Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

2 KÉPÚJSÁG 1980. július 2. Lázár György fogadta Konsztantyin Katusevet (Folytatás az 1. oldalról.) Mindebben nagy része van az 1964-ben alakult együtt­működési bizottságnak, amely ezúttal 25. alkalommal ülé­sezik. Mint mondotta, ha­zánk számára a Szovjetunió­val való gazdasági együtt­működés valamennyi ténye­zőjének elmélyítése nagy je­lentőségű, hiszen e mélyülő kapcsolatok révén jutunk a nélkülözhetetlen energiahor­dozókhoz és alapanyagokhoz csakúgy, mint a fejlett szov­jet technika eredményeihez. S bizonyos, hogy — a maguk nagyságrendjében — a ma­gyar szállítmányok is előse­gítik a Szovjetunió gazdasá­gi feladatainak teljesítését. Szólt arról is, hogy befeje­zéshez közeledik a két or­szág népgazdasági terveinek koordinációs munkája, a ter­vezőszervek most azon mun­kálkodnak, hogy a még nyit­va lévő kérdéseket is mi­előbb megoldják. A közép- és hosszú távú feladatok egyeztetésének fontos állo­mása a mostani ülésszak, ahol egész ágazatok szakosí­tási és kooperációs lehetősé­geit vitatják meg, s az. ezek­kel kapcsolatos dokumentu­mokat, jegyzőkönyveket, egyezményeket aláírásra ké­szítik elő. Konsztantyin Katusev vá­laszában rámutatott, hogy országaink csak az együtt­működés elmélyítésével old­hatják meg a gazdasági fej­lődés bonyolult feladatait, szüntethetik meg a külső körülmények által támasztott nehézségeket. Ehhez már nem elegendők a hagyományos módszerek, a tudományos kutatástól egé­szen a termelésig az alkotó­munka egész folyamatában szükséges a szoros együtt­működés, amely országaink között kedvezően fejlődik. A kormányközi bizottság mun­kájában is a szakemberek sokasága vesz részt és segíti a kooperáció, a szakosítás ki- terjesztését. A mostani ülés­szak is ilyen fontos témák­kal foglalkozik, megalapozva egész sor területen a még szorosabb együttműködést. A kormányközi bizottság ezzel is hozzá kíván járulni az MSZMP XII. kongresszusa által megszabott feladatok sikeres végrehajtásához csak­úgy, mint a Szovjetunió nép- gazdasági terveinek teljesíté­séhez — mondotta a szovjet miniszterelnök-helyettes. Ezután — több napirendi pontban — megvitatták a gyártásszakosítás és kooperá­ció hosszú távú ágazati fő irányait a járműipar, az elektronika, a nehézgépek és szállítógépek gyártása, és az orvosi műszeripar területén. Az együttműködési főirányok elvi meghatározásán kívül olyan egyezményeket, meg­állapodásokat is előkészítet­tek, amelyek az 1980. utáni időszakra lehetővé teszik a műszaki és termelési együtt­működést, egyebek között a gépkocsi-részegységek és fő­darabok, autóbusz-sebesség­váltók, fémforgácsoló szer­számgépek, kovácsoló- és sajtolóberendezések, festő- berendezések, vegyipari gép­sorok, gumi- és műanyag­feldolgozó gépek és berende­zések, élelmiszeripari, keres­kedelemtechnológiai beren­dezések, gyógyszeripari ter­mékek, műszaki gumiáruk előállításában, szállításában. BT-döntés—vétó nélkül Kedd esti kommentárunk. Négy napon keresztül tanácskozott a Biztonsági Tanács az izraeli kormány Jeruzsálemre vonatkozó, minden jogala­pot nélkülöző intézkedéseiről és szándékairól. Az ülés össze­hívását huszonkét iszlám ország kérte; közös határozati ja­vaslatot nyújtottak be erről, a muzulmánok számára érzel­mileg rendkívül fontos kérdésről. A problémát azonban nemcsak a mohamedánok tartot­ták fontosnak. Philippe Husson francia ENSZ-fődelegátus a Biztonsági Tanácsban — világosan utalva arra, hogy az iz­raeli parlament éppen most foglalkozik a Begin-kabinetnék azzal a javaslatával, hogy a miniszterelnökség székhelyét Je­ruzsálembe helyezzék át — kormánya nevében nyomatéko­san figyelmeztette TelrAvivőt: „Ne hozzon jóvátehetetlen döntéseket”, nehogy annéktálja Jeruzsálem arab negyedét és megpróbálja a várost az ország fővárosává nyilvánítani. Ritkán fordul elő, hogy közel-keleti viszonylatban egy nyugati nagyhatalom ilyen kategorikusan fogalmaz. De ez még mindig nem minden. A francia fődelegátus példátlanul kemény formában jelentette ki; „Franciaország nem nyu­godhat bele a Jeruzsálemmel kapcsolatos izraeli tervekbe...”. A világ jól emlékszik még Gisoard elnök minapi utazására az arab országokban és elégtétellel nyugtázhatja, hogy a pá­rizsi diplomácia az első komoly alkalommal bebizonyította: az államfő ennek során elhangzott kijelentéseit komolyan kell venni. Ilyen előzmények után a nemzetközi közvélemény ért­hető érdeklődéssel várta, hogyan foglal állást a kényes je- ruzsálemi ügyben az Egyesült Államok kormánya. A wa­shingtoni vezetés nehéz helyzetben volt. Ha nem vétóz, ma­gára haragíthatja a zsidó szavazókat, ami a novemberi elnök­választások előtt kockázatot jelenthet Carternek. Ha viszont megakadályozza a határozat elfogadását, megterheli Viszo­nyát az egész arab világgal (beleértve Szaúd-Arábiát, legfőbb olajszállítóját, amelynek vezetői többször kijelentették: szó sem lehet Jeruzsálem izraeli bekebelezéséről), és megnehe­zíti az amerikai égisz alatt összehozott egyiptomi—izraeli tár­gyalás most kezdődő újabb fordulóját. Ügy tűnilk, ez volt az a ritka kivétel, amikor Carterék a nemzetközi hatásokat helyezték előtérbe a belső motívu­mokkal szemben. Az amerikai delegátus tartózkodott és ez azt jelentette, hogy a BT egyhangúan, tehát jogerősen mi­nősítette „semmisnek és érvénytelennek mindazokat a tör­vényhozási és adminisztratív intézkedéseket, amelyeket Iz­rael Jeruzsálem földrajzi, demográfiai és történelmi jellegé­nek, valamint státusának megváltoatatására tett”. HARMAT ENDRE Assam és Tripura Súlyos próbatétel Az „India Today” térképe jól mutatja az északkeleti te­rületek viszonylagos elkülönültségét az ország többi ré­szétől Polgárháborús állapotok­ról tudósítanak a hírügy­nökségek Északkelet-Indiá- ból: Tripura államban eddig mintegy ezer az összecsapá­sok áldozatainak száma, egész falvak váltak a lángok martalékává. Majd negyed­millió ember menekült el lakóhelyéről — a hatóságok­nak száznál több tábort kel­lett nyitniuk a hajléktala­nok számára. Eltérő adatok­kal, de hasonló helyzetről érkeznek hírek a közeli As- saimból is. A FESZÜLTSÉG HATTERE Az összecsapások, tünteté­sek magyarázata nem egy­szerű. Az első megmozdulá­sokat aissami diákszövetségek szervezték a szövetségi ál­lamba tömegesen érkező be­vándorlók ellen, akik becs­lések szerint a 20 milliós la­kosság negyedét teszik ki. A jobb megélhetés reményében valóban folyamatos volt a betelepülés a körzetbe Nyu- gat-Bengáliából, de külföld­ről, így Nepálból és Bang- ladesből is. Az iparosodott­nak, sőt — indiai viszony­latban — gazdagnak számító Assamban a kívülről érke­zetteket nemcsak eltérő kul­túrájúk, szokásaik vagy val­lásuk miatt támadják: a la­kosság a munkalehetőségek csökkenésétől is tart. Az .el­lentétek tehát összetettek, et n ilkai -nem zatiségi - gazda­sági eredetűek. A kérdés csak az, milyen alapon lehet az esetleg több évtizede helyben élőket is „idegennek” nyilvánítani. Az assamiak ugyanis az 1951 után beköltözőitek összeírá­sát és kitelepítését követe­lik. Ez minden szempontból megoldhatatlannak tűnik. In­dára Gandhi új kormányzata 1971 -nél, Banglades létrejöt­ténél próbálja meghúzni a határvonalat, amikor 2—3 millió menekült érkezett a határon túlról. Ebbe viszont a diákszövetségek vezetői nem egyezték bele. Szapo­rodtak hát a sztrájkok, le­álltak az olajfinomítók — noha innen származik India kőolajának majdnem fele. (A kár naponta 4 millió dol­lár!) Assamban — amely december óta amúgy is köz­ponti kormányzás alatt áll — bevetették a katonaságot is. Egyelőre 'Sikertelenül: nincs jele a megegyezésnek Üj-iDelhi és a helyi tiltakozó erők között. SZEPARATISTA VESZÉLYEK? Sőt — mint a tripurai ese­mények jelzik —, a feszült­ség terjedőben van. Márpe­dig Észalkkeiet-India, amely tulajdonképpen földrajzilag is csak egy keskeny „köldök- zsinóron” át kapcsolódik az ország többi részéhez, nem­csak gazdaságilag, hanem stratégiailag is érzékeny körzet. Delhiben jogos lehet az aggodalom, hogy a helyi válság az elkülönülés veszé­lyének1 erősödéséhez vezet. A térség néhány más szövet­ségi államában (elsősorban Mizoramiban és Nagaföldön) ugyanis már hosszú ideje gondot' jelent a különböző szeparatista lázadó csoportok tevékenysége. Különösen, hogy fegyveres harcukat Kí­na is támogatja. Ez jelzi a szélesebb, külpolitikai ellen­tétek szerepét is, s egyben alapot ad azoknak a sajtó- jelentéseknek, hogy a mos­tani assami és tripurai vé­rengzések sem kizárólag bel­ső indulatok tragikus követ­kezményei. Ez persze még inkább nö­veli a indiai hatóságok fele­lősségét vagy feladatait: mindenképpen megoldást kell találni a szélsőséges erők leküzdésére, még mi­előtt az újabb és újabb bosz- szúállások ördögi körforgása reménytelenné nem tenné a rendezést. A történelem szol­gáltatott már erre példát: India és Pakisztán különvá­lásakor a vallási gyűlölkö­dés mindkét oldalon meg­számlálhatatlan áldozatot szedett. KEVÉS A KIÜT Indira Gandhi miniszter­elnök él van szánva, hogy nem engedi az eseményeket ilyen irányba fajulni. Lehe­tőségei mégis igen korláto­zottnak tűmnek. Hiszen hova lehetne például átköltöztetni a betelepült milliókat? India más részeibe, ahol még na­gyobb az elmaradottság? Vagy vissza, a Banglades lét­rejöttekor megszűnt Kelet- Pakisztánba? Egyáltalán, miként képzelhető e] a sok­milliós lakosság adminisztra­tív. küilönváilogatása? Súlyos kérdések — egye­lőre válasz nélkül. Indira Gandhi igazán nincs irigy­lésre méltó helyzetben. Kor­mánya első igazi próbatéte­lével néz szembe úgy, hogy kevés kiutat láthat. Az erő­szak, a kormánycsapatok al­kalmazása ugyanis nem tű­nik megfelelő eszköznek e sokrétű etnikai-gazdasági probléma megoldásához. SZEGŐ GABOR BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke búcsúlátogatá- son fogadta Donojn Purevet, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki végleg' elutazott Magyarországról. * Púja Frigyes külügymi­niszter Pierre Aubertnek, a Svájci Államszövetség kül­ügyminiszterének meghí­vására hivatalos látogatásra 1980. július 2-án Svájcba utazik. * Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára kedden a XVI. nyári úttörő-olimpia alkalmából Szolnokra látoga­tott. A megyei pártbizottság székházában Andirikó Miklós első titkár fogadta és tájé­koztatta az úttörők idei or­szágos versenyéről. A meg­beszélésen Buda István ál­lamtitkár. az OTSH elnöke és Szűcs Istvánná, a Magyar Üttörők Szövetsége főtitkára ismertette az állami szervek és az úttörőszövetség egy év alatt elvégzett munkáját az általános iskolai sportmoz­galom fejlesztése érdekében. Ezt követően Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára szólt a seregszemle sikeres megrendezésének Szolnok megyei tetteiről. * Az Elnöki Tanács Szalai János pénzügyőr vezérőr­nagynak, a Vám- és Pénz­ügyőrség országos parancsno­kának, nyugállományba vo­nulása alkalmából, több évtizedes, eredményes mun­kássága elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést ked­den Madarasi Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár adta át. A gyermekágyi láz kóroko­zója, felfedezőjére, az anyák megmentőjére, Sem­melweis Ignácra emlékeztek — születésének napján — kedden a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagy- Várad téri épületében. A sok éves szép hagyománynak megfelelően, az évforduló al­kalmából kitüntetéseket ad­tak át kiváló orvosoknak, gyógyszerészeknek és egész­ségügyi szakdolgozóknak. Az ünnepségen jelen volt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. LIMA Július elsejével hivatalo­san Peru elnökévé nyilvání­tották Fernando Belaunde Terryt, aki e hónap 28-án ve­szi át öt évre a hatalmat. A 67 éves politikus a május 18-i általános választások győzteseként szerezte meg a lehetőséget, hogy tizenkét évi katonai kormányzás után az ország elnöke legyen. Be­launde Terryvel egyidőben beiktatták Fernando Schwalb Lopez Aldanát és Javier Al­va Orlandinit, a két alelnö- köt is. TEHERAN Reza Pahlavi az Egyesült Államok „koronás ügynöke” volt és esetleges halála sem hozná előbbre az amerikai túszok szabadon bocsátását — így kommentálta a tehe- ráni rádió a volt uralkodó súlyosbodó betegségéről szóló kairói híreket. Ha a túszokat bíróság elé állítanák — szö­gezte le a hírmagyarázó —, a per vádlottja nem Reza Pahlavi, hanem maga az Egyesült Államok lenne. TOKIO A japán fővárosban hiva­talosan bejelentették, hogy Carter amerikai elnök részt vesz a szívroham következ­tében váratlanul elhunyt Ohira Maszajosi kormányfő július 9-i temetésén. A kabi­net és a Liberális Demokra­ta Párt által közösen meg­tartandó hivatalos búcsúszer­tartásra — az eddigi össze­sítés szerint — 11 országból érkeznek vendégek, kormány­fő azonban csak Dél-Koreá- ból, Thaiföldről, valamint az afrikai Zaire-ból és Zam­biából. KAIRÓ Franz-Josef Strauss, a nyu­gatnémet Keresztényszociális Unió elnöke, ellenzéki kancel­lárjelölt kedd reggel haza­utazott Kairóból. Háromnapos egyiptomi látogatása során fogadta őt Szadat egyiptomi elnök is. ÜJ-DELHI Hétfőn további halálos ál­dozatokat követeltek az In­dia északkeleti részében ki­robbant faji zavargások. As­sam államban násznépet szállító aütóbuszra támadtak rá. A gépkocsira kézigráná­tot dobtak: a merénylet kö­vetkeztében öt személy meg­halt, tizenketten megsebesül­tek. A támadók kiléte nem ismeretes. Gauhatiban, As­sam kereskedelmi központ­jában egy fiatal bengálit lőt­tek agyon. Súlyos szerencsétlenség Siófokon Hétfőn este 20 óra 55 perc­kor Siófokon a Darnai téri — fénysorompóval ellátott — vasúti átjáróban egy szerel­vény nélküli dízelmozdony összeütközött a 13. sz. Volán Vállalat autóbuszával, amely helyi járatként közlekedett Siófokon. Az autóbuszt Ko­vács László 48 éves gépko­csivezető, kaposvári lakos vezette. A baleset következ­tében 17-en a helyszínen, ket­ten pedig a kórházba szállí­tás után meghaltak: Kovács László 48 éves kaposvári la­kos, az autóbusz vezetője, Budai Béla 63 éves pénzügyi csoportvezető, faddi lakos, Gönczi Imre 23 éves egyete­mi hallgató, budapesti lakos. Endl Gabriella 21 éves egye­temi hallgató, dunaújvárosi lakos, Balogh Tibor 21 éves pénztáros, kaposvári lakos, Varga Károly 33 éves elektro­műszerész, siófoki lakos, Tóth István 30 éves gépész- technikus, miskolci lakos, Tóth Istvánná 30 éves épí­tésztechnikus, miskolci lakos, dr. Szebeczki Imréné 33 éves gyógyszerész, tatabányai lakos, dr. Bán András 39 éves orvos, tatabányai lakos, Ka-_ nan Maggie, 23 éves libanoni állampolgár, tripoli lakos, Musztapha Akmedh Elfallah 24 éves libanoni állampolgár, dr. Boros Mária 39 éves or­vos, tatabányai lakos, Bán Ildikó 9 éves tanuló, tata­bányai lakos, Tóth Gábor 6 éves miskolci lakos. Maria Bugarova 35 éves csehszlo­vák állampolgár, komárnói lakos, Szebeczki Attila 11 éves tatabányai lakos, Bor­vendég István 14 éves tata­bányai lakos. A szerencsét­lenség egy gyermek áldoza­tának azonosítása még folya­matban van. A mentőik 12 személyt szál­lítottak kórházba súlyos, il­letve életveszélyes állapot­ban. A baleset körülményei­nek tisztázására és a felelős­ség megállapítására a rend­őrség szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot. RÉSZVÉTNYILVANÍTAS A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium mély meg­rendüléssel és őszinte rész­véttel osztozik a siófoki sú­lyos közlekedési baleset ha­lálos áldozatai hozzátartozói­nak gyászában és fájdalmá­ban. A Közlekedés­és Postaügyi Minisztérium

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents