Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-17 / 218. szám
1980. szeptember 17. NÉPÚJSÁG 5 P |#Swí4*£*|* áruknak, szolgáltatásoknak, széllé- vetlen export esetén a termelő maga exportálja termékeit, közvetett CXpOiLy KIYItd* mj javaknak, illetve más értékeknek export esetében az áru más, külkereskedelmi vállalat közvetítésével az ország területéről külföldre juttatása értékesítés céljából. — Köz- jut el külföldre. (Gazdaságpolitikai kisszótár) Ipari üzemeink és az export Aszfaltkeverő dobok az NDK-ba A Közúti Gépellátó Vállalat tamási gyáregységében már évek óta sikeresen dolgoznak NDK-beli exportra. Az aszfaltkeverő üzemek részére gyártanak keverődobokát. A külkereskedelem szolgálatában: A Magyar Kereskedelmi Kamara Az exportcélú termelés jelentőségét hangsúlyozni fölösleges. az közismert. A világpiacon csak akkor tudjuk megállni a helyünket, ha exportunkkal részt veszünk a világrészekre kiterjedő gazdasági vérkeringésben, olyan termékekkel, amelyeket itthon gazdaságosan állítunk elő és színvonalukkal, minőségükkel kivívjuk a külföldi partner megelégedését. Megyénk ipara összes termelésének 16 százaléka került külkereskedelmi értékesítésre 1980. első félévében. Ez lényegében azonos volt a bázisidőszakkal, tehát 1979. első félévével. Ami az összértékesi- tést illeti, bizonyos eltolódás mutatkozott a nem rubel elszámolású kivitel javára. Gazdaságunk nyitott gazdaság. nem tudjuk elvonatkoztatni magunkat, életünket más országokétól, tartozzanak azok akár a szocialista, akár — kisebb mértékben természetesen — a tőkés relációba. A tőkés piac ingadozása óhatatlanul bejátszik a mi gazdasági életünkbe. Megelégedéssel tapasztalhattuk egyes vállalatoknál az élénk reagálást a külföldi keresletre, gyorsan vezettek be új gyártmányokat. így a Bonyhádi Cipőgyárban a Goflex, a Simontornyai Bőrés Szőrmefeldolgozó Vállalatnál a Lewacast, került eladásra a külpiacokon. Kedvezőtlenként jelentkezett viszont, hogy a Bonyhádi Zománcgyár az idei első félévben ötven százalékkal elmaOswald Paulig véleménye A Német Szövetségi Köztársaságból márciusban a SZÖVOSZ elnökének vendége volt Oswald Paulig, a Német Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének elnöke, a Német Szociáldemokrata Párt hamburgi tartományi szervezetének elnökségi tagja. Rendszeresen látogat Magyarországra. Paulig úrral interjút készített a „Profil” című NSZK-beli folyóirat. A beszélgetés elején Oswald Paulig hangsúlyozta: A magyar népgazdaságban olyan partnerre leltek, amely technikailag igen magas szinten áll, igen jelentős értelmiségi réteggel rendelkezik, nyugati mércével mérve is, megbízható. Ezért sikerült hosszú távon is elsőrendű kooperációt kiépíteni... Arra a kérdésre, hogy milyennek tartja a két ország közötti kereskedelem jövőbeni lehetőségeit, elmondta: a súlypont mindinkább az ipari termékekre tolódik át, a magyarok igen fejlett iparral rendelkeznek és a nyugatnémetek igyekeznek is egyre több iparcikket importálni Magyarországról, de a cserearányt nem tudják egyik napról a másikra egyensúlyba hozni. A továbbiakban Oswald Paulig elmondta, hogj) Magyarországról egyre kevesebb nyersárut szándékoznak importálni, inkább készárukat, feldolgozott termékeket iparkodnak bevinni. A kérdésre, hogy mit tehetnének a magyarok az ő megítélése szerint a kereskedelmi kapcsolatok további bővítése végett, elmondta: erre nem könnyű válaszolni, inkább csak megállapította, hogy az eddigi tapasztalatok szerint akkor jártak el a legsikeresebben, ha az adásvételt nem előre megszabott úton, például monopolvállalatok közvetítésével bonyolították le, hanem módjuk volt közvetlen kapcsolatba lépni a termelőkkel. radt exportterve teljesítésében, pedig a vállalat termékeinek jó a piaci pozíciója. Az exportértékesítésű termelés minősége általában megfelelő. A ruhaipari szövetkezetnek például minőségi felárat fizet a Triumph-cég. A szekszárdi bőrdíszművel szemben azonban minőségi kifogást emelt a külföldi vevő termékeik gyenge színvonala miatt. Az kétségtelen, hogy néhány vállalatunkat a tőkés piac ingadozása kellemetlenül érintette, de a kiegyensúlyozottságot mutatja, hogy ez sem tudta számottevően befolyásolni a nem rubel elszámolású exportbevételeket. A jövő évre már megkezdték a kapacitások lekötésének előkészítését. A Bonyhádi Cipőgyár és a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet konkrét szerződéssel is rendelkezik. A Dunaföldvári Fa- és Építőipari Szövetkezet fatömegcikkeinek és rusztikus bútorainak biztos a piaca, a kerti garnitúrákkal szemben azonban csökkent a kereslet. Itt új formák kialakítását tervezik a piac visszaszerzésére. Néhány vállalatunk, szövetkezetünk még nem rendelkezik megkötött szerződéssel, de az elmúlt évek tapasztalatai bizakodásra jogosítanak fel. Bizakodásra, de csak abban az esetben, ha a termékek minősége javul, tetszetősebbek lesznek azok, s nem utolsó sorban jobban igazodnak a divat diktálta igényekhez. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A VTolna megyei Tejipari Vállalat-dombóvári üzemében naponta negyvenezer liter tejből készítenek tejport, melynek nagy részét belföldön értékesítik. Nemrég azonban 10 vagon tejporra érkezett megrendelés Ausztriából, A tejüzem dolgozói mindent A külföldi vevő igényes. Igaza van. mi is igényesek vagyunk a külföldiekkel szemben. A tapasztalatok szerint jó a szállítási fegyelem, azonban még mindig előfordulnak késedelmes exportszállítások, s szinte valamennyi esetben az alapanyagok pontatlan, késedelmes szállításai miatt következnek be. Ez történt például a simontornyai bőr- és szőrmefeldolgozó esetében, amikor is a Budapesti Bőripari Vállalat hozta kellemetlen helyzetbe, a késedelmes anyagellátással, a simontornyaiakat. Számottevő exportbővítést jelenthet majd megyénkben a most épülő szekszárdi húskombinát termelése és a Tolna megyei Ruhaipari Szövetkezet tevékenységének bővítése Pakson. Nyugati importot kiváltó beruházás a Dombóvári Unió Szövetkezetben a színes pvc-keverék gyártása, a tolnai selyem- gyárban a műanyagfonal terjedelmesítése, a fonal festése. Nem tennénk helyesen, ha elmulasztanánk néhány tennivalóra felhívni a figyelmet, a szerzett tapasztalatok alapján, s mintegy azok összegzéseképpen. A vállalatok, szövetkezetek zöme nem rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal, így exportjukat a külkereskedelmi vállalatok közevet! tésévél bonyolítják le. A termelő vállalat és a külkereskedelmi vállalat között a kapcsolat nem mindig kielégítő, ezt jobbítani kell, továbbá finomítani az érdekeltségi rendszert. megtesznek azért, hogy az exportra kerülő áru minősége, csomagolása és vagonba- rakása a kívánalmaknak megfelelő legyen. Az első szállítmány már útnak indult Ausztriába, de mind a tíz vagonnal leszállítják szeptemberben. MAGYARSZÉKI ENDRE Hazánk világpiaci helyzetét külkereskedelmünk fejlettsége, az exportban érdekelt vállalatok termelési színvonala, termékeik minősége és gazdaságossága határozza meg. A Magyar Kereskedelmi Kamara éppen ezeknek a céloknak elérését tűzte ki legfontosabb feladatául. Átfogó szervezete, felöleli az ország exportjának 80 százalékát előállító vállalatokat, melyek a Kamara tagjai. Magyar- országon jelenleg 21 minisztérium és más főhatóság felügyelete alá tartozó 480 vállalat képviselteti magát a kamara 53 testületében, a szakmai tagozatok szakértőinek megbeszélésein. Ezáltal a kamara egyre jobban a tagvállalatok információs, konzultatív és koordinációs fórumává válik. ÜZLETI PARTNEREK FELKUTATÁSA A Magyar Kereskedelmi Kamara támogatja a termelő és a külkereskedelmi vállalatok között az együttműködést, vizsgálja kölcsönös érdekeltségük helyzetét, külföldi és belföldi vállalatok között üzleti kapcsolatokat teremt és feltárja a kooperációs lehetőségeket. „ Fontos feladata a külföldre irányuló gazdasági tájékoztatás. Ezt a célt szolgálják a külföldön rendezett magyar gazdasági napok és az évente mintegy 600 ezer példányban kiadott idegen nyelvű kiadványok. A múlt év áprilisában a francia fővárosban nyílt magyar tájékoztatási központ. A központ célja azoknak a témáknak felkutatása, melyekben mindkét félnek reális lehetősége nyílik az együttműködésre. A francia szakemberek számára megtartott előadások átfogóan ismertetik ipari, mező- gazdasági lehetőségeinket, tervezői, szellemi és gyártó- kapacitásainkat. A párizsi kísérlet eredménye attól függ, sikerül-e felkelteni a francia üzleti partnerek érdeklődését Magyar- ország iránt. HÍRNEVÜNK A NAGYVILÁGBAN Az üzleti életben a bizalom nagy kincs. Megszerezni rendkívül nehéz, elveszíteni könnyű. A magyar külkereskedelmi vállalatok azonban a mai válságdús világpiaci helyzetben sem mondtak le arról, hogy termékeinknek helyet és tekintélyt szerezzenek. Legjobb áruinkat olyan védjeggyel látjuk el, amely garantálja a vevőnek a minőséget. A világpiacon ugyanis olyan furcsa helyzet álakult ki, hogy egy termék árát nem kizárólag annak minősége, műszaki színvonala, pontos szállítása határozza meg, hanem a termelő ország hírneve, a piac bizalma is. Ezt nem feledheti egyetlen gyár, egyetlen exportáló mezőgazdasági üzem sem, amikor árujára ráragasztja a védjegyet és kitölti a szállításhoz szükséges fuvarlevelet, vámokmányt. A Magyar Kereskedelmi Kamara szorosan együttműködik a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarájával, amely négy évvel ezelőtt megnyitotta magyarországi képviseletét. Jó az együttműködés a többi szocialista ország hasonló kereskedelmi szervezetével is. Egy-egy gazdasági üzleti probléma megoldására kerekasztal-beszélgetéseket tartanak és egymás országaiba piacfeltáró utakat szerveznek. Mindez a KGST komplex program és a szocialista gázdasági integráció megvalósulását segíti elő. Az együttműködés eredményének tekinthetjük az NDK kamarájával közösen létrehozott munkacsoportot, melynek közreműködésével érezhetően javult a járműalkatrészutánpótlás. A csoporttól a gépjárműipari együttműködés további javítását várjuk. Hazánk gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak bővítése elsőrendű ügyünk. A Kamara ezt sok tekintetben segítheti, szervezeti kereteit is biztosítja. Tényleges eredményei attól függnek," hogy tudunk-e az áruval — a legjobb minőségben — ott és ekkor jelentkezni a világpiacon — ahol arra éppen kereslet van. BERMANN ISTVÁN A tudás világpiaca Tudok megyénkben termelőszövetkezeti elnökről, pontosabban volt elnökről, aki a Maghreb-országok egyikében mezőgazdasági szaktanácsadó. Losonczi Pál etiópiai látogatása előtt olvashattunk arról, hogy a nagy, de nehéz múltú országban magyar szakemberek sora dolgozik. Ismerek vízmérnököt, aki két évig sokat ült lóháton és tevén, de akinek működése eredményét a Góbi-sivatagban kutak dicsérik. A hozzá és a többiekhez hasonló szakemberek általában viszonylag kevés felszereléssel, bár műszerekkel és szakkönyvekkel érkeznek az őket fogadó országba. „Exportcikküket”, a tudásukat a fejükben hozzák. Mint minden exportcikknek, természetesen ennek is ára van, de — főleg a fejlődő országok esetében — elfogadható ára, hiszen nem kapcsolódik politikai feltételekhez. A tudás világpiacán szellemi termékeinket egy külön vállalat, a Tesco „forgalmazza”. Úgy hírlik, hogy nem tartozik a legeredménytelenebbül dolgozó ilyen vállalatok közé. A tudás exportálásának másik módja, amely ugyan természetesen már nem a Tesco profiljához tartozik, amikor hazai főiskoláinkon, egyetemeinken biztosítunk lehetőséget nem magyar V állampolgárok számára a szakmájukhoz szükséges ismeretek megszerzéséhez. (Hasonló lehetőség nyílik előttünk is a Szovjetunió és a szocialista országok egyetemein.) Azt, hogy a tudásnak értéke, netán ára is van, már nagyon korán felismerték. A modern korban legnagyobb arányban az Amerikai Egyesült Államok kezdte megfizetni azt a tudást, melynek megszerzése, ha úgy tetszik: „előállítása” neki magának nem került pénzébe. Az európai egyetemek nagyhírű tudósainak, szakembereinek az USA-ba történő csábítására új kifejezés is született: az „agylopás”. Korábban nagy tudósok, Szentgyörgyi Albert, Szilárd Leó, Teller Ede és a többiek politikai okok miatt kényszerültek elhagyni Európát. A határainkon kívül ilyen, vagy olyan okokból dolgozó, átmenetileg, vagy végleg távol maradt, netán olykor haza látogató (Lord Káldor) nagy szellemek dolgában állítólag „világhatalom” vagyunk. A szellemi export azonban természetesen nemcsak zsenikre vonatkozik. Hanem elsősorban olyan kitűnően felkészült szakemberekre, akik a valamikor megszerzett diplomát nem tekintették egyszer, s mindenkorra birtokukba került, holt tőkének, hanem szüntelen továbbképzéssel gyarapították és így most kamatoztathatják azt. Ezen kívül pedig nem számoltak azzal, hogy a világ bármely pontján majd jól képzett magyar tolmács áll rendelkezésükre. Ehelyett elsajátítottak — többnyire nem is egy — világnyelvet. O. I. Tejpor exportra Készül a tejpor Rakják a vagont
