Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-15 / 242. szám
1980. október 15. NÉPÚJSÁG 5 Az áruviszony legjellegzetesebb jogi kifejeződése, minden olyan államilag szervezett társadalomban létezik, amelyben árucsere van. Szocialista viszonyok kőSzerződés: zött a népgazdaság tervszerű irányításának és fejlesztésének is eszköze... (Új Magyar Lexikon) MÁV és Volán Több mint száz partner Zöldség, gyümölcs, burgonya Szerződés, érdekeltség, ellentét A MÄV—Volán komplex brigádok versenyében az igazgatóság területén a szekszárdi mindig az elsők között van. Kis konténerek rakodása a szekszárdi pályaudvaron. Amikor a megyei szállítási bizottság egy hónapja ülést tartott, s egyeztette a tennivalókban részt vevők terveit ■— gondolhattuk, hogy sikeres lesz a munka. Hiszen a 11-es Volán, a MÁV Pécsi Igazgatósága, az ÉPFU és a mező- gazdasági üzemek alapos tervén alig volt szükség változtatni. S e tervek szép sorjában valósággá válnak. Az élet minden területén rengeteg anyagra, árura van szükség. A vállalatok éppen ezért olyan kapcsolatot alakítanak ki a szállítókkal, amely rendszeres, megbízható és mindkét fél a megállapodást betartja. A MÁV és a Volán, mint a két legnagyobb szállító cég sok ezer vállalattal van kapcsolatban. Tolna megyében is több mint száz partnerük van. A rendszeres fuvarok — a sütőiparnál, a FÜSZÉRT- nél, a söriparnál — például olyan kapcsolattá erősödtek már, hogy a volános gépkocsi- vezetők szinte vállalati dolgozónak számítanak ott, ahol fuvaroznak. A MÁV körzeti állomásain, Nagydorogon, Bátaszéken, Szekszárdon, de kiváltképpen Dombóvárott, a sok éves, évtizedes tapasztalatokkal rendelkező vasutasok szinte kívülről, napló nélkül mondják, hogy melyik vállalatnak egy-egy héten milyen - típusú vagonból mennyi kell. Az évek óta rendszeresen fuvarozó, a biztonságos termelésre törekvő vállalatok éppen saját érdekükben betartják a szerződéseket. így, ha három vagont kérnek, mind a hármat időre megrakják. Nem érdeke a vagon várakoztatása, nem érdeke, mert jelen esetben már többről, mint vállalati érdekről van szó. Az őszi csúcsforgalom a terveknek megfelelően biztosítja a megtermelt értékek magtárba, gyárhoz juttatását, az üzemek termeléséhez a nyersanyagok, félkész termékek érkezését. A vasút és a cukoripar idei kapcsolata, tekintettel a késői szezonkezdésre, még szorosabb, mint az elmúlt évben volt. Tolna megyéből három gyárba is szállítanak vasúton répát. A gyárakban készített üzemelési tervhez kell igazítani a szántóföldön a répa kiszedését, a rakodópályaudvarra való juttatását, majd innen a gyárhoz. A múlt évben még csak próbálkoztak egy-egy gyár körzetében e komplex módszerrel, ma már gyakorlat. A termelő, a vasút és a gyár úgy készítette megállapodását, hogy egy-egy nagyobb munkacsúcs után szusszanásnyi időt hagynak, így például, ha Decs térségében szedik a répát, úgy időzítik, hogy legalább két nap alatt annyi gyűljön össze az állomáson, hogy az irányvonat húsz nagy teherbírású Vagonját fél nap alatt meg tudják rakni — az ide összpontosított, s nagy teljesítményű spefciális rakodógépekkel. A gyár négy irányvonattal dolgozik. Egy vonat rakománya elég huszonnégy órai munkához. Tehát egy vonatot valahol a körzeti pályaudvaron raknak, egyet a gyárban ürítenek, egy úton üresen, egy pedig a gyár felé halad ra- kottan... A Volán is bekapcsolódott idén a mezőgazdasági munkákba. Ezért átszervezték más, folyamatos szállításaikat, és hetente átlag huszonöt-harminc nagy teherbírású billenős autót tudnak küldeni vetőmag szállításához, vagy éppen a cukorrépához — és a következő napokban majd a kukorica betakarításához. A szállítók és a szállíttatók közötti eredményes kapcsolat révén a megyében az idei őszön nincs fennakadás. A szállítási bizottság által egyeztetett program és a végrehajtást figyelő rendszer alkalmas arra is, hogy szerződésen kívül, ha szükséges, azonnal segítségére tudjanak lenni bármely ipari, vagy mezőgazdasági üzemnek. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Cz. Iras nélkül... A vásárokon is kötnek szerződést, ám igen ritkán foglalják írásba. A szemrevételezés, a próba az alapja a vásárnak, az áruk cseréjének. Amikor megtörténik az alku, az áru gazdát cserél —, s a pénz olvasva jó. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat feladata, hogy zöldségfélékkel, gyümölccsel, burgonyával lássa el a fogyasztókat. A termékeket megyén belül és megyén kívül gazdálkodó mezőgazdasági üzemektől, fogyasztási szövetkezetektől, magántermelőktől veszik át — ezek nagy részét a téli időszakra elteszik, tárolják, raktározzák. A vállalat 26 mezőgazdasági szövetkezettel, 4 állami gazdasággal és 10 ÁFÉSZ-szel kötött az elmúlt év októberében szerződést. A dombóvári és mözsi telepről összesen 100 üzletet, közületet, üzemi konyhát látnak el áruval. Bésán Róbert áruforgalmi főosztályvezető a szeptember 25-től október 9-ig terjedő időszak operatív értékelését tartja a kezében: a kéthetenként készülő jelentésből pontosan nyomon követhetjük a szerződések teljesítését, sőt azt is, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest hogyan alakult a termelés. — Október 9-ig a 482 vagon szerződött burgonyából 300 vagonnal már felvásároltunk, ez 100 vagonnal több, mint tavaly ilyenkor volt. Zöldségfélékből csupán a szerződött mennyiség 50 százaléka van a raktárainkban, részben azért, mert a gyökérfélék, a káposzta betakarítása még hátravan, másrészt azért, mert görögdinnyéből 30 százalékkal kevesebb termett a szerződött mennyiségnél. — Mi történik akkor, ha az időjárás, vagy egyéb ok miatt nem terem meg a leszerződött mennyiség? — Ha terméskiesés van, a mezőgazdasági üzem úgynevezett akadályközlést ad, amit mi nyilvántartásba veszünk, majd vizsgálatot rendelünk el. Ha valóban kevesebb a termény, akkor a tényleges mennyiségnek megfelelő arányos termésmennyiséget adja át az üzem. Ha bizonyítható, hogy a kevesebb termésből nem a szerződéses kapcsolatban lévő ZÖLDÉRT-nek adta át az árut, hanem más csatornán keresztül értékesítette, az üzem kötbért fizet. A kötbért az éves átlagár, illetve a nem teljesített mennyiség alapján számoljuk ki. — Milyen gyakran fizettetnek kötbért? — Az utóbbi 8 évben ezzel a lehetőséggel nem éltünk, Pedig az egyetlen év 1978 volt, mikor a szerződött termék 80 százalékát vettük át, más esztendőkben ennél kevesebb volt az áru. Az üzemek többsége igyekszik eleget tenni kötelezettségének, s javarészt nem rajtuk múlik, ha kicsi a termés. — Előfordult-e, hogy a termelők valamely vitás ügyben a bírósághoz fordultak? — Igen. A kajdacsi és a pálfai tsz. Tavaly például a Pálfáról exportra küldött görögdinnyét a határállomásról visszairányították, mert fertőzött volt. Pedig a Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás szakembere szállításra alkalmasnak minősítette. A kontrollvizsgálatnál derült ki, hogy a dinnye fertőzött volt. A ZÖLDÉRT — minthogy a vizsgálat megtörtént — nem fizette ki a tsz-nek a dinnyéért járó összeget. A szövetkezet pert indított a vállalat ellen — jelenleg a Legfelsőbb Bíróságon van az ügy, a közeljövőben tárgyalják. — Gyakran hallani arról, hogy a termelő és a felvásárló szervezetek között vita kerekedik. — Mióta világ a világ, azóta ez így van. A termelő sok pénzt akar kapni, a kereskedelem biztonságra törekszik. A vita számos ponton kialakulhat: olyan technológiai eljárásokat alkalmaznak, melynek következtében az áru elveszti fajtajellegét, nem szívesen válogatnak, osztályoznak, sőt még az is előfordul, hogy a láda tetejére a szép áru kerül — ahogy mi mondjuk: tükröznek. — Ebből az következik, hogy a termelés, felvásárlás, feldolgozás teljes vertikumát kellene összehangolni. — Nekem is az a véleményem, hogy a mezőgazdasági kombinátok mintájára ki kellene dolgozni valamiféle olyan rendszert, amelyben egyaránt érdekelt lenne a termelő és a kereskedelemmel foglalkozó szervezet. D. VARGA M. Fotó: Bakó J. Egy téesz - tizenegy szerződés A nagydórogi Üj Barázda Tsz-ben vaskos dossziét vesz elő a főkönyvelő. A dossziéban a szerződések írásbeli másolatát tartják. Nos, hát hány céggel van szerződéses kapcsolata a tsz-nek? A következőkkel: a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal, a Vetőmagtermelő és Értékesítő Vállalat nyíregyházi kutatóközpontjával, a Dunántúli és Duna—Tisza- közi Dohányfermentáló Vállalattal, a Dél-dunántúli Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattal, a TSZKER- rel, a nagydorogi ÁFÉSZ- szel, -a Paksi Konzervgyárral, a ZÖLDÉRT-tel, a KSZE- vel, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal, valamint a Tejipari Vállalattal. Ez összesen 11 szerződés, melyben mindkét fél kötelezte magát a termékek minőségi és mennyiségi átadására és átvételére, s megállapodtak a szállítás módjában. Mint Horváth Istvántól, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, két éve annak, hogy a szerződéses kapcsolatok változtak; korrektebbek, jobbak, pontosabbak és rugalmasabbak lettek. Fegyelmezettebb a tervezés, előtérbe került a közgazdasági szemlélet, mindkét fél érdekelt abban, hogy a szerződésben foglaltakat pontosan betartsa, hisz nyereség csak jó minőségű termékből lesz. Vitás ügy idén egy adódott: kevesebb dinnye termett, mint amennyire számítottak. Ezt jelezték a ZÖLDÉRT-nek; az akadályközlést ugyan nem fogadták el, de egyelőre nem kötbéreztek. A cégek többségével rugalmas a kapcsolat. Példa erre az AGROKER: ha történetesen nincs az a géptípus, amire a szövetkezetnek szüksége van, más, ugyanarra a műveletre alkalmas gépet szereznek be. Igen jó a kapcsolat a KSZE- vel: a gyorsszerviz szolgáltatásait nem mindig tudja követni az adminisztráció. A rendszergazdák bíznak a szövetkezetben, tudják, hogy a kísérőpapírok biztosan megérkeznek a központba. A nagydorogi mikrokör- zethez 6 tsz tartozik: a kajdacsi, a pálfai, a györkönyi, a pusztahencsei, a sárszent- lőrinci és a nagydorogi. A szövetkezetek nem kötöttek ugyan írásbeli szerződést, a kapcsolatuk mégis rendkívül szoros. A kooperáció legész- szerűbb módját valósították meg: az egymás szomszédságában gazdálkodó szövetkezetek főként a betakarítási csúcsidőszakban gépekkel segítik egymást. A munkamegosztás egyik módja a mikro- körzetben: közösen foglalkoztatnak szakembereket. Györkönyben erdészt, Pusz- tahencsén jogtanácsost — ők a mikrokörzethez tartozó tsz- ek szakmai irányítását, illetve jogi képviseletét látják el. dAlma a Bajai Mezőgazdasági Kombináttól
