Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

1980. július 12. Képújság 3 Az újítók nélkül nem megy A modern gazdaságtörténet egyik általánosított tapasztala­ta, hogy a fejlettség bizonyos szintjén megnő a műszaki hala­dás szerepe, kimutatható és bizonyítható, hogy a nemzeti jöve­delem előállításában, gyarapításában mind nagyobb része van a gazdaság egészében érvényesülő műszaki haladásnak. Ehhez az általánossá vált ismerethez az időszerűsítés jegyében azt is hozzá kell fűznünk; hogy jó néhány esztendeje mi is azon or­szágok. gazdaságok közé tartozunk, amelyekben elapadtak a gazdaságfejlesztés korábban bőven rendelkezésre álló és fel­használt erőforrásai. A magyar gazdaság is belépett abba a korszakba, fejlettségi szakaszba, amelyben a műszaki fejlődés egyre inkább meghatározója a társadalmi munka eredmé­nyének, a gazdasági növekedésnek. A műszaki haladás szolgálatára a magyar gazdaságnak in­tézményesített eszközei vannak. Hatóerejét tekintve elsőként a gépberuházásokat kell említenünk, amelyek folyamatosan kicserélik, megújítják a termelő ágazatok műszaki-technikai bázisát. Más kérdés, hogy a gazdaság műszaki haladásának e fontos lehetősége mennyire szűkös, avagy bőséges, s hogy a mindenkori lehetőséget milyen hatásfokkal vagyunk képesek hasznosítani. A műszaki színvonal növelésének másik lehetsé­ges eszköze a kutatásfejlesztés, az abból származó vívmányok gyors alkalmazása, hasznosítása a gazdaságban. Gondoljunk például arra hogy a gépi rekonstrukció egy-egy esztendőben, de még egy középtávú tervidőszak egészében is a meglévő, s rendszerint már elavult technikának csak kis ré­szét képes újjal pótolni, a technológiai és gyártmányfejlesztés az érintett területeket legfelejbb néhány százalékos mérték­ben korszerűsíti. Hatalmasak tehát az érintetlenül hagyott te­rületek, ahová nemi jut — nem is juthat — pénz, energia, szel­lemi kapacitás. E tényekre való hivatkozásnak természete­sen nem az a mondanivalója, hogy amire nem telik az ál­lamnak, a gazdaságnak, azt oldják meg az öntevékeny fej­lesztők, az újítók. Ebben az összefüggésben érthető, hogy az újító mozgalom helyzetének, problémáinak vizsgálatát a Minisztertanács kor­mányzati teendőnek tekinti; legutóbbi ülésén, sőt az előző esztendők mindegyikében újólag foglalkozott vele. Az Orszá­gos Találmányi Hivatal jelentése a közelmúlt vetületében el­sősorban eredmény ékről, fejlődésről számol be, ám a jelen tükrében gondokat, negatív tendenciákat érzékeltet. Ismere­tes, hogy az újító mozgalom jogi és pénzügyi szabályozóinak korszerűsítése — a kimutatható eredmény és a díjazás ösz- szekapcsolása — nemcsak reálissá tette az újítás megítélésé­nek kritériumait, hanem hosszabb távon mind az újítók, mind a hasznosított újítások számát gyarapította. Az elmúlt esztendőben például az elfogadott 126 000 újításból csaknem 70 000-et alkalmaztak, s ennek kimutatott vállalati eredménye kb. 4 milliárd forint volt. Változatlanul gyenge pontja a moz­galomnak az újítások elterjesztése, szélesebb körben — más vállalatoknál — való felhasználása. Lehangoló adat, hogy a múlt évben használatba vett újításoknak allig több mint egy százalékát adták át más vállalatoknak. Az újító tevékenység számára az idei esztendő nem ígér nagy fellendülést. Elsősorban az iparban tapasztalható az újítói aktivitás csökkenése. Ennek okát nem kell kutatni, elég nyilvánvaló: a szabályozó- és az árváltozások nagy mérték­ben csökkentették a vállalati nyereségszintet, a képződő, a képezhető részesedési alapot, amely sok helyen a kívánatos bérfejlesztést is kétségessé teszi. Bármennyire is bizonyítha­tó egy-egy újítás vállalati és népgazdasági eredménye, amely­nek egyébként csak a töredéke jut el a részesedési alapba, a gazdasági vezetők a mostani jövedelemszerzési lehetőségekre tekintettel nem egykönnyen hajlandók jelentősebb összeget újításra kifizetni, jó 'esetben — s ez egyre gyakoribb — esz­mei díjat ajánlanak fel az újítóknak. Lényeges körülmény tehát, hogy az újítások díjazásának forrása — a részesedési alap — lett kisebb, s arra biztatni a vállalatok vezetőit, hogy a realitásókkal mit sem törődjenek, enyhén szólva komoly­talanság lenne. Az érem másik oldala: a vállalatoknak, a nép­gazdaságnak változatlanul szükségük van az öntevékeny fej­lesztők műszaki-technikai kezdeményezéseire, újításaira, azok születését, alkalmazását — legalább kielégítő — érdekeltség­gel bátorítani, biztosítani kell. Ebben a szellemben hívta fel a kormány a gazdasági vezetőket az újítások eredményes tá­mogatására, ösztönzésére. > GARAMVÖLGYI ISTVÁN Völgységi jelentés Beruházás nélkül Megszűnt a zsúfoltság a pénztáraknál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Mórágyon tartotta igazgató- sági ülését a közelmúltban a bonyhádi ÁFÉSZ igazgatósága. Ferenc Imre, az igazgatóság elnöke üdvözölte az ülés részt­vevőit, köztük Szoboszlai Jenőt, a MÉSZÖV szövetségi titkársá­gának vezetőjét. Az ÁFÉSZ köz- művelődési tevékenységének is­mertetése után az igazgatóság, a helyi intéző bizottság mun­káját, Mórágy község lakossá­ga áruellátását vitatta meg Donáth Árpád ib.-elnök beszá­molója alapján és további fel­adatokat határozott meg. * Mőcsényben a községi közös tanács vb-ülésének napirendjén a tanács közigazgatási terüle­téhez tartozó hét település gyer­mek- és ifjúság-, valamint csa­ládvédelmi helyzete szerepelt. A tanács közigazgatási terüle­tén az előző évekhez viszonyít­va csökkent a veszélyeztetett helyzetű gyerekek száma. Amíg pár évvel előbb több mint száz ilyen fiatalkorút tartottak nyil­ván a tanácsnál, jelenleg 62 ilyen gyermek érdekében kellett foganatosítani védő- és óvó­intézkedéseket, mely a terüle­ten mintegy 24 családot érint. A vb megállapította* hogy a veszélyeztetettség kialakulásá­nak okaként továbbra is a szü­lők italozása, felelőtlen életvi­tele jelölhető meg. Ez annak ellenére van így, hogy a helyi állami, társadalmi szervek, ak­tívák évek óta e helyzet jó irányú változtatásáért fáradoznak. Ezt támasztják alá az olyan intéz­kedések, mint a különböző er­kölcsi és anyagi támogatás a leginkább rászoruló családok részére, a helyi társadalmi rá­hatás, a veszélyeztetett helyze­tű gyermekek mellé pártfogók kijelölése, kedvezményes nap­közi-ellátás, lakásvásárlás, stb. Indokolt esetben hatósági in­tézkedésekre is sor került — állami gondozásba vétel, alko­holista szülők alkoholelvonó ke­zelése —, s a közeljövőben gyermek- és ifjúság ellen elkö­vetett bűntett miatt vonnak fe­lelősségre felelőtlen szülőket. LOVAK ANDRÁS (TUDÓSÍTÓNKTÓL) „A szocialista rendszerben okosan kell gazdálkodni a nép javaival, ezekkel takaré­koskodni — forradalmi, szo­cialista kötelesség, a szocia­lista állam normája!1’ — mondotta Kádár János a XII. pártkongresszuson elhangzott vitazáró beszédében. Egyre inkább világossá kell, hogy váljon: meglévő javainkat, létesítményeinket a rendelke­zésre álló eszközeinkkel kor­szerűsíteni, fejleszteni kell, hozzáigazítani az élet köve­telményeihez. Dombóvár MÁV-csomópon- ton a központi fejlesztési in­tézkedések nyomán bővült a vágányhálózat, épül a köz­ponti szociális létesítmény, a telefonközpont, folyamatban van a dízeljavító nagycsar­nok talajszint alatti részének építése. A tervezett új állo­más úgynevezett felvételi épü­letének megépítésére azon­ban várhatóan még a követ­kező tervidőszakban sem ke­rülhet sor. Az üzemfőnökség vezetése szem előtt tartva a XII. kongresszus határozatait, felmérte a lehetőségeket, hogy milyen módon lehet az épü­let kihasználtsági fokát javí­tani. A felmérés bizonyította, hogy szükségtelen két váró­— Hogy értékeli a felké­szülés jelenlegi helyzetét? — MEZŐGÉP Tröszthöz tar­tozó vállalatok ügyeleti szol­gálatát végző bázisain a rak­tárak feltöltése megtörtént, készen állnak a gépszerelők is a feladatok végrehajtására. A MEZŐGÉP Tröszt vál­lalatai az első félévben a gépek javításához 385 millió forint értékű alkatrészt gyártottak és szállítottak a MEGÉV-nek és más forgal­mazóknak. Az alkatrészek mintegy 60 százaléka az im­port gépekhez való. Vállalataink részegység és fődarab felújító üzemei az év első felében ötvennyolc­ezer darab különböző traktor, kombájn és egyéb járműszer­kezetet újítottak fel. A tava­szi hónapokban háromszáz gabonakombájn-motoron el­végezték a revíziós szerelést, egyidejűleg kettőszázötven új gabonakombájnt helyeztek üzembe. Tudomásunk szerint még kettő-kettőszázötven kombájn érkezik az ország­ba, amelyek összeszerelésére, üzembe helyezésére, megfele­lő időben szerelőket biztosí­tanak a MEZŐGÉP Tröszt vállalatai. — Hány gépkocsi és sze­relő áll — a műszaki ügye­let ideje alatt — rendelke­zésre a géphibák javításá­ra? terem fenntartása. A kis váró­terem kihasználatlan. Bizo­nyította továbbá, hogy a jegypénztárosok munkakörül­ményei a zsúfoltság miatt — Az ügyeleti szolgálat alatt vállalataink százötven szervizkocsival és mintegy háromszázötven — szakmát, és a mezőgazdaságban alkal­mazott gépeket jól ismerő — gépszerelővel állnak a mező- gazdasági üzemek rendelkezé­sére. — Van-e mód arra, hogy hogy más jellegű segítséget is nyújtsanak a mezőgaz­dasági üzemeknek? — Igen. Mint az elmúlt években — amennyiben igénylik a mezőgazdasági üze­mek —, most is nyújtunk szolgáltatásokat. Gondolok itt olyan szerelők ideiglenes át­adására, akik kombájnt tud­nak vezetni. Előfordult már olyan eset is, amikor a szál­lításban segítettek vállalata­ink. — A vállalatoknál meg­szervezték az ügyeleti szol­gálatot. A MEZŐGÉP Trösztnél, ez miként van? — A központban is ügyeleti szolgálatot tartunk, amely munkanapokon 7—19 óráig, szombaton 7—17 óráig és va­sárnap 7—13 óráig tart. A központi ügyeleti szolgálat feladata, hogy országosan koordinálja és irányítsa a vállalati ügyeleti szolgálatot és ahol kell, azonnal intézked­jen. — Mi történjék egy-egy géphiba bejelentése után? kedvezőtlenek és nagy utas­forgalmú napokon a jegy­kiadás sem mindig zavarta­lan. A megoldáshoz szüksé­ges terv végrehajtását a KPM vasúti főosztálya felül­vizsgálat után engedélyezte. Megindult a munka: a kis váróteremből négy pénztárat alakítottak ki, ezzel a pénz­tárak száma hétre emelke­dett, megszűnt a zsúfoltság. A nagy váróterem és az elő­csarnok a festés után tetsze­tős falburkolatot kapott, az utastájékoztató táblákat mu­tatós keretekben helyezték el. Igaz, hogy a váróterem most már „nemdohányzó”, de bi­zonyítja, hogy beruházás nél­kül a régi épületben is lehet új körülményeket teremteni, olyan változásokat hozni, ami egyaránt hozzájárul a dolgozók munkakörülményei­nek javításához és kielégíti a kulturált utazás feltételeit. Szöveg: Krajczár Antal Fotó: Fábián László De kérdezhetném úgy is, mi a nyári műszaki ügyelet vezérelve? — Az, hogy egy hibabeje­lentőt sem lehet* elutasítani. Azt kérjük viszont a mező- gazdasági üzemektől, hogy csak olyan hibákat jelentse­nek be, amelyeket maguk nem tudnak kijavítani. Má­sik fontos vezérelvünk, az hogy minden ügyet ott kell elintézni, ahol azt bejelen­tették. Ennek még akkor is így kell történnie, ha alkatrésze­ket máshonnan kell beszerez­ni. Itt mondanám el azt is, hogy vállalataink ügyeleti szolgálatainak foglalkozt­ok kell minden bejelentett hi­bával, azonban kiemelt fel­adatunk az általunk gyártott gépek üzembiztonságának megőrzése. A tröszt vállalatai az ügyeleti időszak alatt szo­rosan együttműködnek, hogy adott esetben egymást kise­gítsék. — Milyen szervezés, tevé­kenység előzte meg az ügyeleti szolgálatot? — Június 10—11-én orszá­gos tanácskozást tartottunk Tamásiban, amelyen részt vet­tek a MEZŐGÉP Tröszt me­gyei ügyeleti szolgálatainak vezetői. Meghívtuk az Agro- tröszt és a MEGÉV illetékes szakembereit is. Tisztáztuk az operatív tennivalókat és a végrehajtás módszerét. Meg­állapodásunk értelmében az Agrotröszt és a MEGÉV is ügyeleti szolgálatot tart, hogy a mezőgazdasági üze­mek és a MEZŐGÉP Tröszt vállalatainak igényeit azon­nal kielégíthessék. BIRSZKY MARTON A NEB életéből A megyei népi ellenőrzési bizottságok a KNEB elnöksé­gének határozta alapján évente egyszer áttekintik a tájékoztatási munka tapaszta­latait Ez a visszatérően kötelező napirend természetesen nem formai kérdés, éppen ellenke­zőleg, fontos tartalmi cél, hogy az ellenőrzési munka, annak eredményei, tapaszta­latai minél nagyobb nyilvá­nosságot kapjanak. Tágabb értelemben az a célja, hogy ezen az úton is ellenőrizhes­sék az állampolgárok, nem magát a népi ellenőrzést, ha­nem a gazdasági élet és az ál­lamigazgatás helyzetét, az ott folyó munka főbb tendenciáit. Az általánosságon túl az ismertetéseken keresztül a vizsgálatok megállapításai is jobban hasznosulnak, ha azo­kat minél többen ismerik. f 40 Fontos, hogy a vizsgált egységek valamilyen módon tudomást szerezzenek a ná­luk folytatott ellenőrzés vagy tájékozódás megállapításairól. Gyakorta kevés, hogy az ille­tékesek jegyzőkönyvet kap­nak a vizsgálatról, később pedig a javaslatokat is tartal­mazó végeredményről. Nem egy esetben ennél többre van szükség. A vizsgálatok természetszerűen érdeklődést keltenek az ott dolgozókban, ha pedig bejelentés alapján hibákat kíván feltárni a vizs­gálat, az fel is bolygathatja a munkahelyi légkört. Egye­di megítélés alapján ilyenkor a népi ellenőrök vagy a bi­zottság tagjai az adott kol­lektívát részletesen tájékoz­tatják. A megállapítások hasznosí­tásának módszere is a tájé­koztatás másik formája, ami­kor társadalmi szervekkel, szervezetekkel ismertetik, az őket is érintő területeken szerzett tapasztalatokat, in­formációkat. Szóbeli tájékoztatásra ke­rült sor az elmúlt évben az elvégzett téma és célvizsgá­latok harminc százalékánál egy-egy vizsgálat esetében ál­talában kétszer. A legtöbb ismertetés a dombóvári és a megyei NEB-nél volt, hat­hat, legkevesebb pedig a szekszárdi járási—városi bi­zottságnál, két vizsgálat ese­tében. A közérdekű bejelentések és panaszok nyilvános ismer­tetésére összesen kilenc ügy­ben került sor, a lehetőségek­kel ez esetben is a dombóvá­riak éltek a legjobban. A tájékoztatási munka fél­éves munkaterv alapján tör­ténik. A megyei NEB alap­vetően jónak találta a tájé­koztatási munkát, de egyben meg is jelölte a további fel­adatot abban, hogy ezután is törekedni kell az egyes vizs­gálatok lehető legszélesebb körű üzemi, munkahelyi is­mertetésére. Azok a járási— városi NEB-ek, amelyek ed­dig nem tették, a jövőben jobban éljenek ezzel a lehető­séggel és kötelezettséggel. A „nemdohányzó” váróterem Feltöltött raktárak, szervizkocsik Aratási ügyelet a MEZŐGÉP Trösztnél A MEZŐGÉP Tröszt ebben az évben is június 28-tól au­gusztus 15-ig nyári ügyeleti szolgálatot tart. Erről beszélgettünk Légrádi Lászlóval, a MEZŐGÉP Tröszt termelésirányító főmér­nökével.

Next

/
Thumbnails
Contents