Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-15 / 191. szám
1980. augusztus 15. ^tvÉPÜJSÁG 5 „Szociális gondos- kodás valamely vállalat, üzem, hivatal dolgozóinak olcsó étkeztetéséről, közös ebédeltetéséről." — írja A magyar nyelv értelmező szótára, amelyet 1961-ben adtak ki. Azóta eltelt tizenkilenc esztendő, érthető tehát, hogy a fogalomhoz az olcsón kívül még néhány jelző hozzánött, s kellett, hogy hozzánőjön; tápláló, ízletes, gyors, korszerű... S ha egy-egy üzemi konyhán ezek a jelzők mind együtt vannak, akkor nevezhető jónak a közétkeztetés. Ha nincsenek... Két falat között SZMT és NEB Az SZMT elnöksége a közelmúltban tárgyalt az üzemélelmezésről, s állásfoglalásában megállapította, .hogy a vendéglátóipari vállalat a még meglévő gondok ellenére az utóbbi években jelentős fejlődést ért el e téren. Ezért elismerését fejezte ki a vállalatnak, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az éttermekben a higiéniai követelmények- nem nem mindenütt és nem mindig tesznek eleget, szükséges tehát a rendszeresebb és folyamatosabb ellenőrzés, valamint a vendéglátóipari vállalat és a munkahelyi szakszervezeti bizottságok jobb kapcsolata ott, ahol üzemétkeztetés van. , * A KNEB szervezésében országos vizsgálatra kerül sor ez év őszén „A lakosság tömegétkeztetésének ellenőrzése” címmel. Ennek keretében a megyei népi ellenőrzési bizottság is vizsgálatot tart majd azzal a céllal, hogy megállapítsa: a vállalatok, szövetkezetek', intézmények konyháinak ételkínálata miként elégíti ki a mennyiségi és minőségi igényeket, valamint a váltakozó keresletet, s a munkáltatók és a vendéglátók milyen intézkedéseket tettek az igények kielégítésére. / Színhely: Szekszárd, a Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat üzemi étkezdéje. Ötszázötven ember ebédel itt. Az üzemeltető: a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat. Időpont: július 29., kedd, 11 óra 50 perc. Javában zajlik az ebéd. Az asztaloknál cserélődnek az emberek. Három férfi jóízűen falatozik az ablak mellett. Széles István segédmunkás: — Én nem régen jöttem a TOTÉV-hez dolgozni. Megfelelőnek, ízletesnek, találom a kaját. Megéri a 8,50-et. Asztaltársának, Újvári László segédmunkásnak ugyanez a véleménye. A két másik férfi a mosogató felé veszi útját, tálcájukon szinte érintetlen a szárazbab-főzelék. Az elől jövő neve felől tudakozódom. — Szükséges? — kérdez vissza, majd imigyen mondja el véleményét. — Nem jó az étel, és nemcsak ma, hanem általában. A másik anonymus rákontráz: — Ha jobban elkészítenék az ételt akkor ízíene. így van, aki már nem is ebédel itt. Hozensteiner Kálmán üzletvezető szobájában, íróasztalán ebédel. — ízlik a maguk főztje? — Igen. — Nem a mundér becsülete mondatja ezt magával? — Nem — feleli —, ez a véleményem. Iráriy a konyha! Sebestyén Sándorné először vonakodik elárulni a nevét, majd: — Egyformán nem lehet főzni, emellett ötszáz ember ízlését sem lehet eltalálni. Az oldalt írták: V. Horváth Mária, Szűcs László János és Vitaszek Zoltán. A fotókat Bakó Jenő és Czakó Sándor készítette. Összeállította: V. Horváth Mária. Ebéd a TOTÉV-nél Kezdeményezés Tamásiban Kitűnő kezdeményezés indult útjára Tamásiban. Közétkeztetési centrumot építenek — erdőgazdaság, Orion, VEGYÉPSZER, nagyközségi közös tanács (utóbbi elsősorban iskolások étkeztetésére), valamint több kisebb munkahely. Az ezerötszáz adagos konyha, illetve étterem kiviteli tervei már elkészültek — a termálfürdő szomszédságában épül majd, s hétközben a helybéli dolgozók, hét végén pedig a fürdőzők, kirándulók étkeztetését oldja meg, ugyanis az étterem az utcáról és fürdőből is megközelíthető lesz. Ha rendelkezésére áll majd a nagyközségi közös tanácsnak a pénzügyi fedezet, a közétkeztetési centrumra, megkezdik az építkezést — zömmel társadalmi munkában. így részben megoldódik a nagyközség köz- étkeztetési gondja, a fürdőzők pedig — van hétvége, hogy 4500 látogatója is van a közkedvelt fürdőnek — meleg ételhez juthatnak. m Inyesmesterek ajánlata I. IIAI>IKItfil>y (J w'móly röHzért') i1 „ kg. hójában főtt burgonya. 1 i kg juhtúró borrá. :i (Irh gyönge keményre főt! tojás ■10 deka horriAskú|MMr.la, vagy cékla, vagy fejes saláta I. Hójában főtt burgonya. Ezt is tudni kell ízletesen megfőzni, mert a főzés közben szétesett jurgonyi, nem étvágygerjesztő. Előmelegítünk egy fazékban vitel legyünk bele egy tetézett kávéskanál «ót és egy kanál ecetet, i Jól megmosott, középnagyságú burgonyát tegyük bele. fed- ük I * cm lassan egyenletes fúrással főzzük 25 -30 percig. Ilymódon i közepe is megfől é« a héja körül nem esik szét. Tartsuk pár per- •!g befödve azután öntsük le a vizet, tegyük a burgonyát mély tóiba •s a juhtúróval, tisztított kemény tojással, valamint a savanyúságfal tálaljuk be egyszerre. Amíg az Osztrák—Magyar Monarchia katonáit szorongatták az Isonzó mellett, addig a rájuk váró és itthon főzögető háziasszonyoknak ilyen hadiebédeket ajánlottak az ínymesterek. Az éhínségben szenvedő katonák is szívesen ették volna asszonyuk főztjét, de határok, katonák és szuronyrohamok választották el őket egymástól. Molesztálás? Sajnos, még manapság is előfordul, hogy a KÖJÁL el- lénőrzéseit fölösleges zaklatásnak tartják a konyhákban. — Pedig nem molasztálni, hanem segíteni akarunk ellenőrzéseinkkel — mondja dr. Kolombusz Lászlóné, a gyei KÖJÁL élelmezés-egészségügyi osztályvezetője. — A korábbi években sok problémát okozott, hogy az üzemi konyhákon nem fertőtlenítették a tojást. Amióta betartják az ezzel kapcsolatos előírásokat, sokkal ritkább az ételmérgezés. A közétkeztetési egységeket évente ellenőrizzük, a járási felügyelőség munkatársai pedig félévenként. Tapasztalják, hogy a mammutkonyhákban, ahol minden feltétel adott általában, kevésbé elővigyázatosak; a korszerűtlen kis konyhák dolgozói az előírásokon túlmenően is körültekintőek. Többnyire mindenütt három fázisban mosogatnak, viszont a fertőtlenítést szívesen mellőznék, mert a konyhai dolgozókat és az étkezőket egyaránt zavarja az edények hypószaga. Az ételminták vizsgálati eredményei zömmel jók. „Házhoz szállítva” Ma már a termelőszövetkezetek gondot fordítanak arra is, hogy a tagság élet- és munkakörülményeit az üzemi étkeztetés megszervezésével is javítsák. Ha valamiféle értékelést csinálnának e tekintetben az illetékesek, akkor a gazdaságok között minden bizonnyal a legjobbak között szerepelne a te- veli Kossuth Termelőszövetkezet. Nyaranta átlagban 150 személy ebédjéről gondoskodnak, télen ez a szám 100 ■körül mozog. Ami szolgáltatásunk legfontosabb eleme: télen-nyáron kiszállítják a különböző munkahelyekre, műhelyekbe az ebédet. Még akkor is, ha csak egy-két munkásról van szó. Két jármű viszi Tevel, Bonyhád- varasd és Kisdorog határába az élelmet. Ezzel jelentős időt takarítanak meg a dolgozók részére, de a munkaidő javára is. Meghozták az ebédet Kedves közétkező Barátnőm! Őszinén sajnálom, hogy múltkori beszélgetésünket idő hiányában nem tudtuk befejezni. De sebaj! Van még levélpapír a világon... Szóval, örültem, hogy nyolc esztendő után ismét találkoztunk. Igaz, alig ismertelek meg, de az a jó néhány kiló súlytöbblet kissé megváltoztatott. Arra hivatkoztál, hogy szinte alig vacsorázol, a reggeli tejet állva löttyen- ted magadba, délben pedig „üzemi konyhás” vagy. Tehát honnan a bő tíz kiló? Előfordulhat, hogy az üzemiből? Tudod, meggyőződésem, hogy az üzemi étkeztetést manapság úgymond sikk szidni. Pedig legyünk őszinték... mi lenne ha nem lenne? Komolyan mondom, hidd el. Arról nem is beszélek, hogy nélküle a háziasz- szonyoknak még mennyi plusz munka jutna osztályrészül... Csak arról szeretnélek meggyőzni, hogy teljesen indokolatlanul szidod a köz- étkeztetést. Nincs igazad, amikor azt mondod, hogy ott csak „moslékot” kapsz, hús helyett mócsingot, főzelék helyett rántást. Bizonyítom. Otthon szinte nem eszel, hát akkor honnét a fölszedett kilók? Háborogsz, hogy a napi ebédért fizetendő 12 forint hatvan fillér sok! Ezt viszont kérlek, bizonyítsd be Te! Természetesen úgy, hogy állíts ki komplett ebédet 12,60-ból. Majd sorold fel — tételesen —, hogy miből mennyit, és milyen értékben használtál fel az ebédhez A zsírtól a petrezselyemig mindent... Azután persze állíts össze a fenti elvek tükrében- egy heti étrendet. Arra én is befizetek! Bizonyító leveled várván üdvözöl; egy elégedett közétkező Szemléletváltozás Horváth József, a megyei tsz-szövetség titkára mondja: örömteli szemléletváltozás történt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók körében az elmúlt húsz-huszonöt esztendőben. Míg a szervezések idején sőt, az azt követő esztendőkben is szinte rettegtek a „közös csajkától”, ma már mindenütt igénylik a közétkeztetést. Elmondhatom, hogy megyénkben sok termelőszövetkezetnek van saját konyhája — Tevel, Báta, Szedres, Tengelic, Mözs, Dombóvár, Kisvejke és sorolhatnám... A nyári, őszi betakarítási csúcs- munkák idején pedig szinte valamennyi termelőszövetkezetünkben megoldották a dolgozók közétkeztetését. Azok a tsz-ek, akik nem rendelkeznek saját konyhával, az ÁFÉSZ-szel állapodtak meg, kiszállítják a meleg ebédet a határba. Az ebéd-pénz A vállalatnál is otthon is Robbantott csirke Kollégiumi barátom végigette az ország néhány menzáját és mindenhol a robbantott csirke — 10 forintos nagyságú csirkedarabok olajos lében — nevezetű étket kedvelte. Estét- napot betöltő órák alatt ecsetelte nekem e speciális menzai étel remekségét, tudniillik: néhány ilyen apróka húsfalatocska nem üli meg a gyomrot, nem okoz semminemű bajt és az utána esetlegesen elfogyasztott sör alkoholtartalma is bizsergetőbben mozgatja meg a gondolatokat. Ezt mondta ő, s én hittem neki. Hogyis ne hittem volna, egy olyan embernek, aki alig érte el a 150 centiméter magasságot és a 110 kilót?!
