Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-22 / 248. szám
XXX. évfolyam, 248. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. október 22., szerda Mai számunkból BÉKEIDŐ UTÁN (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) BETAKARÍTÁS A HÁZTÁJIBAN (5. old.) MÉG SEMMI NINCS VESZVE (6. old.) (6. old.) ORSZÁGOS ÚTTÖRŐ EGYÉNI BAJNOKSÁG Az első tanácsválasztás Magyarországon 1950. október 22-e emlékezetes nap a szocialista államépítés történetében: ekkor választották meg először hazánkban a helyi és a területi tanácsokat. Gyökeresen új közigazgatási szervezetek jöttek létre az ország minden részén. Történelmünkben első ízben a város és a falu dolgozói által közvetlenül választott, visszahívható, a népnek felelős küldöttekből álló tanácsok alakultak, amelyek az államhatalom és az államigazgatás egységes rendszerét alkották. Az idősebb generáció jól emlékszik még a hajdanvolt közhivatalokra, ahová lúdbőrös háttal mentek a település polgárai. Az emberekbe évtizedeken át beivódott, hogy a hatóságtól félni kell. Ezt a beidegzést igyekeztek mindörökre száműzni a tanácsok első tisztviselői, alkalmazottai, akik maguk is a dolgozók közül kerültek az íróasztalok mögé. És a népből választották azokat is, akik a lakosság érdekképviseletével felruházott testületekben kaptak megtisztelő megbízatást. A néphatalom új szervéi, a tanácsházak mindenki élőtt nyitva állnak. Kezdetben jó ideig szokás maradt, hogy reggeltől estig bárki felkereshette a község, város hivatalát. Az élet, a társadalmi, gazdasági fejlődés azonban újabb változásokat követelt. Sürgette például azt, hogy az állampolgároknak még több szavuk, még közvetlenebb beleszólási lehetőségük legyen a közügyek intézésébe, lakóterületük alakításába. Ezért az első tanácstörvényt (1950) módosító második törvényerejű szabályozás (1954) a többi között előírta, hogy a tanács tagjait ezentúl választókerületenként kell megválasztani. Korábban ugyanis a lakosság küldötteit csoportosan, lajstromokkal hagyták jóvá, adott területen az összes választók az összes tanácstaggal voltak kapcsolatban, s így nehezebben alakult ki közvetlen kapcsolat, közvetlen érdekképviselet. Kezdetben a tanácsokat a kisebb falvakban is megszervezték, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy az állam közel került az emberekhez. Ám ezek gyakran csak 2— 3 fős hivatalok voltak, a hatósági munka többségét a járási székhelyeken intézték. Az önálló gazdálkodás is az elaprózott erők egyesítését sürgette. Községegyesítések, közös tanácsok létrehozása jelezte a fejlődést. Igaz ugyan, hogy egyes aprófalvakból „kiköltözött” a hivatal. De így vált lehetővé nagyobb létszámú, szakképzett apparátusok foglalkoztatása, s kerülhetett jó néhány hatósági ügy intézése a járásoktól a helyiekhez. S ahogy múltak az évek, úgy növekedtek a tanácsokkal szemben támasztott követelmények. Az 1971-ben jogerőre emelt harmadik tanácstörvény már nemcsak államigazgatási, népképviseleti szerepüket hangsúlyozta, hanem önkormányzati jellegüket is. Az önkormányzat nyilvánvaló következménye a helyiek nagyabb önállósága, felelőssége, elsőként is a gondjaikra bízott pénzzel való szabadabb, önállóbb gazdálkodás, önkormányzat persze az is, hogy a tanácsok maguk dönte- . nek a településük, a területük fejlesztéséről. Például arról, hogy hol, milyen ellátó intézményeket hozzanak létre, s mindehhez mozgósíthatják az üzemeket is. Az önkormányzati szerep fejeződik ki a máig is érvényes törvény sarkalatos tételében: a község, a város, a megye fejlesztésének, a lakosság ellátásának minden fontos ügyében kizárólag a választók küldötteit tömörítő testület, azaz a tanács döntsön. Kétségtelen, hogy egyre több csatornán jut el a tanácsokhoz az állampolgárok véleménye, javaslata. Ezek töbségét a tanácsülések döntései tükrözik. Törvény írja elő azt is, hogy a falvakban minden egyes tanács székhelyén gyűlést kell tartaná a lakosság véleményének megismerésére, hogy a szakemberek „első kézből” értesüljenek a gondokról. így kaphat a tanács sokoldalú képet a tervező munkához, így bontakozik ki a lakosság tenniakarása is. Az emberek jól tudják: nem teljesülhet minden kívánság máról holnapra, minden egyes forintnak előre megszabott helye van. De ha nyíltan és alaposan tájékoztatják őket,'akkor egyetértés lesz a tanácsok és a választók között. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt hét évben 20 milliárd forint értékű társadalmi munkát vállalták és teljesítettek országszerte a lakóhelyi és az üzemi kollektívák. Harminc esztendő alatt nagyot változott, fejlődött a tanácsok belső élete is. Ezt azoknak is el kell ismerniük, akik — olykor joggal— berzenkednek a még fellelhető bürokratikus magatartás, a nehézkes ügyintézés miatt. A városokban és a nagyobb falvakban ügyfélszolgálati irodák segítik az ügyfeleket felvilágosítással, az egyszerűbb ügyek azonnali elintézésével. Aztán — az ügyfelek ezt nem igen látják, de egyre inkább érzékelik, — mind több modern gép gyorsítja az adminisztrációt. Sok tanácsházán például a páternoszter elvén működő szerkezet tárolja az iratokat, amely gombnyomásra előteremti a kívánt polcot. Mikrofilmek, elektromos író-, sokszorosítógépek, üzenetrögzítő készülékek könnyítik a napi munkát És a fejlődés nem áll meg: az államigazgatásiba is betört a számítástechnika, „adatbank” gyűjti a lakossággal, az üzemekkel, a vállalatokkal kapcsolatos, az ügyek intézéséhez szükséges információkat Hogy gyorsabbá, zökkenőmentesebbé váljon ügyeink intézése... PALKÓ SÁNDOR Magas a víztartalom, nehéz a munka Tanácskozott az SZKP Mezőgazdasági helyzetkép A cukorgyárakkal kötött szerződések szerint folyik a cukorrépa szállítása a vasúton. A képen a decsi vasútállomáson raknak egy répavonatot. A helyi Egyetértés Termelő- szövetkezet 268 hektáron termesztett cukorrépát. Az esőzések miatt kisebb- nagyobb megszakításokkal végzik a mezőgazdasági nagyüzemekben az őszi munkákat. Az egyik legfontosabb növény, a kukorica betakarítása javában tart, bár az időjárás és a késői érés nehezíti a kombájnok és a betakarításban részt vevő dolgozók munkáját. A magas, 31—38 százalék közötti víztartalom nemcsak a kombájnoknak okoz gondot, hanem jelentősen növeli a szárítás energia- szükségletét is. Eddig a termés egyötödét takarították be. Sorra véve a többi őszi növényt, a következő a helyzet a megye nagyüzemeiben: befejezéshez közeledik a kisebb területen termesztett szója betakarítása. A hét elején kiszedik a földből a még pár hektáron meglévő burgonyát. Befejeződött a napraforgó és a silókukorica betakarítása. A cukorgyárak és a szállítóeszközök kapacitásának megfelelően ütemezték a cukorrépa szedését. Ennek megfelelően eddig a termés felét szedték ki a földből. A szántóföldi kertészetekben szedik a fűszerpaprikát, ennek még harminc százaléka van a földeken. Befejezték a fehér paprika és a paradicsom szüretelését. A konzervgyár már a jövő évi termésre is megkötötte a szerződéseket. Befejeződött a bab szedése és ezzel a kertészetek az őszi betakarítású kultúrák nyolcvan százalékával végeztek. A gyümölcsösökben a termés negyven százaléka még szedésre vár. Az egész megyében folyik a szőlőültetvények szüretelése, és a hét végén sok kisgazda szedte le a termést. Az átvétel folyamatos, és a hét végi csúcsforgalmat leszámítva zavartalan. Péntekig a termés egyharmadát szüretelték le. A betakarítási munkák mellett javában tart a jövő évi termés megalapozása, folyik az őszi kalászosok vetése. A terület hetven százalékán végeztek a talajmunkákkal, a magágykészítéssel. Földben van a rozs, az őszi árpa és a takarmánykeverékek magja. A búza egyötödét is elvetették. Központi Bizottsága A jövő évi népgazdasági és szociális tervet, a költség- vetést, valamint az 1979. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentést vitatta meg keddi ülésén a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A két beszámolóról a KB határozatot is hozott. A jövő évi tervről Baj- bakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke, a költségvetésről Garbuzov pénzügyminiszter tartott ismertetést. Az 1981. évi terv és költségvetés szerdán kerül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka elé. A kb ülésén beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. Az ülésen a politikai bizottság tagjává választották Mihail Gorbacsovot, aki eddig a pb póttagja volt. Gorbacsov egyúttal a központi bizottság titkára is. A politikai bizottság póttagja lett Tyihon Ki- szeljov, a Belorusz KP Központi Bizottságának új első titkára. TOT-értekezlet a zöldségtermesztésről A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának központjában megrendezett sorozatos tanácskozások jelzik: a zöldségtermesztési szerződések megkötése esetenként annak ellenére gondot okoz, hogy átlagosan négy százalékkal fölemelték a termelői árakat. A kedden megtartott értekezleten, amelyen a termeltető vállalatok és a mező- gazdasági üzemek, illetve azok érdekképviseleti szerveinek küldöttei vettek részt, nem volt vita abban, hogy az áremelést úgy kell végrehajtani, hogy mindenekelőtt a költségigényes és a piacokon is keresett áruk szállítóinak többletráfordítása térüljön meg Ellenben sérelmesnek találták a termelők, hogy a friss zöldségek ára túlságosan gyakran változik. Munkalátogatás az atomerőmű-építkezésen Tegnap délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának vezetői — K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és a megyei pártbizottság titkárai — munkalátogatást tettek a paksi atomerőmű építkezésén. Látogatásuk során megtekintették az atomerőmű beemelt reaktortartályát és nagy elismeréssel szóltak a beemelést végzők kétnapos, pontos, jó munkájáról. Népfrontbizottság-újjáválasztás t Vezetőség-újjáválasztó ülést tartott Szekszárdon a Hazafias Népfront déli városrészi körzeti bizottsága, amelyen részt vett Varjas János, a városi pártbizottság titkára. A körzeti népfrontbizottság titkára, Gál Antal számolt be a két évvel ezelőtti megalakulás óta végzett munkáról. Foglalkozott a tanácstagok munkájának segítésével, a környezetvédelmi őrségek működésének gondjaival, a városrész kereskedelmi ellátásával, a család- és ifjúság- védelemmel, a szülői munka- közösségek tevékenységével, a körzeti nőbizottság, a nyugdíjasklub akcióival. Az ülésen újjáválasztották a 29 tagú körzeti népfrontbizottságot. Elnökévé dr. Kor- zenszky Ernőd főállatorvost, titkárává Gál Antalt választották, azonkívül öt küldöttet a városi értekezletre. Idő] árás-el őrejelzés Hideg éjszakák Dunántúl HL KSF ESuS m m CKi FELHŐS SZELES oraűa SZÁRAZ Hl ZJVWAR KflOflS PAftAS A hét első felében még csapadékos volt a Dunántúl időjárása, hűvös volt az idő. A hét közepén délies áramlással igen meleg levegő érkezett hazánk területe fölé. Erős melegedés indult meg, a csúcshőmérséklet 20—24 fok között alakult, s éjszaka is csak 8—13 fokig hűlt le a levegő. A hét vége felé ismét csapadékzóna érte el a Dunántúl területét, s a csapadék szinte mindenhol meghaladta az 5 mm-t. Csökkent a hőmérséklet; a kora délutáni órákban 10—14 fok között alakult. A hét elején erősödött az éjszakai lehűlés, sok helyen a talaj közelében fagyott. A nappali felmelegedés is mérséklődött. E hét közepétől túlnyomóan napos időre lehet számítani. A hajnali órákban aárásság, köd várható, a hőmérséklet 0—5 fok között alakul, s a talaj közelében sokfelé fagypont alá süllyed. A kora délutáni órákban 10—15 fokig melegszik a levegő. A hét vége felé megnövekszik a felhőzet, eleinte zápor, majd eső többfelé várható. A hőmérséklet átmenetileg emelkedik, majd a jövő hét elején ismét csökken és talajmenti fagyra újból számítani kell. A talajnedvesség Tolna megye területén 0—50 cm-en 55—60, 50—100 cm-en 25—30 százalék.
