Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-24 / 224. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1980. szeptember 24. Az iráni-iraki konfliktus Az iráni kormány hétfőin bejelentette, ho,gy „hadműve­leti övezetnek” nyilvánítja az ország iparijai mentén haladó hajózási útvonalakat. Az in­tézkedés kiterjed az Arab­öböl kijáratát jelentő Hor- muzi-szorosra is, amelyen az iraki és az iráni kőolaj mel­lett Szaúd-Arábia és az öböl­menti emírségek olajával 20 percenként halad át egy- egy tankhajó. Az iraki forraidallmi pa­rancsnokság tanácsának Szad- dam Husszein elnök által alá­írt nyilatkozata „a totális há­borút meghirdető” hadüze­netnek minősítette az iráni intézkedést, és- bejelentette, hogy Bagdad minden szüksé­ges eszközt latba vet a szo­roson. való szabad hajózás ér­dekében. A Hétfőn éjszaka az iraki lé­gierő 24 órán belül másod­szor hajtott végre támadást több iráni repülőtér éllen. Az iráni külügyminisztériumnak a téheráni rádióban ismerte­„A .vietnami 'csapatok azon­nal kivonulnak Kambodzsá­ból, ha megszűnik az ország békéjét és biztonságát fenye­gető veszély Kína, az impe­rialista és más reakciós erők részéről, s ha e csapatkivo­nást a Kambodzsai Népi For­radalmi Tanács kéri” — je­lentette ki Fhacn Van Dong vietnami miniszterelnök, ja­pán televíziós társaságoknak adott nyilatkozatában. Fharn Van Dong hangoz­tatta, hogy „Kambodzsa éle­te mind kiegyensúlyozottabb, minden téren javulás tapasz­talható”, s leszögezte, hogy tett nyilatkozata szerint „a támadásnak ártatlan polgári személyek is áldozatiul es­tek”. A Teheránban kiadott ha- diijélentés szerint az iráni haditengerészet szilárdan el­lenőrzi az országnak az Arab­öböl mentén húzódó partvo­nalát, a légierő őrködik az or­szág légtérének „viszonyla­gos biztonsága” felett. A köz­lemény szerint a harcök a szárazföldön, vízen és a le­vegőben egyaránt folytatód­nak. Hidbifa Saitti, az iszlám kon­ferencia főtitkára kedden azonnali tűzszünetre szólítot­ta fel Iraikot és Iránt és azt javasolta, hogy a két ország között: felmerült problémákat az iszlám konferencia szer­vezetének keretein belül, tár­gyalásos úton rendezzék. Ha­bib Salti Khomeini ajatollah- hoz és SZaddam Husszein, ira­ki elnökhöz intézett üzeneté­ben felhívta a két vezetőt: „a politikai fejlődés iránya visszafordíthatatlan”. Egy kérdésre válaszolva Pham Van Dong visszautasí­totta azokat a vádakat, ame­lyek szerint szovjet katonai támaszpontok lennének Viet­namban. A vietnami kormányfő bí­rálta a Carter-kormányl, mert „változatlanul kijátssza a ki­hal kártyát Vietnam ellen, s nem hajlandó a problémák rendezésére a két ország kap­csolatainak normalizálása út­ján”. tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ne mélyül­jön tovább a konfliktus. Az INA iraki hírügynökség jelentlése szerint Husszein jordándaii király kedden tele­fonon kapcsolatba lépett Szaddam Husszeinnel, hogy tájékozódjék az iraki—iráni határon kialakult helyzetről. Ammani hivatalos források szerint Husszein király ked­den érintkezésbe lépett Asz- szad szíriai elnökkel és Fahd Ibn Abdul Aziz herceggel, Szaúd-Arábia trónörököslével is, hogy megvitassa velük az iraki—iráni konfliktus jelen­legi állását és esetleges kö­vetkezményeit. * Kurt Waldheim ENSZ-fő- tltkár az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa tagjainak sürgős kon­zultációját tartja szükséges­nek az iráni—iraki viszály kérdésében, amely — a fő­titkár véleményé szerint — .potenciálisan súlyosan fenye­geti a békét és a nemzetközi biztonságot”. Óvári Miklós fogadta Dusán Alimpicsot Óvári Miklós, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, kedden fogadta Dusán Alim­picsot, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB elnök­ségének tagját', a Vajdaisági Kommunisták Szövetsége tar­tományi bizottságának elnö­két, aki a Bács-Kiiskun és a Csonigrád megyei pártbi­zottság vendégeként hétfő óta tartózkodik hazánkban. Schmidt a kelet-nyugati kapcsolatokról A nyugatnémet kormány fontosnak tartja, hogy a mad­ridi Európa-értekezletet kül­ügyminiszteri szinten tartsák meg. Helmut Schmidt kancel­lár „rendkívül szükségesnek” minősítette a szovjet és az amerikai külügyminiszter kö­zeljövőben sorra kerülő talál­kozóját is, amelynek célja, hogy előkészítse a rakéta­fegyverek korlátozásával fog­lalkozó újabb tárgyalási for­dulót. A Süddeutsche Zeitung keddi számában megjelent interjújában a nyugatnémet kormányfő ugyanakkor meg­erősítette a NATO tavaly decemberben elfogadott ál­láspontját. Azt állította, hogy az észak-altian ti tömb fegy­verkezési döntésével „csak a katonai erőegyensúly helyre­állítására törekszik”. Üdvö­zölte a Szovjetunió tárgyalá­si készségét a tömegpusztító fegyverek gyártásának ellen­őrzését és korlátozását ille­tően. Az interjúra erősen rá­nyomta bélyegét a hajrájához közeledő parlamenti választá­si kampány: Schmidt a vá­lasztásokra gondolva saját szerepét helyezte előtérbe a kelet1—nyugati párbeszéd új­raindításában. Schmidt intett attól, hogy a nyugati államok beavatkoz­zanak .a szocialista országok, elsősorban Lengyelország belügyei'be. Visszautasította a jobboldali ellenzéknek azt a követelését, hogy az NSZK csökkentse gazdasági kapcso­latait Kellet-Európával és emlékeztetett arra, hogy a szövetségi köztársaságnak je­lentős anyagi érdekei fűződ­nek az európai gazdasági együttműködéshez. Pham Van Dong nyilatkozata Buschmann bukása Félbeszakadt a fegyverüzlet Buschmann (balra) kínai üzletfeleivel a svájci MOVAG Fegyverműveknél Húszmillió márkás villa a bajorországi Starnberger tó partján, Rolls Royce és nyi­tott Mercedes, Range Rover és két hatliteres Daimler a garázsban — ez a házaspár gépkocsiparkja. A gyerme­kek játékai: öt miniautó, két különleges BMW motorkerék­pár. A négy gyermeknek ez alighanem elegendő, hiszen a legidősebb is csak kilenc­éves. A kis motorkerékpá­rok egyébként 28 ezer már­kába kerülnek. A húszhektá­ros parkban látható még egy gyönyörű istálló, fedeles lo­vardával és ötven arab teli­vér; értékük meghaladja a kétmillió márkát. Mindez csupán töredéke Rolf Busch­mann vagyonának. Ám a kastélyt, a parkot kettős drótkerítés veszi kö­rül, testőrök vigyázzák, s tu­catnyi. harapós kutya, de a kereskedő Buschmann pár­nája alatt mégis revolvert tart, mert fél. Azaz, hogy csak tartott, mert az ötven­két esztendős kereskedő nemrég elhagyta birtokát, családjával együtt Svájcba utazott, s aligha áll szándé­kában visszatérni. Mert elfo- gatóparancsnot adtak ki elle­ne, ő pedig ismerőseinek és barátainak üzenetet hagyott hátra, amely emigyen szó1: „Mindenkit lelövök, aki fe­cseg !” PORNÓFILM ÉS PÁNCÉLÖKÖL Dehát miről? Ugyan mitől tart Buschmann, a kereske­dő? Az adóhivataltól egész biztosan, de ezért még nem kell lövöldözni. Emigrálni sem. Vagy talán ennél több­ről van szó? Buschmann, ha szó szerint értelmezzük, valóban üzletember, kereske­dő. Mintegy tíz esztendeje szabadult a börtönből, majd szolid holmikkal, gyümölcs­levekkel és pornófilmekkel kezdett házalni. Tisztes ipar, tisztes kis haszonnal, mini­mális veszéllyel. Ám Busch­mann egy idő után profilt váltott. Bekapcsolódott a ne­héz üzletbe, a fegyverkeres­kedelembe. A fényűző villá­ban egymásnak adták a ki­lincset a pakisztáni, a dél- afrikai, a líbiai, a szíriai, a kuvaiti partnerek — jobbára civil ruhába öltözött ’katona­tisztek. És Buschmann is út­rakelt. Legtöbbször Svájcba, de olykor elrepült Argentí­nába és Chilébe is. A hol­land bejegyzésű Oude Delft cégérével speciális fegyvere­ket szállított a harmadik vi­lág országaiba. Gépágyúkat, kézifegyvereket, páncélöklö- ket, speciális fényoptikás ké­szülékeket. Jóllehet, az NSZK törvényei igencsak tiltják az ilyesféle fegyverexportot, a titokzatos fegyverkereskede­lem elképesztő méreteket öltött. KÜLÖNÖS VENDÉGEK S itt jön a dolog pikanté­riája. A múlt évben -különös vendégek érkeztek Busch- mannhoz, méghozzá tekinté­lyes kívánságlistával. A fel­sorolás a speciális fegyvere­ken kívül olyan tételt is tar­talmazott, mint a T—59-es páncélos. Ám, de az NSZK törvényei külön kitérnek ar­ra, hogy tilos fegyvereket el­adni Kínának, márpedig a vendégek Pekingből érkez­tek. Buschmann ügyes fogást eszelt ki. Közvetítők beikta­tásával, valamint holland il­letőségű cégének közreműkö­désével szállítgatta a fegyve­reket. Fölmerült ugyan egy „apró” nehézség, tudniillik, hogy a kínaiak először nem tudtak készpénzzel fizetni, de Buschmann ezt is megoldot­ta. Fizetésképp átvette az el­avult kínai fegyvereket, ha­dászati leírásokat, dokumen­tációkat, s azokat a harmadik világ országainak adta to­vább. így a pénzzel már nem volt gond, sőt, Buschmann dupla nyereségre tett szert. Mindez pedig történt abban az időben, amikor az NSZK kormánya visszautasította azt a kínai óhajt, hogv Leo­pard tankokat vásárolnának. A Buschmann cég ekkoriban szállította Pekingnek a fran­cia—NSZK gyártmányú „Mi­lan” és „Hot” típusú páncél- elhárító rakétákat, valamint az ugyancsak párizsi bejegy­zésű cég az Euromissil ter­mékeit. Azóta kiderült: a közvetí­tésért és közbenjárásért tete­mes összegek röpködtek. A nürnbergi Erich Müller 350 ezer márkát kapott. Magas jutalomban részesült egy ke­reszténydemokrata ftolitikus, Heinz Schwartz. Buschmann különben sem verte fogához a garast. Egyik beosztottjá­nak egy nyolcezer márkás bundát ajándékozott, a sofőr­jének négyezer márkás ék­szert. Ezek apró figyelmessé­gek voltak. EGY SZERÉNY NAGYKÖVET Azt egyelőre nem tudni, hogy a chilei fegyverüzletben kik voltak érdekelve és mi­lyen összeg erejéig, de azt már igen, hogy Ausztria al­gériai nagykövete, Rudolf To- rovski hálás levélben köszön­te meg a Buschmanntól ka­pott becses ajándékot, egy különlegesen fölszerelt Mer­cedest. „Engedje' meg — így a levél —, ennek a kocsinak az értéke jóval felülmúlja azt a szolgálatot, amit én önnek tettem”. A nagykövet egyéb­ként osztrák gyártmányú páncélosok szállításában mű­ködött közre, s ezek is a hol­land nevű cég útján kerültek ki az országból. KÜLÖNKOMPUTER Buschmann az adóhivatal­nak köszönheti bukását. De amikor a hivatalnokok be­mentek- a birtokára, a keres­kedő már Svájcban volt. Fel­tehetőleg időben figyelmez­tették. Mit találtak az adó­tisztviselők? Mennyi terhelő dokumentumot? — ezt csak sejteni lehet. Mégpedig ab­ból, hogy a hatóságok ez ideig negyven szakértőt és nyomozót vontak be a vizs­gálatba, s az adatok földol­gozásához külön komputer­programot igényeltek. Köz­ben Buschmann a berni Bel­levue hotelben dühöng. Az NSZK rendőrségét szidja. Úgymond, ezek mind kom­munisták és fenyegetőzik: „Mindenkit, aki beszélni me­részel, szitává lövetek!” (schiffer) ENSZ-közgyűlés Középpontban: a leszerelés ügye Az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszaka, amelyen immár 153 állam képviselői vesznek részt, bonyolult nemzetközi helyzetben nyílt meg. A NATO egyes tagállamai, mindenek­előtt az Egyesült Államok fokozott erőfeszítéseket tesznek an­nak érdekében, hogy a Nyugat és a Kelet között kialakult stratégiai egyensúlyt saját előnyükre, az enyhülés és a nem­zetközi biztonság rovására változtassák meg. Ilyen körülmé­nyek között különösen nagy felelősség hárul az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakának résztvevőire. Az ülésszak akkor tölti be hivatását, ha a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben munkáját azokra a kérdésekre összpontosítja, amelyek össze­függnek az ENSZ fő célkitűzéseivel: a nemzetközi béke és biztonság megőrzésével. „Az államoknak és népeknek jelenleg nincs fontosabb feladatuk, mint annak megakadályozása, hogy az imperialista erőpolitika leállítsa az enyhülés folyamatát, hogy újabb len­dületet kapjon a napjainkban igen. felgyorsult fegyverkezési hajsza” — hangoztatta Leonyid Brezsnyev Kazahsztán meg­alakulásának 60. évfordulója alkalmából Alma-Atában mon­dott beszédében. A tanácskozás középpontjába valószínűleg a leszerelési kérdések kerülnek. Létfontosságú olyan hatékony intézkedé­sek meghozatala, amelyek a nukleáris fegyverkészletek növeke­dését korlátozzák. A Szovjetunió' azt kívánja, hogy e téren konkrét intézkedések szülessenek. Ezért azzal a kezdeménye­zéssel lépett fel, amelyet egyébként az ENSZ is támogatott, hogy tartsanak tárgyalásokat a nukleáris fegyverek termelé­sének megszüntetéséről, illetve e fegyvertartalékok fokozatos csökkentéséről. Bár az államok túlnyomó többsége a tárgya­lások mielőbbi megkezdéséért szállt síkra, bizonyos nukleáris hatalmak mind ez ideig megakadályozták ezt. A fegyverke­zési hajsza megfékezéséhez vezető úton fontos lépést jelen­tene a nukleáris kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés megkötése. 'A Szovjetunió számos lépést tett e kérdés hatékony megoldása érdekében. Amennyiben a szov­jet-amerikai tárgyalásokon a partnerek felelősségteljes ma­gatartást tanúsítanak, akkor rövid időn belül ki lehet dol­gozni, illetve meg lehet kötni a szerződést. Ugyancsak fontos lépés ezen az úton az atomsorompó-szerződés rendelkezései­nek következetes megvalósítása. Ezzel szorosan összefüggnek azok a nagy jelentőségű szovjet kezdeményezések, amelyek a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonságát szavatoló garanciák megerősítését célozzák, valamint azt, hogy az ilyen államok területére ne telepítsenek atomfegyve­reket. Mivel a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait az ENSZ jóváhagyta, most az a feladat, hogy ezekről a kérdésekről nemzetközi megállapodásokat dolgozzanak ki. A katonai költségvetések csökkentése, amelyet a Szovjet­unió már nem egy ízben javasolt, nyilvánvalóan hatékony eszköz arra, hogy csökkenjen a fegyverkezési hajsza, fontos döntések szülessenek a leszerelés terén, mérséklődjenek a nemzetgazdaságokra nehezedő óriási katonai terhek. A fel­szabaduló erőforrásokat békés célokra, egyebek között a fej­lődő országok megsegítésére lehetne felhasználni. A helyzet azonban ma még az, hogy a NATO-országok állandóan nö­velik katonai kiadásaikat. Az emberiség előtt álló globális jellegű feladatok között igen fontos a környezetvédelem. A Szovjetunió amellett van, hogy ezen a téren tovább fejlődjék a nemzetközi együttmű­ködés, valamennyi nép gazdasági és társadalmi haladásának érdekében ésszerűen, tudományos alapokon használják fel a természeti erőforrásokat. A fegyverkezés helyrehozhatatlan károkat okoz a természeti környezetben, s emellett anyagi és szellemi erőforrásokat is elvon a környezetvédelemtől. Ezért a Szovjetunió javasolta, hogy az ülésszak napirendjére ve­gyék fel ezt a kérdést. Nagy jelentőségű lenne továbbá, ha az ENSZ közgyűlése hozzájárulna a jelenlegi háborús tűz­fészkek felszámolásához és az újabb feszültséggócok kiala­kulásának megakadályozásához, mindenekelőtt a közel-keleti, valamint a ciprusi helyzet igazságos rendezéséhez. Az ENSZ előtt álló feladatok tehát — mint e vázlatos felsorolásból is kiderült — nem kicsik, s teljesítésük sem könnyű, de szükséges és lehetséges. A népek békéje, együtt­működése, szabadsága és függetlensége érdekében cselekedni kell K. BORISZOV (APN—KS) BUDAPEST Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter meg­hívására kedden hivatalos látogatásra Budapestre érke­zett Vasile Bulucea, a Ro­mán Szocialista Köztársaság szállítási és távközlési mi­nisztere. * Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter meghívására, építés­ügyi küldöttség élén, kedden Budapestre érkezett Kari Se- kanina, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi építészeti és műszaki minisztere. * Huszonhárom ország csak­nem száz állatorvosának részvételével megkezdődött kedden Budapesten a Nem­zetközi Állategészségügyi Hi­vatal európai regionális bi­zottságának IX. konferenciá­ja, amelyen áttekintik azo­kat az európai — sőt más kontinensbeli — járványgó­cokat, amelyek esetleges ter­jedése az egyébként járvány­mentes országok állatállo­mányát is pusztítaná. BELGRAD Az új-belgrádi Száva kong­resszusi központban kedden délelőtt megkezdődött az ENSZ nevelésügyi, tudomá­nyos és kulturális szerveze­te, az UNESCO 21. közgyűlé­se. Munkájában 152 tagál­lam — köztük a Szovjetunió és a szocialista országok — képviseletében mintegy 2500 küldött vesz részt. Hazánk küldöttségét dr. Jóboru Mag­da, a magyar UNESCO-bi- zottság elnöke vezeti. LOS ANGELES A Demokrata Párt hétfő esti Los Angeles-i fogadásán látványosan „egymásra ta­lált” Carter elnök és párton belüli volt versenytársa, Kennedy szenátor. A közös fellépés célja az volt, hogy éppen Kalifornia államban, a republikánus ellenfél, Rea­gan „fellegvárában” — Rea­gan korábban kaliforniai kormányzó volt — növeljék Carter népszerűségét és esé­lyeit. DAMASZKUSZ A szíriai sajtó kedden reg­gel közölte, hogy a biztonsá­gi erők hétfőn megölték a Muzulmán Testvérek elneve­zésű reakciós vallási szerve­zet damaszkuszi ágának ve­zetőjét. Ghaleb Ahmad Allu- szi rejtekhelyén, ahol a raj­taütéskor ellenállást fejtett ki, számos dokumentumot és nagy mennyiségű pénzt ta­láltak.

Next

/
Thumbnails
Contents