Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-25 / 251. szám
1980. október 25. MÉPWSÁG 3 Magyarul Az idegen nyelvekről Közismert az a mondás, hogy „ahány nyelv, annyi ember". S bizony „több embernek lenni" valóban többszörösen jó dolog. Ezért kapacitáljuk gyermekeinket nyelvek tanulására, ezért sopánkodunk, miért vettük a középiskolában félvállról a nyelv magolását, ezért is ragadjuk meg felnőtt fejjel a különféle nyelvtanfolyamok nyújtotta lehetőségeket. — Csodálatos élmény Goethét eredetiben olvasni — lelkesedik ismerősöm, s hozzáteszi: — Nyelveket bírni nagyszerű dolog. Szinte naponta érzem, német tudásom előnyét. Munkámat egyszerűsíti, hogy könnyedén fordítom a szakcikkeket, olvasom a német nyelvű folyóiratokat... S menynyivel másabb külföldön szóval, s nem suta mutogatással megértetni magunkat. Van, aki kizárólag „magának" tanulja az idegen nyelvet, de sokan vannak, akiktől a nyelvtudást munkájuk is megköveteli. A leírtak egyenes következménye, hogy manapság egyre nagyobb az igény a különféle nyelvtanfolyamokra; egyre többen jelentkeznek a TIT, a művelődési házak nyelvi kurzusaira. Megyénkben a sok élő nyelvtanfolyam közül egyet választottunk ki, amit újszerűsége — és remélhetőleg hatékonysága miatt is! — üdvözölni lehet. Szekszárdon, a megyei művelődési központ nyelvlaboratóriumában tizenkilencen ülnek, s elmélyülten dolgoznak. Látogatásunk időpontja', délelőtt fél 11. Tehát az itt ülő hallgatók egy része munkaidőben tanul németül. — Örömmel tapasztaltuk, hogy Szekszárdon is feléledt az igény az intenzív nyelv- tanulásra — mondja áz óra befejeztével Regős Gabriella, a művelődési központ német-orosz szakos tankra. — Ugyanis 1972-ben már próbálkoztunk intenzív tanfolyammal, de jelentkezők híján el sem indíthattuk. Most viszont teltházas a hároméves tanfolyam, ahol az NDK-ból vásárolt audiovizuális anyaggal dolgoznak a hallgatók, akik már néhány foglalkozást maguk mögött hagyva, így vélekednek; Röfi Gyuláné, a Szekszárdi Dózsa előadója: — Munkám során hasznát látom majd a németnek. Azért fogalmazok jövő időben, mert jelenleg szülési szabadságon vagyok, azután pedig gyesen leszek. Korcsolán Éva, a szekszárdi szolgáltató szövetkezetnél titkárnő: — Munkahelyemnek több német vállalattal van üzleti kapcsolata. Nálunk nagyon hasznos a német nyelvtudás. Erre a tanfolyamra ketten járunk az elnökhelyettessel. Remélem, hogy a három év leteltével a levelek fordításán, a német ügyfelek fogadásán kívül tolmácsnak is beugorhatok. Ezzel is forintokat takaríthat meg a szövetkezet. (Szekszárdon egyébként egyetlen hivatásos tolmács sincs.) — A3 éves tanfolyam díja 3000 forint, ön, vagy munkahelye fizeti ezt az összeget? — kérdem Nagy Árpádtól, a növényvédő állomás csoportvezetőjétől. — Munkahelyem elvárásaihoz tartozik egy idegen nyelvnek a tudása. Ezért járultak hozzá a tanfolyamon való részvételemhez, ezért kapom a munkaidő-kedvezményt, ami hetente 6 órát (kétszer 3 órát) jelent. A tandíjat jelenleg én fizetem, viszont amennyiben sikeres nyelvvizsgát teszek, az összeget visszatéríti az állomás. Pintér Sándorné szintén titkárnő, mégpedig a SZÜV- nél. Mint mondja, a tanfolyam sokoldalú, de igen nagy a tempó. Ezért magnóra vette az anyagot, s mindennap két órányit gyakorol otthon. A tandíjat maga fizeti; vállalata pedig a munkaidőkedvezmény megadásával járul hozzá, hogy eggyel több, idegen nyelvet beszélőt tudjon a munkatársak sorában. Német Nándor, a Szakály testvérek ÉSZ főmérnöke: — Szinte nélkülözhetetlen munkámnál egy idegen nyelv ismerete. Fordítani kellene a szakirodalmat, gépkönyveket, néha tervdokumentációt. — Természetesen szövetkezete „állja” a tandijat... — Nem. A vezetőknek nem divat kedvezményt adni, hát nem is kértem. — Otthon is foglalkozik a tananyaggal? — Persze. Sőt, a kisfiámmal is „beszélgetünk”. Ő hatodik osztályba jár Tolnán, a 2-es számú általános iskolában. Heti három órában tanulnak németül, sőt, már az óvodában is tanította őket az óvónéni — magánszorgalomból — a német nyelvre. — Nekem pedig munkahelyem adja a gyakorlást — mondja Ráday Nándorné, a COOPTOURIST megbízott irodavezetője, örültem, amikor meghallottam, hogy a művelődési házban indul az intenzív tanfolyam. Tudja, néha kellemetlenül érzem magamat, hisz nem bírom tökéletesen a nyelvet. Igaz, a középiskolában négy esztendőn át és itt, a Babitsban két félévet már tanultam németül. Kedvezményt adott a munkahelyem, munkaidőben járhatok ide. — Bízom benne, sőt tudom, aki ezen a tanfolyamon becsületesen végigcsinálja a három évet, az minden nehézség nélkül leteheti a középfokú nyelvvizsgát — mondja Regős tanárnő búcsúzáskor. Nekem pedig az jut eszembe, hogy ezek a felnőtt diákok minden tiszteletet megérdemelnek, munka és család mellett vállalják a három esztendőn át tartó kemény munkát. S az is eszembe jut, hogy Szekszárdon miért nem megoldott a gyeremekek iskolán kívüli idegennyelvoktatása. Biztosan meg lehetne találni a nyelvtanulás intézményesített formáját... * A Gemenc Szálloda portáján csendes a délelőtt. Vendég alig-alig jön, inkább a szállodai alkalmazottak mennek el a pult előtt, s mosolyogva köszöntik Mész Miklóst, az ügyeletes portást, aki nyolc esztendeje teljesít itt szolgálatot: vagy délelőtt, vagy délután, vagy éjszaka. — Vendéglátóipari szak- középiskolát végeztem, s a Balaton mellett voltam felszolgáló. Voltam gyakorlaton Keszthelyen, a Helikon Szállóban, s ott ismertem és szerettem meg ezt a munkát, s el is határoztam, hogy ha lehetőség adódik, portás leszek. — Munkájához szükséges az idegen nyelv ismerete... — Középiskolában tanultam oroszul és németül, sőt, az utóbbiból érettségiztem is. Németül már korábban is pötyögtem, mivel szüleim svábok. Olaszul is tudok valamelyest, azt magánszorgalomból tanultam. Gyakorolni pedig rendszeresen van alkalmam, hisz sok az olasz vendégBeszélgetésünket megszakítjuk, vendég közeledik. A pultnál leadja a kulcsot, elintézi a formaságokat, néhány kedves szót váltanak... Szívesen hallgatom beszélgetésüket, különösen Mész Miklós könnyed német csevegését. — Hans Gaede gyakori vendégünk — magyarázza a portás a vendég távozása után. — Üzleti kapcsolata van a KSZE-vel. * Megyénkben egyre több vállalat alakít ki partnerkapcsolatot külföldi cégekkel. Testvérvárosainkból egyre több vállalatot köt barátság Tolna megyeihez. A turizmus népszerűségéhez nem fér kétség. A megyei művelődési központban tíz év óta harminc százalékkal emelkedett az idegen nyelvet tanulók száma. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: Czakó Sándor Mi a módszerük? A legjobb napraforgótermesztő tsz A bölcskei Rákóczi Tsz nagydíjat kapott az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállításon napraforgó- termesztési eredményeiért. Nagy területen — 600 hektáron — értek el olyan magas átlagtermést az utóbbi négy esztendőben, amely csaknem kétszerese az országos átlagnak. Ez rendkívül kimagasló eredmény. A bácsalmási Termelési Rendszerben ez a szövetkezet viszi el a pálmát évek óta. Érdemes tehát megkérdezni a Rákóczi Tsz fő- agronómusát, Törjék Istvánt, mi a módszerük, röviden kifejezve, mi kell ahhoz, hogy ilyen magas színvonalon produkáljanak az értékes ipari növényből, egyfolytában. Törjék István elmondta, intenzíven négy év óta foglalkoznak napraforgótermesztéssel. Tapasztalataik szerint négy kulcsfontosságú tényező is van a siker mögött: az agrotechnika, a fajta, a növényvédelem és a betakarítás optimális idejének megválasztása. A szövetkezetben rendezett országos tanácskozáson tavaly egyórás előadást tartott Törjék István a népes szakembergárdának, de még akkor sem térhetett ki minden részletkérdésre. Természetes tehát, hogy egy rövid újságcikkben csak utalni lehet a tennivalókra, a módszer tartalmára. Az agrotechnika lényeges követelménye, hogy mélyfor- gatásos szántás után kertszerűen finom magágyat készítenek, továbbá betartják az optimális vetési időt és az ugyancsak legjobb mélységet. A kifogástalan vetéshez hozzátartozik természetesen a tőszám betartása. A műtrágya adagolásánál 10 kiló vegyes hatóanyagot számolnák egy mázsa terméshez. A legkényesebb munkák egyike a növényvédelem. A bölcskei főagronómus azt mondja, nagyon kell ügyelni a dózisra a Malorán kijuttatásában, mert ha sok, akkor árt a növénynek, ha viszont kevés a vegyszer, nem hat kellőképpen. A vegyszerezés ideje a magvetés és a kikelés között van. A betakarítást a lehető leghamarabb kell elvégezni, miihelyt megérik a napraforgó, mert a késés sok veszteséget okozhat: pereg a szem, hordják a madarak is, sőt gombabetegségek lepik el a növényt. A gépi betakarításhoz szükséges lómbtalanítás a teljes virágzás után 30 nappal kezdhető. így valósul meg az optimális időben történő betakarítás, nem csökken a mag olajtartalma sem. Minden fajta napraforgó van jelenleg az országban, ami előfordul a világon. Válogatni kell. Bölcskén már évek óta csak hibrideket vetnek, közülük is a legjobbakat. A bölcskei Rákóczi Tsz-ben szerzett tapasztalatok szerint legjobbak a jugoszláv hibridek, utánuk következnek a francia, a román és az amerikai fajták. Több év átlagában legjobbnak bizonyultak az NSH—63 és az NSH—26- os jugoszláv, továbbá a Marianne és a Luoiole nevű francia 'hibridek. A népfront életéből A vegyes profilú ifjúsági klubok nagyobbik része néhány év tündöklés után megszűnt. Csak azok maradtak meg, amelyek igazi közösséggé váltak az elmúlt évek során. Ugyanakkor a népfront támogatásával sorra alakultak a megyében az úgynevezett asszonyklubok, hímzőszakkörök, kórusok. Máig is működnek és tartalmas előadások, kül- és belföldi kirándulások váltják egymást a programban, jóízű beszélgetésekkel, pogácsasütő versenyekkel. A közművelődésnek is régi gondja, hogy a középkorúak nem veszik ki a részüket a közösségi rendezvényekből. Ezekben az asszonyklubokban viszont szép számmal vannak ebből a korosztályból iis, bár kétségkívül a fiatalos nyugdíjasok alkotják a törzsgárdát, függetlenül éveik számától. Szekszárdon a felsővárosi asszonyklub éppen olyan jól működik, mint a megyei művelődési központ nyugdíjas- klubja. Van egy harmadik hasonló társaság is, akikről méltatlanul keveset beszélünk, éspedig a Tartsay lakótelep asszonyainak klubja. Az elmúlt héten a déli kertvárosi körzeti népfront- bizottság nőbizottságával ösz- szefogva jól sikerült klubdélutánt szerveztek, a körzet idős emberei számára. Legalább hetvenen vették részt a találkozón, közöttük Nagyréti Miklósné, a körzet tanácstagja, aki ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy az öregek gondjaival, vagyis a körzetével ismerkedjék. A IV. számú általános iskola úttörői adtak kedves műsort és saját készítésű ajándéktárgyakkal lepték meg a vendégeket. Dr. Kor- zenszky Emődné a 11/1-es gyógyszertár dolgozója pedig előadást tartott a gyógyszerek hatásáról, eltarthatósági idejéről és válaszolt a jelenlevők kérdéseire. A sikeres klubestet követi majd a többi, legalábbis a házigazdák és a vendégek elhatározták, hogy máskor is rendeznek hasonló találkozót, de addig is szívesen lát a Tartsay asszonyklub mindenkit a klubnapokon. A nőbizottság vezetője, Le- posa Béláné eddig is a szivén viselte a körzeti népfrontbizottság területén élő nők, gyerekek és öregek sorsát. Az ő szervezőmunkájának is köszönhető, hogy ilyen jól sikerült az összejövetel. Több gyapjúszövet A jelek szerint egyre inkább a múlté az az ellentét, amely mindenekelőtt a kellő anyagi érdekeltség hiánya miatt vitte más-más útra a gyapjú termelőit, illetve a feldolgozókat. A hazai juhá- szatok, élve a korábbinál 'kedvezőbb jövedelmezőséggel, újabban nemcsak a termelést fokozzák, hanem a minőségre is többet adnak. Az idei rékord-gyapjúter- meléssel hosszú évek óta először a hazai textilipar szükségletének már több mint felét a magyar juhászatok adják, amelyek 10—15 évvel ezelőtt az alapvetően kisebb teljesítményű ipari gyártás szükségletének is csak alig több mint harmadát fedezték. A többlet az ötödik ötéves terv időszakában az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség által nagy szakmai hozzáértéssel szervezett állománybővítés eredménye; a tervidőszakban 300 ezerrel nőtt az anyaállomány, amely jelenleg 1,7 milliót számlál. Azt, hogy az állattenyésztésnek ez az ágazata reneszánszát éli, jelzi: a gyapjú- választék bővítésére is van vállalkozó kedv. A felügyelőség a hazai finomgyapjas juhállomány további nemesítésére Ausztráliából kiváló genetikai értékű tenyészállatokat importált. Ezek utódai már szépen gyarapodnak. G. J. Az intenzív nyelvtanfolyam hallgatói, akik három év múlva középfokú nyelvvizsgát tehetnek. Hans Gaede elköszön Mész Miklóstól Időben betakarítják, nem csökken az olajtartalom
