Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-09 / 186. szám
1980. augusztus 9. NÉPÚJSÁG 3 Kánikula, kánikula — Ugye milyen szép őszünk van? — kérdezgettük egymást még abban az időszakban, amikor elő kellett venni melegebb ruhadarabjainkat és az üdülövendé- geknek be kellett fűteniök azért, *-hogy megússzák nyaralásukat alapos meghűlések nélkül. Nem is emlékezem hirtelen, hogy kapott- e nyár annyi keresetlen és keresett átkot, mint az 1980. évi. Most aztán egy árva szót se szólhatunk. De ki tudja azt megállni a ránktelepedő hőségben, amitől még a késő éjszakai órákban is csak rövid időre szabadulhatunk? A változatosság kedvéért most a forró napokat szidalmazzuk, mert van rá tapasztalat, hogy akkor legalább egy kicsivel könnyebb a „lelkűnknek”. Közben az élet járja a maga útját. A közismerten meleg munkahelyeken kívül ott is, ahol „csak” 27—29 fokos a hőmérséklet. Kiáltjuk azért hősiesen a nyár akármilyen heves támadását is és találgatjuk, hogy igazuk lesz-e vajon az öregeknek, akik az akácok másodvirágzásából hosszú, szép őszt, mintaszerű vénasszonyok nyarát jósolnak szeptemberre? Vízben, vízparton A kánikulát legkönnyebben így lehet elviselni. Tudták ezt azok is, akik a forró napokon szabad idejüket a szekszárdi strandon töltötték. Víz, víz, víz! Hazánkban a házinyúl-te- nyésztés és nyúlhústermelés a 60-as évek végén indult rohamos fejlődésnek. A termelés 1969—1975 között 11 ezer tonnáról 43 ezer.tonnára növekedett, tehát közel megnégyszereződött. Az exportjában rejlő lehetőséget két évtizede a baromfiipar és a külkereskedelem szakemberei ismerték fel. A termelés megszervezésébe bekapcsolták a fogyasztási szövetkezeteket, ugyanis a házinyúl 96—97 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból kerül ki. A szabad idejüket e célra fordító munkások, tsz-tagok, tisztviselők, nyugdíjasok, diákok, háziasszonyok tenyésztik, maguk készítette, vagy vásárolt ketrecekben a nyulat. A nyúl- tartók száma hazánkban jelenleg 120 ezerre tehető. Szervezetten, szakcsoportok kereteiben a tenyésztők fele végzi tevékenységét. A szakcsoport a termeléshez szükséges tenyészanyag, eszköz, takarmány, gyógyszer beszerzéséhez nyújt segítséget és a szükséges szakismeretek elsajátítását is elősegíti. A kisgazdaságok nyúlter- melését mezőgazdasági nagyüzemek, szövetkezetek és a baromfifeldolgozó vállalatok fogják össze sokoldalú anyagi műszaki és szakmai támogatást is nyújtva. Nagyüzemi nyúltenyésztést három állami gazdaság és egy termelőszövetkezet folytat. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Bikali Állami Gazdaság, a Valamit gyógyítani, orvosolni, azaz szanálni régóta dolga, ismétlődő feladata az embernek, ám a kifejezés ma elsősorban a gazdálkodással kapcsolatosan használatos. A fogalom tág értelmű, vonatkozhat egy vállalatra — például egy csődbe jutott tőkés cégre —, de akár egy ország pénzügyi helyzetére is. Szanálás létezik a szocializmusban is, pénzügyi és más értelemben egyaránt, ez utóbbira példa az az eset, amikor az elöregedett városközpontot lebontják, hogy újat, korszerűt alakítsanak ki a helyén. Tizenhárom vállalat, ipari, építőipari szövetkezet, tíz állami gazdaság, s kétszázki lene mezőgazdasági termelőszövetkezet — ez utóbbiak nagy többsége elemi károk következtében — zárta az 1979-es esztendőt veszteséggel. A szóban forgó termelőhelyek jelentős részénél a pénzügyi egyensúly a saját források — s az ezekkel fedezett hitelek — igénybevételével rendezhető. A kisebb csoportba tartozó vállalatoknál, szövetkezeteknél a felügyeleti hatóság vizsgálata dönt arról, más módon, avagy szanálással érhető-e el a kibontakozás a mai nehéz helyzetből. Szocialista viszonyaink között a szanálásnak — a szanálási bizottság által lefolytatott vizsgálatnak, majd az annak alapján megtett intézkedéseknek — az a célja, hogy a veszteséggel gazdálkodó vállalatnál, szövetkezetnél megteremtse a gazdaságos működés feltételeit. Legtöbbször az alapító vagy felügyelő hatóság kezdeményezi a szanálást. Az eljárásnak meg kell állapítania tartós veszteség okait, az ezekért felelős személyeket, s mint előbb említettük, a gazdaságos működés feltételeit. Ha ezek a szokásos módon —azaz a vállalat keretein belül — nem teremthetők meg, akkor szóba kerülhet az összevonás más céggel, végsőKörnyei Állami Gazdaság és a dunavarsányi Petőfi Mgtsz. A nyúltenyésztés népgazdasági jelentőségét kizárólag az export adja, hiszen a hazai nyúlhúsfogyasztás alacsony. 1980-ban öszesen 35—36 ezer tonna vágónyúl kerül felvásárlásra, ez egy tonna híján exportra megy. Ennek 70 százaléka vágott, előhűtött állapotban, 30 százaléka pedig élőnyúlként kerül kivitelre. Ehhez jön még a nyúl- bőr exportja. A termelési kedv fokozása érdekében a házinyúl felvásárlási ára novembertől május végéig 44 forint, júniustól október végéig 39 forint kilogrammonként. A magasabb téli árat a külpiacokon ebben az időszakban elérhető kedvezőbb exportár indokolja. Ä magyar házinyúlexport legfontosabb felvevőhelye az olasz piac, de hagyományos vásár'ó Svájc és az NSZK is. Ez év elején Nyúltermelési és Külkereskedelmi Társaság alakult a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat szervezeti egységeként azzal a céllal, hogy a termelést szervezők, a feldolgozók és az értékesítők öszehangolják tevékenységüket. A társaság tagjai között megtalálhatók azok a mezőgazdasági nagyüzemek is, amelyek a termelés fejlesztésének feltételeihez hozzásegíthetik a kistermelőket. Ebben az évben 110 ezer darab kitűnő minőségű tenyészanyát helyeznek ki kedvezményes 100—150 forintos áron. soron a felszámolás, tehát a megszüntetés is megvalósulhat a szanálás nyomán, bár ez a legritkább eset. Természetesen a szanálási eljárás nem derült égből villámcsapásként következik be. Jogszabály kötelezi a vállalati igazgatót arra: írásban jelentse felügyeleti szervénél, ha a cég veszteségei már akkorák, hogy fölemésztették a tartalékalapot is, vagy — ez a ritkább indok — a termelőhely vagyona kisebb, mint alapításkor az úgynevezett induló vagyon volt. Mivel közös tulajdonról van szó, a felügyeletnek kötelessége a szanálás, ha azt a pénzügyminiszter, a gazdálkodó egységet finanszírozó bank, illetve adott helyzetben a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke javasolja. Nem kötelező, de megindítható az eljárás akkor is, ha a felügyeleti szerv arra a gazdálkodás tényei alapján — például tartós több évet átfogó, bár a saját forrásokból mindenkor rendezhető veszteség — nyomós okot lát. A vállalat önállóságát messzemenően tiszteletben kell tartania a felügyeleti szerveknek, az irányító hatóságoknak mindaddig, míg az mindenben megfelel az össztársadalmi érdekeknek és a gazdálkodás tételes jogszabályainak. Ha viszont ezeknek a súlyos sérelme tapasztalható, akkor nincs jogosultsága a habozásnak, még akkor sem, ha a közbeavatkozás legerősebb formáját a szanálást kell érvényesítenie. Igaz, a szanálás nemcsak az érintett termelőhelyről állít ki bizonyítványt, hanem ezt teszi a felügyelettel is, hiszen a szanálást követelő okok nem egy esztendő alatt jönnek létre. Ezért járhatóbb, kívánatosabb út mindannak megelőzése, amit már másként nem, csakis szanálással lehet rendbe tenni. VERESS TAMÁS Azok, akik ezekben a meleg napokban nem hűsölhet- nek strandok an, vízparton, meg (kiáll, hogy elégedjenek az otthoni fürdőkáddail, zuhanyozással, vagyis a „házi hűsöléssal”. Itt mindjárt egy jó hint közlünk: a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál 'megtudtuk, hogy víz- gondok nincsenek megyénkben, sőt — egyikét órás vízhiányt (kivéve — még Szék- szárdan sem, s az előzetes számítások szerint vízhiány, vízkorliátozás nem is várható. Néhány érdekes, Tolna mePepsi-forgó Pörög a gép asztala, szédítő ütemben. Szemmel alig lehet követni az üvegeket. A masina reggel 6-tól délelőtt 11-ig százezer üveget töltött meg a szomjat oltó nedűvel, amiből nemcsak nekünk jut bőven. A szekszárdi palackozóüzemből Soprontól Szentesig szállítják az üdítő nedűt. gyére vonatkozó adatot felsorolunk: júniusban naponta 37 300 köbméter vizet használtunk naponta, júniusban néhány száz köbméterrel többet: augusztus 2-án 39 446, 5-én 41 686 köbméter volt a napi fogyasztás, 6-án pedig 43 409 köbméter vizet ittunk, főztünk, fürödtünk, mostunk sitb. eil. Szefcszárdon júniusban aildg haladta meg a 10 200 köbmétert a vízfogyasztás, míg augusztus 7-éne ez a szám 15 679 köbméterre emelkedett. Több a rosszullét — Halló, mentők? — Igen, fessék. — Kellett-e kivonulniuk kánikula miatti idsszullétek- hiez? — Igen, a nagy meleg miatti inasszullétek száma megnőtt az utóbhi napokban. Erre az időjárásra leginkább a szív-, vagy érrendszeri betegségben szenvedők érzékenyek, s több idősebb ember lett rosszul autóbuszon, vonaton, váisúitáill ota’áson. — Súlyos esetek? — Ájulás okozta súlyos sérülés nem fordult elő, stran- dolás, fürdés közbeni vízbe- fúlás sem. — Milyen jó 'tanácsokat érdemes megfogadni a kánikulában? — Azok, ákik tudják magúkról, hogy betegek, vagy érzékenyebbek, tartózkodjanak a megerőltetéstől, lehetőleg ne utazzanak, s kerüljék a táplálkozási „kilengéseket”. Szeszes ‘itat helyett ilyenkor mégiinkább ajánlott a gyü- mölcsi ígyümölcslé, és nem tesznek jót a nehezen emészthető étetek. — Utcai rosszullét észlelésekor mi az arra járók teendőbe? — Árnyékos, hűvös, esetleg huzatos helyre fektetni az illetőt, s amennyiben nemcsak múló rossizutléfrői van szó, akikor orvost vagy mentőt kell hívni. közel 600 hektó belföldi és 173 hektó import sört szállítanak. A kiszállított sörmeny- nyiség, sajnos a magas szám ellenére sem elegendő, s mint megtudtuk, import sörből még lehetne fokozni a szállítást, viszont azok borsos áruk miatt kevésbé kedveltek a vásárlók körében, mint a hazai sörök. tartálykocsikkal vizet szállítani az állatoknak. — Mire vigyázzunk kánikula idején? — A szabadban való tüzelésre. Szeles időben, létesítmények, erdők és gabonák közelében ne gyújtsunk tüzet! És még ami fontos, sose hagyjuk őrizetlenül! A NEB életéből A tanácsválasztásokat követően az egész országban újjáválasztották a népi ellenőrzési bizottságokat is. Nálunk, a megyei tanács alakuló ülésén választották meg a megyei, a három járásivárosi bizottságot, a dombóvári Városi Tanács alakuló ülésén pedig a Dombóvár városi Népi Ellenőrzési Bizottságot. A negyvenhét népi ellenőrzési bizottsági tag közül — a .megyeinek 11, a városi, járásiaknak 9—9 tagja van — tizenhatan „újoncok”, ám csak bizottsági tagként — mint népi ellenőrök, nem. Évek óta — egy részük állandó megbízatással, a többi esetenként, egy-egy vizsgálatnál — részt vett a népi ellenőrzés munkájában. Hasonlóképpen, annak a tizenhat volt bizottsági tagnak is, akiknek az alakuló ülésen köszönték meg az eddigi munkát, adták át a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének oklevelét, valamint a tárgyjutalmakat, egy-két kivételtől eltekintve, számítanak közreműködésére. Negyvenhét tagja volt korábban is a népi ellenőrzési bizottságoknak, most is. A paksi járási-városi NEB eddigi létszámát hétről kilencre emelték, a szekszárdi járási-városi NEB-ét tizenegyről ugyancsak kilencre csök- kentétték. A bizottságok személyi ösz- szetételének kialakításánál az a törekvés érvényesült, hogy a fiatalok, a nők és a munkások nagyobb arányban vegyenek részt a testületek munkájában. Á statisztikai adatok tanúsága szerint ez sikerült. Míg az újjáválasztás előtt a népi ellenőrzési bizottsági tagok átlagos életkora 49 év volt, most 43. Harminc év alatti fiatal egy volt, most hat. A nők száma hatról kilencre emelkedett, a munkásoké kettőről hétre. Huszonöt felsőfokú végzettségű szakember volt tagja az újjáválasztás előtt a népi ellenőrzési bizottságoknak, ezek száma most néggyel több: 29. Az új népi ellenőrzési bizottságok ünnepélyes keretek közt letették az esküt, majd megtartották alakuló ülésüket. Az alakuló üléseken már vizsgálati anyagokat is megtárgyaltak és elfogadták második félévi munkatervüket. Anyagmozgatási kiállítás Tíz nap .múlva, az OMÉK- kal egyidőben egy nemzetközi szakkiállításnak is otthont ad a kőbányai vásárváros. A „Budatranspack ’80” anyagmozgatási és csomagolástechnikai kiállításon kilenc ország cégei mutatják be újdonságaikat. A bemutató — amely ezúttal szorosan kapcsolódik az OMÉK-hoz, vagyis a hagyományoktól eltérően elsősorban a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban elért eredményekről ad számot, illetve tárja fel a fejlesztési lehetőségeket — a vásáriközpont „C” pavilonjában és a környező szabad területen rendezik meg. A magyar kiállítók listája rendkívül gazdag, csaknem félszáz vállalat, szövetkezet állít ki egyebek között új szállítópályákat, raktári állványokat, kartonozó- és csomagológépeket, emelőket, speciális szállítójárműveket. A Magyar Hajó- és Darugyár bemutatja teljes konténer- választékát is, a Hajtőm^ és Festőberendezések Gyára pedig új konvejortípusát hozza el a bemutatóra: sorozat- gyártásukat az idén kezdték el. Italboltok, presszók A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat 9 vállalattól szerzi be a különféle üdítő italokat, s 75 egységében árusítja azokat. Szállítási problémáik nincsenek, kivéve a Pannónia Sörgyár szekszárdi kirendeltségét, ahonnan a vendéglátóipari vállalat saját gépkocsijaival is besegít vidéki kis üzleteibe szállítani az üdítő üdítőt. A második negyedévben naponta 9300 üveg frissítő italt adtak el A Pannónia Sörgyár szekszárdi kirendeltségénél a kánikulában igen megnövekedett a forgalom. Naponta átlag több mint 43 ezer kis kólát, közel 3 ezer literes kólát, 18 ezer kis üveg Gyöngyöt, majdnem ezer üveg literes Gyöngyöt, rengeteg fonyódi vizet szállítanak megyénkbe. Sörből — szintén naponta — Mire vigyázzunk? Márton Pál tűzoltó őrnagytól, a Tolna megyei Tűzoltóparancsnokság vezetőjétől a kánikula kapcsán kérdeztük: — Sok munkát ad-e a kánikula a tűzoltóiknak? — Különösebben nem. >A termelőszövetkezetek nem kérték fel bennünket, hogy vízhiány esetén segítsünk Sznnalos gyen víz- es usaiionnamu vállalatinál megtudtuk, hogy víz- főztünk, fürödtünk, mostunl gondok nincsenek megyénk- ’ sitb. el. üzleteikben, míg a kánikulában 20 340-re emelkedett e szám. Sört 53 üzletben árusítanak. Az augusztusi átlag sörfogyasztás 42 hektó hordós sör, 56 hektó (11 300 üveg) palackozott. A tapasztalat arról tanúskodik, hogy a megszabott, s a megkapott sörmennyiség nem elég, ezért a vendéglátóipari vállalat több sörgyárral és sörszerző hellyel vette fel a kapcsolatot. Forgalom a „sörösöknél’'
