Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-21 / 247. szám
2 rtfePÜJSAQ 1980. október 21. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) zetlközi helyzetről és még időszerűbbé teszik a nyilatkozatban megfogalmazott tavas latokat a nemzetközi feszültség csökkentésére, az enyhülési politika fenntartására és elmélyítésére, a biztonság és az együttműködés erősítésére Európában és az egész világon, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésre, továbbá a népek függetlenségének tiszteletben tartását, az államok kapcsolatainak javítását szolgáló konkrét lépésekre. A miniszterek államaik nevében aggodalmukat fejezték ki, hogy az imperialista erő- pölitikia további aktivizálódása, a konfrontáció és a he- gemonizmus, az államok függetlenségének és szuverenitásának megsértése, a bel- ügyekbé való beavatkozás, a nemzetiközi problémák rendezetlensége és az új konfliktusok keletkezése következtében fennmaradt a nemzetközi feszültség. Hangsúlyozták azokat a veszélyeket, amelyeket a fegyverkezési verseny újabb felerősödése Európában és a világon, a katonai fölényre való törekvés, a békét fenyegető katona-politikai doktrínáik és koncepciók hordoznak magukban. A miniszterek ugyanakkor megállapították, hogy mind több állam, a társadalom szé- les_ rétegei, a demokratikus erők, a világ népei határozottan fellépnék a nemzetközi feszültség ellen, az enyhülésért és a béke erősítéséért, a népék jogának tiszteletben tartásáért, hogy maguk döntsenek saját sorsukról. Ennek eredményeként sikerült megakadályozni, hogy szétzúzzák az államok között kialakult normális politikai érintkezéseket és kapcsolatokat. Valamennyi európai országban erősödik a tudat, hogy az enyhülési politikának nincs ésszerű, elfogadható alternatívája; fokozódik érdekeltségük e politika folytatásában, az összeurópai értekezleten megkezdett folyamat továbbiéi tesz tés ében. © Az ülés résztvevői megerősítették, hogy államaik határozottan törekszenek a fegyverkezési verseny megszüntetésére, az enyhülés kiterjesztésére a világ valamennyi térségére, a minden állam függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására irányuló politika folytatására, az erő alkalmazásának, vagy az erővel való fenyegetésnek a kizárására, a bel- ügyékbe való be nem avatkozásra, az államok közötti kapcsolatok azon elvei szigorú betartására, amelyeket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya tartalmaz. Fellépnek azért, hogy e célból erősítsék kapcsolataikat és folytassák a párbeszédet Európa és a világ valamennyi államával. Meggyőződésük, hogy a helsinki záróokmány megbízható alapja annak, hogy az államok és a népek közös erőfeszítéseket tegyenek a nemzetközi kapcsolatokban felmerülő nehézségek áthidalására, s tovább haladjanak előre az európai biztonság erősítésének és az együttműködés bővítésének útján. Az ülésen- képviselt államok egész tevékenységükben abból indulnak k,i, hogy következetesen biztosítani kell Valamennyi nemzetközi kérdés politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezését a népek egyenjogúságának és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával. Ügy vélik, hogy nincs olyan fegyverfajta, amelynek korlátozásáról és csökkentéséről ne lehetne megállapodni a kölcsönösség alapján, szigorúan tiszteletben tartva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét, és azt, hogy egyetlen állam biztonsága se szenvedjen csorbát. O Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben növekszik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselői november 11-én kezdődő madridi találkozójának jelentősége. Amellett foglalnak állásit, hotgy a madridi találkozóval megnyíló lehetőségeket felhasználják az európai helyzet alakulása fő irányzatának, az enyhülési politikának az alátámasztására, és hogy a találkozón állapodjanak meg az európai kontinens biztonságát, és az együttműködés erősítésének valamennyi fő irányát érintő további gyakorlati lépésekben. Az ülésen képviselj államok ezzel kapcsolatban úgy vélik, hogy a madridi találkozó sikere az összes résztvevő politikai akaratától függ. Attól, hogy a találkozón megteremtsék a konstruktív politikai légkört, az együttműködés feltételeit, és kölcsönösen élfogadható megállapodások elérésére törekedjenek. Eltökéltnek keli len- niök, hogy semmi olyat nem tesznek, ami politikai- konfrontáció kialakulásához vezetne. Az ülésen képviselt államok készek hozzájárulni ahhoz hogy kedvező légkörben tartsák meg a madridi találkozót, és gyakorlati megáll apód ásókat dolgozzanak ki a megtárgyalásra kerülő lényeges kérdésekben. O A jelenlegi körülmények között a katonai feszültség cSö'kkentésének döntő jelentősége van abban, hogy az államközi kapcsolatok a béke és az enyhülés irányában fejlődjenek. A tanácskozás résztvevői úgy vélik, hogy a madridi találkozón kellő figyelmet kell fordítani az európai bizitonság katonai kérdéseire és olyan konkrét intézkedéseknek a megvizsgálására, amelyek — a záróokmány rendelkezéséinek megfelelően — megvalósíthatóak. Ezzel összefüggésben különösen nagy jelentősége lenne — a Helsinkivel kezdődött összeurópai folyamat fejlődésének lényeges eleméként —, ha a madridi találkozón döntés születne az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó konferencia összehívás á ró!. lebonyo lit ás ának rendiléről, idejéről és helyéről. Az ülés résztvevői megál- lapíFották, hogy e konferencia összehívásának gondolata mind szélesebb körű támogatást élvez. Jóllehet e konferencia összehívásának és feladatainak egyes vonatkozásaiban az államok között még nézeteltérések vannak, több körülmény elősegítheti az ál Iá soon tok közeledését. Az ülésen képviselt államok megerősítik, hogy a konferencia szakaszonkénti lebonyolítása mellett foglalnak állást, tóhát amellett, hogy a konferenciát az egyik szakasztól a másikig a folytonosság jellemezze. Az első szakaszban a konferencia munkáját a bizalomerősítő intézkedések kibővítésére kellene összpontosítani, úgy, hogy a továbbiakban a konferencia hozzákezdhessen az európai katonai szembenállás szintjének és koncentráltságának csökkentését szolgáló intézkedések egyeztetéséhez, beleértve a katonai tevékenység korlátozását, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését is. A konferencia feladatairól számos más ország álláspontjában többé- kevésbé azonos elemek körvonalazódnak. Figyelembe véve a különböző államoknak az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia tartalmáról ismert elképzeléseit, az ülés résztvevői abból indulnak ki: a konferencia összehívásáról szóló megállapodásnak biztosítani kell, bogy valameny- nyi résztvevőnek egyenlő jogai és lehetőségei legyenek gyakorlati javaslatok előterjesztésére. Fontos, hogy a madridi találkozónak a konferencia összehívására vonatkozó döntése tükrözze ezt a felfogást. A Varsói Szerződés tagállamainak a konferencián megvitatásra ajánlott konkrét javaslatai ismertek. A tagállamok a konferencián készek megvizsgálni más államok megfelelő javaslatait is. A miniszterek újból kijelentették: országaik támogatják azt a javaslatot, hogy az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia színhelye Varsó legyen. © Az ülés résztvevői megerősítették államaik szándékát, hogy a madridi találkozón a záróokmány valamennyi fejezetében hozzájárulnak a megállapodások elérésihez. Amellett foglaltak állást, hogy a madridi találkozó hozzon hatékony intézkedéseket a gazdasági, a tudományos-műszaki, a környezet- védelmi együttműködés hatékonyságának növelésére. Nagy jeleentőséget tulajdonítanak az energetikai együttműködés erősítésének, és összeurópai konferencia ösz- szehívásának ebben a fontos kérdésben. Állást foglalnak a széles körű és akadálymentes árucsere, az ipari kooperáció, a mezőgazdas&gi, a közlekedési és a tudományos együttműködés fejlesztése mellett. Az ülés résztvevői kívánatosnak és lehetségesnek tartják, hogy a madridi találkozón a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a kapcsolat- építés területén is lépjenek előre a helsinki megállapodások megvalósításában — azon az elvi alapon, amdyet a záróokmány, mint egységes egész, meghatározott. Az ülésen képviselt államok ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak a záróokmánynak az- összeurópai folyalmat fenntartására vonatkozó rendelkezései végrehajtásának, amely Helsinkiben kezdődött hogy ezáltal következetes legyen az előrehaladás az enyhülés erősítésének, a biztonság megszilárdításának és az összeurópai tanácskozáson részt vevő államok egyenjogú együttműködése fejlesztésének útján. Az említett államok képviselőinek a záróokmányban előirányzott találkozói és érintkezéseik más formái pozitív szerepet hivatottak játszani e célok valóraViáMsában. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy az összeurópai tanácskozással megkezdett folyamat fenntartása szempontjaiból különleges jelentősége van annak, hogy a madridi találkozón reális előrehaladást érjenek el az enyhülés továbbvitele, a biztonság megszilárdítása, az együttműködés fejlesztése irányában az európai kontinensen. Számolva ezzel, az ülésen képviselt államok a madridi találkozón készek meghatározni a következő hasonló jellegű találkozó megtartásának megfelelő feltételeit. Ezzel összefüggésben a miniszterek kijelentették, hogy országaik készek lesznek támogatni a Román Szocialista Köztárssaág javaslatát, hogy ezt a találkozót Bukarestben rendezzék meg. O A Varsói Szerződés tagállamai — a nukleáris háború veszélyének elhárítása és az európai népek békés életének biztosítása érdekében — támogatják a Szovjetunió javaslatát az európai középhatótávodtságú nukleáris fegyvereikkel és egyidejűleg, azokkal szerves kapcsolatban, az előretolt bázisú amerikai nukleáris eszközökkel foglalkozó tárgyalásokra. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy megkezdődött e kérdések gyakorlati megvitatása a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Kifejezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek, ami lépést jelentene a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése irányában az európai kontinensen. O Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó, bécsi tárgyalásokon résztvevő szocialista államok 1980. július 10-i javaslataikkal újabb nagy lépéseket tettek’a nyugati országok álláspontjának irányában. Ilyen körülmények között annak érdekében, hogy a bécsi tárgyalásokon előrehaladás történjen a kölcsönösen elfogadható meg- állapodásdk felé, szükséges, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati országok is tanúsítsanak politikai akaratot a vizsgált kérdések megoldására. O Az ülés résztvevői hangsúlyozták más konkrét javaslatoknak a jelentőségét is, amelyeket a Politikai Tanácskozó Testület 1980. május 15-i varsói nyilatkozata tartalmaz a fegyverkezési hajsza korlátozásáról, a béke megerősítéséről és a nemzetközi biztonság megszilárdításáról. Ezék a javaslatok ma is érvényesek és a Varsói Szerződés tagállamai készek, hogy mindegyikről komoly, érdemi tárgyalásokat kezdjenek más érdekelt államokkal. A külügyminiszteri bizottság ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. ♦ A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülésén részt vett külügyminiszterek hétfőn délután, illetve este hazautaztak. Haza- indult Varsóból a Púja Frigyes külügyminiszter vezette magyar küldöttség is. Az értekezlet elmaradt Az OPEC paraifzise Az Irak és Irán közötti fegyveres konfliktus megbénította az OPEC, az olajexportőr országok kartelljének tevékenységét. Ez a testület idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Az előzetes tervek szerint éppen Irak fővárosában, Bagdadban kellett volna november 5-én megtartani az OPEC ünnepi csúcskonferenciáját. Ezt az értekezletet a szervezőt kénytelen volt lemondani, de a lémondás után is érvényben maradt az a döntés, hogy október 14-én Londonban ülést tartanak az OPEC-országok olajlminiiszterei. Negyvennyolc órával a tervezett londoni kezdés előtt az OPEC bécsi titkárságán béjelentet. ték, hogy ezt a konferenciát sem tartják meg. A kényszerű döntés katonai és politikai okokra vezethető Vissza’. Nemcsak arról van szó, hogy Irak, mint a világ Szaúd-Arábia után második legnagyobb olajexportőre, s így értelemszerűen az OPEC egyik vezető tagja — fegyveresen szemben áll Iránnal, egy másik OPEC-tagállam. mal. Ezt a konfrontációt kiterjesztette és még bonyolultabbá tette, hogy Irak megszakította diplomáciai kapcsolatát Líbiával és Szíriával. Az indokolás iraki részről az volt, hogy az említett országok Iránnak1 hadianyagot szállítanak; ezt mind Teherán, mind Szíria és Líbia cáfolja. Ez az újabb lépés magában foglalta, hogy Irak po- litikfei kapcsolatai egy másik kiemelkedően fontos Jamani sejk, szaúd-ará- biai olajipari miniszter, aki már sok vitát váltott ki az OPEC ülésein OPEC-tagállamlmal, Líbiával is megszakadtak. De még a Szíria és Irak közötti diplomáciai kapcsolat megszakadásának is van oilajvétülete — noha Szíria ném tagja az OPEC-nek. Az iraki ola'jme- zőkről a Földközi-tenger irányába vezető csőhálózatok egyike ugyanis Szírián halad keresztül. Ez a csővezeték a két ország közötti pénzügyi viták miatt néhány esztendeje nem működik, de az iraki —iráni fegyveres konfliktus egy korábbi szakaszában Szíria felajánlotta Iraknak a csővezeték használatát. A diplomáciai kapcsolat megszakítása Myimódon ebben a viszonylatban is érinti az olajexportot. A katonai -pol itikai konfrontációk sora tehát önmagában lehetetlenné teszi az OPEC működését. Vannak azonban a háttérben olaj gazdasági előztmények is. Bécs- ben az OPEC előző csúcsértekezletén, röviddel az iraki— iráni konfliktus kirobbanása ellőtt, elvi határozat született arról, hogy az olajexportáló országok általában tíz százalékkal csökkentik termelésüket. Ezt Szaúd-Arábia akkor sem fogadta el a maga számára kötelezőnek, a többség azonban hajlandónak mutatkozott a határozat végrehajtására. A döntés voltaképpen része volt e°y komprömisz- szulmnak egyfelől az OPEC úgynevezett „mérsékelt'jei”, másfelől a nagyszabású áremelést követelő OPEC-radi- kállsok — Algéria, Líbia és Irán — között. Ezt a taktikai kompromdsz. szümot nem egyszerűen az Irak és Irán közötti háború zúzta szét, haneim az is, hogy Szaúd-Arábia az új helyzetben egyoldalú döntést hozott: napi 9,5 millió hordós termelésiét mintegy hétszázezer hordával tovább növeli. Röviddel kélsőbb a Perzsa '(Arab)-öböl mentén lévő többi nagy olajexportőr — Ku- vait, Katar, Egyesült Arab OPEC-miniszterek konferenciája Bécsben, ahol az egységen már repedések látszottak Emirátusok — egy szaúdi területen tartott megbészlelésén csatlakozott a döntéshez. Ügy döntöttek, hogy összesen napi hárommillió hordával növelik termelésüket. iA gesztus egyértelmű volt a tőkés világ nagy olajfogyasztó országai felé. A piac helyzete ugyanis önmagában a termelés emelését nem indokolta. Az Irak és Irán közötti háború kirobbanása előtt a tőkés világban tapasztalható visszaesés, valamint a takarékossági intézkedések, következtében a fogyasztás mintegy napi hárommillió hordóval kevesebb volt, mint a kínálat. így a többlettermelés a leggazdagabb tőkés országok ma már több. mint 120 naposra becsült tartalékát duzzasztotta fel. Hiszen ezek az országok — ellentétben az olajat nem termelő fejlődő országokkal — eléggé tőkeerősek a piacon jelentkező felesleg felszívására. Ilyen helyzetben a mái* régen ösz- szezsúgoradott iráni és a továbbra is jelentős iraki olaj- kivitél felfüggesztése egyelőre nem rendítette meg a piacot. Voltaképpen nem történt más, mint az, hogy a többlettermelést felváltotta a piaci egyensúly. A szaúdi ösztönzésre hozott új döntéssel az OPEC néhány igen fontos országának olajminiszterei a többlettermelés helyreállítása mellett döntöttek. Ráadásul: ezt a döntést az OPEC keretein kívül, egyoldalúan hajtották végre. Szovjet részről kezdettől fogva hangoztatták, hogy az Irak és Irán közötti konfliktus a térség országait gyengíts és a nemzetközi mono- pöltőke pozícióit erősíti. A politikai eseményeken túl az OPEC, mint egységes szervezet megbénulása ezt igazolja.-i -e PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn hazánkba érkezett a Norvég Kommunista Párt küldöttsége Hans Kleven, a párt elnökhelyettese, a politikai bizottság tagja vezetésével. • Vasárnap este hazaérkezett Szófiából a magyar parlamenti küldöttség, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének vezetésével a Bolgár Népköztársaság nemzet- gyűlésénék meghívására tett hivatalos, baráti látogatást Bulgáriában. MOSZKVA Moszkvában vasárnap nyilvánosságra hozták azt a szovjet—afgán nyilatkozatot, amelyet csütörtökön írt alá Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, az Afgán Demokratikus Köztársaság forradalmi tanácsának és minisztertanácsának elnöke. Babrak Karmai hétfőn délben Moszkvából Tbiliszibe utazott. A magas rangú vendéget a repülőtéren Leonyid Brezsnyev és más szovjet vezetők búcsúztatták. ATHÉN Hétfőn Georgisz Sztamatisz görög igazságügyminiszter meghívására — küldöttség élén, hivatalos látogatásra Athénba érkezett dr. Markója Imre igazságügyminiszter.
