Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

1980. július 27. NÉPÚJSÁG 11 Vasutas képzőművészek A harmincadik vasutasnap alkalmából országos vas­utas képzőművészeti kiállítás nyílt Budapesten, a Népszín­ház utca 29. szám alatti kiállítóhelyiségben. A beküldött 600 képből, szoborból, grafikából és népművészeti alko­tásból a zsűri 162 művet választott ki bemutatásra. A vasutas dolgozók közül 300 amatőr képzőművész jelent­kezik évente legújabb alkotásával. Közülük másfél év alatt hatan hivatásos művészek lettek, 2—3 tehetséges fiatal pe­dig a művészeti főiskolák valamelyikén folytathatja ta­nulmányait. B. I. Csüllög Júlia: Önarckép Tóth Gyula: Mosónő (automata) Finn konstruktivizmus - kiállítás a Nemzeti Galériában A hiány - ötletet szül Nem véletlen, hogy a kiál­lításlátogatót egy festmény és egy falikárpit fogadja a Forma és struktúra kiállítá­son, amely „A konstruktiviz­mus a modem finn építészet­ben, képzőművészetben és a formatervezésben” alcímmel látható a Magyar Nemzeti Galériában, a Várban augusz­tus 31-ig. Nem véletlen és akár ki is bővíthető ez a fest- mény-faliszőnyeg páros egy épülettel, akármelyik épü­lettel, amelyik a kiállításon látható. Birger Carlstedt ké­pe és Maija Kansanen gobe­linje is formában, színben azonos világot tükröz, a konstruktivizmusét, az idő­ben a húszas évektől máig tartó szellemi áramlatét, mű­vészeti irányzatét. A konstruktivizmus, annak ellenére, hogy mást jelent épí­tészetben, képzőművészetben, és iparművészetben — mégis egységes látványként mutat­kozik meg a kiállításon. Az építészeti konstruktiviz­mus a struktúra előtérbe he­lyezéséből ered; díszítés nél­küli épületek, kizárólag leg­szükségesebb összetevőik pu­ritán megformálása jelenti szépségüket. A képzőművé­szet konstruktivizmusára a technikai eszközök célszerű­ségének szelleme hatott: di­Yrjö Lindegren és Toivo Jantti: az olimpiai stadion Helsinkiben namikus, ellenpontozott, lát­szólag vagy ténylegesen moz­gó szobrok, a mozgás érzetét, az optikai csalódásig felkel­tő képek születtek. Később térnek rá a termé­szet struktúráinak felfedezé­sére, ábrázolására. Csakhogy amíg az építészet Alvar Aal­to neve a világot bejárta, egy-egy finn képzőművész ne­ve — még a legjobbaké is, Nordströmé vagy Ikkaláé — alig ismert. Az iparművészeti alkotásaik pedig nemcsak is­mertek: példák is a világ — így hazánk tárgyformálói számára. S ezt a magas színvonalú kultúrát — a hiány szülte! A háború utáni válságos idő­szakban fogott össze gyár­ipar és formatervező, hogy jó és szép tárgyakat gyári soro­zatban, nagy mennyiségben, olcsón állítson elő. Csakhogy e hiány-gondolkodásnak ha­gyományai voltak! Az észa­ki, lappföldi tájegység nyo­morúságos körülményei a célszerű tervezés lebilincselő példáit hozták létre: régi rongyos holmik felhasználá­sával készült rongyszőnyeget és bocskorokat vagy éppen a konstruktivista építészet leg­egyértelműbb, legáhítottabb példáit: a faházakat. Mi a finn formatervezés titka? Mi a számunkra is megszívlelen­dő tanulsága? Az ipari elő­állításhoz leginkább illő alap­formák kialakítása, a lehető legkevesebb anyag- és ener­giafelhasználás, a használat követelményének legkövetke­zetesebb véghezvitele. (Tud­ták például, hogy a válság időszakában a lehető legki­sebb lakásokkal kell számol­ni. Egymásba rakhatóan el­helyezhető tárgyak születtek: poharak, edények és székek egyaránt.) Olcsó és tartós, könnyű, összerakható művek készültek: hullámpapírból irodai tárolórendszer, mű­anyagból összeállítható aszta­li lámpa. Aki Finnországban járt, ta­núsíthatja: mindezeket a tár­gyakat ma is gyártják; a vál­ság évei után ugyan ismét fellendült a kézműves ipar­művészet, de a szűkösség éveinek konstruktív tárgyai tovább élnek — és megvásá­rolhatók. S példát adnak mindazoknak, akik tanulni akarnak tőlük. Például ne­künk is. TORDAY ALIZ MŰVÉSZET Becses dokumentumok A legenda azt tartja, hogy amikor 1520-ban Martin Lu­ther megkapta azt a pápai bullát, amelyben X. Leó az eretneket egyházi átokkal fe­nyegette, tűzbe dobta a per- gamentet. Hogy ez nem volt a valóság, azt ékesszólóan bi­zonyítja a Drezdai Állami Le­véltár legutóbbi kiállítása, ahol a legértékesebb írott em­lékék között ennek a bullá­nak a jól konzervált eredeti­je is látható. A Német Demokratikus Köztársaság 11 állami levél­tára sok ehhez hasonló, egye­dülálló, nagyértékű doku­mentumot őriz. A legrégebbi közülük a Magdeburgban ta­lálható fehér borjúbőrre rótt kézirat, amelynek tanúsága szerint „a gyermek Lajos”, az utolsó Karoling 902. augusz­tus 7-én a halberstadti püs­pökségnek birtokot és védett­séget biztosít. Több mint 47 ezer hasonló egyedi darabbal Magdeburg levéltára rendel­kezik a német nyelvű közép­kori írott emlékek legna­gyobb gyűjteményével. Az anyagok újrarendezése során is több érdekes felfe­dezésre jutnak a levéltári ku­tatók. így például négy évvel ezelőtt junkergazdaság elszá­molásait .tartalmazó iratcso- maig tanulmányozása során az együk levéltáros Marx Ká- ralynak egyik ismeretlen le­velére bukkant. Az irat 1847- ben kelt, és Marx ebben egy korábbi diáktársához fordul folyóiratikiadás ügyében. Az értékes dokumentumot azóta félvették a Marx—Engels összkiadás egyik kötetébe. Köröshegy évszázadai Aki a Balaton déli partján jár, hacsak teheti, ei ne fe­lejtse fölkeresni a közel ki- lencszáz esztendős Kőröshe­gyet. Ámbár valószínű, hogy ennél is öregebb a főútvonal­tól néhány kilométerre, a so­mogyi dombok között ka­nyargó Séd patak völgyében meghúzódó község. Hiszen bizonyára nem akkor alakult, amikor 1082-ben Szent László király oklevelében Keu- rushyg néven megörökítették, mint a veszprémi káptalan birtokát.- Változatos és bőkezű tája marasztalt a megtelepedésre. A völgy kínál rétet, szántó­földet, a dombtetőn erdő is sötótlik, az oldalakon szőlő zöldell, ódon és újabb kis présházlakkal tarkítva, ame­lyék között a múlt századi paraszti építészet egyszerű és csinos emlékei akadnak. A Petőfi utca házainak sorában is találunk néhány szép pél­dát eme az építészetre, amely a paraszti lakóház egyszerű­ségéhez igazította és alkal­mazta azt, amit a kor stílusát követő udvarházak, kastélyok formájából illőnek talált. Leg­inkább a félköríves nyílású kőoszlopos tornácokon érvé­nyesült ez a hatás, amely a barokk stílusból ered. Ezt a stílust képviseli egyébként a XViHíI. század végén épült késő barakk kastély, valamint az ugyanazokban az években épített egyszerű református templom is. A CSERI BARÁTOK Kőröshegy legbecsesebb műemléke, történelmének fél évezredes tanúja azonban az egykori úgynevezett cseri ba­rátok temploma. Ezeket a szi­gorú szegénységet tartó, szür­ke kámzsás íerencrendi szer­zeteseiket Ozorai Pipo ternesi főispán telepítette be 14l3- ban .Hunyadi János is támo­gatta e rendet, amelynek fel­adata az vdlt, hogy a terjesz­kedő törökkel szembeni „ke­resztény egységre”, harcos védekező szellemre nevelje a népet. E rendibe tartozott Hu­nyadi papja, tábori lelkésze, Kapisztrán János is. A rend ozorai custodiájá- hoz a katonásan szervezett rend egyik alközpontjához tartozott a XV. századnak feltehetően a második felé­ben épült köröshegyi temp­lom és kolostor. Nem sokkal későlbb, a mohácsi vereség után alig egy évtizeddel a község földesura fölégette. Majd a kolostor köveit elszál- líttatta a török a kaposvári várépítésihez, a maradékot pedig széthordták a helybeli­ek. Egy-egy régi pince bolto­zatában talán még ma is meglehetnek a téglái. A pusz­tulásnak indult templom bol­tozata beszakadt. A török ki­űzése után hozatta rendbe a falu földesuira, Széchényi An­tal. A szentélyrészt újra be- boltozíták, a hajót tető alá hozták, később mennyezetet is kapott (boltozatát csak szá­zadunk elején állították hely­re), a tornyot megtoldották. A templom külsején első pillantásra feltűnik a nézőnek a torony szokatlan elhelye­zése. Nem a hajó végén áll, hanem a szentély mellett. így a ferencesek építették a ko­lostortemplomokat. A szen­tély nyújtott, csak mintegy másfél méterrel rövidefob a hajónál, hogy elég helye le­gyen itt — a hajóban helyet foglaló hívektől külön — a kolostor papjainak. A bolto­zatot tartó kőbordák nem oszlopokból indulnak ki, ha­nem a falból félig kiálló osz- lopvégekne emlékeztető gyárn- kövékből. A gyárhkövék ott helyezkednék el, ahol kívül pillérük támasztják a falat. A hajó bejárati végének háromé szögű oromban záródó nagy, sima falfelületét egyszerű fa­ragott kőkeretű, csúcsíves ka­pu bontja meg. Párhuzamosan futó, páleaszerűen képzett élei a csúcson a késő gótikus stí­lusra jellemzően metszik egy­mást. Az ajtó fölött a ma­gasban a gótikus templomok jellegzetes kerek rózsaablaka. Dísizítő kőrácsa vallásos jel­képet formáz: Szent Katalin kerekét. Az S alakú küllőkkel képzett kerék alexandriai Ka­talinnak a legenda szerinti kerékbetörésére utal. Érdemes szemügyre venni az oldalsó négy és fél méter magas csúcsíves ablakok fi­nom és egyszerű kőrácsait is. Megfigyelhetjük, hogy a füg­gőleges ráccsal osztott két ab- laikmező ugyanolyan formá­jú, halhólyag alakú keretbe foglalt ablakszemmel zárul, mint amilyen formájú szeme­ket képeznék a rózsaablak küllői és kerete. Ezt a for­mát mint egységbe foglaló motívumot — ismétlődő dí­szítő elemet — alkalmazták a templomon. Ám az öt évszázaddal ez­előtti építőművészet eredmé­nye nemcsak a szemet kí­vánta gyönyörködtetni, ha­nem a fület is. A templom beűső kiképzése folytán jól érvényesüli a hang, s ezt az adottságot nyaranta orgona-, kórushangversenyeken hasz­nálják ki. NEMETH FERENC Részlet a kiállításról Csorba Katalin: Tersánszky Józsi Jenő Egyike a nemesen egyszerű öreg présházaknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents