Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

6 ^PÜJSÄG 1980. október 21. Sakk Befejeződött a megyei sakk csapatbajnokság. Az első ősz. tályban már az utolsó for­duló előtt megszerezte a baj­noki címet a TÁÉV csapata, biztosan vezetett a 2. helye­zett Pakssall szemben. A rangadó mérkőzésen is, mely egyben az utolsó forduló volt, a TAÉV csapata bizo­nyult jobbnak és 7,5:4,5 arányban győzött Pakssal szérűiben. A csapatbajnokságon sze­repeltek eredményeit is érté­kelte a versenybíróság. Az I. osztályban a fettmőttverseny- zők közül Szubai Balázs, a TÁÉV versenyzője érte el a legjobb eredményt, tíz mér­kőzésből 8,B pontot szerzett. Ezt az eredményt csak az if­júsági korú Varjnai Attila, a Palksi SE versenyzője érte el. Vajnai a félnőttverseny- zőkkel szemben játlszotta minden mérkőzését, az elő­kelő 2—4. táblán és mind a tíz mérkőzését megnyerte. A bajnokságot nyert TAÉV csapata november 64ól 10-ig Zalaegerszegen osztályozó mérkőzésen vesz részt az NB II-be jutásért. Az ellenfelek: a Zala, a Baranya, a Somogy és Veszprém megye bajnok. csapata lesz. Az I. osztályú bajnokság végeredménye: 1. TÁÉV 95, 2. Paks 77,5, 3. Dombóvári VSE 68, 4. Szédres 50,5, 5. Tamási 50,6. Duna földvár 20. A tévé közvetíti Október 22-én, szerdán es­te játsszák Madridban a Real Madrid—Bp. Honvéd BEK-mérkőzést. A nagy ér­deklődéssel várt találkozót a televízió egyenesadásban köz­vetíti — bár az e heti tévé­műsorban nem szerepel — 20.25 órától. A Real Madrid legutóbbi bajnoki mérkőzé­sén 2-1 arányú vereséget szenvedett Valenciában. Tájfutás A Pécsi VSK tájfutó szak­osztálya Hetvehely—Jakab­hegy térségében rendezte meg a hagyományos, Wolf József tájfutó emlékverse­nyét. A zuhogó esőben 180 versenyző állt rajthoz. Me­gyénk színeit a Paksi SE fiataljai képviselték, akik az erős mezőnyben derekasan helytálltak. Az F—17-esek kategóriá­jában Glósz Gábor a hato­dik, Heizler János a nyolca­dik helyen végzett. Az N— 15-ös kategóriában Kern Zsu­zsa az ötödik, Rauth Katalin pedig a hetedik helyen érke­zett a célba. Mint arról korábban már beszámoltunk, október 25— 26-án Győr térségében rende­zik az országos egyéni táj­futó bajnokságot, melyen megyénkből a paksi Rauth Katalin. Felnagy Rózsa és Molnár Gyula áll rajthoz. A lapunk mai számá­ban megjelent tudósítá­sokat írták, valamint az eredményeket közölték: Fekete László, Mercsényi Gyula, Túrós József, Soós István, - Horváth György, Soponyai Márta, Klein Márton, Zerza József, Lerch Béla, Végh István. A sportoldalakat össze­állította: Nyakas István rovatvezető. Héthónapos szünet után a 12. és a 13. tavaszi forduló­val folytatódott szombat- vasárnap a női kosárlabda NB I. küzdelemsorozata. A Szekszárdi Dózsa gárdája számára nagyon rövid pihe­nő — pénteken hajnalban érkeztek haza — állt rendel­kezésre a romániai és a ju­goszláviai fárasztó nemzet­közi tornát követően. A szombati székesfehérvári ta­lálkozójukon a papírforma egyértelműen az Építők si­kerét ígérte. A Dózsa együt­tese azonban felrúgva az esélylatolgatást, bravúros győzelmet aratott. Egy nap­pal később hazai pályán szü­net utáni meggyőző játékkal a MAFC-ot verték 21 ponttal. Szekszárdi Dózsa—Székes- fehérvári Építők 85-77 (53-34). Székesfehérvár, Épí- tők-csarnok. V.: Varga, Sza­bó III. Szekszárd: Harsányi (24), Varga (24), Palotás (—), Daróczi (16), Várkonyi (17). Csere: Pártos (3), Támer (1). Edző: Szittya Imre. Székesfe­hérvár: Bekő (10), Boksay (45), Bánfy (2), Szilassy (—), Major (16). Csere: Engl (2), Tóth (2), Bokor (—). Edző: Bekő Zsolt. A mérkőzés előtt beszélgettünk. Szittya Imre edzővel, aki bizakodva várta csapata bemutatkozását. Mint mondta: a becsületes felké­szülési munkának kamatoz­nia kell. Kezdés után azon­nal a Dózsa vette át az irányítást, lelkesen, harcosan játszottak a lányok. Az Épí­tők edzője a 11. percben, 30-18-as szekszárdi vezetésnél már mindkét időt kikérte. Ez sem zökkentette ki ritmu­sából csapatunkat, mert fe­gyelmezett védekezéssel és szervezett támadójátékkal tovább növelte előnyét. A második félidő 5. percében volt a legnagyobb különb­ség, ekkor 67—40-re elhúzott Szekszárd. Majort sikerült kikapcsolni a játékból, de az Európa-bajnokságon is kitű­nően játszó Böksay szorgal­masan egyűjtötte pontjait. A hajrá szoros küzdelmet ho­zott és teljesen megérdemelt szekszárdi győzelmet. Szekszárdi Dózsa—MAFC 72-51 (33-27). Szekszárd, 200 néző. V.: dr. Garamvölgyi, Bacsfay. Szekszárd: Harsányi (20), Várkonyi (13), Palotás (4), Daróczi (7), Varga (26). Csere: Pártos (—), Farkas (—), Támer (2), Tóth (—). Edző: Szittya Imre. MAFC: Pósa (10), Mihály (6), Bánsz- ky (3), Szűcs (4), Moss (12). Csere: Szőke (4), Kolossá (—), Rácz (6), Király (—), Matolcsy (6). Edző: Hollen­donner János. A műegyete­misták kosarára Harsányi kettővel válaszolt. A 3. perc­ben 6-4-es Dózsa-vezetésnél Szittya edző időt kért: fölöt­tébb kapkodott csapata. A 6. percben Palotás helyett Pártos, a 7. percben, 13-11- nél Vargát Farkas váltotta fel. Négy pontra növelte elő­nyét a hazai gárda, amikor a MAFC kért időt. Mezőny­ben sok labdát eladtak a dó- zsás-lányok. A 17. percben 25-21-es állásnál a vendégek második idejüket is kikérték. Rákapcsoltak a hazaiák, ám a megszerzett előnyük szüne­tig hat pontra csökkent. Szünet után végre úgy ját­szott a Dózsa, ahogy azt a szurkolók elvárták. Varga eredményessége, Várkonyi támadásindításai jóvoltából a 10. percben 56-35-re elhúz­tak a lila-fehérek. Lüktető, eleven ritmusú játék folyt, s 'a cseréket is jól „időzítették”. A 16. percben 68-41, majd 70-45 volt az állás. Az utol­só két percben Tóth és Far­kas is játéklehetőséget ka­pott, s bár a MAFC hat pont­jára a hazaiak már csak kettővel válaszoltak, taps kö­szöntötte a 21 pontos győ­zelemmel duplázó szekszár­diakat. Egyszerre három hellyel rukkolt előbbre a bajnoki táblázaton. A bajnokság állása: 1. Bp. V. Izzó 12 11 1 1021-761 23 2. BSE 12 11 1 1007-704 23 3. MTK-VM 13 9 4 951-759 22 4. Bp. Spart. 12 10 2 916-697 22 5. KSI 12 9 3 981-865 21 6. Diósgyőr 12 8 4 909-841 20 7. BEAC 13 6 7 927-903 19 8. Pécs 13 6 7 935-940 19 9. Szekszárd 13 6 7 850-896 19 10. Gariz-M. 13 3 8 893-1022 18 11. TFSE 13 5 8 881-912 18 12. Szí.-Vár 13 5 3 936-926 18 13. Szeged 12 5 7 717-884 17 14. ZTE 13 3 10 872-1033 16 15. MAFC 13 1 12 734-1002 14 16. Csepel 13 1 12 802-1244 14 Befejeződött Pakson az I. és II. osztályban a kispályás labdarúgó-bajnokság. Az ün­nepélyes eredményhirdeté­sen Lázár Dénes, Böndör Já­nos és Farkas Antal, a ver­senybizottság elnökségének tagjai értékelték a mérkőzés- sorozat tapasztalatait, vala­mint a további tennivalókat. A győztes csapatoknak, illet­ve a helyezetteknek Szinger Ferenc, a paksi városi-járási sportfelügyelőség vezetője adta át az érmeket. Külön jutalmazták a legsportsze­rűbb csapatot, mely az I. osz­tályban a Költségvetési Üzem, a II. osztályban a Duna-menti Tsz csapata lett. Atlétika Befejeződött a paksi járás serdülő B csapatbaijndksága. Végeredmény: iNök: 1. forduló: 1. Paks 5,475 (Schreiner—Kern—Csá- nyi), 2. Dunafölldvár 5,308, 3. Nagydorog 4,72)8, 4. Paks II. 4,433 ponttal. 2. fordúiló: 1. Paks (Schreiner—Kern—Csá- nyi) 6,381, 2. Dunafölldvár 6,202, 3. Paks II. 5,199, 4. Nagydorog 4,966 ponttal. 3. forduló: 1. Paks 5,814 (Kern— Schreiner—Lombos), 2. Nagy­dorog 5,498, 3. Paks II. 4,768 ponttal. 4. forduló: 1. Paks 5:877 (Schreiner—Kern— Lombos), 2. Nagydorog 5,628, 3. Paks II. 4,646 ponttal. Végeredmény: 1. Paks 23,547, 2. Nagydorog 20,020, 3. Paks II. lé,046, 4. Duna- földvár 11,510 ponttal. iFérfiak: 1. forduló: 1. Du- naföldvár 3,835 (Vácz—Papp —Pataki), 2. Nagydorog 3,455 ponttal. 2. forduló: 1. Duna- földvár 4,501 (Vácz—(Papp— Bertalan); 2. Nagydorog I. 4,138, 3. Nagydorog II. 3,347 ponttal. 3. forduló: 1. Nagy­dorog 2,689 (Ignácz—'Eller— Patai), 2. Dunaföldvár 2,443 ponttal. 4. forduló: 1. Nagy­dorog I. 2,776 (Ignácz—Dal­vári—ignácz S.), 2. Nagydo­rog II. 1,960, 3. Dunaföldvár 1,872 ponttal. Végeredmény: 1. Nagydo­rog I. 13,038, 2. Dunaföldvár 12,851, 3. Nagydorog II. 5,207 ponttal. A bajnokság végeredménye: I. csoport: 1. DVKF 22 15 4 3 81-20 34 2. Vegyépszer 22 15 3 4 70-22 33 3. PAV 22 14 5 3 71-29 33 4. 26-os AÉV 22 13 3 6 49-34 29 5. Konzervgy. 22 8 8 6 37-33 24 6. ERBE 22 11 2 9 56-63 24 7. DÉLÉP 22 10 3 9 48-47 23 8. Költs. Ü. 22 6 5 11 44-60 17 9. 22-es AÉV 22 5 5 12 53-64 15 10. Volán 22 6 3 13 38-58 15 11. GYGV. 22 5 1 16 34-80 11 12. Ép. Ip. Sz. 22 1 4 17 34-96 6 II. csoport 1. Lakás-sz. 20 16 1 3 70-24 33 2. Duna- meniti Tsz 20 13 2 5 53-25 28 3. TÁÉV 20 14 ­6 61-40 28 4. Vertesz- KIOSZ 20 12 1 7 71-35 23 5. KISZ ép. brigád 20 9 3 8 41-38 21 6. Lengyel ép. 20 8 4 8 47-46 20 7. Tervező V. 20 3 2 10 53-53 16 8. Népből t- Fém. 20 6 4 10 38-61 16 9. Mecsekv. V. V. 20 4 5 11 36-65 13 10. Távközl.- Posta 20 4 1 15 17-70 9 11. Vízmű­Téglagy. törölve Kerékpár Az Arany Kakaó-kupa ver­senysorozat hetedik fordulóját rendezték Budapesten, a XX. kerületben. Rendkívül szép őszi időben startolhattak a versenyzők, az érdeklődés is nagyobb volt, mint a koráb­bi versenyeken. Az első fu­tamban a gyermek korcso­port rajtolt, itt hét szekszárdi kerékpáros indult, közülük a legjobb helyen Jaszanovics Géza és Dohóczki Gábor vég­zett. A következő futam az út­törők versenye volt, amely­ben három spartaeusos ver­senyző indult. Ebben a kor­csoportban nagy szekszárdi fölény volt. az első négy kö­zött végzett mindhárom ver­senyzőnk. Reibiing két kör­rel a verseny befejezése előtt indított és százméteres előnyt szerezve ért a Célba. A serdülőik versenyében sok akciót láthattunk. A táv fe­lénél Hettich másodmagával elhúzott a mezőnytől, hozzá­juk zárkózott fel Sajó és Musch. A négyes végül célba ért, de a győzelmet nem si­került megszerezni, így a második, harmadik és a ne­gyedik helyre kerültek a szekszárdiak. Eredmények: Gyermek: ...5. Jaszano­vics, 6. Dohóczki. Üttörők: 1. Reibiing, 2. Auth, ... 4. Jávor. Serdiülők: ...2. Sajó, 3. Musch, 4. Hettich. Janus-arcú judo Kétarcú sportág a csel­gáncs. Kétfajta hírességei vannak. Egyrészt tekintélyt nyújt a sportágban a világ- versenyeken elért eredmény, másrészt viszont a tényleges tudást jelentő övfokozatok biztosítanak rangot. Hogy ez a kettő az évtizedek során közelít egymáshoz, az tény, de egy kicsit olyan ez a kö­zeledés, mintha a gazdagabb adna a szegényebbnek. Megfelelő magyarázatot a sportág története ad. Az ez­redforduló óta Japánban az önvédelmi fogásoknak külön­leges kultusza alakult ki. Az évszázadok során mind elmé­leti, mind gyakorlati eredmé­nyekben kincset érő értékek halmozódtak fel. Persze, nem csupán Japánban, de az egész Keleten. Mégis, mostanában Japánról szólunk csupán, en­nek oka, hogy a modern vál­tozatok megteremtői kivétel nélkül japánok. Elsőként Jigoro Kano, a nagy pedagógus, filozófus, az ősi szellemi és gyakorlati ér­tékek ápolója jelentkezett áz önvédelmi sportok megrefor- málójáként. 1882-ben megal­kotta a judot, hogy átmentse az évszázadok alatt össze- gyülemlett önvédelmi isme­retek ősi szellemi kincsét a modernizálódó japán ifjúság által űzhető gyakorlati for­mában. Tudós alapossággal dol­gozta ki a judo, magyarul cselgáncs alkalmazható fogá­sait (állásharcban 40 alap- dobás, és ennek kombiná­ciói, valamint a földharc; le­szorítás, fojtásfogás és karfe­szítés variációi és kombiná­ciói), de emellett kidolgozta a technikai elemek küzde­lemben való alkalmazásának elveit is. így alkotott kerek egész nevelési rendszert, amelynek megvalósítása nem csupán az izmokat, de az agyat, a szellemet is igény­be veszi, ezáltal fejleszti. Miután Japánban sikert aratott a judö, világhódító tervet készített. Az Egyesült Államokba Josiaki Jamasitát küldte el 1902-ben. hogy nép­szerűsítse a judot. Magyar- országra Sasáki Kicsiszaburó érkezett 1906-ban. Más orszá­gokba mások mentek, de mind azt jelentették, hogy az idegenek képtelenek megérte­ni a judó lényegét és csak a gyakorlatok puszta elsajátí­tására törekednek. Másként próbálkozott tehát Kano mester és az őt körül­vevő tanítványok hada. Szor­galmazták a versenyeket, majd a világversenyeket, egé­szen odáig, hogy ha 1940-ben olimpia lett volna, akkor a cselgáncs műsorszámmá vált volna. Mint ahogy 1964-ben Tokióban az is lett, és azóta Münchenben, Montrealban és Moszkvában is avattak olim­piai bajnokokat. Versenyen való induláshoz azonban nem alapkövetel­mény a judo teljes elméleti és gyakorlati ismeretanyagá­nak tudása. A küzdelemben az irányítókészségnek, a fizi­kumnak, a racionális helyzet- felismerésnek és a rafináció- nak jelentős szerep jut. El ,tudja halványítani a kimon­dottan klasszikus technikai tudást, de még a technika kivitelezésének tökéletes elő­készítési tudományát is. Fő­leg akkor, ha a fizikum és a harci felkészültség nem egy­forma.. Míg Japánban a felkészü­lést az elvi törvények gya­korlatban való kiszolgálásá­nak megvalósítása jelentette, addig más országokban az edzést az ismert fogások vég­rehajtásához szükséges erő és taktika kidolgozása töltöt­te ki. Míg Japánban a töké­letes győzelem volt mindig a cél, és csak másodrendűnek számítottak a győzelem más lehetőségei, addig a más or­szágbeliek a kis győzelmet is többre becsülték a tisztessé­ges vereségnél. Mert az si­kert jelentett. Persze Európa és Amerika robusztus erejű és ugyanak­kor a szabályok gyengéit ki­használó rafináltjai* éppúgy szereztek győzelmeket, mint a küzdelem japán művészei. A vesztes persze mindig tanult a kudarcból. Egyik a tedhni- 'kai tudás és elméleti tökély mellé a fizikum fejlesztését tűzte célul, míg a másik az erő és rafinéria mellett a technika és az elvi ismeretek csiszoltságára törekedett. ősi formájában a csel­gáncsban igazi rangot az ala­pító mester technikai ele­meinek ismerete ás azoknak a küzdelemben való alkalma­zásához tartozó elméleti és gyakorlati tudás mennyisége jelentette, amelyről vizsgá­kon tettek bizonyságot a csel- gáncsozók. Az elméleti és gyakorlati vizsgák eredmé­nyeitől függően viselhettek különféle színű és értékű öveket. A tanuló fokozatok (kyu) képviselői alulról fel­felé a citromsárga, narancs- sárga, zöld, kék és barna öveket hordták. A barna- övesek már mindent tud­nak, ami a gyakorlatban előfordul. Az elmélyültséget, szellemi megértést követelő előkészítési fogásokat, elveket és azok szimbolikus megtes­tesítését jelentő formagya­korlatokat (katáknak neve­zik) a mesterektől követeli meg a judo. Mesterfokozat (dán) 10 van. Ebből öt ver­senyeredményekkel, elméleti tudás bizonyításával megsze­rezhető. ök fekete övét visel­nek. A 6—8 dán képviselői­nek már különlegesen jelen­tős tettet (kiemelkedő ver­senyeredmény, vagy jelentős könyv megírása) kell végre- hajtaniolc, hogy a fehér-piros övét hordhassák. A 9—10 dánosoknak azt kell életpá­lyájukkal bizonyítaniok, hogy egész életüket a cselgáncsnak szentelték. Mindemellett a világverse­nyeket nem a legnagyobb dan-fokozatú. versenyzők nye­rik. Mert győzni lehet az elvek tudatos ismerete nél­kül is. Bár a győztesek akár tudnak róla, akár nem, az ősi elveket valósítják meg. Európában a többszörös világbajnok és olimpiai baj­nok holland Geesinknek van a legmagasabb övfokozata: 7 dán. A világon az alapító Kano mellett 7-en értek el 10 dan-fokozatot. Már egy sem él közülük. Az utolsó­nak elhunyt Kyuzo Mifune még kiharcolta, hogy ezután már ne is adjanak ki 10 dánt senkinek, aki nem az alapí­tótól tanulta a cselgáncsot... KASZÁS SÁNDOR Kosárlabda NB 1 Kettős győzelemmel kezdett az Sz. Dózsa Varga (6-os mezben) 26 ponttal csapata legeredményesebb­je volt a MAFC ellen Kispályás labdarúgás

Next

/
Thumbnails
Contents