Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
1980. augusztus 2. Képújság 3 Könyv a munkásszállón A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat munkás- szállóján a szakszervezeti letéti könyvtárnak jelenleg 850 kötete van. A második negyedévben 189 látogató 386 könyvet kölcsönzött. Ez a statisztika. V. Horváth Mária Fotó: Czakó Sándor Utazás az OMÉK-ra Megkezdődött a csoportos utazások szervezése az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra, amely augusztus 19- én nyitja kapuit. A kiállításra több, mint egymillió vendéget várnak, a rendező szerv, a HUNGEXPO, már hetekkel korábban meghívó- levelet küldött a mezőgazdaság 1 nagyüzemekbe, és az éleim(szeripari v á Hálát okhoz a csoportos utazás biztosítására. A jelentkező brigádok, szakmai csoportok száma máris több ezer — jegyeiket már megküldték. Ugyanakkor a hazai utazási irodák is szervezik a csoportokat; a vidéki városokból, nagyközségekből autóbuszokkal, illetve vasúton, idegenvezető kíséretében utaznak majd fel Budapestire a látogatók, akik egész napos program keretében ismerkednek meg a nagyszabású kiállítás látni - valóival és egyes esetekben a főváros nevezetességeivel. A bemutatóra 30 ezer szakembert is várnáik, ők a különböző rendezvények előadásait és bemutatóit keresik majd fel. A programot úgy állították össze, hogy a szakmai rendezvények nem zavarják a vásári látogatóikat. A kiállítás reggel 9-től délután 7 óráig mindennap nyitva lesz majd, a délelőtti órákban ;is megtekinthető a vásárváros valamennyi pavilonja és a szabadtéri bemutatók. Az OMÉK-ra 33 százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak fel az érdeklődők. A jegyek máris megvásárolhatók a kiállítás főpénztáránál, a BNV 2-es számú kapujánál. Augusztus 4-től a metró- pénztárak, valamint az utazási irodák is árusítják a belépőket, amelyek egységesen 15 forintba kerülnék. A belépőjegyeken térikép is van, ez állapján tájékozódhatnak a látogatók. Parányi, kopottas helyiség. A falak mellett három, kre- dencre emlékeztető könyv- szekrény. Az ablak előtt —• inkább konyhába illő — asztal, előtte, mellette három vagy négy kárpitozott szék. A sarokban két faláda, limlommal. Mindössze ennyi a berendezése a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállóján a könyvtárnak. Kerepesi Erika, a vállalat egyik közgazdásza két hónapja vezeti a könyvtárat. Tiszteletdíja havi négyszáz forint. A könyvtárnak nevezett kis szoba ajtaját hetenként két alkalommal — hétfőn és csütörtökön — nyitják ki, délután négytől hat óráig. Ki, mit-hogyan? Mire, mennyi kölcsönt kaphatnak? Mezőgazdasági termelési hitelt igényelhet az OTP-től mindenki, akinek mezőgazdasági művelésre alkalmas földterülete — háztáji, kert, udvar, bérlet, stb. — van és azt növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, illetve állattartással kívánja hasznosítani. Vonatkozik ez zöldségtermelésre (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, öntöző- berendezés beszerzésére, stb.), gyümölcsös telepítésére, felújítására (facsemete, műtrágya, támrendszer beszerzésére), állat, állattáp, takarmány beszerzésére, a háztáji gazdaság méreteinek megfelelő szerszámok és gépek megvásárlására, gazdasági épületek felújítására, korszerűsítésére, istálló, ól, kaptár, gyümölcstároló, szer- számoskamra építésére, valamint egyéb eszközök (fóliasátor, olajkályha, stb.) költségeinek fedezésére. Az önellátás célját szolgáló mezőgazdasági termelésre az igénylők általában 15 ezer forintót kaphatnak, évi 8 százalékos kamatra, s a visszafizetés időtartama legfeljebb 5 év. Mezőgazda- sági kisgépek beszerzésére is lehet kölcsönt kérni. Ennek összege — ha állami vagy szövetkezeti üzletben vásárol a kistermelő — a vételár 80 százaléka, s legfeljebb 50 ezer forint. A törlesztés időtartama és a kölcsön kamata azonos a már említettel. A kisgazdaság és a nagyüzem együttműködésének segítésére az értékesítési szerződést kötő kisgazdaságoknak kedvezményes hitelt nyújt az OTP, illetőleg a takarékszövetkezet. Például a szarvasmarha-hizlaláshoz, szarvasmarha-tenyészállat beszerzéséhez, ha az eladó az Állatforgalmi Vállalat, az Állatforgalmi Felügyelőség, termelőszövetkezet (vagy, ha a felsoroltak a közvetítők), akkor a vételár erejéig, s legfeljebb 50 ezer forintig terjedhet a kölcsön. A kamat ezekben az esetekben évi 6 százalékos és 5 éves lejáratú. Istálló építésére további 25 ezer forint kölcsönzésére van lehetőség, évi 8 százalékos kamattal. Szerződéses állattenyésztéshez, korszerű állathizlaló rendszerek kialakításához, ha a tervező és a kivitelező tsz vagy ÁFÉSZ, 50 ezer forintig, 5 éves lejáratú, évi 6 százalékos kamatú kölcsön igényelhető. Szerződéses zöldségtermelés, állathizlalás és állat- tenyésztés esetében a kölcsön felső határa hitelcélonként 20—25 ezer forint lehet, s ez összesen nem haladhatja meg az 50 ezer forintot. A kölcsön időtartama legfeljebb öt év, kamata pedig a termelés közvetlen költségeire évi 6, a járulékos kiadásokra viszont évi 8 százalék. Bogyós, csonthéjas nyári gyümölcsök telepítésére, felújítására —, ha a földterület eléri az 1500 négyzetmétert, s a telepítéshez van engedély —, 25 000 forint kölcsönt lehet felvenni. A kölcsön lejárata — a termőre- fordulás évétől függően — legfeljebb 10 év. A termőre- fordulás évéig törleszteni nem kell, csak az éves kamatnak megfelelő összeget kell befizetni. A kölcsön kamata évi 6 százalék. 1982. december 31-ig a méhészszakcsoport tagjai is kaphatnak kölcsönt. Ennek feltétele, hogy méz értékesítésére kössenek szerződést és évente és méhcsaládonként legalább 24 kiló mézet értékesítsenek. Méhészet fejlesztésére ' legfeljebb 50 000 forint igényelhető. A kölcsön kamata 8 százalék, de ebből a HUNGARO- NEKTÁR Szövetkezeti Vállalat 6 százalékot átvállal. A mezőgazdasági hiteleknél is a fedezet elsősorban a kölcsönt igénylő és házastársa havi, rendszeres keresete. Ha a kölcsön meghaladja kettejük együttes fizetésének a háromszorosát, akkor kezesekre van szükség. A kezesek részére külön munkáltatói igazolás szükséges. Szerződéses termelés esetén a szerződést is mellékelni kell. A kölcsönkérelmet a lakóhely szerinti illetékes OTP- fióknál vagy takarékszövetkezetnél kell benyújtani. A kölcsönök felhasználását általában 30 napon beiül igazolni kell. A kedvezményes feltételekkel igénybe vett kölcsönöknél —, ha nem állami vagy szövetkezeti szervtől történt a vásárlás — a felhasználást magánszámlával is lehet igazolni. Ebben az esetben az eladó és vevő aláírásán kívül, két tanúval is szükséges megerősíteni. A könyvtárosságnak nálunk családi hagyományai vannak — mondja Kerepesi Erika Szabó Fűiöp olvasmánya derekán tart, aminek örül, hiszen ,„ott, vagy a végén derül ki a kutyaság” Lassan fél ötöt mutat az óra, a könyvtárba még senki se tért be. — Majd később — mondja a könyvtárosnő. — Most jönnek haza a munkából. .. — S akik kettőig dolgoznak? — Igen ... őket most várom ... Talán jönnek. Habár a nyár olvasás szempontjából nem tartozik a zsúfolt időszakok közé... Kimegyünk a folyosóra. Sorra szólítjuk meg a munkából hazaérőket: — Könyvekről, olvasásról szeretnénk beszélgetni. A válaszokból: — Nem érek rá olvasni. — Hullafáradtan érkezem a munkából. Kiesne a könyv a kezemből. — Nem vagyok könyvtári tag. Megveszem az újságokat, könyvet pedig otthonról hozok magamnak — mondja egy huszonéves segédmunkás. Megragadva az alkalmat, megkérdem, mit olvasott utoljára? — A címére nem emlékszem. Rejtő Jenő írta ... Az egyik szobában olvasás közben találtuk Szabó Fülöp betonozó kubikost. Lassan tíz esztendeje lakik a szekszárdi munkásszálláson harmadmagával egy szobában. Azt mondja, rengeteget olvas, a könyvtárnak nincs olyan kötete, ami számára ismeretlen lenne. Invitáljuk, jöjjön a könyvtárszobába, s beszélgessünk ott. Csikorogva nyílik a könyv- szekrény ajtaja. Válogatás nélkül nyúlok a polcra és kiemelem Fekete Gyula: Történelem hangszalagon kötetét. — Olvastam ... szóval nem rossz könyv... — mondja szaggatottan. — De A boszorkánymester, az az igazi. Nem lehet letenni. Ajánlottam a kollégáimnak is, hiszen ez a sajátom. — És elolvasták? — Mint a vöcsök. Kézről kézre járt. Meg azután be- szerzek én nekik mindig jó könyveket. A Gyere, kicsim, gyere is sláger volt miná- lunk. Meg ez — mutat a könyvtár asztalán spárgával összekötött sárga laphalmazra. — Most az Erikának adtam kölcsön. Egy férfi — Doszpod Miklós — kukkant be a sarkig tárt ajtón. Hívjuk, beszélgessünk. Vonakodva jön közénk, de néhány perc múltával megered a nyelve: — Tizenkét éve lakom itt. Hétvégeken pedig megyek haza. — Jár a könyvtárba? — Nem tetszik nekem a könyvtár. Nem lehet itt leülni, könyveket lapozgatni, netán olvasni. Tudom én jól, hogy munkásszállás ez, nem kultúrház. De hát mi ide szorultunk. Mégis megérdemelnénk egy szebbet. Vagy nem? — Gyertek be! — szól ki Szabó Fülöp a folyosóra három fiatal munkásnak. — Ti is szoktatok olvasni... Csatlakozom az indítványhoz, mire hangos nevetés a válasz. Az egyik fiú visszaszól a folyosó végéről: — Mi csak pénzt szeretünk olvasni. Folytatjuk a beszélgetést Doszpod Miklóssal. Kiderül, hogy otthon kétszáz kötete van. Tizenhárom éves kislánya, Erika szereti a könyveket, édesapja pedig csak szeretné. — Elolvastam a Csendes Dont. Tetszett is . .. Csak hát sokmindent nem értettem. És több könyvvel vagyok úgy, hogy az izgalmas részeket élvezem, de a történetet hamarosan el is felejtem, mivel az igazi mondanivalóját nem értem. Mennyivel jobb helyzetben van a kislányom. Öt az iskolában irányítják a tanárok ... Látom én, hogy másképpen vesz a kezébe egy könyvet, mint én. Néhány könyvnek jó lenne előre tudni a mondanivalóját. —1 Nem szoktak itt ankéto- kat rendezni? Vagy összejönni — jobb híján itt a könyvtárban — és beszélgetni olvasmányaikról? — Ugyan kérem! — szól az ajtóban álldogáló negyvenes munkás. — Kivel jöjjünk össze? Magunknak vagyunk itt... Ki tudna itt a másiknak olyan igazi hasznosat mondani? Így azután maradnak a krimik ... No meg a Móra- és a Delfin-könyvek, melyek közül jó néhányat láttam Szabó Fülöp sajátjai között. — Csiszár Imre vagyok, a magasépítőktől — mondja a belépő fiatalember. Hellyel nem kínáljuk, mert nincs több szék. — Nem járok ide a könyvtárba. Utoljára hat évvel ezelőtt vettem ki könyvet. A történelmieket szeretem. A tizenhat-tizenhetedik században játszódókat. — Mikor olvas? — Ritkán. Munka után fáradt vagyok. — Hét végén? — Általában itt vagyok a szálláson. Szombaton bevásárolom a kétnapi hideg élelmet, ugyanis olyankor önellátók vagyunk, itt pedig nem szabad főzni... Azután pedig pihenek. Szombaton és vasárnap javarészt csak enni kelek föl. A munkásszállásnak tizenhárom esztendeje lakója Hu- gyi István, könnyűgépkezelő: — A Népújságot, a Népsportot és a Rakétát olvasom. Néha egy-egy Agatha Cristie- könyvet. Beosztjuk, ki melyik újságot veszi meg ... Mindjárt hat óra. Ezen a hétfői napon „hivatalosan” senki nem kereste fel a szálló könyvtárát. A KSZE egyik zöld táblája Az a szerény véleményem, ha mindenütt követnék az alábbi példát, pánik törne ki. Pedig csak arról lenne szó, hogy amikor valamit, vatomi kar elvégzőnk, akkor szépen egy előregyártóit táblára felírnánk a nevünket. Ezt ez és ez készítette, ő vállalja. érte a felelősséget. Nem akarom tovább feszíteni a húrt, legkevésbé tevékenységünket becsmérelni. Ki-ki maga tudja — meg a főnökei, munkatársai —, hogy miit és . hogyan csinált évek óta, vagy éppen tegnap. A nyilvános táblától azért sok ezren megborzongnának. Lelkűk rajta. Az utóbbi időben megyénk útjai mellett — a földutak is ide számítódnak — a KSZE által gyártott zöld és jól látható táblácskákat helyeztek el. Olyanokat, mint a képen szereplő. A sarokban a KSZE emblémája, mellette a szövetkezet neve, jelen esetben: Kossuth, Felső- nána. A tábla jele, száma (ez már a napraiforgótábla): K— 4. Pa/jta: NSH—27. Szántást végezte: Márton G. Vetette: Kertész I. Gyomirtást vé- ■ gezte: Homoki L., Tapasztó A. Ezen a napraiforgótáblán a betakarítás után ellenőrizni lehet, ki, hogy dolgozott. Ha jó 'lesz a termés (időjárási tényezőik kizárva), lehet jutalmazni, ha rossz, lehet •büntetni. Ha jó és szép (a képünkön szereplő napraforgó szép, s látszik rajta, gondosan művelték), nem kis büszkeséggel, megelégedéssel olvashatják a neveket az arra járók és a munkát végzők is. Szerintem több helyein kellene táblát kitenni. Habár nem árt anélkül is jól dolgozni, azt is aláírom: HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY
