Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 209. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. szeptember 6., szombat Mai számunkból rugalmasság, MINŐSÉG, SZERVEZETTSÉG (3. old.) HGSZ ÉV EGY CSÁRDÁBAN (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT f if th JLÜ HOGY ÉRDEMES LEGYEN MEGÖREGEDNI (4. old.) Egymillió vélemény A szakszervezeti alapszervezetek és középszervek ve­zető testületéinek, tisztségviselőinek a választása be­fejeződött, s ma kezdődnek a'megyei küldöttértekez­letek, ahol a szakszervezetek megyei tanácsait vá­lasztják meg. A szakszervezeti választások áprilisban, a bizalmi­ak, a bizalmi testületek megválasztásával kezdődtek, és az év végén a szakszervezetek XXIV. kongresszusá­val zárulnak. Az eddigi tapasztalatok szerint sikerül elérni a választásokkal összekötött tanácskozások leg­főbb céljait: elemezni a végzett munkát, meghatároz­ni a jövő feladatait és megújítani a szervezetet. A választásokkal együtt ugyanis módosították az alap­szervezetek szervezeti felépítését. A bizalmiak, illetve küldötteik ezentúl nemcsak csoportjuk vezetői, hanem az alapszervezet legfőbb irányító, vezető testületéinek, a bizalmiak testületének tagjai is lesznek. A különböző szintű választói tanácskozásokon a négy és félmilliós tagságnak 80—90 százaléka vett részt, s több mint egymillióan mondtak eddig véle­ményt a szakszeryezeti munkáról, a tisztségviselőknek, a vezető testületeknek a tagság körében és érdeké­ben végzett tevékenységéről, s tettek javaslatot a munka további javítására. A tanácskozásokon kifejezésre juttatták, hogy a szakszervezeti tagság egyetért a párt XII. kongresszu­sán hozott határozatok céljaival, kész még többet ten­ni e határozatok végrehajtásáért. A felszólalók több­sége elismerően nyilatkozott a szakszervezetek befo­lyásának, tekintélyének és egységének erősödéséről, a demokratizmus bővüléséről, a bizalmiak nagyobb szerepéről. Sokan szóltak elégedetten arról, hogy a dolgozók fokozottan beleszólhatnak a munkahelyi élet legfontosabb kérdéseibe. A tagság eredményesnek ér­tékelte a szakszervezetek ötéves tevékenységét, érdek- védelmi munkáját széles körűnek és jónak tartják. So­kan szóltak elismeréssel a jogsegélyszolgálatról, az egyéni érdekvédelem fejlődéséről, de sokan sürgettek nagyobb körültekintést, fokozott figyelmet a panasz­ügyek intézésénél. Ezrével hangzottak el vélemények a termeléssel, a brigádélettel, a munkakörülményekkel, a szociális jut­tatásokkal kapcsolatos eredményekről és gondokról. Sürgették a munka jobb megszervezését, a munka- feltételek javítását, továbbá azt, hogy a vállalatoknál hárítsák el a folyamatos munka akadályait. Szinte mindenütt kérték, hogy részletesebb tájékoztatást kap­janak a gazdálkodásról, s konkrétabban mondják meg valamennyi kollektívának, minden egyes dolgozónak, hogy mit várnak tőle a munka, a gazdálkodás javításá­hoz. A tanácskozásokon kifejeződött, hogy a dolgozók türelmetlenek a hibákkal szemben és sürgetik a mu­lasztók felelősségre vonását. Nagy körültekintéssel választotta meg a tagság a bizalmiakat, akiknek munkáján most már igen nagy mértékben múlik, hogy milyenek a munkafeltételek, milyen az üzemi légkör. Csaknem 172 ezer bizalmit és 169 ezer bizalmi helyettest, továbbá 20 ezer főbizal­mit, s ugyanannyi főbizalmi helyettest választottak. A bizalmiaknak több mint 60 százalékát újból válasz­tották, a legrátermettebb volt bizalmiak magasabb tisztségbe kerültek, jó néhány idős ember, aki koráb­ban bizalmi tisztséget töltött be, elérte, vagy túlha­ladta a nyugdíjkorhatárt, és nyugalomba vonult, a volt bizalmiak egy kis része pedig nem tudott úgy megfe­lelni a feladatának, hogy ismét elnyerje a tagság bi­zalmát. Valamennyi szinten érvényesült az az elv, hogy a ve­zető tisztségek megoszlása tükrözze a tagság össze­tételét. Az ipari üzemekben többségében munkások kerültek a vezető testületekbe és tisztségekbe, de meg­felelő arányban kaptak helyet a műszakiak, az értel­miségiek, az érdemi ügyintézők. Az alapszervezeti, illetve középszervi tanácskozáso­kon a tagság 4500 küldöttet választott a szakszerve­zetek megyei, illetve budapesti küldöttértekezleteire, s 5600 küldöttet a szeptember végén kezdődő iparági- ágazati kongresszusokra. Szeptemberben zajlanak le a megyei küldöttérte­kezletek, november közepéig pedig az iparági-ágazati kongresszusok. A magyar szakszervezetek XXIV. kong­resszusát decemberben tartják. A választások tág teret biztosítottak a tagságnak, a dolgozó tömegeknek a közvetlen eszmecserére. Az indiai képviselők Losonczi Pálnál Kádár János fogadta Kalevi Sorsát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Ka­levi Sorsát, a Finn Szociál­demokrata Párt és a szocia­lista internacionálé leszerelé­si munkacsoportjának elnö­két, aki az MSZMP Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra tett látogatást hazánkban. A konstruktív légkörű meg­beszélésen eszmecserét foly­tattak a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, a Magyar Népköztársaság és Finnor­szág, továbbá az MSZMP és az FSZDP közötti kapcsola­tok alakulásáról. A nemzetközi helyzet átte­kintése során kiemelkedő je­lentőséget tulajdonítottak azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek az emberiség békéjét és biztonságát veszélyeztető hidegháborús törekvések, mindenekelőtt a fokozódó fegyverkezési hajsza megfé­kezésére irányulnak. Az MSZMP és az FSZDP képvi­selői állást foglaltak amel­lett, hogy a madridi tanács­kozáson érdemi előrelépés történjék az enyhülési politi­ka érvényesítésében és meg­állapodás szülessen az euró­pai biztonsági konferencia összehívásáról. Alapvetően fontosnak ítélték a SALT II. szerződés ratifikálását és azt, hogy mielőbb konkrét tárgya­lásokra kerüljön sor a fegy­verkezés korlátozásáról, kü­lönösen a közép-hatósugarú rakéták kérdésében. Egyetértés nyilvánult meg abban, hogy az enyhülés vív­mányainak megvédelmezésé­Az országgyűlés tisztségviselőinek megbeszélése Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsopor­tok vezetői. A megbeszélésen Apró Antal, az országgyűlés elnöke ismertette a parla­ment soron következő, őszi ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket. A tanácskozáson — ame­lyen jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályveze­tője — Hetényi István pénz­ügyminiszter, -a népgazdaság 1979. évi fejlődéséről és az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtásának év eleji ta­pasztalatairól adott tájékozta­tást, ismertette a Magyar Népköztársaság 1979. évi költ­- ségvetésének végrehajtásáról az országgyűlés elé terjeszten­dő jelentést. Az ülésen felszólalt Óvári Miklós, az országgyűlés kul­turális bizottságának elnöke. ben és továbbfejlesztésében érdekelt politikai és társadal­mi erők határozott fellépése elengedhetetlenül szükséges a feszültség enyhítéséhez, a nemzetközi biztonság megszi­lárdításához. A kommunista és szociáldemokrata pártok közötti párbeszéd és egy- irányba ható tevékenységük hozzájárulhatnak a nemzet­közi élet és korunk nagy problémáinak megoldásához. Az MSZMP és az FSZDP ezért tekinti szükségesnek és fontosnak, hogy az ideológiai és politikai nézetkülönbségek mellett is a közös érdekeknek megfelelően tovább erősítse kontaktusait. Ez jól szolgál­ót napig Szekszárdon ta­nácskozott a KGST gépipari állandó bizottságának V/2. szekciója, hét ország — Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — küldöttségei. A tanácskozás célja volt, hogy a traktortípusok egysé­gesítése és a szabványosított alkatrészellátás terén egysé­ges álláspont alakuljon ki. Tegnap este Szekszárdon a Gemenc szálló Vadász-termé­ben egyezmény aláírásával zárult a tanácskozás. Ott volt Mátyás István, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. A tegnap aláírt egyezmény­ben szerepel a 6—20 kilonew- ton vonóerejű (10—142 lóerős) középnehéz univerzális trak­torok “közös gyártása. Többek között egyezmény született, hogy az MTZ—142 típusú traktor gyártását a Szovjet­unióban kezdik meg 1983—85 között kooperációban, mely­ben a magyar vállalatok kö­zül a Kismotor- és Gépgyár is kap feladatot. Ez a gép al­kalmas lesz speciális kultú­rák gépmunkáira, többek kö­zött a kukorica, a burgonya és egyéb kapásnövények sor- művelésére. Jelentős előrelé­pés történt a szocialista or­szágokban gyártandó traktor­típusok alkatrészeinek szab­ványosításában. Ez azért is jelentős, mert így gazdaságo­sabb lesz a gyártás és egysze­rűbb lesz az alkatrészellátás. ja a Magyar Népköztársaság és Finnország hagyományo­san jó kapcsolatainak to­vábbfejlesztését is. Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemok­rata Párt nevében finnországi látogatásra hívta meg az MSZMP küldöttségét. A találkozón jelen volt Be- recz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának ve­zetője is. Kalevi Sorsa pénteken el­utazott Budapestről, a finn vendégeket a Ferihegyi repü­lőtéren Berecz János bú­csúztatta. A tárgyalások során felme­rült az az igény, hogy olyan közös nemzetközi vizsgáló ál­lomást hozzanak létre, amely közös teherviseléssel egy he­lyen — Ogyesszában — vé­gezné a vizsgálatokat. A Szov­jetunió vállalja, hogy ezt az állomást megszervezi, mivel már rendelkeznek tapasztala­tokkal a különböző, általuk gyártott gépek paraméterei­nek vizsgálatában. Ez az egyezményt aláíró országok­nak számottevő anyagi meg­takarítást is jelent, mivel egy­Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken az Országház­ban fogadta a hivatalos láto­gatáson hazánkban tartózko­dó indiai parlamenti küldött­séget, amelyet Bal Ram Ja- khar, az alsóház elnöke ve­zet. A szívélyes légkörű találko­zón részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke és Árun Kanti Das, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagykövete. Ezután a vendégek a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba látogattak, ahol Váncsa Jenő miniszter adott tájékoztatást a magyar mezőgazdaság helyzetéről, az élelmiszeripari termelés ered­ményeiről. Megbeszélést foly­tattak a magyar—indiai ag­rárkapcsolatok fejlesztési le­hetőségeiről is. A delegáció a kora délutáni órákat az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban töltötte. Élénk érdeklődés kísérte Tol­di József vezérigazgató ismer­tetőjét: Európa egyik legna­gyobb autóbuszgyára, az Ika­rus, ahonnan évente már mintegy 14 ezer korszerű, ké­nyelmes busz kerül ki. Az Ikarus-ban készült járművek minőségét, versenyképességét jelzi, hogy csaknem ötven or­szágban e magyar gyártmá­nyú, 200-as típusú autóbusz­család kocsijai szállítják az utasokat. A tájékoztató után a ven­dégek — a házigazdák társa­ságában — üzemlátogatáson vettek részt. Az indiai parlamenti kül­döttség pénteki programja a Nemzeti Múzeumban ért vé­get, ahol a koronaékszereket tekintette meg. (MTI). séges szempontok alapján, azonos paramétereket vizsgál­nának az állomáson, ugyan­akkor a munkában részt vesz­nek a gyártók, valamint a fel­használók is. A tegnap Szekszárdon alá­írt egyezményt ezután a KGST gépipari állandó bizottsága V. szakciójának terjesztik elő, ahol megtörténik az egyezmény véglegesítése és végrehajtása. A KGST-küldöttségek tag­jai ma utaznak el Szekszárd- ról. H. J.—G. K. ­Szekszárd Egyezmény aláírásával zárult a KGST-tanácskozás (MTI) E ír János és vendége, Kalevi Sorsa. (Képtávírónkon ér­kezett.) Felvételünk az egyezmény aláírásakor készült

Next

/
Thumbnails
Contents