Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
1980. szeptember 21. rvíÉPÜJSÁG 5 A TESZÖV elnöksége tárgyalta A vezetők helyzéte a téeszekben Megyénkben a mezőgazda- sági szövetkezetek jelentős eredményeket értek el az elmúlt években és dinamikus volt a fejlődésük. Évi termelési értékük növekedési üteme 3,8 százalékos volt az elmúlt négy év időszakában. Az eredmények elválaszthatatlanok a vezetők helytállásától, politikai és gazdasági munkájuktól. E munkához a tsz- ek a párt, állagai szervekkel egyetemben a tsz-szövetség részéről is folyamatos segítséget kaptak. IGÉNYEK A VEZETŐKKEL SZEMBEN Az utóbbi időkben a fejlett technikai eszközök, korszerű technológiai eljárások, a kémiai anyagok tömeges alkalmazása, a szövetkezetek területi és eszközkoncentrációja, az üzemi méretek megnövekedése, a szakosodás, a tagság szakképzettségének, műveltségi színvonalának, és termelési kultúrájának emelkedése, valamint a nemzedékváltás, fokozott igényeket támasztanak a vezetőkkel szemben. Javult a megye szövetkezeteiben a magasabb képzettségűek aránya és jelentősen fiatalodott a korösszetétel. Ez a folyamat különösen felgyorsult az utóbbi 3 évben, melynek során a 66 mezőgazdasági szövetkezet 24 százalékánál az elnök, 39 százalékánál a főagronómus és személyzeti vezető, 27 százalékában pedig a főkönyvelő személyében történt változás. Az előrelépés ellenére az elnököknél 18, főkönyvelőknél 19 százalék az 55 éven felüliek aránya. Ez azt jelenti, hogy mivel hamarosan nyugdíjba mennek, erőfeszítéseket kell tenni helyettesítésük előkészítésére. Az utóbbi három évben 16 elnöki tisztségnél 12 esetben már a tervszerűen korábban egyeztetett káderfejlesztési tervek alapján történt a választás. Több esetben, például Bátaszéken, Regölyben. Kajdacson a tervezettnél előbb kellett kezdeményezni az első számú vezető cseréjét, örvendetes, hogy megyénk szövetkezeti mozgalma egyre inkább saját maga neveli ki a vezetői utánpótlást. Pozitív dolog, hogy az új elnökökből 10 ugyanabból, négy pedig megyénk más. termelőszövetkezetéből került megválasztásra és csak ketten jöttek külső szervektől. A legnagyobb mértékű mozgás a főmezőgazdászok körében következett be, ami főként a képzett szakemberek iránt megnövekedett igénnyel magyarázható. Felsőfokú végzettséget tekintve a főkönyvelők 7 százalékának egyetemi, 3 százalékának főiskolai, 77 százalékának középiskolai, ennél alacsonyabb végzettsége pedig 13 százalékuknak van. E területen a megtett intézkedések ellenére sem kielégítő az előrelépés.' Különösen fontos, hogy az egyes helyeken a csak adminisztráló személyzeti vezetés helyére fokozatosan a jogszabályi előírásoknak megfelelő vezetők kerüljenek. IDŐSEK ÉS FIATALOK A fiatalodás üteme mellett, nem megfelelő a nők aránya. Ezen a téren a jövőben még következetesebben kell érvényesíteni a szövetkezeti jelleghez, és társadalmi feladatokhoz igazodó igényeket. Ezt még célszerűbb beiskolázással kell elősegíteni. Közös gond, hogy több szövetkezetnél azok akik helyben szereztek gyakorlatot, más munkaterületeken helyezkedtek el. Ezeken a helyeken, például Kocsolán, Kö- lesden, Németkéren, Tolna- némediben nincs meg az úgynevezett második vonal. Egy felmérés alapján a szövetkezeti vezetők egyharmada 3 évnél nem régebben dolgozik jelenlegi munkabeosztásában. A kényszerhelyzet miatt előfordul, hogy felsőszintű vezetővé választanak és neveznek ki olyan személyeket is, akik a káderpolitikái követelményeknek nem felelnek meg, vagy korán bíznak rájuk erejüket meghaladó feladatokat. A nyugdíjazás és egyéb okok miatt bekövetkező évi cserélődési arány 8 százalék körül alakul. Nem megoldott a megfelelő szakember-ellátottság a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági szövetkezetek esetében, főleg Kölesden, Gyünkön. Kajdacson és Belecskán. Jó viszont a szakember-ellátottság a városi, város környéki .és egyes jó adottságú szövetkezetekben, míg a várostól távoleső és kedvezőtlen adottságú gazdaságok jelentős szakemberhiánnyal küzdenek. A közgazdászok száma a 66 tsz-bén mindösz- sze 3, az üzemi állatorvosok száma 24, hiány van jogászokban, növényvédő és számviteli főiskolát végzett szakemberekben. KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS Az államilag elismert politikai végzettségen kívül a szövetkezeti vezetők 40 százaléka végezte el a marxista— leninista esti egyetem 3 éves tagozatát. Ez az arány különösen az elnököknél jó, ahol elérte a 62 százalékot. A többi vezetőkategóriánál még sok a tennivaló a politikai ismeretek felújítása és a végzettség megszerzése területén. A TESZÖV elnöksége és az ügyvezető apparátus az elmúlt három évben a szükséges kádercserék végrehajtásának kezdeményezésén kívül, aktív résztvevője volt a feladatok végrehajtásának. Az elnökség az elnökök minősítéséhez szükséges véleményezéssel érdemi módon veszi ki részét e munkából. A javaslatokon és kezdeményezésen kívül a továbbképzésben való közreműködéssel, célbibliográfia, ajánlások, módszertani segédanyagok kiadásával, közvetlen látogatásokkal, tapasztalatcserék szervezésével és a személyzeti nyilvántartás korszerűsítésével segítette a mezőgazda- sági szövetkezetek személyzeti munkáját. A TESZÖV a párt- és állami szervekkel együttműködve részt vesz a kádercsoportosításban és megfelelő javaslatokat juttat el az illétékes szervekhez a továbbképzéssel, pályaválasztással és a szak- emberhiánnyal kapcsolatban. Hasonlóan az elmúlt időszakhoz a vezetők és szakemberek felkészültségével összefüggő értékelő anyagokkal, a személyzeti munka új vonásainak elemzésével, tapasztalatcserék szervezésével, valamint közvetlen látogatásokkal segítik a mezőgazdasági szövetkezetek vezetőségének munkáját, szakmai és politikai ismereteik bővítését, a kiegyensúlyozott káderpolitika biztosítását. Odafenn a lakásokban emberek jönnek-mennek, esznek, alszanak... Az utakon teherautók, motorok, biciklik és gördeszkák futnak. Mi meg idelenn a pincelabirintust járjuk. Fejünkön védősisak, kezünkben bányászlámpa. Az aknamélyítők jóvoltából megnézhetjük Szekszárdon, a Mé- rey úti lakótelep egyik pincerendszerét. Ez fő- és mellékágaival összesen 110 méter hosszú. A pincének csak bejárata van, kijárata nincs. Az akna létrafordulóin 9 és fél métert megyünk lefelé, mire leérünk a labirintusba. Szépen faragott löszpince, meg téglával, cementtel bélelt, öreg holmit nem, csupán néhány rozsdás bádogcsövet találunk. A boltozaton sötét folt:' épp tegnap esett le egy kétmázsás földdarab, Repedések, csíkok, zárványok, utat találhat itt egy eltévedt vízerecske. Az aknamélyítők védik a pincerendszer fölé épített lakótelepet. Betont injektálnak a lakóházakhoz közel eső pince- szakaszokba. Most csak egy pincében jártunk. Abban, ahova akár lovas kocsival is be lehetne hajtani, s ahol hajdanán a bencések, később a Kamarás család tartotta híres borát. Szekszárd történelmi borvidék. Örökségül szépen megépített pincéket is kaptunk. A szekszárdi pincékben Bakó Jenő fotóriporter járt. Egy része téglázott, a folytatás már hagyományos „Útkereszteződés” Az akna 9,5 méter mély A gerendákat a víz hordta össze-(vissza) Kié lehetett ez a pince? d—
