Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

Mai számunkból RIPORTOK A MÉLYBŐL (4. old.) HÁROM PONT az Ötödik FORDULÓBAN (5. old.) A VASAS IZZÓ NYERTE A SIÓ-KUPAT (6. old.) ÉRDEKESSÉGEK A KIÁLLÍTÁSRÓL (3. old.) r rösztbontás Megszüntetitek három trösztöt. Az esemény komoly izgalmakat keltett, kiváltképpen az érintett mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ágazatban. Sokan tudni vél­tek valamiféle, „vezetési-szervezési problémákról”, sze­mélyi ellentétiékről is. Pedig erről szó sem volt, s hogy találgatások se legyenek, hivatalos közlemény adta tud- tul az intézkedés lényegiét. E szerint a tröszti szervezet átalakítását a gyakorlathoz, a való élet igényedhez való szorosabb alkalmazkodás érdekében hajtották végre. Azaz így — a volt tröszti vállalatok nagyobb, teljesebb körű önállóságával és felelősségével — eredményeseb­ben gazdálkodhatnak. A korábbi közlemény is sejteni engedte, s az azóta a tárgyban elhangzó nyilatkozatok, közlemények nem hagytak kétséget afelől, hogy a „trösztibontás” nem marad kivételes, egyedüli eset. Nem­rég, a rádió sajtókonferenciájián Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi államtitkár, valamint e tárca mi­niszterhelyettese, Kovács Imre elmondta: napirenden van újabb trösztök átszervezésének terve is, szigorúan az ésszerűség és a mai követelmények figyelembevéte­lével. Azonnal hadd jegyezzük meg — a nagyvállalati- tröszti átszervezés nem csak a MÉM elképzelésed között szerepel, s nem csak e területen várható és szükséges hasonló intézkedés. Erre világít rá a Pénzügyminiszté­rium több, e témakört érintő vizsgálata — elemzése. A Szegeden közelmúltban megtartott közgazdász-vándor­gyűlésen már nyilvános előadás is tárgyalta például azokat az okokat, amelyek e tárcavizsgálatók során ki­derültek trösztügyefcben. Nos, a trösztfelbontás nem va­lamiféle változó közgazdasági divatirányzatból kerül ' napirendre, hanem azért, hogy a gazdasági struktúrák­ban tisztábban érvényesüljön az érdekeltség és a fele­lősség. Ne működhessen az egységes népgazdaságban egy másik zárt egység, amely saját érdeked alapján új­ra elosztja — csoportosítja tagjainak jövedelmét. (Nem egyszer az anyagi ösztönzés elveivel teljesen szembe­kerülve ...) Sokat mond erről egy konkrét példa. Az 1979-es mérlegekből — ha a tröszti tagvállalatok ered­ményeit önállóan szerepeltették — mintegy 10 milliárd forintnyi veszteséges termelésre derült fény. Ha viszont a tröszti közös mérlegeket nézték a pénzügyi szervek — tehát ahol csak a tröszt szerepelt a végelszámolás­ban — már csak 2,3 milliárd forint értékű veszteséges termelésre bukkantak. A 7,7 milliárd forintnyi veszte­ség egyszerűen nem volt tettenéihető, eltűnt... Hogyan lehetséges ez? Oly módon, hogy a tröszt, a saját kere­tedben, a nyereségesen dolgozók jövedelmét átcsoporto­sította a veszteségeseknek, a jól dolgozók és a nem jól dolgozók ily módon azonos vagy csaknem azonos nyere­ségszintre kerülnek. Való igaz, a ma is működő trösztök jelentős része ar­ra törekszik, hogy ezt a sajátos jövedelemelosztó szere­pet fönntartsa, mivel abban érdekelt, hogy egész szer­vezete funkcionáljon’. Csakhogy a népgazdasági érdek és a tröszti érdek éppen .ezért ütközik: a népgazdaság­nak, a társadalomnak az az első számú érdeke, hogy adottságait, emberi-anyagi forrásait a legteljesebben és a legnagyobb hatékonysággal kiaknázza. Amikor a tröszti újraelosztás akadályozza a legdinamikusabb tag­vállalatokat fejlődésükben — jövedelmük lefölözése ez­zel egyenértékű —, akkor akadályozza az imént vázolt népgazdasági érdek érvényesülését. S tulajdonképpen akadályozza azzal is, hogy külön ,kis-állami támogatás­ban” részesíti a veszteséges, vagy nem eléggé hasznos tagvállalatait. Ügy hiszem nem szükséges külön magyarázni most már a trösztbontások okait — indokait és szükségessé­gét sem. Ámde az is nagy károkat okozna, ha most ál­talánosan minden trösztöt azért fölszámolnának, hogy a tagvállalatok minél nagyobb önállóságot és mozgásteret nyerjenek. A gyakorlati tapasztalatok azt is megmutat­ták, hogy tröszt és tröszt között a tevékenységi körre, a munka természete szerint jelentős 'különbségeket kö­telező tenni: és éppen ezeknél az okoknál fogva nem célszerű fölszámolni adott esetben az átfogó nagy szer­vezeti rendszert. A példák rávilágítanak a lényegre: ki gondolhatná, hogy a hatalmas állóeszközökkel, egységes renddel, költségvetési módszerekkel működő tröszt- nagyvállalat, minden esetben jobb részeire bontva; és a MÁV, a Villamos Művek Tröszt, a Magyar Szénbá­nyászati Tröszt, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt eredményesebben tehetne eleget feladatainak elemeire szakítva?! Világos, hogy az említett trösztök működési köre, tevékenysége, feladatrendszere miatt nem célsze­rű egységes irányítási, központi elosztási, szervezési struktúrájukat fölszámolni, külön-külön részekre bon­tani. Nem, mert a kialakult szervezetük így működik előnyösebben, így érdemes hagyni őket. Mindezek után mór — ha leegyszerűsítve is jelezhet­tük a lényeget — érthető a trösztbontás háttere. És ami még ennél is fontosabb — az is kiderül, hogy ez az in­tézkedés, módszer szükségszerűen illeszkedik a népgaz­daság irányítási, szervezeti korszerűsítésének keretei közié. Nem valami külön szenzáció — inkább hétköznapi lépés, azon 'az úton, amely az egész népgazdaságot, no és alkotó elemeit, a gazdaságosabb, hasznosabb mű­ködés felé viszi. MATKÓ ISTVÄN KGST-szekcióülés" ' ’ ‘ Plenáris üléssel kezdődött a munka A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa fémipari ál­landó bizottságának 5/2-es szekciója időről időre meg­tartja tanácskozását a tag­országok együttműködéséről a traktorgyártásban, a külön­böző típusok egységesítésé­ben az egyes tagországok igé­nyeit figyelembe véve. Az idén, immáron nyolcadik al­kalommal, Szekszárd adott otthont a mezőgazdaság gé­pesítése szempontjából igen fontos megbeszélésnek. A tanácskozás gyakorlati­lag tegnap kezdődött és két csoportban folyik. A megha­talmazottak tanácsa és a mű­szaki tudományos tanács eb­ben az évben először együtt végzi munkáját, a gyorsabb eredmények elérése érdeké­ben azért, hogy a pénteken megkötendő szerződésekig le­rövidüljön az út. A szekcióülés résztvevői: Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország, Magyar­ország, az NDK és a Szovjet­unió küldöttségei. A tanácskozást dr. Bartos Lajos, az AGROTRÖSZT ke­reskedelmi igazgatója nyitot­ta meg. A megyei párt- és állami vezetés nevében Má­tyás István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője üdvözöl­te a résztvevőket, tájékoztat­ta őket Tolna megye gazda­sági helyzetéről, fejlődéséről, s foglalkozott a szekcióülést érintő legfontosabb kérdések­kel is. Eredményes munkát kívánt a jelenlévő szakembe­reknek. Sz. Vadopjanova adott tá­jékoztatást a megnyitó ülé­sen a bulgáriai Karlovában megtartott 7. ülésszak óta végzett munkáról, az ott ho­zott határozatok végrehajtá­sáról. N. Csukcsin, a műszaki tu­dományos tanács elnöke a műszaki feladatokról, az ed­digi eredményekről és a to­vábbi tennivalókról adott is­mertetést a plenáris ülés résztvevőinek. Tájékoztatójá­nak, mint ahogy az egész ülésszaknak, középpontjában az egységes vizsgálati meto­dika első változatának meg­vizsgálása állt. Alapvető cél — amelynek szolgálatában ez a KGST- tanácskozás is áll — a trak­tortípusok egyesítése, köze­lebb hozni a nemzeti szab­ványokat egymáshoz. Jelen­tős előrelépés történt már ed­dig is a szabványosításban, egységes álláspont kialakítá­sa terén a szakosításban. Most már ott tartunk, hogy a jelen feladatainak kielégítő megoldásán túl a szekció az elkövetkező ötéves terv teni- nivalóival kapcsolatban is fel tudja vázolni a megoldásra váró feladatokat.. Ma a tanácskozás folytatja munkáját, az ünnepélyes alá­írásra pénteken este kerül sor. Magyar-kongói külügyminiszteri tárgyalások Pierre Nze, a Kongói Népi Köztársaság külügy- és együttműködési minisztere, a Kongói Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, aki Pú­ja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, bará­ti látogatáson tartózkodik ha­zánkban, hétfőn megkoszo­rúzta a Magyar hősök emlék­művét. Délelőtt a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek a magyar—kongói külügymi­niszteri tárgyalások. Púja Frigyes és Pierre Nze kicse­rélte véleményét az időszerű nemzetközi kérdésekről, majd áttekintette a kétoldalú kap­csolatokat. Szaljut-6 Újabb születésnap Moszkva, Fazekas Judit, az MTI tudósítója jelenti: Pontosan két hét elteltével ismét születésnapot ünnepel­tek a világűrben: Leonyid Popov, a Szaljut—6—Szojuz— 37 űrkomplexum parancsno­ka vasárnap töltötte be 35. évét. A vasárnapi első kozmovíziós kapcsolat során az űrhajósok és vezetőik ne­vében a földi irányítási köz­pontból Alekszej Leonov üd­vözölte az ünnepeltet — né­hány kedves, tréfás mondat kíséretében „átnyújtott” neki egy frissen szakított, szín- pompás berkenyeágat. Leonov után Jurij Malisev, a június elején a Szaljut—6- on járt Szojuz—T—2 expedí­ció parancsnoka köszöntötte Popovot valamennyi űrhajós­társa helyett, akiket eddig vendégül látott az űrállomás állandó személyzete. A követ­kező kozmovíziós adást pedig a Popov család csillagvárosi otthonából közvetítették, így az ünnepelt családjával, s legközelebbi barátaival is „ta­lálkozhatott”. ÜJRSt ISKOLÁBAN Véget ért a nyári szünet. (Ki-ki sóhajthat akkorát, amekkora szomorúságot okoz neki a száraz tény közlése.) Tegnap ünneplőbe öltözött diákok és szülők népesítették be az iskolákat a tanévnyitó ünnepségeken. A mostani őszön hazánkban 2 millióan fognak tanuláshoz a külön­böző típusú iskolákban. Kö­zülük 30 ezren képviselik megyénkben az általános is­kolásokat. Számuk az előző évihez képest jelentősen nö­vekedett. Az első osztályba négy és fél ezer kisdiák kez­di meg tanulmányait, 3 ezer­nél valamivel többen pedig ebben a tanévben végzik el a nyolcadik osztályt. A kö­zépiskolákba 1287 elsőst vet­tek fel, a szakmunkásképzők­be 1500-at. Az előbbi iskola­típusban 4750 a tanulók lét­száma és ezer diáknak van reménye, hogy érettségi bi­zonyítványt szerezhet majd a tanév végeztével. A szak­munkástanulók 4 ezren van­nak és az év végén közel ezren kapnak majd szakmun­kás-bizonyítványt. A jövő szakmunkásai. Az elsőévesek egy csoportja Szekszárdon, az 505-ös évnyitóján

Next

/
Thumbnails
Contents