Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-24 / 198. szám
1980. augusztus 24. István király városában Aki Székesfehérvárra látogat, tudván tudja, hogy ez a város volt első királyunk, István székhelye,, s az őt követők koronázási helye, a házai közt mégis a legutóbbi századok hangulatát érzi lengeni. De hát nem üt-e át a barokkon a régebbi múlt, az országló nagy király kora? Nem érezhetjük-e oda a székesegyházi romok fölé királyi trónusán? Nem láthatjuk-e meg az egykor a várát körülvevő mocsarakon túl délre nyúló síkon törvénykezői augusztus derekán? A város őrzi ősi lenyomatát. A mai utcákban ott húzódnak a régi utak, a terekben, a negyedekben, a régi városrészek. Aki Buda felől érkezett annak idején Fehérvárra, a mai Berényi út, Engels Frigyes utca vonalán jött, s a későbbi budai külváros helyéin, a mái Dózsa György tér táján találkozott az esztergomi utassal, és együtt mentek a várba a mai Március 15. utca táján. A Pécsről és Földvárról érkező útja pedig egybeesett a mai Széchenyi úttal, s a vár délkeleti falai alatt, a várárok előtt — a Piac tér helyén — a Liszt Ferenc utcáig, ahol a mai Palotai- út nyomán a Veszprém felől érkezők csatlakozhattak. így a Szabadság tér, helyén találkozhattak ösz- sze a budai, s esztergomi utasokkal a fallal, s árokkal körülvett, ingoványók között, nehezen megközelíthető kiemelkedésen épült település közepén. Járjuk körül ezt a régi várost, falai helyét, s maradványait: Ha a Március 15. utcán lépünk be, a mai Várkapu utca torkolatában keresztezzük a hajdani falak helyét. Nem messze innét a régi Budai kapu után, az István király Múzeum épülete helyén kanyarodott a fal, s tovább a Népköztársaság útja és a Bástya utca közt húzóWathay Ferenc vice kapitány szobra Az úton túl a Romkert a bazilikával — az úton innen két temetkezési kápolna nyúlik be az új épület alá Királyi nyughely — talán Istváné — lehetett ez a díszesen faragott kőkoporsó a Romkert mauzóleumában dott: a Lakatos utca és a Szabadság tér között. Keleti oldalán, a Népköztársaság útja felől a város egy alka- pitányának, Wathay Ferencnek a szobra, emlékeztet 1602 nyarára, amikor az alig egy éve visszafoglalt várost újra bevette a török. Az Isztambulba élhurcolt Wathay „az Tenger melletti Galata Tornyában” raboskodván hosszú évekig „Szomorúságos banattiahan” énekelte meg a harcokat. E falmaradványtól délre, a Romkert mélyebb, ezeréves terepszintjén találjuk az István királyhoz legközelebb álló emlékeket. A múlt század óta több ásatás során tárultak itt 'fel a nagy király alapította bazilika maradványai. Látjuk a hatalmas pillérek csonkiját, a királyi trónus emelvényének köveit, a királyi kriptát. Sok sír került elő idők folyamán e bazilika alól és a környezetéből, így a Romkert hosszanti oldalán elhaladó út alatti, valamint a szemközti új ház árkádjai alatt, s előtt megőrzött sírkápolnák romjai közül. Királyok sorát temették ide. Maradványaik közül III. Béláét és első feleségéét, An- tioohiai Annáét sikerült azonosítani. A Romkert bejáratánál levő mauzóleumban láthatiufc azt a naev, díszesen faragott kőkooorsót, amely talán István király tetemének adott nyughelyét. A várfal innét a mai Nép- köztársaság útja mentén bás- tvákkal csinkézVe ment a Vörösmarty tétig, s onnan észak felé a másik oldalon. Ezen a részen egy-két Csók István utcai ház udvarán látni még a fal néhány részletét, s úgyszintén a külső oldalról, a Megyeház köz és a már em- ‘lített Liszt Ferenc utca közötti részen. Igaz, ezek a falak, bármilyen régiek is, nem István korából valók lehetnek, már csak azért sem, mert sokszor kellett újjáépíteni e várost ás védművsit. Kezdeten bizonyára fából és földből készült falakkal kerítették körül a várost. A partos domboldalon így emelt fal a legutóbbi idők régészeti kutatásai szerint tíztizenöt méter magas is lehetett. míg ahonnan a földet jórészt nyerték, az alatta húzódó széles védőárok több mint három és fél méter mély. A kor építészetére emlékeztet a bazilika hatalmas épületének maradványán kívül az utóbbi évtizedben előkerült még régebbi két épület romja. István apjának, Géza fejedelemnek az uralma idejéről való Szent Péter templomé a mai püspöki székesegyház előtt, s a Szent Kereszt prépostsági templomé. S a sokszor feldúlt középkori Fehérvárnak még menynyi kőemléke lehet a föld alatt! Hiszen itt állt valahol a bazilika körül István királynak a palotája is; volt itt káptalani iskola, ahol az ország első püspöke, Gáliért tanított (áz ő születésének ezredik évfordulóját szeptember végén ünnepük Esztergomban és Budapesten.) S itt őrizték — talán a bazilikához kapcsolódó kamrákban — a koronát és tartozékait, az ország kincstárát és az okleveleket, köztük az augusztusi törvénykezések nem egy dokumentumát. Ez utóbbiak közül az augusztus 15-d, illetve később 20-i fehérvári törvényhozások, országgyűlések leghíresebb törvénylevele egy későbbi okmány alapja lett: az egykori magyar társadalom hatalmi tényezőinek alkotmányáé, az » 1222-es Aranybulláé... N S ha végigjártuk az állam- szervező király székvárosát., látogassunk be a róla elnevezett múzeumba is, ahol eredetiben vagy másolatban számos tárgy teszi teljesebbé bennünk a felidézett kor élményét. N. F. m Ujváry Lajos képei Bonyhádon Újvári Lajos természetelvű festő, s bonyhádi kiállítása katalógusának előszavában hangsúlyozottan kiemeli szembenállását „múló korok divatjaival, s a szellem groteszk és önkényes, lázas és diktatórikus merészségeivel”. Mégis modem festő, a ezó legteljesebb értelmében, aki nem „a hagyományok időtállóságát” példázza, hanem a szellem éber figyelmét, a megfogalmazás korszerűségét, éppen azzal, hogy egyéni hangon szólaltatja meg élményeit. Annak idején Szőnyi István növendéke volt, s korai korszakának képein érezni is a mester hatását, de egyre határozottabban tudta megfogalmazni saját élményeit, olyan egyéni festői világot alakítva ki, amely jellegzetesen az övé. Ha meghatáCsicsó felé Film/egyzet Siker Párizsban Az idei nyár filmslágere minden bizonnyal Mészáros Márta Örökség című filmje Franciaországban. A magyar —francia koprodukcióban készült filmet — Cannes után — június 20-án mutatták be Párizsban egyszerre tizenkét moziban. Isabelle Huppert, Monori Lili és Jan Nowiczki „hármasa” egyre nagyobb siker. A filmek sikerlistáján jelenleg a 14. helyen áll a számon tartott 45 film közül, összevetésül: a többszörös Oscar-díjas Dustin Hoffman főszereplésével készült Kramer Kramer ellen című amerikai film a 19. helyen áll. A siker kiszámíthatatlan a mozik nézőterén. Mészáros Márta neve — úgy tűnik — biztosíték. Sajnálatos módon ipég nem idehaza. Külföldön járt hazánkfia viszont meggyőződhet róla, hogy a Ohamps-Elysées-n öles betűk hirdetik az Örökséget. A fesztiválok és filmhetek szakmai elismerése után a nézők körében is beszédtéma Mészáros Márta legújabb filmje. — Tíz év után ez az első közös filmünk a franciákkal — mondja Mészáros Márta. A film univerzális. Miért ne lehetne vegyíteni a különböző nemzeteket? Monori Lili magyar Isabelle Huppert Képújság n rozást keresünk, legjobban a lírai realizmus jellemzi ezt a művészetet, mely nem szakad el a valóságtól, nem is komponálja át a látványt, de újrafogalmazza, s a táj saját valóságával együtt egy festői világba emelkedik. Szelíd líra, a szemlélet csendes öröme hatja át ezeket a képeket, melyek titkos szépségről vallanak, a természet rejtett arcát mutatják meg, amit csak azok látnak, akik valóban közelében érzik magukat. Űjváry Lajos néhány évvel ezelőtt a Hőgyész melletti Csicsóra költözött, ahol az év egy részét tölti, visszaidézve gyerekkora vidékér. Most megnyílt bonyhádi kiállítása tulajdonképpen az első, ami összefoglaló képet ad a tolnai táj ihletéséről, arról a hatásról, amit ez az új környezet művészetében jelent. A változás első pillanatra szembetűnő: palettája kiszínesedett, elevenebb lett, élettelibb. A korábbi esztendők legnagyobb ihletését Erdély adta, ami a tájon kívül néprajzi hatást is jelentett. A borongós hegyvidéki hangulatok helyébe a Dunántúl derűsebb színvilága lépett, s ez egyben azt is jelenti, hogy csicsói korszaka stílusában is sok újat hozott. Művészetének korábbi időszakára akkor is Szőnyi volt jellemző, ha eredményeit tovább fejlesztette, az új képeken azonban eltávolodott mestere megfogalmazásától, s inkább Egry inspirációjára ismerünk. Az erdélyi havasok erőteljes realizmusát, melyben mindig jelen volt a természet erőivel viaskodó ember is, olyan festésmód váltotta fel, melyben a színeknek van legnagyobb szerepük: a táj fényekből és színekből bomlik ki, s.ez a lebegő valóság sejtelmessé, álomszerűvé változtat mindent. Van néhány képe, melyen mintha a könnyebb megoldást választotta volna, de a bonyhádi kiállítás jelentőségét abban a festői megújulásban kell keresnünk, ami Űjváry Lajos legutolsó képeit jellemzi. Ezek pedig arról vallanak, hogy pályája új szakaszához érkezett, melyben fény és szín sokkal nagyobb szerepet kap, mint korábbi képein. ♦ A bonyhádi kiállítás megnyitásának valóban ünnepi hangulata volt. Nyisztor Bertalanná, kiváló népművész régi népdalokat adott elő, maid a Szélkerék együttes énekelt. Újváry Laios művészetét Fertőszögi Béláné, a megye képzőművészeti főelőadója méltatta, megértő szakszerűséggel. CSÁNYI LÁSZLÓ francia és Jan Nowiczki lengyel. A film problémája — hogyan jöhet világra egy új élet — viszont nem ismer országhatárt. A francia nézők, elsősorban a nők reagálása mutatja, hogy a múltban játszódó történetnek ma is érvényes tanulsága van. — Az Örökség Mészáros Márta tizedik filmje. Le- het-e beszélni a tizenegyedikről? — Még nincs kész forgató- könyvem — válaszolja Mészáros Márta —, de valószínű, hogy a következő filmemet is a franciákkal közösen forgatom. A mai történet főszereplője Anouk Aimée lesz. A helyszín: Budapest, Párizs és New York. Az örökséget nálunk szeptember 4-én mutatják be. Franciaországban a filmet egy hónap alatt 500 ezren nézték meg. HORVATH ZSOLT Szürke táj fénnyel Naplemente előtt Csicsóban
