Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-25 / 225. szám
A^PÜJSÁG 1980. szeptember 25. Magyar siker Filmfesztivál - Velence ■Negyvennyolc évved ezelőtt rendeztek először nemzetközi filmfeszttyált Velencében — elsőként a világon. Később elvesztette egyeduralmát: sorra létesültek nemzetközi film- seregszemlék — sztárparádékkal, üzleti tárgyalásokkal, csillogó látványosságokkal egybekötve — a népszerű európai fürdőhelyeken!, így Can- nesbam, Karlovy Vairyíban, Locarnoban, San Sebastian- ban, majd a tengeren túl is. De Velence rangját egyik sem tudta elhomályosítani, egészen 1969-ig. Ez az, év az európai diákmozgalmak legzajosabb eseményeit robbantotta k,i, Nyiugat-ÍNémetortszág- tól Franciaországig, Angliától Olaszországig. Velencében is összetűzésekre került sor, s ennék eredményeként idő előtt, s díjak odaítélése nélkül fejeződött be a vetítések soroziáta. Az olasz filmművészek — elsősorban a haladó, baloldali gondoikodáísúak —, nem nyugodtak bele ebbe a ki- kényszeríitett döntésibe, s törekvéseiket az idén — tízévi feszitiválsziünet után —, siker koronázta: Velence városa és az olasz kormány anyagi-erkölcsi támogatásával ismét benépesült a Lidó, s 21 ország zászlaját lobogtatta a szél a feszitiválpalota főbejárata előtt. A nemzetközi filmparádé állandó látogatóit jónéhány meglepetés várta. Az újjászületett Biennale ugyanis sok mindenben eltért a filmfesztiválok „hagyományaitól”. Elsősorban azzal, hogy szinte kizárólagos jogot kapott a művészet. S csaknem teljesen háttérbe szorult — az üzlet. Miiben nyilvánult meg mindez? Elsősorban abban,, hogy nem hívtak meg hivatalos nemzeti delegációkat, kereskedelmi tárgyalásokra összeállított küldöttségeket, nem voltak üzleti standok, elmaradt az ilyenkor szokásos sztárparádé, és hiányoztak az amely ifjú házasok hétköznapi esete-pátiéit mutatta be, hol mulatságosan, hol meg komolyra fordítva a szót. Kitűnő művél jelentkezett az NSZK-beli Christian Ri- schert: Dana Ra'is című munkája egy elrontott házasság gyötrelmeit tárta a nézők elé, helyenként ugyan naturalista eszközökkel', de mindenképpen elgondolkoztaitóan. A magányról szól az amerikai John Cassavetés Glória című filmje, melynek főszerepét a nálunk is jól ismert Gena Rowlands alakítja. (Ez a film nyerte az egyik nagydíjat: az Aranyoroszlánt.) Glória szép, de már kissé hervadó asszony. Egyedül él New York-i lakásában. A szomszédban népes család lakik. Tagjait — egy kisfiú kivételével — halomra gyilkolják a maffia emberei. A kisfiút az asszony rejti el, s ezalatt meghatóan szép kapcsolat alakul k:i a gyéren ekltélen. magányos nő és az árva fiúcska között. Két szovjet film is szerepéit a, fesztiválon, közülük elsősorban Szergej Szolövjev A megmentő című munkája aratott megérdemelt közönségsikert. Története mai fiatalokról szól. akik nem találják helyüket az életben, s egyikük végső elkeseredésében az öngyilkosságot választja.. . Szólnunk kell a magyar versenyfilmről, Gotihár Péter Ajándék ez a nap című alkotásáról, amely ugyancsak Aranyoroszlán díjat kapott az elsőfilmes művek kategóriájában. A közön slégsikerre jellemző, hogy a vetítést négyszer kél lett megismételni, és az olasz lapok még a zsűri döntése előtt, egyhangúan a magyar filmet tippelték a nagydí jra. Csupán néhányat említhettünk a látottak közül. A legjobbakat — előbb-utóbb — bizonyára a magyar közönség is megismerheti. GARAI TAMÁS úgynevezett kereskedelmi vetítések is. így „csupán” a 21 ország 70 filmje szerepelt a programban, ami valóban csekély szám ahhoz képest, hogy például Cannesban 5—600 produkciót is láthatnak az érdeklődők. A bemutatott filmek átlag- színvonala lényegesen magasabb volt, mint más nemzetközi fesztiválokon, ugyanakkor hiányoztak az úgynevezett közönségfilmek, mármint a csupán látványosság- rai, izgalomkeltésre törekvő szuperprodukciók. S hiányoztak a programiból a szexfilmek, a horrorok, a krimik, a musical-ék, s a szókványos történelmi kalandfilmek is. A bemutatott produkciók többsége a mában, jelenidőben játszódott, és olyan kérdéseket feszegetett, amelyek az emberek százmillióit foglalkoztatják, így: a fiatalok útkeresése, a pályaválasztás nehézségei, a családalapítás problémái, az elrontott házasságok, a munkanélküliség, a magány. (Ezek közé tartozott az Ilyen az élet! című francia film, A Glória című film részlete. A főszereplő: Gena Rowlands. Jelenet az Ajándék ez a nap című filmből FEJÉR MEGYEI HÍRLAP iHazánk fiatal borvidékei közé tartozik a móri, munkamódszereiben mégis keviés a másolt élem, sajátos helyi gyakorlatot alakítottak ki, igazolván, ahány ház, ahány borvidék, annyi szokás. — Hogyain beszélték el a szőlőmunkák menetét az öregek? — A legelső tavaszi munka a pándlí felvágása volt, majd a metszés következett, amit többnyire márciusban kezdtek, legtöbben1 Benedek és Vince napját tartották a legalkalmasabbnak. Utóbbi nevét kis rigmus is őrzi: „Ha megcsordul Vince, / teli lesz a pince.” A móriakra a fejművelés és a kopaszmetszés volt a jellemző. Ezután kapálással lazították a megkeményedett talajt, majd a karókat rögzítették. A kipusztult tőkéket nem oltvánnyal, hanem gyökeres vesszővel pótolták. Az ősiiakosság nagy művésze volt a szőlő döntésének, azaz bújtásának, ezzel fiatalították az ültetvényeket. A trágyázással fejeződött be a „fekete munka”, amit a „zöld” munkasorozat követett. Sajátos kötözési módjuk volt, zsuppszálmávál úgynevezett „igicát” kötöttek. Egy sváb mondöfca szerint: „Da ist der Stock / Da. steht der Stock / Und hat der Stock sein Pandil”. Mire ezt a versikét elmondták, elkészült a szabályos szailmamasni. .. Az utolsó sar!abolást követő gereb- lyézés után már tíillos volt a szőlőbe belépni. A szüret előtt hegybírót, hegyipásztorokat választottak. Az utóbbiak csősZkunyhóban laktak, darutollas kalapot viseltek, díszes fokossal, riaisztápisz- totlyail jártak. Ha a must legalább 18 fokos volt, kidoíbol- ták, hogy a kistermelők kezdhetik a szüretet, akik később napszámosként segítették a, naigygaizdák termésének begyűjtését. SQMOGM^ Örömmel üdvözöltünk tavaly szeptemberben egy új kezdeményezést, a tiszta Balatonért környezetvédelmi tanácskozást, melynek elindítója a Dél-dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat KISZ-es fiataljai voltak. Az ötletet nemcsak a vállalat gazdasági vezetői karolták fél, hanem a KISZ Központi Bizottságának mezőgazdasági osztálya és a megyei KlSZ-ibizottság is. Akkor döntötték el a tábor résztvevői, hogy évenként találkoznak, és beszámolnak a végzett munkáról. Enniek az ideje jött él most. Három megye — Somogy, Zala. Veszprém — harmincegy intézményének, vállalatának fiataljait hívták meg. A tavalyi tanácskozáson ajánlásokat' készítettek az egyes vállalatok munkájához, ezek megvalósulása volt a beszélgetés témája. Horváth András, a Zala megyei Idegenforgalmi Hivatal munkatársa mondotta: — A strandokon^ üdülőhelyeken jelentős munka vár még ránk. A kempingekben a csatornázás, a parkosítás, a pairtvódetóm, a füvesítés, mind a feladataink közé tartozik. Keszthelyen most építettük ki, Vonyarcvashegyen most kezdjük e1 a szennyvízvezeték munkálatait. Várjuk, hogy a Kis-Bailatonnál is meginduljon a munka, szeretnénk- az idegenforgalomnak majd azt is látogatlhatóvó tenni. Persze, ez még a jövő. Dunöntült napló Dr. Fodor Jánostól, a Sió- tour vezetőjétől a következő információkat kaptuk. A hivatal, amely húsz kempinget és egy nyaralótelepet üzemeltet a Balatonon, kevesebb bevétellel számol. Augusztus 3Hig 14 százalékkal esett vissza a vendégéjszakák aránya az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Mindez azt jelenti, hogy a vendégéjszakák száma nem haladja meg a 2,6 milliót. A legjelentősebb csökkenés a Német Demokratikus Köztársaságból idelátogató egyéni turistáknál érzékelhető. Mindent egybevetve, csökkent a Balatonra látogatók száma, az előszezonban és a főszezonban sem volt > zsúfoltság a kempingekben. Harkányban tavaly júliusban 11 ezer vendég járt, idén csak 9 ezer éjszakázott a világhírű fürdőhelyen. A Szigetvárra jövő turisták száma ezen idő alatt négy és félezerről három és félezerre csökkent. A megyeszerte jellemző helyzettől egyedül Aba- ligefr tér el: ott tavaly 1229 turista járt, idén pedig 1354. A pécs—'baranyai sátortáborokban 1700-ról 1200-ra csökkent a sátoriakők száma. Ezt befolyásolta a szeszélyes időjárás is. Kevesebb volt az idelátogató jugoszláv állampolgárok száma is. Harkányban például az ott alvók száma 1600-ról 1400-ra apadt. Tolnában a megyei Ide— genforgaílmí Hivatal számára a gemencd kirándulások szervezése és lebonyolítása adja a legnagyobb feladatot. A,vadászati szezon kezdetéig 35 ezer vendég fordult meg a gemenci rezervátumban, hajón vagy kisvonatom. Október elsejétől egyébként ismét megszervezik a turisták kedvelt programját. A hivatal által működtetett szekszárdi, dombon, dumatföldvári, dombóvár-gunarasi kempingekben 80 ezer vendégéjszakát töltöttek a Tolnába látogatók. Megjegyzendő, hogy .a külföldiek aránya — amely 10 százalékra tehető — ebben az esztendőben sem csökkent. PETŐFI NÉPE A Bács-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatalban elmondták, hogy — bármenynyire hihetietl ennék tűnik —, ezúttal pozitív értelemben lógnak ki a sorból, az országos átlagból. Mert, amíg nagy általánosságban csökkent az érdeklődés hazánk iránt, s a beutazók száma is alatta marad a tavalyinak, Kecskeméten minden üzletág ugrásszerű fejlődéséről számolhatnak be. Bugacon már 1979-ben fúj- dogáltak a változás szelei: akkor megháromszorozták az előző évi forgalmat Most eddig, további egymillióval fejelték meg a tavalyi rekord- teljesítményt, s ez 12 ezer nyugati-európai látogatóit jelent. A bel- és külföldi partnerirodák képviselőinek egybehangzó véleménye szerint végre tartalmas, színvonalas pusztai bemutatót, a csárdában tökéletes ellátást kap minden vendég. Ez pedig nyilvánvalóan a régi kapcsolatok felújítását, korábban hűtlenné vált utazási cégek — például az IBUSZ-központ — visz- szahódítását eredményezte. Baján, a Petőfl-szigetd kempingben — a zord időjárás, a hídépítés és a lassan már kd- bírhaitaflan szúnyoginvázió ellenére —. egészen minimális forgalomvisszaesést hozott * a nyár. Ez évben már minden hétvégén kétszer indítottak egésznapos hajókirándulást Gemencbe és környékére, sőt szerdánként is szerveztek dunái hajókázást. Az érdeklődésre jellemző: egyénileg alig-alig lehetett feljutni a fedélzetre, mert szinte mindig csoportok bérelték ki azt. Turistákat érintő kellemes hír, hogy a haljalak elnyerték az Országos Idegenforgalmi Hivatal pályázatát; eszerint 1983-ig körülbelül 20 millió forintos költséggel, 76 személyes motelt építenek a kemping szomszédságában. Hívószámunk: 05 A kézi tűzoitókészülék Sorozatunk jelen részében tájékoztatást adunk a különböző tűzoltókészülékek típusairól, működéséről, felhasználhatóságáról. Aki már kénytelen volt használni, vagy látott gyakorlaton, bemutatón ilyen készüléket működés közben, tapasztalhatta, hogy szinte pillanatok alatt eloltja a lángot. Persze nem kell csodákat várni, egy kifejlett, nagyobb terjedelmű tűz esetén már komolyabb erőkre van szükség. A tűzoltókészülékeket alapvetően három nagy csoportra lehet osztani: kézi (legfeljebb 25 kg összsúlyú), hordozható (max. 50 kg. oltóanyagú) és szállítható (max. 750 kg oltóanyagú). Az oltóanyag szempontjából — és ezután már csak a kézi oltókról lesz szó — öt típust fejlesztettek ki. Legelterjedtebb a porral oltó, 6 és 12 kg-os kivitelben. A készülékben lévő port nagy nyomású széndioxid (egyes készülékeknél nitrogén) lövi ki. Igen jól használható bármilyen lángolás megszüntetésére. Hátránya, hogy a parázs- lást nem állítja meg, pl. papír, fa, textil, stb. tüzek esetében a végleges oltást vízzel kell végezni. További hátránya a porszemcsék csiszolóhatása, ezért nem célszerű telefonközpontokban, műszerek, súrlódó, forgó gépek védelmére készenlétbe helyezni. Könnyű kezelhetősége, általános jó oltóhatása és olcsósága miatt szinte mindenhol megtalálhatók a porral oltók. Az utóbbi években kezdett elterjedni a ballonnál oltó. Korábban az emberi szervezetre mérgező gázzal töltött készüléket (tetra, bromid) betiltották és ma már csak nem mérgező, halogénezett gázzal kerül forgalomba. Választéka közül a 0,8, 1,0 és a 2,0 kg-os járműfelfüggesztéses kivitelben, az 5 kg-os egységes felfüggesztővei készül. Benzin, olaj és villamos tűz esetében kiválóan használható, égő szilárd anyagoknál kisebb mértékben. Nem hagy piszkos maradékot vissza, ami motoroknál, finom műszereknél káros lenne. Kezelése egyszerű, két mozdulattal üzembe helyezhető. Rendkívül jó tulajdonságai ellenére — viszonylag magas ára miatt — még nem olyan gyakran találkozhatunk velük, mint a porral oltóval. Sok helyen lehet széndioxiddal oltó készüléket látni. A CO 2 nyom nélkül elpárolog, az égő anyagot vegyileg nem támadja meg, oltási kárt nem okoz. Igen jól olthatok az elektromos tüzek, a feszültség alatt állók is. Értékes anyagok, muzeális tárgyak, laboratóriumi felszerelések, műszerek oltására előnyösen használhatók. A CCh- oltó használata fokozott elővigyázatosságot kíván, mert a kiáramló gáz fagyási sérülést okozhat, ami az égésnél is fájdalmasabb. A vízzel oltó és habbal oltó kézi tűzoltókészülék már gyakorlatilag nincs forgalomban. A vízzel oltót csekély oltóteljesítménye, a habbal oltót pedig igen körülményes működtethetősége miatt nem használják. A könnyű kezelhetőség minden készüléknél alapvető követelmény. A már említett por-, halon- és CO2- oltók megfelelnek ennek az előírásnak. Mindegyik típus úgy van kialakítva, hogy két mozdulattal üzemképessé tehető. Az első mozdulat minden esetben a véletlen működést kizáró biztosítóvilla, vagy szeg kihúzása; Ez köny- nyen szakadó fémzárolással van rögzítve. Rendkívül fontos a biztosító alkatrész eltávolítása, mert anélkül a készüléket lehetetlen működtetni. Egyébként minden készüléken rajzos kezelési útmutató van, amit természetesen nem a tűzoltás előtt kell elolvasni. A tűzvédelmi oktatások során a kezelés ismertetése után a gyakorlatban is be kell mutatni — még jobb, ha a dolgozók próbálják meg — egy-egy készülék működtetését. Előírás, hogy valamennyi készüléket félévenként — a járműveken elhelyezetteket negyedévenként — ellenőrizni kell. Az ellenőrzést csak szakvizsgázott személy végezheti. Soron kívül a vállalat összes készülékét ismét le kell ellenőrizni, ha tűz esetén valamelyik nem működött. Akár jó, akár rossz a készülék, 5 évenként javításra és nyomáspróbára kell vinni, majd a gyártástól számított 20 év után ki kell selejtezni. A fent említett oktatás utáni gyakorlatot is célszerűen ilyenkor (tehát javításra, vagy nyomáspróbára küldés előtt) hajtják végre a vállalatoknál. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a kijelölt helyéről elveszünk egy készüléket bármilyen okból, azonnal másik, üzemképeset helyezzünk vissza, mert az üzem, az épület nem maradhat védelem nélkül. A használtakat külön helyen kell gyűjteni. Megemlítünk egy nagyon tanulságos esetet. Nemrég egy nagyvállalatnál tűz volt. Az egyik dolgozó időben észrevette az akkor még csak igen kis terjedelmű lángolást. A közelében lévő 6 kg- os' porral oltóval el tudta volna oltani, de az nem működött. A tűz továbbterjedt és több százezer forint kár keletkezett. A poroltót szétszedve és megvizsgálva kiderült, hogy azt a tűzesetet megelőzően szabályszerűen használták (tűzoltásra, vagy gyakorlatra), majd kicserélés nélkül továbbra is készenlétben tartották. Végül megjegyezzük, hogy ha sikeresen alkalmaztuk is ia kézi tűzoltókészülié- künket, minden esetben haladéktalanul értesíteni kell a tűzoltóságot. Megyei Tűzoltóparancsnokság
