Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
Képújság 3 1980. július 10. A tomerömű-építkexés Újabb felajánlások Tanácskoztak a szocialista brigádok vezetői Az MSZMP XII. kongresz- szusára készülve Pakson az atomerőmű-építkezésen a szocialista brigádok vezetői már elhatározták: a verseny folyamatos lesz, nem ér véget pártunk legfontosabb eseményével, mindent megtesznek a következő időszakban is hazánk legnagyobb beruházásának mielőbbi befejezéséért. Alig két hónapja pedig 11 kivitelező vállalat 24 szocialista brigádja tett komplex pótfelajánlást az egyes számú turbina idegengőzös indítási határidejének szeptember 30-ról szeptember lőre történő előrehozatalára. A nagy jelentőségű szocialista vállalás részfeladatai eddig napra pontosan teljesültek. Tegnap délelőtt az építők 65 szocialista brigádja tanácskozott Pakson, a PAV irodaházának nagytermében. Csizmadia Endre, a szakszervezeti intéző bizottság titkára üdvözölte a megjelent szocialista brigádvezetőket, gazdasági és politikai vezetőket. Ezután Rokkonai István, a 22-es Állami Építőipari Vállalat helyszíni főmérnöke részletesen ismertette az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait. Többek között az építkezés kormány- biztosa, Szabó Benjamin, az alábbi feladatokat határozta meg a Pakson dolgozó vállalatoknak. Meg kell teremteni az egyes számú reaktorbox helyiségei tiszta szerelésre történő átadásának feltételeit. A tiszta szerelés fogalma az atomerőművek elterjedésével, a modern technika legújabb követelményeként vonult be a szakirodalomba. Legfontosabb előírása: naponta nedvestakarítás a munkaterületeken, nyomó-szívó szellőzés, festett fal- és padlófelületek, fehér munkásruha, tornacipő és belépés a területre csak igazolvánnyal. A tiszta szerelési munkálatokra augusztus 15-ig kell felkészülni. Az egyes számú reaktor 18,90 méteres szintjén a födémek és a felette lévő épületek megépítése augusztus 20-ig. Mindezeknek a feltételeknek a teljesítése összhangban van annak a fontos feladatnak a teljesítésével, amely az egész építkezés kiemelkedő eseménye. Az augusztus 20-i határidők teljesítése egyben lehetővé teszi, hogy megkezdhessék a reaktor beszállítását a kikötői szerelőbázisról, beemelését a reaktoraknába és ezek után a technológiai berendezések folyamatos szerelékét. A következő negyedév feladatai közé tartozik még, hogy az egészségügyi épület valamennyi építészeti munkáját be kell fejezni augusztus 31-ig. A lokalizációs torony átadását technológiai szerelésre pedig szeptember 30-ára kell biztosítani. ezért a technológiai szerelés feltételeinek megteremtése elsődleges. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat két brigádjának (Reaktor II. és Allende) nevében Bogos János brigádvezető tett felajánlást. Többek között 'biztosítják, hogy az üzemanyagtároló berendezést július 15-ig a végleges helyére rakják és határidő előtt két nappal a készreszereléssel is végeznek. Több hozzászóló felhívta a figyelmet a munkák jobb koordinálására. Többek között a VERTESZ képviselője megemlítette, hogy vannak olyan berendezések, amelyek még nem érkeztek meg a helyszínre, így azoknak a beszerzése és Paksra szállítása még a megoldandó feladatok közé tartozik. A Siófoki KW egyik vezetője a rozsdamentes burkolatok elkészítését vállalta határidőre a kollektíva nevében. Az Erőmű Beruházási Vállalat műszaki ellenőreinek nevében Üjvári Endre brigádvezető biztosította a felajánlást tévő brigádokat, hogy a reaktor beszállításának feltételeit megteremtik és segítséget nyújtanak a feladatok koordinálásában is. Befejezésül Csizmadia Endre, a szakszervezeti intéző bizottság titkára kérte azokat a brigádokat, amelyek csak további más brigádokkal történő egyeztetések után tudnak konkrét vállalást tenni, hogy javaslataikat juttassák el az intéző bizottsághoz annak érdekében, hogy augusztus 20-ra megteremthessék a reaktor beszállításának és beemelésének feltételeit. H. J. Fotó: Gottvald Károly A feladatok második csoportjába tartozik, hogy 1980. december 20-ra a második reaktorbox csarnokát is le kell zárni, hogy megkezdhessék, pontosabban megteremthessék a feltételét az egyes kiépítés (I—II. reaktorának) épületeinek teljes elkészítését. A kormánybiztosi feladatok alapján készült felhívás után kérte a brigádvezetőket, hogy tegyenek pót- felajánlást. A feladatok ismertetése után a brigádvezetők és gazdasági vezetők kértek szót. Elsőnek Becska Ferenc, a déli építésvezetőség főépítésvezetője közölte a résztvevőkkel, hogy az Alföldről érkezett vállalatok részt kívánnak venni az újabb feladatok teljesítésében és egyben bejelentette, hogy a náluk dolgozó kollektívák mindent határidőre teljesítenek. Bajsz János, az ORSZAK szocialista brigádjának vezetője elmondta, hogy a tiszta szerelési munkák legfontosabb előfeltétele a helyiségek festése, illetve bevonatolása. Brigádjuk jobb munka- szervezéssel, minőségi követelmények teljesítésével járul hozzá a sikeres munkához. Felszólalt a tanácskozáson Nyekipelov Iván Sztepano- vics szovjet primerköri szerelésvezető is. Elmondta, hogy a szovjet szakértők csoportja is bekapcsolódik a munkaversenybe. Felhívta a figyelmet arra: az elkövetkezendő időszak nagyon fontos szakasza az építkezésnek, Bogos János, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat brigádveze' tője Becska Ferenc, a DÉLÉP fő építésvezetője a kollektíva nevében csatlakozik a felhíváshoz A szovjet szakértők nevében beszélt Nyekipelov Iván Sztepanovics szerelésvezető Munkaügy presztízs nélkül Az ismert elmélet szerint az új munkahelyek létszámszükséglete — a szabad munkaerőforrások elapadása miatt — inkább csak átcsoportosítással oldható meg. Kérdés: honnan és hogyan történjék ez a bizonyos átcsoportosítás. S még nagyobb kérdés: hogyan tervezik az új munkahelyek munkaerőszükségletét, s egyáltalán tervezik-e valahol, valakik? A kérdésekre voltaképpen rövid és egyszerű válasz adható: a beruházások munkaügyi koordinációja legjobb esetben is az esetlegesség határát súrolja. A Munkaügyi Minisztérium munkatársai nemrégiben 17 állami nagyberuházást vizsgáltak ebből a szempontból, s megállapították, hogy a beruházási javaslatok általában nem tartalmazták a munkaerőszükséglettel kapcsolatos munkaerőmérleget. Ugyancsak e vizsgálat szerint: az állami nagyberuházások munkaerőtervezésének megalapozatlanságát mutatja az a tény is, hogy a — ritka esetekben elvégzett — létszámkalkulációkat, a beruházás üzembe helyezését követően azonnal módosítani kellett. Elvileg persze mindenki tudja, hogy a munkaerő racionális felhasználása szorosan összefügg a foglalkoztatáspolitikával. A foglalkoztatáspolitika pedig összefügg a beruházáspolitikával. Ám ezt a sokoldalúan bizonyított elvi tételt a gyakorlatban — az állami beruházásoknál éppúgy, mint a vállalati beruházásoknál — sokáig mindenki nagyvonalúan mellőzte. Mellőzte már a technológiai tervező is, akinek szorosan együtt kellett volna — és kellene — működnie az üzemszervezővel. Valamiféle „együttműködés” persze felfedezhető, ám hogy milyen, annak jellemzésére példák tucatjait sorolhatnám. Olyan példákat, amelyekből rendre kiderül, hogy az új, vagy a rekonstrukción átesett üzemek munkaerőszükséglete rendszerint sokkal nagyobb, mint a hasonló körülmények között dolgozó régi üzemeké. Vagy, hogy az importált termelőberendezések üzemeltetéséhez, a hazai viszonyok között, jó esetben is kétszer-háromszor annyi ember kellett, mint amennyit az exportáló előírt, vagy mint amennyivel ugyanezek a gépek külföldön működnek. Igaz: mit tehet a legjobb és legszorosabb kapcsolatban együtt dolgozó tervező és szervező, ha például irreális, vagy nem megalapozott adatok alapján kell a beruházások munkaügyi terveit elkészíteniük; ha például úgy tudják, hogy a szóban forgó beruházás tető alá hozásáért minden áldozatra kész helyi tanács — nem minden célzatosság nélkül — megnyugtató válaszokat ad a munkaerővel kapcsolatos kérdésekre, s aztán később kiderül, hogy e tanácsi információk, enyhén szólva is pontatlanok, a szabad létszámot illetően túlzottak? (Az úgynevezett „vidéki” ipartelepítéssel foglalkozók — főként korábbi tapasztalataik alapján — sokat mesélhetnének az efféle ígérgetésekről.) Am mit tegyen az a tanács, amely a beruházás tervezésének idején még okkal, joggal ígérhette a szükséges munkaerőt, csak éppen a számításba jöhető emberek nem tisztelték a beruházások megvalósulási idejét és a tervezéstől az üzembe helyezésig eltelt öt-hat év alatt szépen elvándoroltak más, már működő munkahelyekre? Ne beszéljünk most az állami nagyberuházásokról. Egyszerűbb példa a vállalati beruházás, termelésbővítés, melyek esetében a vállalaton belül, illetve a tanácsoktól is összegyűjhetők a szükséges munkaügyi információk. Ha összegyűjthetők... Ha lenne mit összegyűjteni. Mert a vállalatok munkaügyi apparátusai — azon kívül, hogy „nincs ember...” aligha adhatnak érdemleges segítséget a beruházásokkal foglalkozó szakemberek és vezetők számára. A legtöbb esetben azt sem tudják, hogy azokat emlegetett belső létszámtartalékokat hol és hogyan lehetne megtalálni, s hogy mit kezdjenek az ugyancsak sokat emlegetett relatív létszámtöbblettel? Végképp nem szolgálják a munkaügyi terveket, illetve a vállalat valóságos munkaügyi helyzetét az egyes személyekkel kapcsolatos úgynevezett karriertervek. Ma sincs szerves kapcsolat a belső munkaerőmozgások tervezése, az oktatási-képzési tervek és a „káderfejlesztési” elképzelések között. Nemcsak a munkaügyi és a személyzeti tevékenység elszigetelődése miatt, hanem többek között azért sem, mert a belső munkaerőmozgások tervezése is rendkívül kezdetleges. Igaz: a munkaügy hosszú ideig mellőzött, alárendelt szerepet játszott — sokan és sokszor írtak, s beszéltek már erről. A munkaügyi apparátusok ma is szervezetileg meglehetősen szétziláltak, és a komplex munkaügyi tevékenységben — s az ennek megfelelő apparátusokban — való gondolkodás lényegében a mai napig is csak nyomokban fedezhető fel. Következésképpen: a szakmának, a szakterületnek ma sincs túl. sok hitele és ez is hozzájárul ahhoz, hogy e szakterületen dolgozók munkája, értékítéletei, információi sem lehetnek mérvadók a termelési folyamat tervezésekor. Ám mindezért aligha lehet csakis a vállalatokat felelőssé tenni. A munkatudomány, a -kutatás és az -oktatás hosszú ideig való mellőzése is érezteti a hatását. S ha nincs kutatás, akkor nehéz az oktatás; s ha nincs kutatás és oktatás, akkor a gyakorlati munka sem lehet eléggé szervezett és szakszerű. Igaz. a tétel fordítva is igaz: ha a gyakorlati munka nem eléggé szervezett és szakszerű, akkor nehézkes a kutatás, s ha nincs presztízse a mindennapi munkának, akkor nem tanulják a szakmát. Az utóbbi években kedvező változások tanúi lehetünk, ám a gyökeres fordulat feltételeit még a jövőben kell megteremteni. VÉRTES CSABA Újabb kombájnok érkeznek Napirenden; A távfűtés és a táppénzes-helyzet Óit«, tartott a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A szekszárdi Városi Tanács június 19-i alakuló ülésén megválasztott városi végrehajtó bizottság tegnap tartotta meg első tanácskozását. A vb-ülésen többek között a távhőszolgáltatás fejlődéséről, további feladatairól, valamim a táppénzes-helyzetről tárgyalták. Szekszárd távfűtése a nagyarányú lakásépítés és ipar- fejlesztés során dinamikusan fejlődött az eltelt esztendőkben, s a lakóépületeken kívül közületfk, vállalatok egész sorát kapcsolták be a távhőszolgáltatásba. Az igényeket a Beloiannisz és a Kadarka utcai, valamint a déli fűtőmű elégíti ki. A fejlődésre jellemző, hogy ez év végére a távfűtött lakások száma meghaladja majd a 3300-at, ami több mint kétszerese az 1975. évinek. Hasonlóan nagy a növekedés a közületeknél, vállalatoknál, ahol a távfűtött légköbméterek öt év alatt — 1980 decemberéig — 260 ezerről 614 ezerre nőnek. Az igények kielégítése érdekében ez év októberéig bővítik a baktai ideiglenes kazántelepet, s a déli fűtőmű teljesít-' ménye új szovjet kazánok beépítésével az 1981. évi fűtési idényre megduplázódik. A városgazdálkodási vállalat az elmúlt években számos intézkedést tett az energiatakarékosság és a panasz- mentes hőszolgáltatás érdekében. Így például a Beloiannisz és a Kadarka utcai fűtőművek átalakítása több mint 2,5-szeres tüzelőanyagérték megtakarítást jelentett, s 1979 végéig valamennyi lakóépület hőközpontját ellátták a külső időjárástól függő hőmérséklet-szabályozóval. A következő időszakban különösen fontos feladatot jelent majd a húskombinát megfelelő ellátása. A városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett, a táppénzes-helyzetről szóló jelentésből kitűnt: az egy dolgozóra átlagosan jutó táppénzes napok száma csökkent. tavaly 13,2 volt, ami kevesebb a megyei átlagnál. A gépi úton történő adat- feldolgozás korszerű módon ad képet arról, hogy milyen betegségek fordulnak elő, s egyben meghatározza a tennivalókat a dolgozók egészségvédelme érdekében. A hazlai mezőgazdáság teljes kombáj.nparkja, mintegy 14 800 arató-cséplőgép rövidesen bekapcsolódik az aratásba. A gépeket mindenütt felkészítették a nyári munkára. A Mezőgazdásági 'Ellátó Tröszt ügyeleti szolgálata or_ szágszerte megkezdte munkáját. láz A gr ok er - v á'l l a la t o k telepein hétfőtől péntekig reggel 7-től este 7-ig, szombaton pedig reggel 7-től 1 óráig tartanak nyitva. A gazdaságok megrendeléseit ebben az időszakban soron kívül teljesítik. Nemcsak gépeket, hanem pótalkatrészeket is beszerezhetnék a termelők. A telepeken eddig 700 kombájnt adtak el. Az elmúlt idő. szakban fellendült az értékesítés, sok nagy teljesítményű arató-cséplőgép talált vevőre. A telepéken teljesítik a soron kívüli gépvásárlók igényeit is; több mint 300 kombájn úan a raktárakban és folyamatosam újabb gépek érkeznek külföldről. Az NDK külkereskedelmi vállalata jelezte. hogy a keresett E 516-os gépekből a következő hetekben 200-at ad át az Agro- tröszt-nek. A legtöbb alkatrészből van elegendő. Néhány kombájn- alkatrész azonban csak nehezen beszerezhető. Az NDK- ból az 'E 516-os és az E 512- es gépekhez nagyobb alkatrész-szállítmányt indítottak útnak. A 'készlettel néhány papon belül feltöltik a raktárakat és kiszolgálják az üzemék anyagbeszerzőit.
