Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-15 / 191. szám
Mai számunkból XXX. évfolyam, 191. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. augusztus 15., péntek körutazás PERUBAN (2. old.) HÜSKOMBINÁT- ÉPlTKEZÉS (3. old.) A TERMELÉS ÁRA (3. old.) CSALÁDVÉDELEM — CSALADBOMLASZTÄS (4. old.) KÖZÉTKEZTETÉS (5. old.) Bérek és teljesítmények Kezdjük a nap mint nap tapasztalható konkrét esetekkel. A vállalati középvezetők közül sokan úgy próbálnak eleget tenni a teljesítmény szerinti bérezés kívánalmának, hogy különbözőképpen emelik a béreket, de hogy az efféle megkülönböztetés ösztönző-e, azt már nem mindig mérlegelik. Az egész csak a bérdifferenciálással kapcsolatos jelszó értelmében történik és viszonylag rövid időre szóló alku tárgya, mondván, „ma ti kaptok valamivel többet, a következő alkalommal a többiek”. Vagy: gyakran nem nyúlnak hozzá a laza normákhoz, s ennek alapján nem csökkentik az indokolatlanul magas kereseteket, mondván: egyenlősíteni nem szabad! Aztán: a termelőműhelyek világában jól ismert — különösen a gépiparban — az úgynevezett pótidő utalványozása. S az is közismert, hogy emögött gyakorta semmi más szándék nem rejtőzik, mint a normateljesítmények alapján különböző keresetek lehetséges kiegyenlítése. Ehhez hasonló az építőiparban az a bizonyos „homok”. A szakmabeliek jól ismerik e kifejezést, ami voltaképpen nem .más, mint az el nem végzett munkák elszámolása annak érdekében, hogy a dolgozó annyit keressen, amennyit a művezetője szükségesnek lát ahhoz, hogy az illető a vállalatnál maradjon. Unalomig csépelt példa: a szakképzett és szakképzetlen munkáért járó fizetés közötti egyre csökkenő különbség. Megintcsak unalomig koptatott érvekkel magyarázható, hogy a segédmunka gépesítéssel történő helyettesítése a ma még nem mindig rendelkezésre álló anyagi eszközök függvénye. Következésképpen manapság is legkeresettebbek a segédmunkások. S hogy vállalják is a segédmunkát, azért bizony fizetni kell. Nem folytatom a példálódzást — pedig még nem esett szó a vezetők és a beosztottak közötti, egyre szűkülő keresetkülönbségről, az időbéresek körében uralkodó tökéletes béregyenlőségről — szóval nem folytatom, mert ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy a teljesítmény szerinti bérezés meglehetősen logikátlan, sőt: zavaros, kiismerhetetlen képet mutat. Felfedezhető ugyan némi — esetenként nem is jelentéktelen — pozitív megkülönböztetés. Csakhogy ennek vajmi kevés köze van az anyagi ösztönzéshez. Napjaink bérkülönbségei — a jelek szerint — inkább igazodnak a pillanatnyi munkaerő-helyzethez, az aktuális termelés- szervezési gondokhoz, a tervteljesítés rövid távra szóló feladataihoz, mint a valóságos munkateljesítményekhez. S aki oknyomozásra vállalkozik, annak nagyon messzire kell kanyarodnia. Többek között a politika területére is, ugyanis a keresetkülönbségek megítélése egyes területeken, munkakörökben —• éppen az objektív mérőszámok hiányában — inkább politikai, mint szakmai kérdés. így aztán az okok aprólékos boncolgatása helyett inkább csak két — egyébként ugyancsak közismert — tényt kell említenem. Ugyanis: ha egvszer a teljesítmények mérésének adott helyeken és adott munkakörökben nincs objektív mérőszáma, akkor a keresetkülönbségek döntően a szubjektív értékítélettől függenek. Ettől pedig a vezetők többsége mereven elzárkózik. Érthető, ám elfogadhatatlan magatartás. Elfogadhatatlan, mert személyes ítéletek alapján is kell és lehet a munka díjazásában különbséget tenni, ha a vezető pontosan ismeri beosztottjait, az általuk végzett munkát, és adott esetben cáfolhatatlanul bizonyíthatja a differenciálással kapcsolatos döntéseinek megalapozottságát. Ha a jobb munkáért többet akarunk fizetni — és többet kell fizetni! — akkor ez csakis a gyengébb teljesítményűek rovására történhet, akiknek munkadíja ily módon csökken. Márpedig a vezetők — szinte kivétel nélkül — ezt végképp nem vállalják. Jóllehet pontosan tudják, hogy nálunk soha és senki nem garantálta a mindenki számára megvalósuló, állandó,^ s legfőképpen a teljesítményektől független reálbéremelkedést. A gyakorlat azonban — elvi garanciák nélkül is — eképpen alakult (ezért is kell például a termelőhelyeknek egyre több szociálpolitikai tennivalót átvállalniuk). Idéznem kell itt az MSZMP első titkárának szavait: „Néha elhangzik, hogy a szocializmus építésének a dolgozók életszínvonala állandó emelésével kell együttjámia. Az ilyen megfogalmazás ellen — mondotta Kádár János, a Hajógyárban tartott választási nagygyűlésen — mindig tiltakoztam, hiszen ez nem lehetséges. Fontos viszont a rendszeres életszínvonal-emelés...” Világos beszéd, félreérthetetlen vélemény, s már csak azért is e szerint kellene cselekedni, mert némi reálbércsökkenést éppúgy nehéz érzékelni, mint a kis méretű emelkedést. Van egy bizonyos — persze: nehezen számszerűsíthető — „küszöb”, aminek környékén az egyén és a család még viszonylag érzéketlen, legfeljebb fogyasztási szokásainak némi korrekciójára szánja el magát. Mondom: korrekciójára és nem lényeges redukálására. S mert az ilyesfajta módosításra amúgy is szükség lenne — tessék csak a meglehetősen eltorzult fogyasztási szerkezetre gondolni — akkor alighanem nemcsak szükségszerű, de politikai következményeit bátran vállaló folyamatnak ítélhetjük a bérek most már valóban elkerülhetetlen differenciálását, s ennek velejárójaként egyeseknél a reálbér stagnálását, vagy éppen átmeneti csökkenését. Csakis így kéDzelhető el a hatékony anyagi ösztönzést szolgáló teljesítmény szerinti bérezés, s minden más megoldás jóvátehetetlen erkölcsi — következésképpen gazdasági — károkat okoz. VÉRTES CSABA Atomsorom pó-szerződés Felszólalások a genfi konferencián Az atomsorompó-szerződés hosszú évekig a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának fontos tényezője volt, és kedvező feltételeket teremtett a leszerelés területén létrejövő széles körű megállapodások kimunkálása és az ehhez kapcsolódó tárgyalások számára — jelentette ki Eugeniusz Ku- laga lengyel külügyminiszter- helyettes, a szerződés betartását vizsgáló II. nemzetközi konferencia általános vitájában. A lengyel delegáció vezetője ugyanakkor -rámutatott a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó mechanizmus továbbfejlesztésének szükségességére, különös tekintettel egyes, a világ feszültséggel terhes térségeiben fekvő államoknak arra a töH-eves összetűzések robbantak ki a konmánycsapatok és a baloldali fegyveresek közt San Salvador külvárosaiban és környékén szerdán, a Forradalmi Demokratikus Front által meghirdetett sztrájk első napján. A nemzeti gárda helikoptereket és repülőgépeket is bevetett a főváros keleti és északi részének hegyvidéki körzeteiben lezajlott összecsapásokban, amelyeknek során — hivatalos közlés szerint — ötvemen vesztették élerekvésére, hogy atomfegyverhez jussanak. Tovább kell lépni a szerződés -aláírói körének kiszélesítése felé, hogy végül is valamennyi ország részese legyen — hangsúlyozta felszólalásában Mi-los Vejvoda csehszlovák külügyminiszter- helyettes, a konferencián részt vevő csehszlovák delegáció vezetője. Klaus von Dolmány! nyugatnémet külügyi áll-aim-mi- miszt-ert, valamint Crist oph Van Der Klaauw, holland külügyminiszter felszólalásában egyaránt megelégedéssel állapította meg, hogy a szerződést aláírt államok szigorúan betartják a rájuk eső kötelezettségeket. Az utóbbi években egy sor ország csatlakozott a szerződéshez. Minél több áltüket. Más források szerint a halálos áldozatok száma a százat is meghaladja.-A gyártulajdonosok szerint a fővárosi dolgozók mintegy hetven százaléka nem jelent meg munkahelyén, jóllehet a távolmaradókat azonnali elbocsátással fenyegetik. Az utcák kihaltak, a boltokban nincs forgalom és a buszok többnyire üresen közlekednek. Az Egyesült Államok fokozott előkészületeket -tesz egy lám válik a szerződés részesévé, annál inkább növekszik annak súlya és jelentősége — állapították meg egybehangzóan. Gheorghe Dölgu román külügyminiszter-helyettes felszólította a nukleáris hatalmákat : t-egyenek hatékony lépéseket a nukleáris leszerelés terén, és az atom-eneri-ga békés célú felhasználásában valló, -megkülönböztetésektől m-entes együttműködés mel- lett foglalt állást. A szerdai ülésen felszólalt Görög- és Törökország képviselője is. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az atomfcísénletek általános és telj-es betiltásáról szóló szerződés kidolgozásának céljával háromoldailas jelentést terjesztett a konferencia elé. salvadori fegyveres intervencióra — -jelentette ki a mexikói fővárosban -Robert-o Cueil- la-r, a salvadori katolikus egyház képviselője. Meggyőző bizonyítékok vannak arra — mondotta —, hogy a- Puerto Riconi Vieques haditengerészeti támaszponton „expedíci- ós hadtest” kiképzése folyik, amelyben az Egyesült Államok katonáin kívül több más latin-amerikai ország hadseregének tagjai is helyet kaptak. Magyargrenadai egyezmény Csütörtökön elutazott Budapestről a Bemard Coard gren-adai minisztenelnöík-he- lyett-es vezette -kormányküldöttség, amely augusztus 8— 14. között hivatalos látogatást tett hazánkban. A miniszterelnök-helyettest fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Bemard Coard és a küldöttség .tagjai tárgyalásokat folytattak Faluvégi Lajossal, a Minisztertanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével, Berecz Jánossal, aiz MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjével, Hetényi István pénzügy- miniszterrel, -Nagy János külügyi és Török István külkereskedelmi államtitkárral, Gál Lászlóval, a SZOT főtitkár- helyettesével és más főhatóságok, valamint külkeresk-e- del-mi vállalatok vezetőivel. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélések során a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, megvizsgálták a két ország közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A magyar fél kifejezte szolidaritását a .grenadai nép felemeléséért folytatott küzdelemmel. A két ország közötti egy-üttiműködés fejlesztésének előmozdítása céljából magyar —gren-adai k-ereáked-elmi, illetve műszaki-tudományos együttműködési megállapodást írtak alá. Salvador w Általános sztrájk és harcok Pulóverek Hőgyészről---------------------—------------------------------U j üzemmel bővült nemrég a Magyaróvári Kötöttárugyár hőgyészi gyáregysége. A vállalat az ÁFÉSZ-tól megvette a volt kötőüzemet, s átalakította varrodává. Gyermekpulóvereket készítenek a modern gépek segítségével. Az SZMT ülésén A küldöttértekezlet előkészítése Tegnap délelőtt Szekszár- don a megyei művelődési -központban ülést tartott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa. Az ülés munkájában részt vett Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára, a SZOT elnökségének a tagja és dr. Péter Szigfrid, a megyei párt- bizottság osztályvezetője.-Egyed Mihály vezető titkár előterjesztésében megvitatták az SZMT elnökségének jelentését az 1975. október lián megtartott küldöttértekezlet óta végzett munkáról. A szakszervezetek megyei tanácsa a jelentést elfogadta és azt a szeptember 27-re összehívott küldött-értekezlet elé bocsátotta. Dr. Vígh Dezső, az SZMT elnöke javaslata alapján bízták meg a megyei küldöttértekezlet előkészítésében és lebonyolításában részt vevő munkabizottságok tagjait és tisztségviselőit. Végezetül a harmadik napirendi pont keretében az elnökség két ülés között végzett munkájáról Egyed Mihály vezető titkár tett jelentést. Waldheim-jelentés Ciprusról Kurt Waldheim ENSZ-fő- ti-tkár a közgyűlésnek készített jelentésében megelégedését fejezte ki, hogy a ciprusi török és görög közösség közötti tárgyalások újrafelvét-e- lét akadályozó legfőbb nehézségeket sikerült leküzdeni. Bár a még meglévő akadályok nem lebecsülendők, a párbeszéd új-rafelvétele megkönnyíti egy igazságos és tartós -politikai rendezés -létrejöttét — tette hozzá. A főtitkár jelentését az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán vitatják meg. A görög -és török közösség képviselőinek következő találkozójára szeptember 16-án Nicosiában kerül sor. Szeptember 15-én Athénban felújítják a görög és a török külügyminisztérium főtitkárainak korábban rendszeres találkozóját is. Byron Th-eodoropullosz és liter Turkmen a két ország közötti nemzetközi politikai -természetű, vitás kérdéseket tekinti át.
