Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-27 / 227. szám

a Képújság 1980. szeptember 27. Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) előre a szocialista társada­lom építésének útján. Kormányunk, az állami és a gazdasági vezetők, a ta­nácsok és a közalkalmazot­tak lelkiismeretesen végzik a maguk munkáját és felada­taik jó megoldására törek­szenek. Bízunk bennük, mert megérdemlik! Befejezésül mégegyszer el szeretném mondani, hogy Lázár elvtárs programbeszé­dével egyetértek, a kormány munkaprogramját a Köz­ponti Bizottság és a magam nevében elfogadom, az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom. Szeretném biztosítani a' tisztelt országgyűlést és a kormányt, hogy ennek a kor­mányprogramnak a megvaló­sításáért a Központi Bizott­ság és a párt valamennyi szervezete becsülettel fog dolgozni. PETRI GABOR (Csongrád m., 6. vk.), a Sze­gedi Orvostudományi Egye­Költségvetés tem rektora a többi között szellemi életünk főbb kérdé­seiről szólt. Elsőrendű érdek — hangsúlyozta — a kuta­tás távlati tervezése és fej­lesztésének szellemi, anyagi megalapozása. Tudományos életünk másik nagy és a jö­vőnek szóló feladata a reális helyzetelemzés, a hazai tu­dományos eredmények ala­pos értékelése, s azok össze­hasonlítása a nemzetközi tel­jesítményekkel. Csak így is­merhetjük fel idejében a hiányosságainkat. GYULAVÁRI PÁL (Békés m., 1. vk.), a Békés megyei Tanács elnöke sző­kébb hazája fejlődéséről, eredményeiről számolt be, majd rámutatott: az utóbbi évtizedben megismétlődő ár- és belvizek egyre növekvő károkat okoznak, ezért a megelőzés és a védekezés ed­digi gyakorlatát felül kell vizsgálni. Köszönetét mon­dott mindazoknak, akik együttérzésükkel, munkájuk­kal, anyagi eszközeik felaján­lásaival igyekeztek enyhíteni az idei árvíz okozta gondo­kon. IA kormány programja fö­lötti vitában öisszesen 17 képviselő fejtette ki vélemé­nyét. A felszólalásokra Lázár György, a minisztertanács elnöke válaszolt, majd hatá­rozathozatal következett. Az országgyűlés a Miniszterta­nács elnökének előterjeszté­sét a kormány programijáról és a felszólalásokra adott vá­laszát jóváhagyólag, egyhan­gúlag tudomását vette. A napirendnek megfele­lően ezután a Magyar Nép- köztársaság 1979. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása következett. Hetényi István pénzügymi­niszter emelkedett szólásra. Hetényi István beszéde Tisztelt Országgyűlés! Az 1979. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zár­számadás a szokásosnál ké­sőbbi időpontban kerül a T. Országgyűlés elé. Az idei év­nek a háromnegyede is már eltelt, s javában dolgozunk az 1981. évi költségvetés össze­állításán. Tegnap a Minisz­tertanács elnöke egyebek kö­zött átfogóan ismertette gaz­daságpolitikai céljainkat és az ezek eléréséhez vezető utun­kat. Ezért most elsősorban azokkal a tapasztalatokkal kívánok foglalkozni, amelye­ket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának 1978. decemberi ha­tározatában kijelölt, a XII. kongresszustól megerősített irányvonal követésében sze­reztünk. Mint ismeretes, az 1979. évi terv és költségvetés olyan több évre szóló cselekvési irányvonalnak a kezdetét je­lentette, amelynek célja, hogy a szocialista fejlődést szolgáló, a gazdaság verseny- képességének javításán ala­puló, tartós és szilárd egyen­súlyi viszonyokat teremt­sünk. Ennek érdekében egy sor intézkedést tettünk, és alárendeltük e célnak a mennyiségi növekedésre irá­nyuló törekvéseket is. Az elmúlt másfél év azt mutatja: társadalmunk tá­mogatja a változtatásra irá­nyuló intézkedéseket! így a gazdasági eredmények sem maradtak el; külkereskedel­mi mérlegünk hiánya tete­mesen csökken az előző éve­kéhez képest. A kivitel gyor­sabban növekszik, a behoza­tal pedig jobban csökken, mint ahogy előirányoztuk. Emellett biztosítottuk a gaz­daság növekedését. Az össz­termelés 1979-ben 2,5 száza­lékkal, az ipar nettó terme­lése 4 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1,8 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem bel­ső felhasználásának tervezett fő tételei: a lakosság fogyasz­tása és a beruházások terv­szerűen alakultak, a fogyasz­tás mintegy 3 százalékkal, a beruházás -kereken 1 száza­lékkal nőtt. A lakosság keresletét az év java részében a korábbi szín­vonalnak megfelelően tudtuk kielégíteni. Egy árnyalatnyit javult a beruházási kereslet és kínálat viszonya. Kedvező, hogy a készletek csak kevés­sé nőttek. A munkaerőhely­zet is kiegyensúlyozottabbá vált. lyek célja a hatékonyabb gaz­dálkodás elősegítése. Ezek kö­zül kiemelkedően fontos az árrendszer fejlesztése. Az új árrendszer és ár­mechanizmus néhány kedve­ző hatását — a külkereske­delmi ármunka javulását, az energiatakarékosság fokozó­dását — már az eddig eltelt rövid időszakban is érzékel­hetjük. A vállalatok túljutot­tak az átállással kapcsolatos kezdeti bizonytalanságokon. Fokozatosan egyre tudatosab­ban és célszerűbben használ­ják ki az árrendszer kínálta lehetőségeket. Továbbra is segíteni kívánjuk a vállala­tokat az árképzési előírások helyes alkalmazásában, de nem engedhetünk szabad utat olyan törekvéseknek, ame­lyek a hatékonyabb gazdál­kodás helyett az erre szorító árképzési szabályok módosí­tásával szeretnék növelni vál­lalatuk jövedelmezőségét. A pénzügyék egyre fonto­sabb szerepet töltenék be a termelés és a jövedelemelosz­tás befolyásolásában. Csök­kentettük a kivételes pénz­ügyi kedvezmények és elvo­nások .körét. Ma már a ter­melés és a költségvetés kap­csolatában javarészit az egy­séges követelményekhez iga­zodó pénzügyi szabályozás ér­vényesül Ezzel lényegfoe- vágóan csökken a jó vállala­toktól a nem hatékonyan mű­ködőkhöz irányuló jövede­lemáramlás, miközben a fej­lesztési hitelek megszerzésé­ben a jövedelmezőbb vállala­tok egyértelműen kedvezőbb helyzetben vannak. A pénzügyminiszter ezután az ésszerű takarékosságról beszélt, majd így folytatta: Fejlesztés és gazdaságosság Tisztelt Országgyűlés! Az ipari termelés idei vár­ható alacsony növekedése nyomán felvetődik az a kér­dés, vajon egy évi 1—2 szá­reállítás. Az Állami Biztosí­tó mintegy 1,4 milliárd Ft kárt térít majd meg, a költ­ségvetés — jórészt átcsopor­tosítás útján és a tartalékok Dr. Hetényi István pénzügyminiszter expozéját mondja Célratörőbb, fegyelmezettebb munka A gazdaságirányító szervek célratörőbb, fegyelmezettebb munkastílust alakítottak ki. A társadalmi szervek fokozó­dó igényessége nagyban segí­tette e folyamatok megindu­lását. Az eredmények így meg­felelnek azoknak a követel­ményeknek, amelyeket az 1979. évi munka iránt tá­masztottunk. A mai és hol­napi követelmények tükré­ben azonban még többre és másra is szükség van. A ha­tékonyság és a versenyké­pesség fokozásában, az éssze­rű gazdálkodásban és takaré­kosságban még csak az első és még korántsem általános­sá váló lépéseket tettük meg! E körülmény súlyát rög­tön világosabban érzékeljük, ha az 1979. évi költségvetés végrehajtására tekintünk. Az 1979. évi költségvetés 411,6 milliárd Ft bevétellel és 415,2 milliárd Ft kiadás­sal, következésképpen 3,6 milliárd Ft hiánnyal zárult. A hiány — sajnos sem az előirányzathoz, sem az 1978. évihez képest nem mérsék­lődött. A vállalatok az előirány­zottnál kevesebb nyereség­adót fizettek be, mivel a nye­reség összege 1979-ben csu­pán 1,7 százalékkal nőtt. Bár az eredmény, hogy a nyere­ség a gazdálkodás szigorúbb feltételei mellett is nőtt, a növekedés mértéke nem ele­gendő ahhoz, hogy tartósan fedezze a folyamatosan nö­vekvő állami kötelezettsége­ket. A lakosság életszínvonala több szempontból másként alakult mint korábban. 'Mi­közben az átlagos reálbér né­mileg csökkent, a lakosság­nak az egy főre számított reáljövedelme — a pénzbeli társadalmi juttatások össze­gének 18 százalékos növeke­dése mellett — megegyezett az előző évivel, az össz- fogyasztás pedig növekedett. A múlt év derekán végrehaj­tott fogyasztói árváltoztatá­sok kapcsán a bérből élők­nek, a nyugdíjasoknak és a társadalmi juttatásban része­sülőknek adott pénzbeli jö­vedelemkiegészítések arra irá­nyultak, hogy elsősorban a sokgyermekeseknél, az ala­csony jövedelműeknél és a nyugdíjasoknál enyhítsék az áremelés terheit. Tovább ja­vultak az életkörülmények a lakásépítés, a kommunális, a szociális, az egészségügyi és a művelődési hálózat fej­lesztése révén. Az egészség- ügyi, szociális, oktatási és művelődési intézményekben dolgozóknak a száma több mint 3 százalékkal emelke­dett. Tisztelt Országgyűlés! 1979-ben egy sor intézke­dést készítettünk elő, ame­zalékos ipari növekedési ütem összeegyeztethető-e az egyensúly javításának és az életszínvonalban elért ered­mények megőrzésének együt­tes céljaival. A kérdés jogos, és azt is tükrözi, hogy a tel­jesítmény és az életszínvo­nal szoros összefüggését tár­sadalmunk felismeri és el­fogadja. De tudatosan foglal­kozom ezzel a kérdéssel a ha­tékonyság és a differenciálódás kérdései után. Mert a termelés növekedése csak azzal kap célt és értelmet, ha általa a termelésből származó jöve­delmek szintén növekednek és ha a termelés valós szükségletet elégít ki. E nél­kül a növekedés valójában káros lenne, ellent mondana céljának. Ebből a szempontból na­gyon fontos az idei év még hátralévő három hónapjának munkája is. Az iparnak ah­hoz, hogy a tervezett idei ex­portot és nyereséget elérje, teljesebben ki kell használ­nia mind az értékesítés, mind a takarékosság további lehe­tőségeit. A mezőgazdaságban a megkésett érés rendkívüli próba elé állítja a gazdasá­gokat. Az építőiparnak arra kell összpontosítania a mun­káját, hogy befejezze az elő­irányzott építkezéseket. Előre nem látott felada­tokkal is meg kell birkóz­nunk. Az árvíz és a belvizek — a lakosság kárai nélkül — mintegy 4 milliárd Ft kárt okoztak. Az áldozatkész és jól szervezett védekezés után ma már megkezdődött a hely­terhére — 1,3 milliárd Ft ki­adást fedez. A bankok pótló­lagos hitelekkel és a hitel­törlesztések halasztásával se­gítik a károsult üzemeket. A lakosság kárrendezési köl­csönigényeire terven felül 1 milliárd Ft hitelt fogunk adni. Az állam gyors segítséget ad a nagyarányú károsodást szenvedett szövetkezeteknek, hogy lehetőleg minden aka­dályt elhárítson jövő évi egészséges gazdálkodásuk út- jából. Nagyra becsüljük a szövetkezetek kölcsönös és önkéntes támogatásának ki­bontakozását. A következő hetekben elő­készítjük a szabályozók 1981. évi módosítását is. Ebben az a közös érdek sürget, hogy a vállalatok mielőbb felkészül­hessenek jövő évi feladataik kijelölésére és megoldásuk előkészítésére. Kiigazításokat és kisebb fejlesztéseket ter­vezünk annak érdekében, hogy erősítsük a termelési szerkezet korszerűsítésére irányuló törekvéseket, s az idei tervhez tendenciájában várhatóan hasonló fő ará­nyokhoz igazítsuk a jövede­lemelosztást. Az árpolitikában az a cél, hogy következetesebben al­kalmazzák az ármechaniz­mus szabályait. A pénzügyi szabályozásban a támogatá­sok és az elvonások normatív jellegét kell az 1980-ban meghirdetett elvek szerint erősíteni. Gondoskodnunk kell róla, hogy a beruházási vásárlóerő összhangban le­gyen a tervelőirányzatokkal. Komplexebben és radikáli­sabban kívánjuk rendbetenni a veszteséges és alaphiányos vállalatok szénáját. Tisztelt Országgyűlés! Az 1979. és 1980. évi intéz­kedések, a gazdasági folya­matok és a költségvetés ered­ményei számos tanulsággal szolgálnak munkánk számá­ra. Megerősítenek abban, hogy a világos célok és a hozzáértő, s következetes irá­nyítás forradalmi mozgósító erőt jelentenek nehéznek lát­szó terveink megvalósításá­ban. Erősítik a bizalmat a párt és a kormány politikája iránt, s hatalmas anyagi erőt szabadítanak fel feladataink megoldására. A javuló irá­nyítás alkotó és alkotni kí­vánó dolgozók millióinak cse­lekedeteit képes az ország és általa minden állampolgár, az egész közösség javára for­dítani. Ehhez kérem az önök és e fórumról társadalmunk aktív támogatását. Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy az 1979. évi ál­lami költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavasla­tot fogadja el. ÍEzUitán interpellációkra ke­rült sor. Interpellációk SÁNDOR DEZSŐ (Borsod m., 15. vk.), az ede- lényi Nagyközségi Közös Ta­nács elnöke az 1975. évi II. törvény hatályba lépése előtt alacsony összeggel nyugdíj­ba vonult régi bányászok, valamint az alapító termelő­szövetkezeti tagok nyugdíj­rendezése tárgyában intézett kérdést a munkaügyi minisz­terhez. Arra kért választ: tervezi-e a kormány e két fontos társadalmi réteg nyugdíjának rendezését, fel­emelését a VI. ötéves terv időszakában? RACZ ALBERT munkaügyi államtitkár vá­laszolt : — A VI. ötéves terv élet­színvonal-politikai előirány­zatai részleteiben még nin­csenek kidolgozva, ezért, a feltett kérdésre tételesen még nem lehet választ adni. Arra kérte az interpelláló képviselőt és az országgyű­lést, hogy — a testület ügy­rendi szabályainak értelmé­ben — járuljon hozzá: a vá­laszt a kormány nevében a munkaügyi miniszter 30 na­pon belül írásban adja meg, s arról az országgyűlés elnö­két egyidejűleg tájékoztassa. Az államtitkár válaszát, javaslatát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. DAJKA FERENC (Veszprém m., 6. vk.), a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára a mun­ka- és védőruhák mérettar­tóságának tárgyában inter­pellált a könnyűipari mi­niszterhez. A minisztérium mit tesz azért, hogy a mun­karuhák mosás után ne men­jenek össze, illetve azok ne váljanak használhatatlan­ná? — hangzott a kérdés. BAKOS ZSIGMOND könnyűipari államtitkár vá­laszában elmondta, hogy a magas hőfokon is ellenálló, mérettartó textíliák előállí­tása nagyarányú műszaki fejlesztést igényel, az ehhez szükséges gépek munkába állítása hosszabb ideig tart. A közeljövőben a miniszté­rium az országos munkavé­delmi bizottságnak is beszá­mol a munka- és védőruha gyártásának körülményei­ről, hogy pontosíthassák a további feladatokat. Az országgyűlés őszi ülés­szaka Péter Jánosnak, az or­szággyűlés aleln öttdémelk zár- szavávail ért végét. Jó munkát! Tolna megye szervezett dol­gozóinak képviseletében ma ül össze a küldölttértekezlet, hogy meghallgiaissa és megvi­tassa a szalkszervezétek me­gyei tanácsának beszámolóját az elmúlt ciklus eredményei­ről, gondjairól és határozato­kat hozzon a következő öt évre, továbbá megválassza a szakszervezeti mozgalom megyei tisztségviselőit. A kü’ldöttérlbékezlet munká­jához jó alapot nyújt az, hogy megyénk társadalmi, politikai, gazdasági és kultu­rális életében jelentős fejlő­dés következett be, javult a dolgozók életszínvonala, a szociális, kulturális és egész­ségügyi ellátottsága. A szakszervezetek tagjai ered­ményesen munkálkodnak a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusán, hozott határozatok megvalósításán. A mai tanácskozást meg­előzően. minden munkahelyen megtörtént a bizalmiak bi­zalmi testületek, a helyi tiszt­ségviselők megválasztása. A megyei küldöttértekezletre, majd az ezt követő XXIV. szakszervezeti kongresszusra váló felkészülés jelentős köz­életi esemény. A lendületes gazdasági, társadalmi, politikai élet új, friss feladatokat ad a szak- szervezeti szerveinknek is. így hazánk kiegyensúlyozott, nyugodt társadalmi légköre jó alapot nyújt a szocialista demokratizmus, benne az üzemi demokrácia továbbfej­lesztéséhez. Megyénkben ed­dig 80 ezren vettek részt a kongresszus , előkészítésében, tízezren nyilvánítottak véle­ményt. A véleménynyilvání­tást az őszinteség, a felelős­ségteljes kritikus szellem jel­lemezte és az, hogy vala­mennyien a továbblépés, a magasabbra lépés módozatait keresték. Hangot kapott a döntés és végrehajtás további közelítésének szükségessége, az egyéni érdekvédelem ja­vításának fontossága, a szo­ciálpolitikai tervek kimunká­lásában való részvétel jelen­tősége. A szakszervezeti tevékeny­ség súlypontját a bizalmi tes­tületek munkája jélentí. Ez nagy felelősiséget ró a bizal­miakra, főbizalmiakra. A megújított szervezeti formák és a teljes demokratizmus je­gyében választott testületek személyi összetétele is garan­cia arra, hogy a jövőben az eddiginél jobban gazdálkod­janak az erőkkel, a dolgozók valós érdekeinek képviselete álljon tevékenységük közép­pontjában, személy szerint is legyenek felelősek válasz­tóiknak. A küldötltérteíkezilet felelős­sége nagy. Állásfoglalásai hosszú távra kijelölik me­gyénk szakszervezeti szervei­nek a követendő utat. A jó döntések nagy segítségét ad­nak pártunknak felelősségtel­jes, a gazdálkodás, a társa­dalmi élet, az életszínvonal jobbítását célzó .munkájához. Az emberek többségében megnőtt a politika iránti ér­deklődés. Ez jó alap a to­vábbi tevékenységhez és ma­gában hordja a színvonal­javítás igényét is. Ehhez kívánunk jó munkát a küldöttértekezletnek. Megnyílt az őszi BNV Pénteken a Kőbányai Vá­sárközpontban a résztvevő 36 ország, valamint Hongkong és a Nemzetközi Vásárok Szövetségének zászlójával feldíszített főtéren több mint 1200 hazai és külföldi kiállí­tó képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen megnyitották az őszi BNV-t, a fogyasztási cik­kek hetedik alkalommal sza­kosított bemutatóját. A megnyitó ünnepségen részt vett Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, s a kormány több tag­ja. Ott voltak a vásárra ér­kezett külföldi vendégek, a diplomáciai képviseletek ve­zetői és tagjai, a külföldi üz­leti partnerek.

Next

/
Thumbnails
Contents