ezekből várnak nagyobb rendelést. Már az egész évi kapacitásukat lekötötték 1981-re — a vásáron az utolsó tételre írták alá a szerződést, (ötvenezer blézerről van szó.) A szövetkezet tizenkilenc termékével szép standot alakított ki, nekünk legjobban azok a blézerek, anorákok és ballonkabátok tetszettek, amelyek hazai alapanyagból készültek. A szövetkezet tizenhat ruháját az OKISZ Labor manökenjei mindennap felvonultatják a divatbemutatón, A Botond, a Bonyhádi Cipőgyár most olyan divatos lábbelikkel jött a vásárra amelyek új anyagok, új technológia felhasználásával készültek — a siker nagy. Bemutatják a közönségnek, hogy mit ajánlottak a kereskedelemnek, nagy választékban természetesen a női, a férfi- és főleg a gyermeklábbelikből. Figyelemre méltó, hogy külön rakták az állványon, polcon azokat a cipőket is, amelyeket a kereskedők börzéjére készítettek, de nem kaptak ezekre megrendelést. , A Simontomyai Bőrgyár még egy évben sem lépett olyan gazdag anyaggal a fogyasztók elé, mint az idén. Nyolc nagy — cipőt és bőrruházatot készítő — vállalatot, szövetkezetét tud felsorolni a simontomyai cég, amelyek terméküket dolgozzák fel — a kiállításon látható a nyersanyag és a belőle készített cipő. Asztali szö- kőkúttal locsolják az új bőrből, termékből készített gyerekcipőket, amelyek vízálló- ak. Uj terméke a gyárnak a zsíros cipőnappá, az Albino T-barkás felsőbőr, vásárdíjat kapott a Blanka, a Kamilla és az erősebb lábbelihez használatos Florentina felsőbőr. A Monszun elnevezésű gyerekcsizmák is új termékből készülnek. A Simontomyai Bőr- és Szőrmeipari Vállalat a Hortobágyi Állami Gazdasággal működik közre, a juhbőrök feldolgozásában. Kiváló minőségű rövid és hosszú bőrkabátokat, irhákat és más célra alkalmas bőrökből készíthető árukat láthatunk. Sportárui világhírűek a simontor- nyai gyárnak. Ezúttal is az nmt KV I BNV POAS tkkmek • A bőrgyár új termékei Adidas labdák és más sport- „ eszközök keltik fel a sportolók figyelmét.. Sajnos többi kiállítónk főleg az anyagyárral együtt mutatja be termékeit, illetőleg gondolhatjuk, hogy melyik Tolna megyei leányvállalat terméke lehet benne — félterméket készítenek nálunk — a készáruban. Ilyen cég a PATEX, a ZIM, a Magyar Selyemipari Vállalat és a BVK. De az ipari szövetkezetek kiállítási részén is találunk Tolna megyeieket a BONY KS szép lábbelijeit ugyan „eldugták” a ruhaipari szövetkezetek kiállítási részében. Ott egy fénykép is, amely három munkást ábrázol, ők tervezték a szép cipőket: Antal Lajosné, Ohnmacht Józsefné, Gyöngyös István. Még egy jó hétig tartja nyitva kapuit az őszi BNV. Az első napok szép Tolna megyei sikere, a sok látogató biztatást is ad a további tervezéshez, gyártmányfejlesztéshez. Sajnos a mi vállalataink többsége nem pályázik vásárdíjra — költséges — és így, bár szépek, használhatók, gazdaságosan előállíthatok termékeik — ez díjakban érmekben, oklevelekben nem realizálódik. Holott tudjuk, hogy az ilyen vásárokról származó „trófeák”, a gyár hírét igencsak öregbítik. Megfontolandónak tartanánk azt is, hogy a Tolna megyei kiállítók képviselői egy-egy nap találkoznának. Most jószerint csak a katalógus, Illetve az újságíró a „hírvivő”, hogy megyénkből melyik vállalat milyen termékkel jött a vásárra. PÁLKOVACS JENŐ Fotó: Gottvald Károly Magyarország, Békéscsa ba HALÁRAK ponty S1‘—60 iFt/lkg mérettől függően amur 40 Ft/kg márványponty 35 Ft/lkg ezüstponty 35 iFt/kg harcsa 100 Ft/kg fogassüllő 98—104 iFt/kg csulka 42 .'Fb/kg pcmtyszelet 95 Ft/íkg márványpontyszelet • 4!4 Ft/lkg pomtyfej, -farok. 13 Ft/lkg tengeri halfáié 66 Ft/lkg Mindezt nem valamiféle logikai megfontolásból írom le a bevezetőben, hanem halevő honfitársaink fantáziáját csi- gázni és egyeseket talán kissé elgondolkoztatni. Ezek az árak nemcsak kiírva voltak szeptember 1-én a békéscsabai halbolt (és halbár) falára, hanem a halaik kaphatók is. Egyébként az itteni nevek megértéséhez szintúgy szükségeltetik némi magyar logika. A Békés” megyenévró, meg a „Viharsarokra” gondolok. Tessék utánanézni a magyar munkásmozgalom, különösen az agrárszocialista mozgalmak történetében! Az viszont kétségtelen, hogy a megye egyik legérdekesebb építményénél, a gyulai várnál logilkusabbat aligha lehet elképzelni. A „vár” szóra általában kemény kövekét asz. szociálunk. Nos, ez téglából épült, mert honnan is lehetett volna a környéken más építőanyagot szerezni, mint téglát. Építése már a XIV. században elkezdődött és korábban a mai — várszínházi- múzeulmi — sorsánál lényegesen viharosabb napokat látott. 1566-ban lett a töröké, 1849-ben pedig itt adták át a cárban Görgey nyomán naivan bízó honvédtábornokainkat a császáriaknak és az eleve eldöntött halálnak. Az épület szép, érdékes, de a környékét járva az embernek az az érzése, hogy még érdekesebb lenne, ha kellő ásatásak árán napvilágra kerülnének a földben bizonyára ott rejlő várimaradványofc. Ez a vár a mainál ugyanis lényegesen nagyobb kellett hogy legyen és az országban szinte sehol nem tudunk külső védoműveivel együtt bemutatni egy ősi erősséget. Itt talán lehetne. , Gyula neve egyébként Békéscsabán kerül szóba, ahol idegenforgalmi szakembereket arról faggatok, hogy egyáltalán miért jöjjön ide valaki a távoli Tolnából? Mire legyen kíváncsi? Leszámítva természetesen a gyulai és csabai kolbászt. Záporoznak a válaszok: — A gyulai Erkel Múzeumra! A fürdőéletre Békéscsabán, Gyulán, Gyopároson, Kakasszéken. Horgászni. Megnézni az itteni múzeumot és az Omaszta-kúriát vagy a Szőnyegházat. Egy sebes tempójú országjárás során mindennek csak tört részére van időm-erőm. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos benyomásokról lesz szó: A békéscsabai pályaudvart nem megnézni, hanem használni kell. Arra alkalmas. Ferenc József korának (?) valamelyik kevéssé ihletett képességű mérnöke alighanem kizárólag ezt tarthatta szem előtt tervezésekor. A maga módján igaza volt, hisz azóta se szorult bontásra, csak szárnyépületekkel való bővítésre. Az állomás előtt tér, rengeteg helyijáratú csuk. lósbusz és 100 méteren belül két okos idegenforgalmi óligazító térkép. Természetesen nem buszozni jöttém B'ékes- csábára, hanem gyalogtúra következik, meg némi csodálkozás. Az ugyanis valóban csodálnivaló, hogy miként engedheti meg magának egy nagyon tudatos és szép rendezés körvonalait bontakoztató város a csabai luxust? Azt ugyanis, hogy a város „kapujában”, a pályaudvarnál gazos réti, céllövölde, körhinta (hintáslegényékkel) fogadja a látogatót. A mutatványosok működésének egyéni hasznában nem kételkedem. Mire pár óra múlva visszaérek, kisebb Isonzói csatára elégséges lőszer pufog- hatott el itt — hurkapálcalábú rongybabákra. A Séta során egymást érik a kellemes meglepetések. (Tulajdonképpen utána kellene gondolnom', hogy miért írA háztípusok ötletes változásai. Sikeres átmenet régi és új városrészek között. A „régi” alatt a múlt század súlyos épületei értendők melyek a modern környezetbe érdekes módon jobban beleillenek, mint az egykori „földszintesbe”. Talán mert a maguk idején modernségre törekedtek? Netán koruk színvonalához mérten azok is voltaik? Modem alighanem az, mely legkorszerűbb eszközökkel, anyaggal próbál őszinte tartalmat és formát esztétikusán ötvözni. Ilyen értelemben Békéscsabán sok a modern, ebből talán a fénykép is érzékeltet valamit. 'Megkapóan jó kereskedelmi ötletek: Ifjúsági Turisztikai Kölcsönző. Az Úttörő és Ezermester Bolt aligha működtetné, ha igény nem lenne rá. A „Kalkas”-étterem délelőtti csúcsidőben önki- szolgáló, délután és ünnepnapon visszavedlik hagyományossá. Vasárnap is nyitva tartó ételbár, ahol felvágottat, szaláimít, szeletelve és rúdban egyaránt adnak. Ottj áriamkor — augusztus utolsó és szeptember első napján — ízetlen dolog lett volna a fürdési lehetőségekről beszélni. De a levonult árvízről se beszélt senki. További utam egy részét azonban vonatpótló autóbusszal tettem meg. Azt hittem, hogy a>z árvízkárok miatt, és majd kinéztem a szememét, hogy valami érdekeset lássak. Közönséges vágánykorsze- rűsítés volt. (Folyt aitjuk.) ORDAS IVÄN tam le a „meglepetés” szót?) A modern Békéscsaba Piroska garnitúra
