Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

XXX. évfolyam, 192. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. augusztus 16., szombat Mai számunkból UTOLSÖ PAR ELŐRE FUSS! (2. old.) BIZOTTSÁGBAN ÉS AZON KÍVÜL (3. old.) HATÁSTALAN (3. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT REMEKELTEK A SZEKSZÁRDIAK OLORONBAN (4. old.) Az elgörbült szög becsülete Nincs féktelenül igaza annak, aki szerint valóban ta­karékoskodva még a görbe szöget is érdemes kiegye­nesíteni. Noha, kétségtelen, rozsdás és görbe szög való­ban mázsaszám akad az építkezésieken, gyárudvarokon szerteszét, deszkákkal, lécekkel, ládáikkal együtt, s vég­ső soron tényleg nem ártana összeszedni azokat. Sőt: az is igaz, volt idő, amikor a fiatal inasnak, ipari tanuló­nak faipari üzemekben, raktárakban, építkezéseken azt adták napi, heti feladatául, hogy a halamba gyűjtött fa­hulladékot szétválogassa és kihúzza, kiegyenigesse a ben­nük rejlő szögeket. Elvileg tehát nem vitás, hogy itt is van mit megtakarítani. Csakhogy arról sem szabad meg­feledkezni, hogy a szegen kívül egyáltalán nem árt ta­karékoskodni a munkaerőivel sem. A szegek kikalapálása ugyanis időt rabló munka, s jó, ha egy-egy óra alatt 20—30 forint termelési értéket eredményez. Tehát ott gondolkodnék helyesen, ahol igyekeznek ennél hasznosabb feladatokkal megbízni a segéd munkaerőt is, a fia,tál kezdőket vagy a nyári gya­korlaton lévőket. Arra különben sem gondolhat senki komolyan, hogy a termelés fő sodrában részt vevő szak­munkásokat ültesse le használt szeget menteni. Az elgörbült szegnek tehát — könrétan — a mai gaz­dasági életben, objektíve nincs, nem is lehet nagy be­csülete. A tenmélőlmumka mai méretei — és órabérei, vállalati költségei — mellett az efféle any ag v is számén - tés már drága takarékosság lenne. Ma üjkább arra kell törekedni, hogy a nagyipari folyamatokban — a szállí­tásban, csomagolásban, az asztalosipanbam, az ácsmun­kában stb — egyre kevesebbet kelljen szegeim. A sze- gelésit, minit technológiai elemet érdemes kiküszöbölni, az lenne az igazi takarékosság, s ezáltal lehetne jó ha­tásfokkal sok szeget is megtakarítani, tudniillik, hogy eleve fel sem használják, mert szegelés helyett ragasz­tanak, kötnek, préselnek, íröccsöntenek stb. A korszerű gazdálkodásban a hulladékokkal való tö­rődés — hiszen Itt erről van szó — a hulladékokból a irruég felhasználható anyagok visszanyerése ma már más léptékű feladat, mint amuKor munkaerőbőség lévén, a kisimast ödaültettak szeget kalapálni. Az „elgörbült szög becsülete” tehát ma már csak képletesen lehet hason­latként fontos. Így viszont teljes mértékben. Tehát az „'elgörbült szegben” még rejtőző értékért való egykori aggódás lényegét, az ebben megtestesülő takarékoskodó szemléletet érdemes (lenni;) ma is, mindenütt hasznos példáiként követni. Jelenleg a magyar iparban átlagosan a bruttó terme­lési érték minden 100 forintjából megközelítően 70 fo­rint az adott termékhez felhasznált anyag és energia ér­téke. Ráadásul az anyag és az energia a népgazdaság importjának legjelentősebb tételei. S éppen ezek ára emelkedett (emelkedik még most is) gyors ütemben a világpiacon, Egyáltalában nem mindegy tehát, hogy a termeléshez szükséges nyirsanyagimport mekkora ré­sze takarítható meg például a keletkező ipari — és ház­tartási — hulladékból kibányászott, visszamentett, s új­ra felhasználhatóvá tett anyagok révén. 1—2 százalékos megtakarítás az anyagknportbam a népgazdaság számára 12—14 milliárd forint értéket ered­ményez. S az import a jobb hatásfokú hulladékgazdál­kodással is jelentősen csökkenthető. 12—14 milliárd pe­dig nagy összeg. Ebből, ha egy új lakás árát félmillióba számoljuk 26—28 ezer lakás építhető fel. A hulladékok eddiginél jobb hasznosításában rejlő lehetőségek kifogyhatatlanok. Jelenleg az úgynevezett másodlagos nyersanyagként (tehát bizonyos kezelés, munka után újra felhasználható anyagként) számítás­ba vehető .fiám, papír- és textilhulladéknak csak alig több mint a felét meríti vissza a hazad gazdaság a ter­melés számára. A fémhulladéknak még aránylag a na­gyobb része (55—60 százaléka) jut vissza a kohókhoz. (Főleg ia vas, de a színesfém már kevésbé.) A textiihu.l- ladékoknaik viszont már csak a töredéke hasznosul újra, a hulladék 10—12 százaléka. A kiselejtezett gumi és a fáradt olaj pedig eddig szinte teljesen megsemmisült, mindössze 4, illetve 2 százaléka jutott vissza regenerá­lás után a felhasználókhoz. A műhelyek kollektívái, a szocialista brigádok, ifjú­munkások versenyvállaláisa lehetne a területük hulla­dékgazdálkodása feletti védnökség. Hatalmas értéket le­hetne pl. megmenteni azzal, ha megszerveznék, hogy a különféle értékes anyagok hulladéka ne keveredje ösz- sze a műhely, a gép takarításakor. Érdemes lenne külön- Iküjön gyűjtőedényt felállítaná a színesfém-, a vas-, a műanyag-, az alumínlium-, a papír-, s az üveghullladé- kokniaík az ipari munkahelyeken, a műhelyek sarkában, az építkezéseken. így nem kellene az anyagokat szét­válogatni, azok nem szennyeznék egymást, s ezzel gyor­sabbá válhatna a begyűjtés, olcsóbbá az újrahasznosítá­si folyaímiat megindítása. Igaz, van teendő népgazdasági szinten is: a hulladé­kok begyűjtési, tárolási, újirafeldolgozási kapacitását nö­velni, bővíteni kell. Ezekre készülnek a tervek. Ezek mellett azonban valamennyi vállalatnál, a népgazdasági beruházásokra nem várva, azok nélkül is meg lehet kez­deni az ésszerű hulladékgazdálkodás fejlesztését, kiépí­tését. Elvégre a visszagyűjtött, értékes anyagok nem­csak a népgazdaság i mportterheinek csökkenésién ke­resztül érintik kedvezően a lakosság életszínvonalát, ha­nem konkrétan úgy is. ho?v — az értékesített, váloga­tott, nagv mennyiségű hulladék — új bevételi forrást nyit a vállalatok számára, növelve a vállalati eredményt. GERENCSÉR FERENC Magyar felszólalás a genfi atomsorompó-konferencián Genfben folytatja munká­ját az atomsorompó-szerző- dés érvényesülését vizsgáló második nemzetközi konfe­rencia, amelynek jelenlegi szakaszában a küldöttségve­zetők ismertetik kormányuk értékelését az öt évvel -ez­előtt megtartott első felül- vizsgálai konferencia óta a szerződéssel összefüggésben bekövetkezett fejlemények­ről, valamint az atomsorom- pó-rendszer továbbfejlesztése céljából szükségesnek tartott intézkedésekről. Az általános vitában pénte­ken felszólalt Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, a magyar küldöttség vezetője. Bevezetőjében megállapítot­ta, hogy a Magyar Népköz- társaság különös fontosságot tulajdonít a szerződésnek, amely a hatálybalépése óta eltelt 10 év alatt a fegyver- korlátozás fontos eszközének bizonyult és jótékony hatást gyakorol a nemzetközi hely­zet alakulására. A magyar küldöttség ve­zetője beszélt arról, hogy a szerződés, az atomsorompó- rendszer világszerte elfoga­Az izraeli egységek pénte­ken hajnalban két partra­szállást kíséreltek meg Tyr kikötőváros környékén. A partvédő palesztin gerillaala­kulatok azonban több mint kétórás tűzharcban meghiú­sították az izraeli akciót. Az összecsapásnak palesztin részről egy halálos áldozata és négy sebesültje van. Bej­rúti jelentések szerint izraeli dot fontosságát még azok az államok is elismerik, ame­lyek egyelőre nem csatlakoz­tak hozzá. Sajnálattal emlí­tette meg, hogy az utóbbiak száma még mindig elég magas. Különösen aggasztó, hogy közülük több ország a világ olyan részeiben talál­ható, ahol a feszültség és konfliktusveszély megsokszo­rozza a nukleáris fenyegetést. Ezért sürgető, hogy további államok csatlakozásával a szerződés mielőbb egyetemes érvényűvé váljék. A nukleáris energia békés célú alkalmazásával foglal­kozva a magyar küldöttség vezetője kitért az e téren elért hazai eredményekre is. Rész­letesen szólt az országgyűlés tavaszi ülésszakán elfogadott atomenergia-törvényről. Rá­mutatott, hogy a július 1-ével hatályba lépett törvény teljes összhangban van mindazok­kal a kötelezettségekkel, amelyeket hazánk az atom- sorompó-szerződésben és más nemzetközi megállapodások­ban magára vállalt. így pél­dául Magyarországon az atomenergia csakis békés cé­lokra alkalmazható, tilos te­harci gépek több ízben be­repültek Dél-Libanon terü­lete fölé. Szelim al-Hossz libanoni mi­niszterelnök pénteken utasí­totta hazája ENSZ-képvise- lőjét,hogy tegyen panaszt a Biztonsági Tanácsnál a Liba­non ellen végrehajtott ismé­telt izraeli agressziók miatt. hát bármilyen pusztító esz­közként való felhasználása. A törvény megerősíti hazánk­nak azt az elkötelezettségét — mondotta Hollai Imre —, hogy minden eszközzel elő­segíti a fegyverkezési verseny megfékezésére és a leszere­lésre irányuló erőfeszítése­ket. Az értekezlet résztvevői körében nagy érdeklődést váltott ki a magyar atom­energia-törvény, amelyet a magyar küldöttség kérésére a konferencia hivatalos doku­mentumaként közzétettek. Ez a lépés az atomsorompó- szerződésben szorgalmazott nemzetközi együttműködés­nek és tapasztalatcserének része. A törvény teljes szö­ge ezáltal a konferencia va­lamennyi munkanyelvén hozzáférhetővé vált. Hollai Imre befejezésül hangsúlyozta: Magyarország a jövőben is mindent meg­tesz azért, hogy elősegítse a szerződés és a ráépülő atom- sorompó-rendszer megszi­lárdítását, és ezáltal hozzá­járuljon a béke megőrzésé­hez, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Az ENSZ iszlám tagállamai közül egyébként már 34 írta alá azt az indítványt, amely felszólítja a Biztonsági Ta­nácsot: ítélje el Izraelt és mondjon ki gazdasági szank­ciókat ellene, amiért jogelle­nesen megszállva tart arab területeket, bekebelezte Je­ruzsálemet és nem tartotta be a közel-keletre vonatkozó ENSZ-határozatokat. Salvador Fokozódik a terror A salvadori junta nagysza­bású fegyveres akciókkal, megfel említéssel és a városi gerillák felmorzsolásával igyekszik meghiúsítani a bal­oldali erők által meghirdetett harci sztrájkot, amelynek má­sodik napján, csütörtökön harmincán haltak meg fegy­veres összetűzések következ­tében. A fővárosban mintegy 15 ezer gárdistát vontak össze: őrjárataik szüntelenül cirkál­nak az utcákon, és különösen sűrűn a belvárosban. A nem­zeti gárda más alakulatai — a terrorizálás nyilvánvaló cél­jával — hadműveletét indí­tottak az egyik külvárosi nyo­mornegyed ellen. Állításuk szerint a baloldali fegyvere­sek ellen hajtották végre ak­ciójukat, amelynek során egy repülőgépet és egy gépfegy­veres helikoptert is bevetet­tek a kunyhók lakói ellen. A hadművelet mérlege: kilenc halott a polgári lakosok és egy a gárdisták részéről. A város más részein is fel-fel- lánigoltak az összetűzések. A baloldali erők főként a városi közlekedést akarják megbénítani: az utcákon szá­mos keresztbe fordított és használhatatlan járművet le­het látni. A hatóságok azt állítatták, hagy a sztrájk kudarcba ful­ladt. Állításukat azonban a főváros dolgozói cáfolták meg azzal, hogy a munkabeszün­tetés második napján újabb ezrek csatlakoztak a reakciós .rendszer kegyetlensége elle­ni tiltakozásul meghirdetett akcióhoz: csütörtökön a dol­gozók kilencven százaléka maradt otthon, míg szerdán a sztrájkban való részvétel 70— 80 százalékos volt. Izrael újabb agressziója mm Ocsényben épül az irányítótorony Zsivkov és Marcfiais találkozója Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, Várnában fogadta Georges Marchaist, a Fran­cia Kommunista. Párt főtitká­rát, aki szabadságát tölti Búi­ig áriában. A baráti és konstruktív lég­körű találkozón tájékoztatták egymást a két .testvérpárt te­vékenységéről és megvitatták a nemzetközi helyzet, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seit. Zsivkov és Mairdhais hang­súlyozta', hogy az imperialista reakciós körök, mindenek­előtt az észak-amerikai impe­rializmus vezetőd mindent el­követnek pozícióik megmen­tése érdekében, olyan intéz­kedésekhez folyamodnak, amelyek a nemzetközi helyzet rosszabbodásához, a feszült­ség fokozódásához vezetnek. A felek ugyanakkor rámu­tattak, hogy megfelelő össze­fogással adottak a feltételek a békés egymás mellett élés és a nemzetközi együttműkö­dés megszilárdítását célzó ha­tékony intézkedések megho­zatalára. A félek hangsúlyozták, hogy a madridi találkozót jól elő kell készíteni és az európai biztonsági és együttműködési konferencia valamennyi rész­vevő államának szigorúan tartania kel magát a helsinki záródokumentumhoz. Az öcsényi repülőteret 1969- foen vette át a mezőgazdasági repül őszol gálát. Azóta szám­talan kisebb javítást végez­ték, de komolyabb beruhá­zásba, olyanba, amely meg­felel egy nagyobb repülőbá­zisnak, csak az elmúlt évben kezdhették. A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat végzi a rekonstrukci­ót. 1981 tavaszáig felépítik az irányítótornyot, ebben szál- lásléhetőséget is teremtenek a pilótáknak. A tervekben korszerű hangár és javítóbá­zis is szerepel, amelyekben a környék — több megye — mezőgazdasági repülőit javít­ják, ellenőrzik. Betonoznak a TOTÉV dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents