Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-06 / 209. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. szeptember 6. Hogy érdemes legyen megöregedni A nyugdíjasok és járadékosok száma 1979. végén meghaladta a kétmilliót... A szociális otthonok férőhelyeinek száma az 1975. évi 31 ezerről 32 ezerre, az öregek napközi otthonaiban a férőhelyek száma 18 ezerről 23 ezerre nőtt: (Az MSZMP XII. kongresszusának anyagából.) Hazánkban a lakosság átlagéletkora meghosszabodott. Alapvetően megváltoztak az élet-, és munkakörülmények, az egészségügyi és szociális gondoskodás társadalmi feladattá vált. Az időskorúak szociális ellátásának szervezése, az intézmények fenntartása az Egészségügyi Minisztérium felügyeleti irányítása mellett alapvetően a tanácsok feladata. Az időskorúak többször fordulnak testi-lelki panaszaikkal orvoshoz, mint a fiatal es középkorosztályok. A kórházak sebészeti, urológiai osztályain fekvő betegetek legalább 25—30 százaléka idős ember. Közülük sokan már gyógyultak, hazabocsáthatók volnának, de nincsenek hozzátartozóik, gondviselőik. Az öregedés természetes életjelenség — s nem betegség. Fiziológiái, biológiai folyamatát tudományos módszerekkel kutatják a Gerontológiai Kutató Központban, de a fiatalságot konzerváló élet- elixirt még nem találták fel, ilyen csak a mesében létezik... Az orvosok továbbképzésük során ismerkednek meg közelebbről a geriátriai (az öregkori speciális egészségügyi) problémákkal, egyre jobban megőrizhető az öregek testi kondíciója de még megoldatlanok a pszichés vagy lelki bajok... — Mi lesz velem, ha megöregszem? — halljuk gyakran a félő, bizonytalankodó kérdést még azok szájából is, akiknek van családjuk, vannak gyermekeik. Hát még azoktól, akik magánoysan, egyedül élték le életüket! Sajnos, sok ilyen körülmények között megöregedett ember szorul a tanácsok szociális segélyeire. Pedig ezt sem könnyű megkapni! Környezetvizsgálat előzi meg a segélyek kiutalását. Ez kiterjed az idős kérelmező jövedelmi helyzetére, azt is megvizsgálják van-e tartására kötelezhető hozzátartozója. Orvosi véleményt kérnek arról, hogy valóban munkaképtelen-e. Ha még munkaképes, akkor szociális foglalkoztatóba utalják, ahol egyszerű, könnyen betanítható munkát adnak neki, rövidített munkaidőben dolgozhat és munkájáért bért kap. Jelenleg 21 szociális foglalkoztatóban mintegy 6 ezer, főként fogyatékos ember dolgozik, — 40— 50 százalékuk időskorú. Aki nem munkaképes és rendszeres szociális segélyt kap, annak segélyéhez évente ugyanúgy hozzáadják a 2 százalékos emelést, mint a nyugdíjasoknak és megkapják az árintézkedések ellensúlyozását szolgáló pótlékokat is. Jelenleg kétféle szociális segély van: teljes összegű —, ez a jelenlegi özvegyi nyugdíj alsó határa és részsegély. Ez utóbbit azok kapják, akiknek nyugdíja, vagy járadéka nem éri el az özvegyi nyugdíj alsó ' határát. Jelentős segítség az időskorúak számára a szociális étkeztetés. Naponta egyszer főétkezést, általában ebédet biztosítanak a tanácsok számukra —, kedvezményes térítés mellett. Azok számára, akik magányosak és képtelenek ellátni magukat megromlott egészségi állapotuk miatt, a tanácsok létrehozták az öregek napközi otthonát. Az idős emberek itt eltölthetik az egész napot, étkezhetnek ; gondoskodnak számukra célszerű foglalatosságról, kirándulásokról, klubprogramokról. Olyanok találkoznak itt naponta, akik még nem mozgásképtelenek és szívesen vesznek részt a napközi otthonok sajátos társadalmi életében. Kísérletképpen most új ellátási formát vetettek be Szentmártonkátán: az öregek hetes napközi otthonát. Á messze lakóknak nem kell reggelenként kilométereket gyalogolniok és este haza- menniök, hanem kényelmes hálószobákban alhatnak egész héten és csak a hét végén járnak haza. Télen a szociális gondozó előre befűti a lakásukat és két napi élelemmel is ellátja őket. A mozgásképtelenekhez és magányosan élőkhöz kimegy a gondozónő, aki segít az idős ember háztartásában, bevásárol, kitakarít. A gondozónők zöme fizetség nélkül, társadalmi munkában vállalja ezt a szép feladatot... Jelenleg 15 ezer társadalmi gondozó 34 ezer időskorút látogat. Kifejlődőben van a szociális ellátásnak egy új formája: a nyugdíjas ház; itt szép garzonlakásokban élnek az időskorúak. Az új nyugdíjas házakba már eleve beépítik a napközi otthont is. A beköltözés feltétele: komfortos lakást kell leadni a tanácsnak, legalább 2 ezer forintos nyugdíjjal kell rendelkezni, hogy a közös költségeket a nyugdíjas fedezni tudja. Az új házakba most már az idős ember a bútorát is magával viheti, ugyanis a régiek bútorozott lakások. Korszerű városi szociális otthont, nyugdíjas házat és szakorvosi rendelőt építettek egy tömbbe Győrben, Tatabányán, Szegeden is működik ilyen intézmény. A VI. ötéves tervben létesül hasonló Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Veszprémben és Baján. Az öregségtől mindenki fél, de meg akarjuk érni. Szeretnénk, ha a munkában elfáradt emberekre, hosszú, derűs öregség várna. Hogy érdemes legyen megöregedni... BERMANN ISTVÁN „Anyu, maga világbajnok” Húsz év egy csárdában Lőrinc Sándorné főztjét a fél ország ismeri. Kóstolgatta és lakmározta több mint húsz éven keresztül sok átutazó vendég a dunakömlődi halászcsárdában: szállító gépkocsivezetők, hivatalos úton lévőik, magánikoesiká- zólk, kirándulók. Lörincné főként halászlét készített és más halételeiket, de aki csak pogácsáért lépett be az étterem melletti bisztróba, az is az ő gondos munkáját élvezte. — Amióta itt vagyok, azóta készül itt ilyen pogácsa és lángos — mondja. Nem kérkedik. Az elégedettség, az öröm beszél belőle. Elégedett lehet, hiszen két évtizedig jórészt az ő makacsul gondos munkája — munkatársai ugyancsak jó munkájával együtt — tartotta meg a csárda hírét. A beosztottakat maga nevelte a hibátlan főzésre, előkészítésre. Búcsúztatása alkalmából a paksi ÁFÉSZ igazgatói irodájában beszélgetünk, a kis összejövetel résztvevőinek körében, teljesen nyíltan, mintha az lenne a szokásos riportfelvétel, ha ott ül az egész „vezérkar” a dolgozó mellett. Lörincné szókimondó volt azelőtt is. Sőt, úgy beszél, hogy nagyon is nagy volt a tekintélye a csárdában, némelyik ember tartott tőle. Pedig csak a vendégek érdekében, a jó minőségért erólyeskedett. Szerétté a munkált, becsülte a beosztottjait. A konyha forróságában a néha feszült hangulat természetes. Az a baj, ha egy vendéglőben minden langyos, a kiszolgálásáig befejezőén. — Egyszer szabadnapon bemegyek, érzem a halászlé Lőrinc Sándorné szagáról, nincs benne hagyma. Mondom nekik. Nem létezik, erősködnek. Kifelejtették. — Szereti a jó fűszeres szagokat? — A szag ismerété hozzátartozik a gondos főzéshez, ugyanúgy, mint az adagok, arányok figyelése a fölkészítésnél. De valamikor még a háiszagot se szerettem. Rákényszerültem, hogy főzzek, három gyerekre kellett keresni, eljöttünk a csárdába a férjemmel, őneki is új volt az itteni munka. 1959-ben kezdtünk. Akkor még sokkal kisebb volt a forgalom, naponta húsz adag halászlét adtunk el. Mindent kellett csinálnom, főzni, takarítani. Tulajdonképpen úgy beszélt rá az akkori kis csárda tulajdonosa, Baracskai, aki halászember volt, maga fogta a halat és ő tanított meg a jó halászlé készítésére is. Kemény munkára szoktatott. Elém tette a halakat, megmondta, mennyi idő alatt lehet, kell megtisztítani. így kezdtem, aztán elég hamar eljött az idő, amikor a vendégek közül többen' beköszönitek a konyhába, ízlett nekik az étel. A beosztottakkal, a tanulókkal is úgy igyekeztem foglalkozni, érezzék a munka sikerét. Elkerültek innen, de a legtöbb megmaradt a szakmában. A kömlő- di csárda mostani dolgozóinak többsége is tőlem tanulté a gyakorlati tudnivalókat. Értik a dolgukat. Tíztizenöt éve dolgoznak itt. Az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, Sebestyén Zsigmond megjegyzi közben: a szövetkezet első szocialista brigádja a halászcsárda dolgozóiból alakult. Mások is közölnek velem fontos tudnivalókat a nyugdíjba menő vezető szakácsnővel kapcsolatban, például, hogy a párltalápszerve- zet bizalmija és a nőbizottság tagja. Ezek a munkái természetesen maradnak. Tevékeny volt mindig, nem tudna visszavonulni. Sőt, a csárdába is várjuk, segítsen, amikor tud — teszi hozzá a búcsúztatás után egy árával. Lörincné megígéri, segít, de most nagyon elfoglalt lesz otthon, unokája született. Ha úgy adódik, fölmegy maid Budapestre is főzni, a BNV ideién. A csárda mindig elküldte egy kis csoportját a fővárosba ilyen alkalmakkor. A mezőgazdasági kiállításon is főztek, ez már a 36. „szereplés” volt a hosszú évek alatt. Az idén először a tavaszi BNV napjaiban főzött Budapesten a kömlődi csárda, aztán az AGROMASEX- PÓ-kiállításon, most meg az országos mezőgazdaságin. Lő- rincné sokszor állt tűzhelynél a kőbányai vásárvárosban. Ha ezt is beleszámítjuk, talán nem a fél országból való emberek ettek az ételéből, hanem még többen. — Otthon megosztva főznek? — Mindig én főzök. Ismét jön a kiegészítő tájékoztatás : nagyon szeret főzni, vannak specialitásai a csárdában. Hallal töltött palacsinta. Marhapörkölt csülökké!. Pacal, a lagízleteseb- ben. Kérték egy másik paksi vendéglátóhelyen, tanítsa meg őket a jó pacalra. Nem maradhat el a kérdés, ha már híres szakácsnőről van szó: — Milyen étéleket szeret legjobban ? — A pörkölteket A pacalt. Sokféle finom pörköltet lehet főzni. De még a bableves is készülhet olyan remekül, hogy megdicsérik. A legfiatalabb vöm sovány volt, sokat hízott. Nagyon ízlik neki a főztöm. Azt mondta egyszer, anyu, maga világbajnok. A búcsúztatáskor másodszor kapott Lőrinc Sándorné Kiváló Dolgozó kitüntetést. GEMENCI JÓZSEF Barkácssarok Divat a tapéta. És a festékárakat nézve- nem is olyan drága mulatság. Amellett tartós, ha megfelelő anyaggal és némi szakértelemmel csináljuk, tíz évig is kitart, tisztítható. Bár a tapétázás nem tudomány, de legalábbis szakma. Ugyanakkor a megfelelő „szakirodalom” áttanulmányozása után bárki vállalkozhat rá, ha rendelkezik némi kézügyességgel és az idegei is rendben vannak. Ez utóbbi azért feltétel, mert a tapétacsíkok illesztése bizony nem mindenkinek sikerül első alkalommal és a ragasztóval bekent, átnedvesedett papír könnyebben szakad, mint gondolnánk. A tapétázás alapelemeivel nem foglalkozunk, azt bármelyik barkácskönyvből el lehet sajátítani. Mindössze néhány buktatóra hívjuk fel a figyelmet. Sokan nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a falfelület megfelelő előkészítésének. Pedig a simára csiszolás, portalanítás elnagyolása tönkreteheti a leggondosabb munkát is, azt „eredményezheti”, hogy másnap az amatőr tapétázó — gyönyörködni akarván az eredményben — a fal mellett, a földön találja a papírcsíkokat. Ugyancsak fontos, hogy gondosan válasszuk meg a falra fölvitt tapéta alá szorult „légbuborékok” kiszorítására szolgáló kefét. Többen tapasztalhatták már, akik puha szőrű kefe helyett keményebb sörtéjű ruhakefét, sárkefét használtak, hogy a légbuborékokkal együtt a tapéta fölső rétegét, a mintát is eltüntették, lekefélték. Van, aki nem kefét, hanem puha, tiszta rongycsomót, fotós gumihengert használ — megfelelő eredménnyel. Nem ajánlatos eldobni, ösz- szegyűrni a minták összeillesztése során vagy más okból levágott kis csíkokat, darabokat. A falfelület töréseinél, a nyílászárók mellett olykor éppen ezekre a fecnikre lenne szükség. Gondolni kell arra is, hogy az évek során ki kell foltozni a szakadások, kopások helyét. Útközben ’80 a jülius havi Ajánláshoz kapcsolódó KÉRDÉSEK VÁLASZAI Tolna megye történetéből r 1. Mezőgazdasági termelésben: 73 százalék. Iparban: 10 százalék. 0—5 2. Az. országban végbemenő nagy iparosodási hullám alig érintette megyénket. Csupán néhány tanácsi vállalat és 33 kisipari szövetkezet jött létre: 0—5 3. A III- ötéves terv (1976— 70). A Politikai Bizottság (1965. dec. 21-én) állást foglalt Tolna megye iparfejlesztésének meggyorsítására. A meglévő üzemek rekonstrukciós fejlesztése, új üzemek telepítése: Rákospalotai Bőrés Műanyagfeldolgozó Vállalat, Mechanikai Mérőműszerek szekszárdi gyára, Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat helyi telepe, Pécsi Kesztyűgyár dombóvári üzeme. 0—10 (Énekes Ferenc: Szocialista iparosítás Tolna megyében. Felszabadult hazánk 30 éve. Kosuth Kiadó 1976.) 4. Galgóczi Erzsébet: Közös bűn c. mű ajánlása. 0—8 5. A holttestet felelőtlenül bedobták a Dunába, s ezzel késleltették, megnehezítették a nyomozást, az igazság kiderítését. A zűrzavaros időkben elsősorban félelmükben nem jelentették az esetet. Ügy vélték, a gyilkos már rég túl van a határon. Féltek, hogy őket veszik gyanúba, őrizetbe, s ha később ki is derül az igazság, akkor is rajtuk a szégyen, megmarad a bizalmatlanság. Felbomlott a rend, a törvényesség; a hatalom, képviselői, őrzői (tanács, rendőrség, határőrség, stb.) nem voltak a helyükön, nem volt kinek jelenteni az esetet — védekezett és vádolt is egyszerre az öreg Sokorai, Nádvágónak, a rendőr őrnagynak. 0—5 6- Kerekes, a tsz-elnök azzal fenyegette meg a kilépni szándékozókat, hogy a tsz 7 miliő Ft adósságát elosztja a tagok között. Aki akar kiléphet, de előbb tegye le a rá jutó száznegyvenezer Ft-ot. Addig se a földjét, se az állatait nem kapja vissza. 0—5 Népszabadság, Népújság: 7. Gazdasági céljaink következetes megvalósítása bonyolultabbá teszi az érdekviszonyokat, több helyi konfliktushelyzetet teremt. Vállalnunk kell ezeket, hiszen a szakszervezeti és az állami szervek együttműködése sokat fejlődött, egyre jobban funkcionál az üzemi demokrácia intézményrendszere. (Népszabadság 1980. júl. 20. 3. 1.). 0—3 8. A törvénytervezetek érdemi előkészítésében nagyobb szerep az országgyűlési bizottságoknak. Időszakonként szélesebbé tenni a társadalmi és szakmai viták körét, időben bocsátva vitára a törvénytervezeteket. (Népszabadság 1980. júl. 13. 5. 1). 0—3 9. Halász László, Halász Zoltán és Pálinkás Csaba, kerékpár. (Tolna megyei Népújság 1980. július 11. 6. 1.). 0—3 10. A szobrász: Farkas Pál. József Attila, Babits, Ülő akt, öregasszony, Álló kislány. (Tolna megyei Népújság 1980. július 20. 11 1.). 0—4 11. 2600 lakás épül fel. 1974. Hild János-érem. (Tolna megyei Népújság július 20. 4. 1.). 0—3 Delta — Elet és Irodalom: 12. Az űrhajó kamerája 10 —20-szor magasabbról látja bolygónk felszínét, az ilyen felvételek tehát sokkal nagyobb területeket örökítenek meg, mint a légi felvételek. (Delta, 1980. jún. 6. sz. 8— 10. 1.). 0—3 13. Azon a megfigyelésen, hogy az egyes gyógyszerek, mérgek, de még a vírusok fertőzőképessége is napszakonként változik. (Delta 1980. jún. 6. sz. 18— 20. 1.). 0—3 14. Legjellegzetesebben a nagyfokú általánosításra és absztrakcióra való törekvés a jellemző, de meg kell teremteni az absztrakt-elméletek és a színes konkrét problémák között az egyensúlyt. (Élet és Irodalom, 1980. július 5. 7. 1.). 0—3 15. Az elmúlt évek nagy történelmi változásairól, Saigon új életéről készült írni. (Élet és Irodalom, 1980. július 12. 8. 1.). 0—3 Üj Tükör, Képes Sport, Népsport: 16. Réthly Antal, Törökországban. (Üj Tükör, 1980. július 6. 20—21. 1.). 0—2 17. Kerékpározás 4000 m-es egyéni üldöző versenyéről. (Képes Sport, 1980. július 15. 13. p.). 0—2 18. Az amerikai képviselőház „vígaszdíjul” 50 ezer dollárt utalt ki 650 sportolónak, akik nem vehettek részt a moszkvai olimpián. (Népsport, 1980. július 4. 8. old.). 0—3 A fővárosi Pesti úti szociális otthon olyan, mint egy szálloda
