Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-05 / 156. szám
2 Képújság 1980. július 5. Kádár János látogatása a tatai edzőtáborban Kádár János a súlyemelők edzésén Schmidt moszkvai útja után A moszkvai XXII. nyári olimpiai játékokon részt vevő magyar sportolok felkészülése befejezéséhez közeledik. A tatai edzőtábor immáron kilencedszer otthona az olimpiára készülő versenyzőknek. Pénteken az edzőtáborba látogatott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Buda István államtitkár, a Magyar Olimpiai Bizottság és az OTSH elnöke, Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára, Mokri Pál Komárom megye tanácselnöke, Haris Gyula, a tatai városi pártbizottság első titkára fogadta a vendéget. Afrika Aki szegény, az talán Afrikában a legszegényebb. S aki ezen a kontinensen gazdagnak számít, az korántsem olyan gazdag, mint mondjuk a Közel-Keleten. Gyakran hallani, hogy a fejlődő és a fejlett országok közt gazdasági szakadék tátong. Ez így igaz, A „harmadik világ” egésze mindössze kilenc százalékát adja Földünk ipari termelésének, s ennek is csak kilencede származik Afrikából ... Szomorú, de tény, hogy a kontinens gazdasága nem sokat változott a két évtizeddel ezelőtti események, a politikai függetlenség elnyerése óta. A földrész ma is a világgazdaság perifériájának -számít, s a fejlett tőkésállamokkal fenntartott kapcsolatait továbbra is a kiegyensúlyozatlanság, nemegyszer a kiszolgáltatottság, de mindenképpen az egyenlőtlen feltételek jellemzik. Az afrikai országok számára így különleges fontosságú, hogy sikerül-e a kontinens gazdaságát kiszabadítani a gyarma. ti múlt bénító öleléséből, s ha igen, miképp? Ez a kérdés az AESZ mostani közgyűlésén is újólag a napirenden szerepel. TANÁCSKOZÁSSOROZAT Erre a kérdésre keresték a választ tavasszal is a kontinens vezetői a nigériai fővárosban tartott gazdasági csúcsértekezletükön. Az Afrikai Egységszervezet alapítása, 1963 óta ez volt az első, legmagasabb szintű gazdasági tanácskozás, s ilyen értelemben úttörő jellegűnek minősíthető. Másrészt a lagosi csúcs szervesen illeszkedett egy korábban megindult foA Központi Bizottság első titkárát az edzőtábor főépülete előtt Stefanek Gertrud és Gedővári Imre, az olimpiai keret tagjai virágcsokorral köszöntötték. Az olimpiai csapat felkészüléséről, a magyar küldöttség összetételéről és a végzett munkáról Buda István tájékoztatta Kádár Jánost. Egyebek között elmondotta: a magyar színeket 21 sportágban 273 versenyző képviseli. A versenyzők kétharmada először vesz részt olimpián. A csapat tagjai jó szellemben, szervezetten, nagy akaraterővel készülnek a játékokra. Ezután a KB első titkára megtekintette a tornászok, a vívók, az atléták, az öttusázók, a súlyemelők és a kézilabdázók edzését, valamint az új uszodát, amely szinte valamennyi sportág képviselyamatba. Az utóbbi hónapokban az afrikai regionális tömörülések újraéledésének, illetve új regionális szervezetek formálódásának lehettünk tanúi. Erőfeszítések történtek például a Kenya, Uganda és Tanzánia részvételével megalakított Kelet-afrikai Gazdasági Közösség feltámasztására. Nemrégiben a volt portugál gyarmatok vezetői tanácskoztak az egymás közötti gazdasági kapcsok szilárdításáról. A zambiai fővárosban kilenc fekete-afrikai ország vezetői tanácskoztak, hogy a Zimbabwe függetlenné válálőjének eredményes felkészülését szolgálja. Ezt követően -Kádár János találkozott a sportágak szakvezetőivel és a sportolókkal. Meleg szeretettel üdvözölte a résztvevőket, és örömét fejezte ki, hogy találkozhatott a magyar olimpiai csapat képviselőivel. Hangsúl y őzt a a testnevelés, a testedzés, a sport nagy jelentőségét a társadalmi életben, népünk, különösen ifjúságunk szempontjából. Minden területen — így a sportban is — nemcsak nagyobb tudású, hanem állóképes, fegyelmezett, céljaikért tudatosan és következetesen dolgozó emberre van szükség. A sport az ember akaraterejét növeli, állhatatosságra, kezdetben a kudarc tűrésére, majd a siker „elviselésére” nevel. Az élsportolók — miként nevük is jelzi —, tehetségükkel, teljesítményükkel tűnnek ki, ezért keményen, feszített programot vállalva dolgoznak. Nagy a felelősségük — hangsúlyozta Kádár János —, mert a fiatalok róluk is példát vesznek, óhatatlanul eszményképpé válnak. Országúknak, népünknek becsülete van a világban. Eredményeinkért megdolgoztunk. Nemzetközi szerepléseikkel az élsportolók is öregbítették hazánk jó hírnevét. Tatai benyomásai, a látottak és a hallottak alapján a Központi Bizottság első titkára jólesően nyugtázta, hogy a magyar olimpikonoK fegyelmezetten, tudásuk, erejük legjavát adva, hazafias érzéséktől indíttatva készülnek a nagy eseményre. Kifejezte reményét, hogy olimpiai * szereplésükkel hozzájárulnak hírünk, nevünk gyarapodásához. Kádár János emlékeztetett az olimpia egyik legszebb, legnemesebb céljára, arra, hogy a népek közeledését, ta után kialakult új helyzetben a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaságtól való gazdasági elkülönülés távlatait és a regionális együttműködés lehetőségeit feltárják. A lagosi megbeszélésekre árnyékot vetett, hogy a résztvevők csupán az alapkérdésben értettek egyet: abban, hogy változtatni kell Afrikának a világgazdaság mai rendszerében elfoglalt helyén, lazítani kell a függőségen. Közel sincs ilyen összhang abban, hogy a kontinentális erőfeszítések terheiből ki, mennyit viseljen. egymás jobb megismerését, a békét, a barátság ápolását szolgálja. A XXII. nyári olimpiának — mondotta — megvan a maga jelentősége. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyolc évvel ezelőtt hozott döntése alapján egy, arra minden tekintetben megfelélő város, Moszkva, a világ első szocialista országának fővárosa kapta meg a rendezés jogát. Az olimpiák történetében ez az első, hogy szocialista ország ad találkozót a világ legjobb sportolóinak. Most, sajnos — az olimpiák történetében nem először — a politika is beleszólt, mégpelig nagyon élesen. Bizonyos körök mondvacsinált ürüggyel bojkottot hirdettek és szerveztek a moszkvai olimpia ellen. A bojkott kudarcot vallott. Mi az olimpiai eszmét támogatjuk, teljes értékű olimpiának tekintjük a moszkvai játékokat. Sportszempontból sajnálatos, hogy három nagy sportnemzet versenyzői — a dolgok jelenlegi állása szerint — nem vehetnek részt az olimpián. Kádár János hangsúlyoztam az akaraterő, a küzdőszellem a lényeges, ha az megvan, az eredmények sem maradnak el. A magyar sportért áldozatot hozni kész népünk szívügyének érzi az olimpikonok szereplését. Éppen ezért gondoljanak népünkre, a szülőföldre, a piros-fehér- zöld nemzeti zászlóra, a Himnusz szavaira, amikor Moszkvában versenyeznek ■— mondotta befejezésül Kádár János, majd a párt- és az állami vezetés, a maga nevében jó egészséget, erőt, sok sikert kívánt az olimpiai csapatnak. A magyar olimpikonok nevében Magyar Zoltán olimpiai, világ- és Európa- bajnok tornász mondott köszönetét a pártnak, az állami vezetésnek, az egész magyar népnek azért, hogy lehetővé tették a jó olimpiai felkészülést. A buzdító szavak ösztönzik a spoi tolókat a becsületes helytállásra és a fogadalom szellemében mindent megtesznek a magyar sport újabb sikereiért GAZDAGOK ÉS SZEGÉNYEK Mert Afrikán belül is kialakulóban van a gazdagok és a szegények csoportja. A természeti kincsek ugyanis egyenlőtlenül oszlanak meg a kontinensen. A Közép- és Dél-Afrikában húzódó nyersanyagövezet országai gazdagok aranyban, rézben, krómban, ritka fémekben, míg máshol alig vannak nyersanyagok. Nigéria a kontinens fő olajtermelője — ez az alapja az ország gazdaságának! —, számottevő Algéria olajkincse is, másutt azonban, ahol olajat találtak (így: Csádban, Beninben, Kenyában, Gabonban, Zambiában, a Malgas Köztársaságban) a fő gond az, hogy nincs hazai tőke és technika a kiaknázáshoz. Megint a nagy olajmonopóliumok jutnak tehát kitermelési és profitlehetőséghez, s a haszon töredék része kerül csak az afrikai gazdaságok vérkeringésébe. Ahol pedig sem nyersanyag, sem olaj nincsen, a helyzet szinte reménytelen: a szakadék még a többi afrikai országhoz képiest is tovább mélyül, nem is szólva a fejlett Nyugattól elválasztó, fényévekben mérhető gazdasági távolságról... Lagosban csupán az alapelveket sikerült kidolgozni, s a perspektívát fölvázolni, de Afrika mai helyzetében ez is óriási eredmény A távlatokat az ezredfordulóig rajzolták meg. A konkrét cél: az Afrikai Gazdasági Közösség létrehozása 2000-re. Az afrikai „Közös Piac” két, tíz-tízéves szakaszban jönne létre — alapvetően két úton. Az egyik a meglévő regionlis csoportok erősítése; a másik a lusaHans-Dietrioh Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön este Luxembourgban tájékoztatta közös piaci kollégáit Schmidt kancellár moszkvai útjáról. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint a közös piaci miniszterek első hallásra „pozitívnak” ítélték meg a nyugatnémet kormányfő moszkvai látogatását és tárgyalásait. Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter, a miniszteri tanács soros elnöke nyilatkozatában rámutatott: a szovjet állásfoglalás túlságosan is fontos és bonyolult ahhoz, hogy a közös piaci miniszterek gyors döntést hozhassanak az ügyben, ezér a „kilencek” hadügyminisztereinek részletesen tanulmányozniuk kel a kérdést. Edmund Muskie amerikai külügyminiszter a „Bild- Zeitung” című nyugatnémet lapnak nyilatkozva kijelentette: Schmidt moszkvai útja „megtisztította a légkört”. Muskie megismételte Carter véleményét, miszerint a bonA Minisztertanács Barcs Sándort, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját — saját kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel, érdemeinek elismerése mellett — e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Lakatos Ernőt az MTI vezérigazgatójává kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Barcs Sándornak — négyévtizedes kiemelkedő munkásmozgalmi és közéleti tevékenysége elismeréseként, kai típusú, új regionális csoportosulások életre hívása. MEGMARADT KÉRDŐJELEK Hogy mindez mire lesz alkalmas? Edém Kodjo, az Afrikai Egységszervezet főtitkára első számú gazdasági feladatnak azt nevezte, hogy a kontinens váljék önellátóvá élelmiszerekből. Ha az Afrikában még ma is gyakorta pusztító szárazságokra, sáskajárásra, éhínségekre gondolunk, azonnal érthető ez a célkitűzés, A további célok közt szerepel az együttműködés fejlesztése a mezőgazdaságban, a közlekedésben és szállításban, a hírközlésben, s az energiaellátás terén. Tervbe vették új energia- források fölhasználását is. így szó van arról, hogy — az afrikai uránra — közös atomerőműveket építenek, s kutatásokat kezdenek a napenergia ipari alkalmazására. Messzire tekintő, nagy léptékű tervek ezek. Ha Afrika képes lenne a mainál nagyobb mértékben támaszkodni a saját erőforrásaira, akkor a jövőben kedvezőbb feltételek mellett vehetne részt a világgazdaság vérkeringésében is. Napjainkban azonban az afrikai politikai stabilitás hiánya, s a nemzetközi monopoltőke tevékenysége egyaránt akadályozza a gazdasági integráció előrehaladását. Az Afrikai Egységszerveze- ten belül az apartheid elítélésében teljes az egység — ez most a Freetownban folyó közgyűlésen is így volt —, arra azonban kevés esély van, hogy például az afrikai olajtermelők kedvezményes áron adják el a fekete aranyat a kontinens országainak. így sajnos, még sokáig igaz lesz a mondás: aki szegény, az Afrikában a legszegényebb. KÜRTI GÁBOR ni kancellár nemcsak az NSZK, hanem egyben szőve,- ségesei, köztük az Egyesült Államok álláspontját is képviselte a szovjet fővárosban. Bonnt az Egyesült Államok „jó szövetségesének” nevezte, mondván, hogy ez az olimpia bojkottjának kérdésében, valamint a moszkvai út során is megnyilvánult. Washingtonban nyilvánosan csak annyit jegyeztek meg, hogy az Észak-atlanti Szövetség „alkotó szellemben” tanulmányozza majd a szovjet álláspontot. A szövetségesek — emelik ki Bonnban — egyetértenek Schmidt kancellárral abban, hogy a moszkvai tárgyalások „új helyzetet” teremtettek a fegyverzetkorlátozási tárgyalások lehetősége szemszögéből. A csütörtöki Bundestag- beli vita egyébként a kormánykoalíció és az ellenzék utolsó parlamenti párbaja volt az októberi választásik előtt. A Bundestag ugyanis szombattól megkezdi nyári szabadságát. nyugállományba vonulása al. kaiméból — a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlamentben adta át. Jelen volt Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. PANORÁMA BUDAPEST A Venezuelai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Luis Herrera Campinst, a Venezuelai Köztársaság elnökét. VARSÓ Lengyelországba érkezett az a nemzetközi barátságvonat, amelyet a fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulója alkalmából szerveztek magyar, szovjet, lengyel, bolgár, csehszlovák és NDK-beli fiatalok részvételével. A barátságvonat utasai és lublini fiatalok az egykori majdaneki haláltábor emlékművénél nagygyűlést és béketüntetést tartottak. BELGRÁD Jugoszláviában július 4-én országszerte ünnepélyesen megemlékeztek a harcosok napjáról. A szerbiai Béla Crkván 39 évvel ezelőtt, ezen a napon dördült el az a puskalövés, mely a fasizmus elleni össznépi felkelés kezdetét jelentette. VALLADOLID Pokolgépes merényletet követtek el pénteken a spanyolországi Valladolid polgármestere ellen. Rendőrségi források szerint három ember könnyebben megsérült. A merényletet még egyetlen terrorszervezet sem vállalta magára, de valószínű, hogy fasiszták követték el, miután a valladolidi városi tanács csütörtökön úgy döntött, hogy megváltoztatja a francóista személyiségekről elnevezett utcák nevét. m Bánná ölelésben Lakatos Ernő az MTI vezérigazgatója Barcs Sándor kitüntetés« /