Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-14 / 190. szám
1980. augusztus 14. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Katonák között A dr. Pogány József lak- . tanyába látogatott el Péti Imre, a megyei párt-vb tagja, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára, Maller Béla alezredes, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság parancsnoka kíséretében. Az alakulat parancsnoki állományával való megismerkedés után Péti Imre gyűlésen találkozott a katonákkal, köztük több Tolna megyei — bonyhádi, dombóvári, tamási, madocsai — fiatallal. A KISZ megyei bizottságának első titkára elmondotta, látogatásának célja részben az volt, hogy megismerje, hogyan teljesítik katonai feladataikat azok a fiatalok, akiknek többsége a megyében középiskolai, vagy üzemi KISZ-szervezetnek volt a tagja, bevonulása előtt. Másrészt felhasználta az alkalmat arra, hogy a megyei akcióprogram lényegesebb részeiről tájékoztassa a katonákat. A tájékoztató után számos kérdést tettek fel a katonák. Egyebek között az iránt érdeklődtek, hogyan, miként tudnának bekapcsolódni a megyei KISZ-programba. Péti Imre válaszul javaslatokat tett, milyen rendezvényeken, programokon vehetnek részt az alakulat KISZ-esei. Ezek révén a katonai szolgálat ideje alatt is kapcsolatban maradnak a megye ifjúsági mozgalmával, és leszerelés után a visszatérés is köny- nyebb lesz. A katonákkal folytatott beszélgetés után a KlSZ-veze- tőség tagjaival a jövőbeni együttműködés több részlet- kérdését is megbeszélte Péti Imre. Végül sok sikert kívánt a katonáknak, az előttük álló feladatok végrehajtásához. Könyv és film Már rövid néhány hét múlva megjelenik Moszkvában az első színes album a XXII. olimpiai játékokról: a testnevelési és sportkiadó elsőként 320 oldalas „újságot” ad ki az olimpiai könyvek sorozatában. Az album „menet közben” készült, és formája a napi krónika: a 16 nap minden eseményéről, fontosabb versenyéről tartalmaz beszámolót, színes írást, színes vagy fekete-fehér fényképet, ugyanakkor közli a jelentősebb eredményeket is. Készül az olimpiai filmek sorozata is, sőt az elsőt már be is mutatták. A Szergej Tolkacsov és German Frad- kin rendezők irányításával készült filmet lényegében a televíziós közvetítések rögzített anyagából állították ösz- sze, de tartalmaz számos olyan részletet is, amelyet nem láthattak a tv-nézők: riportokat, beszélgetéseket, nyilatkozatokat, természetesen a legszebb és legizgalmasabb események mellett. A filmhez Robert Rozsgyeszt- venszkij, az ismert szovjet költő írt néhány verset — ezek szervesen egészítik ki a kísérőszöveget. Az olimpiáról szóló „hivatalos” film anyagának válogatása is megkezdődött már: Jurij Ozerovnak, a világhírű szovjet rendezőnek vezetésével több százezer méter filmanyagból válogatják ki a legjellegzetesebb, a közönséget leginkább megragadó eseményeket, pillanatokat. Volt rá energiájuk Az újítási napló száma: 949/79 A Pamuttextilmüvek tolnai gyárában nemrégiben két fiatal szakember Mládencsics György és Szabó István összedugta a fejét, számolt és gondolkodott. A végeredményt energiatakarékossági újitásként a fenti szám alatt vették 'yilvántartásba. Munkában a vállalati KISZ-bizottság Zegzugos folyosókon, dobhártyát hasogató zajban, a szövőgépek termén keresztül vezet az út a Pamuttextilművek tolnai gyárának műszaki osztályára. Guld János főenergetikus fogad. Miközben a szoba falára kifüggesztett vázrajzot szemlélem, a 39 éves főenergetikus mondja, hogy édesapja a tolnai selyemgyárból, édesanyja pedig innen, a PATEX-ből ment nyugdíjba. Ö három évé dolgozik a gyárban. Űjabb ember érkezik, Király József műszaki osztályvezető. Miután átesünk a kölcsönös bemutatkozás formaságain, körülüljük a tárgyalóasztalt. — Az újítások érdekelnek — fordulok Guld János felé. — Egy olyan újítás volt, amit komolyabbnak tekinthetünk — feleli a főenergetikus. — Ezt energiatakarékossági újításnak nevezzük, Mládencsics György és Szabó István nevéhez fűződik. Én adtam az újításhoz a szakvéleményt. — Arra kérem, most is tegye meg. — Mi thermoolajjal fűtjük a rendszerünket. Az olaj hőfoka 220 fok. A fűtési körben lévő olaj olyan magas hőfokot ér el, hogy túlfűtöttség alakulna ki, ha ezzel a hőfokkal fűtenénk a szociális fűtési kört. Az újítópáros erre készített egy olyan visz- szaszabályzást, mellyel biztosítani tudták az egyes szociális helyiségek; az étterem, konyha, irodák, stb. fűtését. A visszaszabályozásnak az a lényege, hogy a visszatérő olaj hőfokát 90—120-ra csökkentsék. — Mióta hasznosítják ezt a rendszert a gyárban? — A tavalyi fűtési idényben már működött. ♦ Szabó Istvánt, az egyik újítót sajnos nem állt módomban megszólaltatni, mert gyáron kívül tartózkodott. Mládencsics György, a fűtőcsoport vezetője magas termetű, szőke fiatalember; 34 éves. Kilencedik éve dolgozik a gyárban. — Mi adta az ötletet az újításhoz? — kérdezem. — Egyre hallja az ember, hogy kevés az energia, spórolni kell vele. Arra gondoltam, miért ne lehetne ezt az elgondolást valami formában itt az üzemben is hasznosítani? — Hogyan fogott hozzá? — Szabó Istvánnal megbeszéltem, hogy a csoportjába tartozó szakemberei közreműködésével segítsen. Nem is kellett sok anyag, és mindössze nyolcórai munkával kialakítottuk az említett helyiségek fűtését. — A gyár vezetése és kollégái miként fogadták az újítást? . — Pozitívan, hiszen anyagi megtakarításról Van szó. * i — Mennyi energiát takarítanak meg a Mládencsics— Szabó-féle elgondolással? — kérdezem Király Józsefet, a műszaki osztály vezetőjét. — Évi 33 tonna fűtőolaj- megtakarítást jelent a gyár-, nak. Az újítás forintra, fél évre a régi olajáron számítva 109 ezer forint. Jelenleg ennek a duplájával lehet számolni. Az újítást energiaintézkedési tervünkbe is bevettük. Egyébként azóta ismét visszatértünk a pakurával v*ló tüzelésre. * Eleget hallunk és olvasunk arról, hogy mit jelent egy-egy újítás a gyárnak és a népgazdaságnak. Arról is tudomást szerzünk előbb- utóbb, hogy néha kálvária- járással felér egy-egy újítás bejegyeztetése. Ebben az esetben nem ez történt. A Pamuttextilművek tolnai gyárában minden érdekelt nagyon is komolyan vette az energiatakarékossági intézkedéseket és a 949/79. szám alatt bejegyzett újítást is. — szűcs — Széles társadalmi összefogás eredményeként épül Szekszárdon a Kadarka utcában egy kétszer ötven férőhelyes óvoda. Már a tervek elkészítése is társadalmi munkában történt a városi tanács felkérésére a Tolna megyei Tanácsi Tervező Vállalat jóvoltából. A kivitelezésre a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatot kérték fel, amely saját fejlesztési alapjából hárommilliót biztosít, s a városi tanács által rendelkezésre bocsátott anyagok beépítésével kétmillió forint értékű társadalmi munka elvégzésére tett felajánlást. A TÁÉV műszaki kollektívája társadalmi munkában végezte el tervdokumentációk felülvizsgálatát és az építés irányítása, is így történik. Lelkes művezetők, technikusok, üzemmérnökök vezetésével folyik a’ március 22-i kongresszusi műszaki óta szombatonként a munka a Kadarka utcában. A vállalat kollektívájának idősebb és fiatalabb dolgozói egyforma lelkesedéssel építik a leendő gyermekintézményt. Nemrég az asztalosüzem nagy létszámban megjelent dolgozói mellett a vállalati KISZ-bizottság tagjai is részt vettek a társadalmi munkában. Haberschusz Erzsébet A vállalati KISZ-bizottság tagjai és az asztalosok dolgoznak a szombati műszakon Kirakatverseny A Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetsége, a Tolna megyei Népbolt Vállalat, valamint a KISZ Tolna megyei Bizottsága az 1980. évi moszkvai olimpia alkalmából kirakatversenyt hirdetett a kereskedelemben dolgozó harminc év alatti fiatalok részére. A verseny célja a moszkvai olimpia színvonalas propagandájának biztosítása volt. Ezen kívül lehetőséget kaptak a fiatal dekoratőrök és bolti eladók a bemutatkozásra is. A versenyben amatőr kategóriában a dunaiföldvári ÁFÉSZ-áruház „Jubileum” szocialista brigádja lett az első, a dekoratőrök kategóriájában a szekszárdi Otthon Áruház kirakatrendezője. Sóvári Erzsébet bizonyult a legjobbnak. kapfinger Az eredményt a napokban hirdették ki a megyei KISZ- bizottságon Karl-Marx-Stadt Internátus hallássérülteknek Nemrég költöztek be az első kis lakók a karl-marx- stadti, beszédhibás és hallás- sérült gyermekek számára épült internátusba. Az NDK legnagyobb ilyen intézményének számító otthon a megye 93 helységének 500 gyermekét látja el. 1980 őszétől már itt kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat ezek a fiatalok. A 11,1 millió márkás költséggel létesített épületkomplexum 340 szobás. A háló- és tantermek, kiszolgálóhelyiségek mellett társalgók, klubszobák állnak rendelkezésre, amelyeket a különböző korosztályok igényeinek megfelelően rendeztek be. A költségekre évente 2,8 millió márkát szánnak. A nevelésről, oktatásról 130 oktató és 40 technikai segéderő gondoskodik. A gyermekek szülei a felmerült költségeknek csupán egyiharmadát térítik. Az új intézmény jól egészíti ki az iskolák, otthonok egész sorát, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy ezeket a fiatalokat is — amennyire lehetséges — az állam teljes jogú és képességű polgáraivá neveljék. Az elmúlt öt évben az NDK-ban ezer új tantermet és hatezer új internátusi helyet építettek a különféle sérült gyermekek oktatására, ellátására. Az országban jelenleg 553 ilyen különleges iskola működik, több mint 66 ezer tanulóval és 9000 tanítóval. A speciális iskolát elvégző gyermekeknek biztosítják a megfelelő szakképesítés megszerzését és a munkahelyet is. Tanár, népművelő, író, színész, rocktörltónész. Tavaly az Év embere volt az Ifjúsági Magazin közönségszavazásán. Együttesével a Hobo Blues Band-el elnyerték a legnépszerűbb rockzenekar címet. Nemzedéktársai íróasztalok mellett ülnek, ő ma is az országutakat járja. Mindenki csak úgy szólítja: Habó. Földes László nemcsak zenészként, d e egyéb polg ári foglal- hozásaival — népművelőként, íróként, rockitörténészként —, is nagyon sokat tesz a rock hazai elismertetéséért. Üj kancertiprogramjuk is, amivel az országot járják, nemcsak rocfckoncert, hanem kísértet is; a színház, az irodalom, a zene ötvözésére, egy Magyar- országon eddig nem ismert előadási forma megteremtéséire. — Miért tartod fontosnak a rock népszerűsítését? — Én a rockot egy alapvető, kulturálisan meghatározó jellegű jelenségnek tartom. S ma már nyilvánvaló, hogy az angolszász zenének körülbelül az a szerepe ebben a kultúrában, mint az írásban a latin betűnek, az ABC-nek. A beattoultúra kialakulásának kezdetei az 50-es évek közepére tehetők, majd 1962-ben, a Beatles megjelenése elindított egy folyaimatat, amit a szórakoztatásiban nyugodtan nevezhetünk fórra d a im in ak. A műfaj az évek során fokozatosan kibővült és minden országban akadtak egyéniségek, akik saját országuk zenéjével, kulturális hagyományaival ötvözték. így történt ez Magyarországon is. — Nálunk nagy ellenérzéssel fogadták a rock, vaigy alhogy akkor nevezték a beat megjelenését. A rockot „idegennek”, kozmopolitának bélyegezték. Miért? — Magyarországon a német eredetű magyamóta- és ope- retitvitág a népzenei gyökereket úgyszólván eltüntette a nagyközönség elől és az első magyar rockzenészeknek kezdetben csak a külföldi másolás maradt. De aztán a hatvanas lévek végén nálunk is önálló lábra állt ez a művészet és megszületett az önálló magyar rockzene. — Ezek szerint te a rockot műveszetnék .tart od ? — Egyértelműen... A legdemokratikusabb művészetnek. A rock egy közösségi zenélési forma és a közösségi jelzőn ugyanazt értem, mint a nép- -zene esetében. A népzene és a rock is olyan emberek számára teremt lehetőséget, akik bármikor kiléphetnek és visz- szaléphetinek egy közösségbe. Másrészt mind a kettő a mindennapi élet, a valóság kérdéseivel foglalkozik a maga művészi eszközeivel. — önálló magyar rockzene születéséről beszéltél. Ti mégis egy idegen eredetű kisebbségi zenével, a blues- al törtetek be az élvonalba. — A magyar rockzene a hetvenes években nagy változásokon ment keresztül, az együttesek, előadók nagy része komme rci ali zá 1 ó do 11, és a zene is elüzletiesedett. Én elhatároztam, hogy a felnövő fiatal oknak roegmu t ato m, hogy 20 évvel ezelőtt miből született meg, honnan indult el a rock. Megpróbálom mai zenei szinten közvetíteni és lefordítani magyarra. Ehhez a zenében vissza kell menni a gyökerekhez, a blueshoz, másrészt vissza kellett térni a kiubformához, ahonnan ez a mozgatom elindult. — Ha ez így van, akkor miért támadnak benneteket, hogy idegen, nyugati kultúrát próbáltok átültetni? — Más művészetekben senki nem szól, ha más népek színdarabjait mutatják be. Vagy egy „klasszikus” példával élve: azon senki nem csodálkozik, hogy az ötödik hegedűs egész életében kottából játszik és interpretál. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a rockzene fordításainak is lehet mind enikor aktualitása' politikai, vagy művészeti értelemben is. Emellett írunk mi olyan dalokat is, amelyek szövegükben és koncepciójukban hazai gyökérnek, de egy nemzetközi zenei formanyelven bluesként szólalnak meg. Első műsorunknál, amelynek a címe is ez volt: „Vissza a gyökerekhez!”, kiderült, hogy a gyerekek szívesen veszik ezt a törekvésünket és sokkal több is érdekli őket, mint maga a zene. — Ennek megfelelően állt össze új műsorotok is, amellyel most az országot járjátok. — Igen. Az új műsor címe: Fejezetek a csavargók könyvéből. Imodalmiasabb a cím és ez tükrözi elképzeléseinket is. A itársművészetekkel, így elsősorban a színházzal együtt próbáltunk valami újat kitalálni. Együtt lépünk fel a HURKA színpaddal és az egyes dalokhoz színpadképet, pantomim játékot találtunk ki — ezzel is fokozva a dalok hatását, segítve a mondanivaló megértését. Az öltözködéssel is jobban törődtünk. A műsorhoz alkalmazkodó kosztümöket, jelmezeket, ruhákat is terveztettünk. A lényeget azonban továbbra is a dalolt jelentik. Űjabb Rolling Stones-, Wiho-, Jimi Hendrix- dalofcat játszunk, szerepel a műsorban most megjelent kislemezünk két dala a Rolling Stones Blues és a 3,20-as blues, valamint megzenésítettük Allan Ginsberg legendás versét a Leples bitangot is. — A sikereitek ellenére az elmúlt évben téged személy szerint nagyon sokan, sokszor dúrván is támadtak, bíráltak. Más művészeti ágaikban „befutott” ember vagy, családod van, miért csinálod mégis? — Az a. véleményem, hogy a rock jelenlegi magyarországi állapotában is a legnagyobb lehetőségeket kínálja, mert a többi művészetek — film, színiház, irodalom —, ahova nagyon sokan áttelepültek a rockban csalódottak közül és ahol én is hosszú évekig dolgoztam, elsősorban formájuk miatt elveszítették a fiatalok érdeklődését. Azt, hogy az utóbbi időben a Hobo Blues Band koncertjein nagyon sok fiatal értelmiségi is felbukkan, akik ismét érdeklődni kezdenek a műfaj iránt, nagyon jelentős eredményüknek tartom, s ez erőt ad a további munkához. Az egészen fiatalok közül pedig egyre többen már nemcsak szívvel, de ésszel is hallgatják ezt a zenét. SEB0K JÁNOS Nemcsak szívvel, ésszel is...
