Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

XXX. évfolyam, 241. szám ARA: 1,20 Ft 1980. október 14., kedd Mai számunkból CSÖKKENT ÉS MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK (3. old.) MEZŐGAZDASÁGI GÉPKATALÓGUS (4. old.) NÉGY MÉRKŐZÉSEN DÖNTETLEN EREDMÉNY (5. old.) SERDÜLŐBAJNOK: BÁTORÉI CSILLA (6. old.) KÉT JÁRAT KÖZÖTT DOLGOZNAK (3. old.) Szabványok Néhány esztendeje a zenerajongók táborában nagy felháborodást keltett, hogy a Philips mag­netofonok kazettáit nem lehetett a Grundig- magnóhoz használni és viszont. A kellemetlen­ség azóta megszűnt: ma már szabvány szerint, ugyanabban a méretben készülnek a • kazetták. Persze, az élet mindig új és új összecsapásokat produkál: napjainkban az említett helyzet a kép­magnó-kazettáknál ismétlődik meg. A szabványok hiánya persze ennél nagyobb kellemetlenséget, zűrzavart is okozhat. Előfordul például, hogy több százmillió forint értékű be­rendezést vásárolunk a külpiacokon, és néha bi­zony arra kényszerülünk, hogy a hazai szabvá­nyoktól eltérő berendezést hozzunk be. Túl szigorúak lennének a magyar regulák? Bi­zonyára sokan így gondolják, hiszen sűrűn halla­ni, hogy miért nem jó az idehaza, ami külföldön több országban is megteszi? A kétkedő megjegy­zések elsősorban. a villamossági-érintésvédelmi előírásokra vonatkoznak. Csakhogy a másokénál szigorúbb magyar szabvány nem a hazai szak­emberek kérlelhetetlenségéből, hanem a magyar villamoshálózat feszültségrendszeréből fakad. Magyarországon például a háztartási gépek úgy­nevezett testzárlata sokkal súlyosabb következ­ményekkel járhat, mintha ugyanaz a berendezés a védőföldeléses szovjet hálózatról működne. A regulák, szabályok, szabványok különböző­sége fékezheti az országok közötti kereskedelmi forgalmat és a termelési, kooperációs kapcsolato­kat. De mi is az a szabvány? A hétköznapi szó- használatban kissé rossz csengésű a kifejezés, an­nál nagyobb a rangja azonban a gazdasági élet­ben. A szakmai lexikonok szerint a szabvány a ter­mékek méreteire, minőségére, ellenőrzésük mód­szereire, csomagolásuk módjára, a gyártási elő­írásokra vonatkozó törvényes előírásokat tartal­mazza. A szabványok — amelyeket csak gyakran ismétlődő feladatokra dolgoznak ki —, lehetnek üzemi, szakmai, országos és nemzetközi érvé­nyűek. Betartásuk Magyarországon kötelező, ez alól felmentést csak a Magyar Szabványügyi Hivatal adhat. A Magyar Szabványügyi Hivatal évente mint­egy ezer új szabványt bocsát ki. Ezek egyhar- mada általában a különböző új eljárások és új termékek műszaki-gazdasági előírásait, normáit tartalmazzák, a többivel az elavult szabványokat frissítik föl. Léteznek világszabványok is, amelyek a min­denkori legmagasabb követelményszinteket ír­ják elő. A világszabványokat a Szabványosítási Világszervezet, az ISO készíti, szabályai azonban senkire sem kötelező érvényűek. A különböző nemzetközi szabványok általában egy-egy gaz­dasági tömörülés, egymással szoros termelési- gazdasági-kereskedelmi kapcsolatban lévő or­szágok közös előírásait tartalmazzák. A KGST Szabványügyi Állandó Bizottsága korábban csak ajánlásokat készített a tagországok számá­ra, azonban ezek nem sok eredmény hoztak. Ép­pen ezért ma már egyre több KGST-szabvánv készül. Ezek jellemzője, hogy általában a világ- szabványhoz, vagy ha ez valamilyen ok miatt ki­vihetetlen, a KGST-n belül előállított legjobb minőségű, legkedvezőbb paraméterű termékhez, eljáráshoz igazodik. A szabvány olyan kötelezvény, amelyhez mi­előbb alkalmazkodni nemcsak szükséges, hanem érdemes is. Miután a szabvány a legkorsze­rűbb termék, a legmagasabb színvonal mellett teszi le voksát, követése, elfogadása meghatározó a műszaki fejlődésben, a minőség javításában, az értékesítési kondíciók jobbításában, és lényege­sen megkönnyíti a gyártási együttműködést és a kereskedelmet. A szabványok jelentőségét jelzi az is, hogy az ISO immár tíz esztendeje szabványosítási világ­napnak nyilvánította október 14-ét. Az ISO 1946- ban történt megalakulása óta több ezer világ- szabvány készült el. Magyarország 1949-ben lé­pett be. a világszervezetbe, amelynek jelenleg mintegy 90 ország a tagja, s számuk évről évre gyarapodik. ,»Tettekkel a Szekszárdi Húskombinátért” KISZ-védnökségi napok A védnökség! napok résztsztvevöinek egy csoportja A KISZ KB húsprogram KISZ-védnökségének opera­tív bizottsága és a KISZ Tol­na megyei Bizottsága szerve­zett az elmúlt hét végén véd- nökségi napokat Tettekkel a Szekszárdi Húskombinátért jelmondattal. Az ország me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari üzemeiből közel két­száz olyan fiatal vett részt az esemény kiemelt fontosságú­ként kezelt' tanácskozásain, akiknek munkahelyi kollektí­vái kitüntetéseket, oklevele­ket nyertek el a védnökségi program alapján végzett ed­digi tevékenységükkel. A védnökségi napok októ­ber 10-én a késő délutáni és kora esti órákban kezdődtek. Ekkor érkeztek meg a ta­nácskozásra hivatalos fiata­lok a KISZ megyei bizottsá­gának Fadd-Domboriban lé­vő vezetőképző iskolájába, ahol az elhelyezkedést köve­tően ismerkedhettek meg egymással. Szombaton délelőtt plená­ris ülésre került sor. Itt, Vá­gó József, az MSZMP KB munkatársa, a KlSZ-védnök- ség operatív bizottságának el­nöke tekintette át a nagysza­bású akciót, ismertetve azo­kat a feladatokat, amelyek a húsprogramért végzendő to­vábbi munka intenzitásának fokozását követelik meg. A plenáris ülést követő szekció­üléseken — amelyek délután kezdődtek —' döntően a véd­nökséggel járó további tenni­valók számbavételéről esett a legtöbb szó. A tapasztalatcsere a terve­zettnél tovább tartott, mivel a vasárnapra meghirdetett társadalmi munkaakciót — a Szekszárdi Húskombinát épít­kezésén — a hét végi esős napok meghiúsították. A védnökség aktivistái mégis eredményesen zárták orszá­gos találkozójukat, áttekintve a KISZ KB 1979. február 19-i határozatában foglaltakat, il­letve, hogy a védnökségi munkában a sikeres megva­lósításért mit kell még vé­gezniük. Georges Marchaís az FKP elnökjelöltje A Francia Kommunista Párt országos értekezletének csaknem 1200 küldötte vasár­nap délben egyhangú szava­zással — ellenszavazat és tartózkodás nélkül — á párt elnökjelöltjévé választotta Georges Marchais-t, az FKP főtitkárát az 1981. évi köztár­sasági elnök választásokra. A kommunista párt az első a nagy francia pártok közül, amely kijelölte azt a politi­kust, aki a jövő április—má­jusban, két fordulóban sor­ra kerülő — hétévenként ese­dékes — elnökválasztáson képviselni fogja. A megfigyelők általában biztosra veszik, hogy Giscard d’Estaing köztársasági elnök újra jelöltetni fogja magát egy következő hétéves idő­szakra, valószínűnek vélik Jacques Chirac exminiszter- elnök jelölését az RPR részé­ről, míg a szocialista pártban Francois Mitterrand első tit­kár és Michel Rocard között folyik a politikai csata Georges Marchais a párt­értekezlet döntését megkö­szönve hangsúlyozta: nem fogja sajnálni az erőfeszíté­seket a harcban, amelyben a dolgozók érdekeinek védel­méről, az ország jövőjéről van szó, amelyben az ellen­fél a tőke, annak politikai hatalma és az, aki azt irá­nyítja. Tudósítóink írják: A munkaversenyröl Ú] termék A szokásostól eltérően nem statisztikai adatok ismerteté­sével kívánok képet adni a Láng Gépgyár dombóvári gyáregységében folyó szocia­lista brigádmozgalomról, ha­nem egy hétköznapi példával. Az előzmények: az energia­hiány arra ösztökélte tervező­inket, keressenek olyan meg­oldást, ami az eddiginél gaz­daságosabb hőenergia-előállí­tást tesz lehetővé. így szüle­tett meg a hulladékhasznosító kazán terve. Ez egy különle­ges kazán, ami a mezőgazda­ságban keletkező hulladék, pl. kukoricaszár elégetésére szolgál és á hője hasznosít­ható. Egy jó ötlet manapság csak akkor ér valamit, ha gyorsai; valósággá is válik. A gyár­egység vállalta, hogy a sok egyéb tennivaló mellett zöld- utat biztosít ennek az új ter­méknek. A technológiát, az idő- és anyagnormát a Láng Műszaki szocialista brigád rövid idő alatt kidolgozta úgy, hogy nem ment más gyártmányok rovására. A gyártáshoz szük­séges bizonylatok, a doku­mentáció elkészítése, kiadása, az adagolás és a gyártás tel­jes keresztmetszetének pat- ronálása a Szinkron szocia­lista brigádra várt. Sikerrel megoldották. Ugyanígy tett a November 7. szocialista bri­gád is, ők az anyagot bizto­sították. Az üzemben is különös szorgalommal végezték a munkát. A Ságvári rajzolta, kiszabta, a Csokonai szocia­lista brigád pedig hajlította, hengerelte a lemezeket. A csöveket előmunkálta és a ko­vácsmunkákat végezte az Al­kotmány brigád. A kisebb forgácsolt alkat­részeket a József Attila, a nagyobb darabokat a Május 1. brigád gyártotta. A hegesz­tést a Fény, a szerelést a Rá­kóczi brigádra bízták, és az eredmény önmagáért beszél. A munkába más brigádok is besegítettek. Legtöbbet talán az Eötvös brigád dolgozott. A gyártásközi ellenőrzést és át­vételt a MEO Minőség bri­gádja kellő szigorral, de gyor­san végezte el. A festést a Munkácsy, a szigetelést és burkolást pedig az Alkotmány Előtérben A XII. kongresszus befejez­tével nem ért véget a kong­resszusi munkaverseny az Orion tamási gyáregysége brigádjai számára. Mintegy 80 fős taglétszámmal 9. brigád folytatja a kongresszus tiszte­letére megkezdett munkaver- seny-mozgalmat. Legfonto­sabb célként. tűztük a brigá­dok elé a kimagasló eredmé­nyek megismétlését. Röviden a tavalyi eredmé­nyekről... 8 brigádot értékel­tünk, ebből egy a vállalati Kiváló brigád címet, három arany fokozatot, egy ezüstöt és egy bronzot szerzett. Anni igen fontos, a kitüntetések mögött nem csupán a gazda­sági munkában elért eredmé­nyek vannak, örvendetesen megszaporodptt a kulturális és politikai eseményeken való résztvevők száma. A Május 1. brigád az „Útközben” vetéí- kedősorozat egyik első helye­zettje. Ezenkívül valameny- nyi brigád részt vett és vesz tömegszervezeti oktatásokon, munkahelyi tanfolyamokon, vagy állami oktatásban. Résztvevői a rendszeressé vált fórumoknak, amelyek me­gyénk, illetve a járás életét ismertetik. Évente két kom­munista műszakot teljesítse­nek. brigád készítette, és ezzel be is fejeződött a munka. Mindössze egy hónap telt el azóta, hogy elhatározták a kazán gyártását, és már kész is volt a gyáregység legújabb terméke. A gyors, rugalmas és lelkiismeretes munkát a vállalatvezetés komoly juta­lommal köszönte meg a részt­vevő kollektíváknak, ‘dolgo­zóknak. Megérdemelték. Oszlánczi János a minőség A kongresszusi munkaver­senyt folytatva erre az évre jelentős szerepet kaptak a vállalásokban a közművelő­dést, az üzemi demokrácia fejlesztését segítő tevékenysé­gek. Három brigádunk vesz részt a megyei Útközben ve­télkedősorozaton, jelenleg a járási első három helyet el­foglalva. Huszonötre emelke­dett a brigádtagok által rend­szeresen igénybe vett színhá­zi bérletek száma. Szép könyvtárral rendelkezik szak- szervezeti bizottságunk. Gond, hogy a nagy látogatottság mi­att sokszor kevésnek bizo­nyul a könyvállomány. Üj vo­násként jelentkezik a gazda­sági vállalásokban a jobb mi­nőségre, takarékosabb anyag- és energiafelhasználásra való törekvés. A magasabb szintre emel­kedett brigádmozgalom a na­gyobb feladatokat jelent a társadalmi és gazdasági veze­tőink számára is. Elsősorban a brigádmozgalomban részt­vevők körének bővítése, a műszaki, és egyéb területre való kiterjesztése, ahol a szer­teágazó tevékenység -nehezíti a munka összehangolását. Horváth András (Folytatás a 2. oldalon.) Hulladékhasznosító kazán: a Láng Gépgyár legújabb ter­méke

Next

/
Thumbnails
Contents