Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-12 / 188. szám
2 Képújság 1980. augusztus 12, I Szovjet—NSZK szerződés Értékelések a 10. évfordulón A szovjet—NSZK szerződés fordulópontot jelentett a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság háború utáni kapcsolataiban, és szilárd alapot teremtett a konfrontációról az egyetértés és a kölcsönösen előnyös együttműködés politikájához való áttéréshez — írja Jurij Boriszov, a TASZSZ kommentátora a szovjet—NSZK szerződés aláírásának küszöbön álló 10. évfordulója alkalmából. A legfontosabb előfeltétele a dokumentum aláírásának az volt, hogy az NSZK elismerje a háború utáni európai helyzet realitásait, mindenekelőtt a kontinens jelenlegi államhatárait. A szerződés megkötését továbbiak követték: az NSZK és Lengyelország, az NSZK és Csehszlovákia, az NSZK és az NDK között, valamint a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi szerződés, amelyek mind jelentősen elősegítették a feszültség enyhülését és a biztonság megszilárdítását Európában. Egyben pedig megnyitották az európai Levonulóban az árvíz Szolnoknál hétfőn 870 centiméter volt a Tisza vízállása, 39 centiméterrel marad alatta az eddig mért legmagasabb vízszintnek és a folyó lefelé lassan tovább árad. A Tisza Szolnok feletti szakasza tovább apad, de a töltéseken több helyen még mindig védekeznek az átázások és a kisebb csurgások ellen. A folyó felső szakaszán és a Bodrog mentén, ahol már levonult az árhullám, megkezdték a védelmi anyagok elszállítását és a töltések helyre- állítását. Tarhosnál befejezéséhez közeledik a 4 kilométeres új körtöltés építése. A szivattyúzásnak és a víz visszavezetésének hatására 17 centimétert csökkent a víz szintje. A hosszúfoki csatornánál is nagy erőkkel folyik az elöntött területről a víz levezetése. Bélmegyer és a környező tanyavilág lakói ma visszaköltözhetnek otthonaikba. Az erőteljes szivattyúzás és a jó idő hatására tovább csökkent a belvízzel borított területek kiterjedése. Jelenleg 37 és fél ezer hektárt borít belvíz, ebből tízezer hektár a vetés. biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásához és eredményes lebonyolításához vezető utat. A politikai kapcsolatoknak a moszkvai szerződés alapján történt rendezése széles pers- ''pektívákat nyitott a Szovjetunió és az NSZK közötti kölcsönösen előnyös kereskedelmi együttműködés számára — mutat rá ezután a kommentár. Az iparilag fejlett tőkés országok között továbbra is az NSZK foglalja el az első helyet a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában. Ugyanígy az NSZK számára a Szovjetunió a legfontosabb kereskedelmi partner a szocialista országok közül. A szerződés jelentőségét méltatták a nyugatnémet kormánykoalíció vezető politikusai is. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke szerint a moszkvai szerződés jelentős mértékben hozzájárult az európai stabilitáshoz. Genscher ugyanakkor biztosította az NSZK szövetséTöbb ezer katolikus tüntetett vasárnap Belfastban a terroristák bírói ítélet nélküli fogva tartását lehetővé tevő brit törvény meghozatalának kilencedik évfordulóján. A tüntetést, amelynek során az IRA ideiglenes kageseit arról, hogy Bonn a jövőben sem kíván „egyéni akciókra” vállalkozni a nemzetközi politikában és „nem hajlandó lemondani a katonai erőegyensúlyról”. Jóval egyértelműbb volt Willy Brandtnák, a szociáldemokrata párt (SPD) elnökének állásfoglalása. Az SPD- politikus az európai enyhülés nélkülözhetetlen előfeltételének minősítette a moszkvai szerződést. Genscherrel ellentétben, Brandt úgy vélte, hogy az NSZK-nak szükség esetén el kell szakadnia az amerikai külpolitikától is, amennyiben Washington magatartásával veszélyezteti az európai enyhülést. Az ellenzéki keresztény- pártok külpolitikai szóvivője, Alois Mertes egy rádiónyilatkozatban azt állította, hogy az NSZK „túl magas árat” fizetett a moszkvai szerződésért, amelynek eredményei nem állnak arányban „a nyugati áldozatokkal”. Hasonló hangnemben foglalt állást Olaf von Wrangel, a CDU— CSU parlamenti képviselő- csoportjának szóvivője. tonai szárnyához tartozó álarcos fegyveresek az Észak- Irországban állomásozó brit katonák távozását követelték, a brit rendfenntartó erők gumilövedékekkel oszlatták szét. Szabad konvenció? Carter és Kennedy nyilatkozata A demokrata párt konvenciójának előestéjén elhangzott nyilatkozatában Carter elnök ismét tanú jelét adita, hogy egész kaiilpoilitiikaú programja a szovjetéi len esség re, az erő- pdlitilkáina, az emberi jogok melletti fogiadiaitfan prókátor- kodásba épül. A CBS televíziós társaságnak adott interjújában az elnök említést sem tett a stratégiai fegyverkorlátozás szükségességéről és a leszerelési tárgyalások folytatásáról, hosszasan szólt viszont a Szovjetunió afganisztáni akciójának „elfogadhatatlanságáról ’ ’ és védelmébe vette az Egyesült Államok „ellenintézkedéseit”, amelyek ugyan a CBS riportere szerint sem vezettek eredményire, viszont tetemesen hozzájárultak a nemzetközi helyzet romlásához. Carter erőteljesen támadta Iránt is. Azt a .tényt, hogy kormányzata tehetetlennek mutatkozott a túszok ügyében, azzal igyekezett megmagyarázni, hogy „Iránnak nincs kormánya, amellyel tárgyalni lőhetne”. Felelevenítette „a kubai szovjet kontingens” egyszer már elejtett és eleve mondvacsinált problémáját is, mondván, hogy „a szovjet csapatok jelenléte” továbbra is elfogadhatatlan az Egyesült Államok számára. Kennedy szenátor — aki vasárnap ugyancsak egy televíziós kérdés-felelet műsor vendége volt —, azt mondta, hogy veresége esetén Carter számíthat támogatására, ha elfogadja bizonyos gazdasági pragnamtételeit és felhasználja azokat saját választási platform jánák kidolgozásához. Vasárnap hajnaltól kezdve rendőrök százai vették körül New Yorkban a Madison Square Garden sportcsarnokot, a konvenció színhelyét, hogy megfelelő mederbe tereljék a Manhattan központi részében egymást követő tüntetéseket. A „Népi alternativa koalíció” elnevezésű baloldallá mozglalom vasárnap délután ötezer aktivistájával követelte a hatalmon lévő párt egymással rivalizáló vezetőitől a polgári jogok érvényesítését, a perspektivikusabb energiapolitikát és a változatlanul rekordiarányú munkanélküliség felszámolását. Tüntetés Belfastban Körutazás Peruban (I.) Sol és dollár Az utas, aki a perui főváros repülőberérői a centrum felé igyekszik, sűrűn találkozik a szegénység külső, jól szembetűnő jegyeivel. A Limát övező hegyek különben is a holdkráterek sivárságát idézik szürtkésfelkate színüklfcefl, növényzet nélküli kopár lejtőikkel. A járműparik korszerű tilen, mindenfelé rozsdásodó, ütött-Ikopatit kocsik. Özönvíz előtti, ajtó nélküli, horpadt oldalú buszok tömege. Itt is, ott is félbemaradt építkezések, házak torzói. Roskadozó nyomortiainyák, szikladarabokkal béklyózott bádogtetők, hiányzó ajtók, üveg nélküli ablakok. Kife- szítebt kötélzeten száradó tiszta, ám rongyos fehérenemű. A házak előtt szurtos indián- gyerekek szaladgálnak. A perui főváros — kiterjedésben, lélekszámbain — túlméretezettnek tűnik. A szegény vidékékről, a hegyi falvaikból szünet nélkül áramlanak ide a nincstelen parasztok. A szagénynegyedekben mintegy kétmiiíliónyian laknak. Üjabb és újabb kallyibáspanyolul sem tudnak, csak egy indián nyelvet, a kecsuáit beszélik. S bár ma már a fce- csua hivatalosan is Peru „második nyelve”, nem sokra megy vele az, akii a főváros- foam, vagy a némi ipar,nail, tehát minlimális munkiaileheitő- séggel rendelkező vidéki nagyobb településeken akar álláshoz jutni. A kétmillió — jórészt paraszti eredetű — limai nincstelen .megalakította ugyan a maga érdekvédelmi szervét, ami kétségkívül potenciális erőt jelent, ám a meglévő (helyzeten, tényéken természetesen nem tud változtatni. Mariad az állandó létbizoiny- talainságí, a máról holnapra való élés torzító valósága. Sokan utcai árusítással próbálkoznak. Nap mint nap ezer meg ezer árus özönli el Lima utcáit, rohamozza meg újra kát eszkáfoálinalk össze, víz, villany nélkül tengetik életüket, legtöbben valami csodára várva. Sokan közüliük még Lima legforgalmasabb útja, az Avenida Tacna és újra szerény árukészletével a közönyösen továbbhaladó járókelőket és persze, főiképp az idegeneket. Hétköznapi aprócikkeket, bazárárukat, cigarettát, bizsut kinálgiaitmak. Az utcai árusok — a 'rettenetes konikunreneia ellenére — nem agresszívak. De nagyon szívósak: száz métereken át képesek: követni a kiszemelt személyt. Halkan kínálják áruikat, ám ki sose fogynak a szóból: százszor is elismétel g étik ugyanazt. Peru hivatalos pénzneme a sol, ám az amerikai dollárt ugyanúgy elfogadjak, nem csupán a bankokban és a hi- vaitiailos beváltóhelyeken, hanem a nagyobb üzletekben, sőt az utcai árusaknál is. Ha kell, a visszajáró pénzt is dollárban adják. A limai kirakatok isi mutatják: amerikai dömping jellemző az üzletek árukészletére. Gépek, szerkezetek, tömegaiikkak; és persze a kommerciális .tömegkultúra futószalag-termékei : pomáfii'lmek, John Travolta- lemezek, Harold Robbins tu- catregényeinek sorozatai, ■Pliayboyok és Pilaygirlök csábító borítólapjai. Furcsán hatnak mellettük az indián — valamint a spanyol — rég- és közelmúlt fel-felbukkanó emlékei. PAPP ZOLTÁN (Folytatjuk.) (Következik: A Csodatevő Üir Ünnepe) Meghalt Vass Istvánná Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Vass Istvánná elvtársnő, az országgyűlés nyugalmazott elnöke, országgyűlési képviselő, hosszan tartó betegség után elhunyt. Vass Istvánná elvtársnő temetése 1980. augusztus 15-én (pénteken) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP Központi Bizottsága, Magyar Népköztársaság országgyűlése. Csalódások és remények Hétfő esti kommentárunk. Az iráni parlament hétfőn szavazott a kormányfő személyéről. Csak remélni lehet, hogy az eredmény hozzájárul annak á megteremtéséhez, amire Iránnak most talán a legnagyobb szüksége van: a belső stabilitás megszilárdulásához. Az igazság azonban, sajnos az, hogy erre sincs semmiféle biztosíték. Az ország helyzetének talán legaggasztóbb vonása éppen az, hogy — legalábbis eddig — a kikristályosodás, a belpolitikai kibontakozás meggyorsulásához fűződő remények egyetlen esetben sem váltak maradéktalanul valóra. Iránban forradalom zajlik és senki nem várhatta a felkavart történelmi hullámok gyors elsimulását. Irán igaz barátai most azonban éppen attól félnek, hogy a belpolitikai bizonytalanság elhúzódása az ország belső és külső ellenségeinek kedveznek. Amikor annak idején Bazargan került a kormányfői székbe, személye és tevékenysége érthető okokból magán viselte egyfajta ideiglenesség összes jegyeit. Mehdi Bazargan ugyanis egyértelműen a bazár, vagyis az iráni középburzsoázia képviselője, sőt, szinte megtestesülése volt, aki ezért nem fejezhette ki hosszabb távon az iráni tömegek akaratát. Bukásával a miniszterelnöki pozíció elhalványult és — a belpolitikai megszilárdulás új feltételeként — előtérbe került a köztársasági elnök posztja. Amikor ezt a magas tisztséget — akkor úgy tűnt, hogy Khomeini ajatollah egyértelmű jóváhagyásával — Abolhasszán Baniszadr kapta meg, akadtak ugyan, akik féltették az iráni külpolitika töretlenségét, de volt némi remény arra, hogy az államfői méltóság betöltése a konszolidáció állomásának bizonyul. Hamarosan kitűnt azonban, hogy Baniszadr színrelépése után a belső hatalmi harc nem csökkent, hanem éppenhogy erősödött. Szinte teljesen ugyanez a jelenség ismétlődött meg a következő állomás, a parlament megteremtésével. A nemzet- gyűlés megszületésétől nemcsak a túszügy, hanem az egész iráni konszolidáció viszonylatában sokat vártak. Ez a várakozás is korainak bizonyult: a „kemény” főpapi szárny híveinek többségével megszületett parlament nem csökkentője, hanem újabb kényes közege lett a hatalmi harcnak — nem utolsósorban a köztársasági elnök és a mindenekelőtt Behesti ajatollah nevével fémjelzett főpapi csoport között. Minden jel arra mutat, hogy ez a folyamat folytatódik Mohammad AU Radzsai volt oktatási miniszter kormányfői jelölésével. Baniszadr ugyan kénytelen volt elfogadni a jelöltet (miután 198 képviselőből 153 rá szavazott, de elfogadó- levelét olyan sértődött és magát a nemzetgyűléstől voltaképpen elhatároló hangon írta meg, hogy az máris parlamenti vihart kavart). Csak a jövő dönti el, vajon a kormányfői tisztség újjászületése újabb remények, vagy újabb csalódások forrása lesz-e a zaklatott középkeleti országban. HARMAT ENDRE PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Japán Kom- »munista Párt küldöttsége Hama Takeshinek, a párt elnöksége -állandó bizottsága tagjának vezetésével. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője fogadta. MOSZKVA Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hétfőn rövid pihenésre a Szovjetunióba érkezett. TATA A nagy feltaláló, Bláthv Ottó Titusz születésének 120. évfordulója tiszteletére emléktáblát avattak hétfőn tata; szülőházán. A transzformátor egyik feltalálója, a magvar erősáramú ipar úttörője Tatán töltötte gyermekkorának egy részét, ott végezte el az első hat osztályt és később is visszajárt szülővárosába. Szülőházán, a Tóparti 5-ös számú épületen a Magyar Elektrotechnikai Egyesület helyezte el az emléktáblát. BUKAREST nészének részvételével megkezdődtek a XV. nemzetközi történész világkongresszus előadássorozatai és munkaülései, miután vasárnap délután megtartották az ünnepélyes megnyitót. Nicolae Ceausescu román köztársasági elnök üzenetben köszöntötte a résztvevőket. Hazánk népes delegációval vesz részt a rendezvénysorozaton Nemes Dezső akadémikus, a magyar történészek nemzeti bizQttsága elnökének vezetésével. PEKING A bonni kormány a kínai vállalkozásokban való részvételre ösztönzi a nyugatnémet vállalatokat, de ennek előfeltétele a tőkeberuházások kölcsönös védelméről szóló szerződés megkötése — ezt hangsúlyozta Otto Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter az NSZK—kínai gazdasági bizottság Peking- ben megkezdődött tanácskozásán. A nyugatnémet—kínai gazdasági bizottságot tavaly októberben hozták létre, s mostani tanácskozásával kezdte meg érdemi munkáját. * ANKARA Negyvenöt személy vesztette életét a hét végén Törökországban a szélsőséges politikai csoportosulások és a rendfenntartó erők közötti Bukarestben hétfőn 50 ország több mint kétezer törtéösszecsapásokban, illetve terrorizmus' áldozataként. Álarcos fegyveresek a tüntetésen
