Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-24 / 250. szám
1980. október 24. TnÉPÜJSÁG 3 Puszta, major, kerület Nagytormás, az öt közöl az egyik Egyori uradalmi birtokokon, bérleményeken alakultak meg a mai állami gazdaságok. Ahol a földet nem osztották szét, hanem államosították, javarészt az egykori cselédek, agrárproletárok vették kezükbe a gazdaság irányítását, s végezték a munkát. A majorok, a puszták semmiképp sem hasonlíthatók más településformákhoz: a tanyák, a tanyabokrok jellegzetes, facsoportok között meghúzódó lakó- és gazdasági épületek, a falvakban a házak sakktáblaszerűen sokszor, de utcákba rendeződtek. A majorokban, pusztákon utcákat hiába is keresnénk. A központi épület az egykori bérlő, vagy tanyagazda háza, s szinte mindenütt egy kaptafára készült: tornácos, fenyőkkel és buk- szusokkal körülvett, sárgára festett épület. Mellette a cselédházak, amelyeket ugyan átalakítottak, korszerűsítettek, de még mindig elmaradnak az emberi igényektől, s a közös konyha emlékét idézik. Ház a fenyők mögött, gazdasági épületek, cselédházak, ez a sorrend. A pusztán, a majorban mindig is a munka volt az első, s az ember csak ezután következett. A Hőgyészi Állami Gazdaság nagytormási kerületében is hasonló a település képe. A cselédlakásokat előreláthatólag idén felszámolják: az itt lakók a környező falvakban, jórészt Zombán vesznek házat. A dolgozók ehhez 40 ezer forint kölcsönt kapnak a gazdaságtól. A szépen felújított, különálló lakóépületek gazdái itt maradnak, zavartalan vízellátásukért épül az új hidroglóbusz. Tabód, Juhé, Lengyel, Ürgevár és Nagytormás a gazdaság kerületei. Minden egyes kerületnek kialakították a specialitását: Nagytormáson, illetve a néhány kilométerrel odébb lévő Tanyatormáson a gazdaság tejtermelő bázisa található. A kerületben 1700 hektáron gazdálkodnak, méghozzá igen jó talajadottságok mellett. Az irányítás — ahogy Rei- czi Ferenc kerületvezetö- helyettestől megtudtuk: részben központi, részben a kerületben történik. A tervkészítés közös munka, ebben az igazgató, a termelési főmérnök, a kerületvezető is részt vesz. A tervet aztán hetekre, napokra bontják, s a végrehajtása már a kerület dolga. A kerület vezető-helyettes 16 éve él és dolgozik a pusztán, azóta mindig termelnek itt komlót. Idén 80 hektáron, s hogy a szedéshez szükséges kézi munkaerőt csökkentsék, komlószedő gépet vásároltak. Ennek ellenére két műszakban, hatvan munkás dolgozott az ültetvényben, a szedés ideje idén két hónap volt. A tejtermelés színvonala igen magas: a magyar tarka és a Holstein-Fríz, valamint a Jersey és a magyar tarka keresztezéséből származó tehenek évi fejési átlaga várhatóan 5 ezer liter lesz tehenenként. A tehénlétszám 492, a borjúnevelőben pedig 300 állat van. A bikaborjak a Pécsi Állami Gazdaságba kerülnek, az üszőket pedig az ürgevári kerületbe viszik. A tehenek kötött tartásban vannak, de kora tavasztól késő őszig legelnek, méghozzá szakaszosan, idén tavasztól pedig villanypásztor tereli az állatokat. A legelő telepített, úgynevezett intenzív öntözött legelő — vannak olyan szakaszai, amelyeken idén négyszer is legeltek az állatok. Felszámolják a háromezerötszáz férőhelyes hízósertéstelepet, jelenleg már csak nyolcszázkilencven sertés van a kerületben. Az ok: az ólak tönkrementek, elhasználódtak, s megoldatlan a hígtrágya kezelése. A gazdaság sertéságazata Ürgevárra kerül, ahol 1400-ra bővítik a kocaférőhelyet. Közel 800 szarvasmarha, egyelőre majd 900 sertés, az állatok takarmányigénye igen nagy. A keverőüzem az állami gazdaság központjában van, itt tárolják az abrakot, itt készítik a koncentrátu- mot és igény szerint szállítják a kerületekbe. A mindenkori állatlétszámnak megfelelően helyben termelik meg a lucernaszénát és a silókukoricát. Téli takarmányozásra összesen 95 vagon lucernaszénára, és 550 vagon silókukoricára van szükség. A szénát négy Vámosi-féle hideg levegős kazalban tartják, a siló a tehenészeti telep mellett van. A borjak ad libitum, azaz étvágyuk szerint ehetnék a takarmányból — indító- és nevelőtápot kapnak. A tehenek tejpótabrakot és kuko- ricadarát esznek, takarmáHét végére befejezik a búzavetést nyozásuknál az a cél, hogy minél kevesebb drága tápot használjanak fel, s gyorsan emelkedjék a tejtermelés. A tehenészeti telepet egyébként 1964-ben újították fel, az istállók jó állapotban vannak A gazdaságban ebben az évben árpát is vetettek, ez a sertések takarmányát egészíti ki. A nagytormási kerületben idén 294 hektárról arattak árpát, 302 hektárról pedig őszi búzát. A búzát ezen a héten vetik, s ha kedvező az időjárás, pénteken, szombaton be is fejezik. A siló- kukoricát 185 hektárról kell levágni, az árukukorica területe 224 hektár. A kerületben termelt abrak fedezi az itt tartott állatok abrakszükségletét. A Dalmandi Állami Gazdasággal kötött szerződés értelmében hibrid kukoricát is termelnek 384 hektáron. A gépek elosztásánál megszűnnek a kerülethatárok, a speciális vetőgép, silóbetakarító, s más, egy-egy munka elvégzésére alkalmas gép a gazdaság központjából indul a kerületekbe. Kombájn minden kerületben van — természetesen, ha végzett a munkával, a gazdaság más területére irányítják. A traktorok MTZ—50 és MTZ—80 típusúak, a növénytermesztést tizenkét, az állattenyésztést pedig két traktor szolgálja Nagytormáson. A heti kerületvezetői eligazításon beszélik meg az aktuális tennivalókat, feladatokat, a gazdaság vezetői ekkor kérik számon a kerületben tapasztalt hiányosságokat. Egyébként nincs olyan nap, hogy a nagytormási kerületet a gazdaság valamelyik vezetője ne látná: ellenőrzik a feladatok végrehajtását, beszélgetnek az emberekkel. Itt a kerületben mindennap fél 12-kor tartanak eligazítást, amelyen a brigádvezetők vesznek részt. Nagytormáson az állandó dolgozók száma 140, sokan itt laknak, másokat Kölesdről, Harcról, Zombáról, Kétyről, Felsőnánáról hoz a túrajárat. A kerület irodaháza két éve épült, ahol nemcsak az irodák kaptak helyet, hanem a konyha és az ebédlő is. Télen naponta 40—50, nyáron 150 ember ebédjét főzik az asszonyok. A meleg ételből nemcsak a kerület dolgozóinak jut, hanem aratásidőben például a felsőnánai tsz tagjainak is. Változtak az idők, a termelésmódok, a pusztából, a majorból kerület lett, bolt van itt és ebédlő, mindennap frissen fejt tejet kaphatnak az itt lakók. Év végére felszámolják az utolsó cselédlakásokat, s talán fészer alá kerül a hintó is, amely szokatlan lassúsággal közlekedik a kerület aszfaltútjain. DVM Újabb kisiparos műhelyek Kurucz Gábor villanyszerelő és fia dolgozik az építésen. Azt tervezik, hogy novemberben megnyithatják a műhelyüket. ez— Cukorrépatermelés Gépbemutató Héken A hazai cukorrépa-termelési rendszerek egyre több és nagyobb teljesítményű, biztonságosan működő gépet igényelnek a betakarításhoz. A fejlesztő, a gyártó és az üzemeltető szakemberek többségének megállapítása szerint a hazai mezőgépipar képes arra, hogy az import, helyett, saját gyártmányaival elégítse ki a termelőgazdaságok igényeit — közölték a Héki Állami Gazdaságban csütörtökön véget ért kétnapos országos bemutatón, ahol a hagyományos, valamint a legújabb hazai és külföldi gyártmányú betakarító gépeket munka közben vonultatták fel. A bemutatót megtekintette Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője is. A bemutatott gépek közül a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat több típust gyárt. Elkészült az RTA—602-es önjáró betakarító gépcsoport első darabja, amely két menetben szedi ki a földből, fejeli és rakja kocsira a termést, s az egyik legsikeresebb konstrukciónak ígérkezik. A MEZŐGÉPTRÖSZT eddig 30 millió forintot költött a cukorrépa-betakarító gépek gyártásának előkészítésére. A szekszárdi vállalatokon kívül rövidesen a HÓDGÉP is bekapcsolódik a „cukorrépa-programba”. A szakmai vita során elmondották, hogy az RTA— 602-es önjáró betakarítógép nagyobb sorozatú gyártása esetén a szekszárdi MEZŐGÉP kétéves garanciát vállal. (TUDÓSÍTÓN KTÓL) A megyében működő családi és társadalmi eseményeket rendező irodák második szákmai napját tartották meg a tamási úttörőházban. A módszervásáron az említett irodák munkatársai mellett részt vettek a megye anya- könyvvezetői és több község vezetője is. Or. Reichert Ödön, a tamási Nagyközségi Közös Tanács V. B. titkárának köszöntő szavai után Papp László elnökhelyettes adott tájékoztatást a nagyközség fejlődéséről, terveiről. Ezt követően a házigazdák Mint közismert, a szolgáltatások jelentős részét a kisiparosok végzik. Körülményeik, szolgáltató színvonaluk javítása érdekében, most Szekszárdon, az úgynevezett „kisiparos-udvarban” ketten építenek egy-egy műhelyt. Az egyikben Molnár István irodagép-műszerész, a másikban Kurucz Gábor villany- szerelő és háztartási gépeket bemutatóján igazi névadót — Czövek Renáta névadóját — láthatta a 120 fős közönség. Érdekesség, ötletesség és az újszerűség jeli emez te a paksi, illetve a szekszárdi irodák bemutatóját. A módszer- átadást követő szakmai értékelésen megállapították, hogy hasznos volt a nap, hisz használható anyagokat, ötleteket adott. Segítségére volt azon települések vezetőinek is, ahol nem működik rendező iroda. A siker további szakmai napok megtartására ösztönöz. ÉKES LÁSZLÓ Fotó: Szegedi Miklós javító kisiparos dolgozik majd. A háttérben látható OTP felirat jól illik a képhez, mert _ a két mester a takarékpénztártól kapott kölcsönt az építéshez. Az OTP ugyanis a lakossági szolgáltatást végző kisiparosokat messzemenően támogatja, az ügy fontosságára való tekintettel. Tájékoztató a tüzelőellátásról A belkereskedelem a fűtési idényre elegendő szilárd tüzelőanyagról gondoskodott, a megfelelő ellátás azonban a szállítási szerződések teljesítésén múlik — hangsúlyozta Selmeci Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen a tüzelőellátás helyzetét, kilátásait ismertette. Elmondta, hogy a kereskedelem a lakosság alapvető ellátásához erre az évre 6 510 000 tonna hazai és import tüzelőre kötött szerződést, s a téli ellátás megalapozása már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. A lakosság a kereskedelemhez hasonlóan ugyancsak felkészült a fűtési idényre, a nyári kedvezményes akcióban a tavalyinál 7,6 százalékkal több, összesen 1 800 000 tonna szenet és brikettet vásárolt előre. Ezzel több mint 120 millió forintot megtakarítva, 320 000—350 000 család téli tüzelőszükséglete került jó előre a pincékbe. Az akció után is — a tűzifa kivételével — kielégítette az igényeket a kereskedelem, az állami és szövetkezeti TÜZÉP- telepek például október közepéig 5,5 százalékkal több tüzelőt adtak el a tavalyinál. Igaz, változatlanul adódnak problémák a választékkal, a jobb minőségű szén az igényekhez képest kevés, s nehezíti a helyzetet az import bizonytalan érkezése is. A minisztérium utasítására a kazánnal fűtő vásárlók részére a korábbi átlagos felefele arány helyett 40—60 százalékban szolgálnak ki import és hazai szeneket a TÜZÉP-telepek. Nagyobb gond a tűzifaellátás. A minisztehelyettes elmondotta; hogy változatlanul csak a tavalyi szintet tudják tartani azt is úgy, hogy az erdőgazdaságok az év eleji szerződéseken felül központi intézkedésre vállalták, hogy 800 ezer tonna tűzifát adnak a kereskedelemnek. A hazai szénbányászat többletet is vállalt az esetleg kimaradó import kiegészítésére. így — átlagos téllel számítva — az 1980—1981. évi fűtési idényre biztosítottnak látszik a megfelelő ellátás. Sikeres bemutatók Rendező irodák szakmai napja Ilyen egy szép, hangulatos, ünnepi névadó — a tamásiak szerint. Ez igazi névadó volt. Czövek Renáta névadója. Fotó: B. J. Késő őszig legelnek a jól tejelő tehenek Gyémántesküvő — a szekszárdi rendező iroda bemutatóján
