Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

B^fepÜJSÄG 1980. augusztus 31. Bulgária Földrengések előrejelzése Szófia évente 0,7 mm-t süllyed, ami egyáltalán nem nyugtalanítja a tudósokat, mivel ez normális jelenség. A helyzet akkor válna veszé­lyessé, ha a süllyedés meg­állna, mert ez arról tanús­kodna, hogy a föld mélyén kataklizma készül. A Bolgár Tudományos Akadémia Köz­ponti Geodéziai Laboratóriu­ma, valamint a Geodéziai és Fotogrammetriai Kutatóin­tézet olyan térképeket dolgo­zott ki, amelyek az ország minden települése tenger- szint feletti magasságának változását ábrázolják. A térképek felvilágosítást adnak a szeizmikus aktivi­tásról is, és segítséget nyújta­nak a földrengések előrejel­zéséhez. A bolgár tudósok tapaszta­latait és eredményeit fel­használták arra, hogy a Kár­pátok és a Balkán területé­ről hasonló térképet készít­senek. A térképet a Magyar Tudományos Akadémia nyomtatja. Súlyos gond; a lakás A szubjektív igényekkel is számolnak Űj lakbérrendeletet adtak ki júniusban, Lengyelország­ban. Lényege — a szobák számának, a lakás méreté­nek függvényében — a prog­resszivitás. Vagyis a lakbér megállapításánál figyelembe veszik az igényjogosultság mértékét, de nem pusztán a lakók és .a szobák száma, ha­nem több más paraméter szerint is. Varsói fogalmazás szerint: számolnak nemcsak az objektív, hanem a szub­jektív igényekkelis. A lakáskérdés Lengyelor­szág egyik égető gondja. Az elmúlt évtizedben ugyan 2,6 millió család költözött új ott­honba, e pillanatban kilenc- millióan várnak lakásra, többségükben fiatal házasok és egymilliónál több régi la­kás, vár felújításra. És a leg­utóbbi pártkongresszus hatá­rozata a 80-as évek első felé­re mindössze 1,7 millió új la­kás építésével számol. házgyár ÉS ÜJ SZEMLÉLET Mi hát a megoldás? Az egyik feltétlenül az építés modernizálása. 1970-ben Len­gyelországban csak 29 ház­gyár volt, az idén már 179 ontja a panelokat. A megol­dás másik lehetősége az egész lakáspolitika áthango­lása. A varsói Polityka nemrég rámutatott, hogy az alapvető, távlati cél, a „lakáshoz való természetes jog” teljes érvé­nyesítése. Ez hozzátartozik a fejlett szocializmushoz. Az i'de vezető út lerövidíthető, ha a lakásépítésnél nem lesz­nek privilegizált csoportok. A tanulmány rámutat, hogy három alapvető lakásépítési mód létezik: az állami, a szö­vetkezeti . és a magánépítke­zés, s közülük a leggyakoribb a szövetkezeti. Csakhogy a tanácsok a szövetkezeti épí­tés lehetőségét az utóbbi idő­ben mindinkább kisajátítot­ták a nagyüzemek részére. Az indok mindenkor „a terme­lés érdeke”. Gyakorlatilag persze-arról volt szó, hogy minden gyár igyekezett a maga alkalmazottainak minél kedvezőbb létkörülményeket teremteni. így a nagyipari körzetek, a kiemelt beruhá­zások jelentős előnyhöz ju­tottak. Időközben a tanácsi lakásépítés megszűnt, s így a tanácsok saját lakásállo­mányukból képtelenek még a legsürgetőbb — például a szanálás miatt jelentkező — igényeket is kielégíteni. Vég­tére ez a szövetkezeti épí­tést terhelte meg, oly módon, hogy az önálló lakásépítő szövetkezetek tagjai mintegy öt évet várnak lakásukra, míg a nagyüzemek lakásszö­vetkezeteiben ez a várakozás idő csak egy év. Ez különö­sen súlyosan érinti a vidé­kieket. 1970-ben félmillió volt azok száma, akik befizették a teljes előleget, tavaly már 1,3 millió. Az új lakáspolitika most rendezni készül a lakásszö­vetkezetek és a lakások fe­lett rendelkező, más szervek viszonyát. Az állítólag „ter­melési” célokat szolgáló la­kásigényeket csökkentetni akarják, s így az összes épü­lő lakások mintegy 70 száza­léka ez önálló lakásépítő szö­vetkezet révén épülhet meg. DRÁGUL az építés Az önálló családiház-épí- tést természetesen továbbra is támogatják. A hetvenes .években 650 ezer ilyen kis ház épült, de ezzel nem elé­gedettek. Az eddiginél több családi házzal számolnak. Felmerül ez a lehetőség a bányavidékeken is, hiszen ott nem mondva csinált terme­lési okokból részesítik előny­ben a családokat, ott valósá­gos, nemzetgazdasági érdek forog kockán. A bányászokat évszázadok óta megilleti a bányászlakás. A kormányzat elhatározta, hogy figyelembe veszik ezen­túl a szüntelenül emelkedő építkezési költségeket is. Mint a Polityka tanulmánya írja: „E költségek némely esetek­ben lényegesen megnehezítik azt, hogy a lakosság rosszabb anyagi helyzetben lévő cso­portja szövetkezeti lakáshoz jussanak”. A megoldáshoz vezető úton olyan hatékony és „általános társadalmi mechanizmust” terveznek, amely megkönnyí­tené az anyagilag rosszabb helyzetben lévőknek a lakás­hoz jutást. így próbálják ki­egyenlíteni a népesség kü­lönböző csoportjainak háztar­tásában jelenleg erősen elté­rő lakásköltségek terheit. Az új lakbérrendelet ennek csu­pán egy része. r. a. Űj reaktor Egyszeriben egymillió kilo­wattal megemelkedett a Szovjetunió európai részének központjában a Don felső folyásáriái épített novovoro- nyezsi atomerőmű kapacitá­sa. Ipari áramot adott az egymillió kilowattos ötödik energiablokk. Az országban ez az első egymillió kilowattos víz-víz reaktor típusreaktorrá válik a hasadóanyaggal üzemelő erőművek számára, amelye­ket a Szovjetunióban és más KGST-tagállamokban építe­nek. Az új energiablokkban a szovjet atomenergetika fej­lesztésének fontos elve tes­tesül meg: az aggregátok egységnyi teljesítményének növelése az erőművek beru­házásainak csökkentése és gazdaságossági mutatóik megjavítása céljából. Míg az atomerőmű első három blokk­jában, amelyeknek együttes kapacitása egymillió kilo­watt, tíz turbina dolgozik, addig az új energiablokkban mindössze kettő. Az új reak­tor aktív zónája- térfogatá­nak jelentéktelen növelésé­vel az energiatermelés több mint kétszeresére növekedett az előd teljesítményéhez vi­szonyítva. A következő ötéves idő­szakban sorozatban fogják gyártani ezeket a reaktoro­kat. A novovoronyezsi atom­erőmű elérte a csaknem két és fél millió kilowattos ka­pacitást és üzemeltetésének tizenöt esztendeje alatt mint­egy 90 milliárd kilowattóra villamos energiát termelt. Itt a gyakorlatban mutatkozott meg a szovjet berendezés nagy hatékonysága, az irá­nyítás és sugárzásvédelem, valamennyi rendszerének megbízhatósága. A legközelebbi húsz esz- téndőben az ország középső és nyugati körzetében a ha­sadóanyag bázisán fog fej­lődni az energetika. A je­lenleg épülő atomerőművek együttes kapacitása megha­ladja a 60 millió kilowattot. A "f&iovjetunió állandó se­gítséget nyújt KGST-partne- reinek. Az energia, a tüzelő- és nyersanyagok területén az 1990-ig terjedő időszakra elő­irányzott hosszú távú együtt­működési célprogramban sze­repel az atomenergetika meggyorsított ütemű fejlesz­tése. Előirányozták, hogy az európai szocialista országok — köztük hazánkban, Pak­son — és Kuba területén együttvéve kb. 37 millió kilo­watt összkapacitással rendel­kező atomerőműveket fognak építeni. A Szovjetunióban fokozott figyelmet szentelnek az atomerőművek veszélytelen üzemeltetésének. Érvénybe lépett a biztonság elveit meg­határozó okmányok elfoga­dott rendszere. Az állami fel­ügyelet szigorú ellenőrzést gyakorol ezeknek az elvek­nek a gyakorlatban történő betartása felett Szovjetunió Több mint 10 millió ..tonna cukor A Szovjetunióban találha­tók a világ legjelentősebb cukorrépa-ültetvényei. Az idén csakúgy, mint 1979-ben, 3,7 millió hektárt telepítet­tek be ezzel az értékes me­zőgazdasági növénnyel. Az elmúlt évben a kedvezőtlen időjárás miatt az átlagosnál valamivel alacsonyabb volt a termés, de még így is kö­zel 76 millió tonna cukorré­pát takarítottak be a földek­ről. Ebből a mennyiségből 10,6 rhillió tonna tiszta cuk­rot állítottak elő — többet, mint bárhol másutt a vilá­gon. Ha az időjárási viszo­nyok valamivel kedvezőbben alakulnak a tavalyinál, a Szovjetunióban elérhetik az ezt megelőző három év ter­mésátlagát, ami nem keve­sebb, mint 95,6 millió tonna. Ezekben az eredmények­ben jelentős szerepe van a mezőgazdaság megfelelő műtrágya-ellátottságának és a munkafolyamatok magas fokú gépesítettségének. A cukorrépa az egyik leg­munkaigényesebb növény. Napjainkban a termesztés­ben egyre nagyobb teret nyernek a nagyüzemi mód­szerek, s mindinkább hát­térbe szorul a nehéz fizikai munka. Az ország mezőgép­gyárai ellátják az ágazatot az összes szükséges berende­zéssel: a tervek szerint a kö­vetkező öt év során a gép­park további 175 ezer vető­géppel és kultivátorral, kö­zel 50 ezer önjáró cukorrépa­betakarító kombájnnal és számos más mezőgazdasági géppel bővül. Sikeres munkát végeznek a szovjet fajtanemesítők is. Jelenleg az átlagos cukortar­talom 12—14 százalék körül mozog, de a kísérleti földe­ken már nem ritka a 20 szá­zalék fölötti eredmény. Mongólia Jurták és juhok Az idei tavasz, szeszélyes időjárásával sok gondot okozott a mongol állattenyésztőknek, de gondos munkával vé- gülis sikerült megoldani az állatok legeltetését. Képün­kön Sadav és munkatársnője, Ojuncsimeg a jószágokat legelteti. NJambu kiváló juhtenyésztő és a Mongol Nagy Népi Hu- rál képviselője A mongol emberekben már gyermekkorukban kialakul az állatok szeretete A gyapjút a városban dolgozzák fel. A képen a főváros központi varrodájának egyik élenjáró szocialista brigádja. A novovoronyezsi atomerőmű ötödik energiablokkjának: csarnoka a reaktor beindítása előtt

Next

/
Thumbnails
Contents