Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

1980. július 27. NÉPÚJSÁG 9 Főszezon Abháziéban Megkezdődött a főszezon a Fekete-tenger melletti Abbá­zia üdülőiben. Évente száz­ezrek érkeznek ide a Szovjet­unió különböző területeiről és külföldről. A szubtropikus éghajlatú üdülőhelyek — Szuhumi, G'agra, Picunda, Gudauta — egyedülállóak az országban. Az évi átlagos kö­zéphőmérséklet 14,9 C fok, a nyári hónapokban rendkívül kedvező az időjárás, a tenger kellemesen meleg. A XI. ötéves tervben (1981— 85) a Szovjetunióban tovább fejlesztik a szanatóriumháló­zatot, új üdülők, turistabázi­sok, kempingek, motelek épülnek, jelentős mértékben javul a szolgáltatás. A turiz­mus kedvelőinek több útvo­nalat javasolnak, amelyek a csodálatos fekvésű Abházién át a tengerig vezetnek. APN—KS jflTOIWI'IHT. Készül az abház nemzeti étel — a saslik A berlini opera Jugoszlávia fejlettségi gondjai Jugoszlávia köztársaságai között gazdasági és kulturális téren egyiairánt különbségek vannak. A szövetségi köztársaságok vi­szonylagos nagy önállóságát, va­lamint a jelentős eltéréseket fi­gyelembe véve a különbségek hosszú, fokozatos megszünteté­sét tüzitték ki célul. Ezen terheik megvalósítását egy, aiz erre’ a célra léttrehiozott különleges re­gionális fejlesztési alap szolgál­ja, Ebbe az alapba minden köz­társaság nemzeti össztermékének 2,9 százalékát' fizeti be. Ebből az összegből a szövetségi kormány segélyek és szubvenci­ók formájában, valamint kedvez­ményes hitelekkel is támogatja a szövetségi köztársaság kevésbé fejlett tagjai. 1976-^1979 között ösz- szesen 53 milliárd dinár állt ren­delkezésre ilyen célokra. Az alapba valamennyi ■ köztársaság fizet, de csupán négy részesül a támoga­tásból, Bosznia 30, Macedónia 23, Crna Gora 12 és Kosovo 35 szá­zalékos arányban. A támogatott és gazdaságilag kevésbé fejlett köztársaságok (illetve autonom tartomány) potenciális lehetősé­ged igen nagyok, bőségesein el vannak látva ásványkincsekkel és energiahordozókkal. A támogatás jelentősebb része is ezen kincsek feltárása, illetve hasznosítására szolgál. — TERRA — Az európai operaházak kö­zött a Berlini Német Állami Operaház a legrégebbiek és hagyományokban a leggazda­gabbak egyike.. II, Frigyes közvetlenül trónralépése után bízta meg Georg Wenzeslaűs von Knobelsdorff építőmes­tert, hogy az egykori várfal helyén építse fel az operát. Egymillió tallért használtak fel az épület fényűző falaira. Kívülről harmonikus képet nyújt az opera, belülről pe­dig ugyancsak drágán és íz­léssel rendezték be! 1742. de­cember 7-én volt a megnyitó előadás. A műsoron Cézár és Kleopátra állt, a királyi ud­vari karmester, Carl Fried7 rich Graun műve. Abban az időben kizárólag a nemesi ki­váltságosokból álló közönség­nek játszottak. Az operában álarcosbálokat és egyéb vi­dám udvari rendezvényeket is tartottak. Az első években híres kül­földi, főleg olasz énekesek léptek fel az Unter den Lin- denen lévő operában. Csak a 19. század elején törhetett magának utat a német opera és foglalhatta el méltó he­lyét a polgári közönség. A fasiszta barbárság éveiben az első bombatámadás 1941-ben érte az épületet, majd 1944- ben olyan erős légitámadás zúdult az operára, hogy csak rom és hamu maradt a he­lyén. Az újjáépítést 1949-ben ha­tározták el. A munkálatok 1954-ben fejeződtek be. Je­lentős esemény volt az NDK életében, amikor az opera 1955. szeptember 4-én ismét megnyílt. A műsoron Richard Wagner Nürnbergi mester- dalnokok-ja szerepelt. Azokhoz az elvekhez, ame­lyeket 1954-ben Max Burg- hardt professzor, az akkori főrendező meghirdetett, je­Az operahaz nézőtéré lenlegi utóda, Hans Pischner professzor hű maradt. Arra törekszik, hogy az opera mű­sora vegye figyelembe a ha­ladó német hagyományokat, valamint a jelenkor zenéjét. Az opera repertoárján termé­szetesen Mozart, Beethoven, Weber, Wagner, Verdi, Pucci­ni, Csajkovszkij művei, de hozzájuk természetesen csat­lakoznak a kortárs szerzők legjobb művei is. Számos vendégjátékon vettek már részt az opera tagjai: eljutot­tak Bécsbe, Budapestre, Bu­karestbe, Firenzébe, Kairóba, Lausanne-ba, Moszkvába, Párizsba, Szófiába, Tokióba, Varsóba, hogy 'külföldön is hírnevet szerezzenek a Ber­lini Német Állami Operaház­nak. Veteményeskert a tengerben Glazkovkát mindössze 200 kilométeres távolság választ­ja el ■ Vlagyivosztoktól. Kis öböl, beömlő patakkal, egé­szen a tengerig nyúló, sűrű erdővel borított dombok, ahol — úgy mondják — tig­risek élnek. Az ember jelen­létéről csak egy parányi tele­pülés árulkodik az öböl part­ján. Ezt is Glazkovkának ne­vezik. Itt lesz a Szovjetunió első víz alatti veteményes­kertje, ahol a tengeri káposz­ta termése érik be. TENGERI KÁPOSZTA A tengeri káposzta, vagy laminaria, hosszú, barnás­zöld színű moszat. A Csen­des-óceán egész partvidéke mentén tenyészik, és a Tá­vol-Kelet lakói között nagyon népszerű. Japánban például mindenféle formában fo­gyasztják, — nyersen, szárít­va, aszalva, sózva, konzervál­tam 300 különféle ételt ké­szítenek belőle — a levestől a körítésig és a teához ha­sonló italig. Ezek az ételek nemcsak táplálóak, de gyó­gyító hatásúak is: a tengeri káposzta 16-szor több vasat tartalmaz, mint a közönséges káposzta, 11-szer több mag­néziumot, 5-ször több káliu­mot. Különösen sok benne a jód. A tengeri káposzta se­gít az arteriosclerosis, a pajzsmirigy-betegség meg­előzésében és gyógyításában, szabályozza a véredények át­eresztő képességét, csökken­ti a véralvadást... A Távol-Kelet lakói a ten­geri káposztát általában ter­mészetes tengeri telephelyei­ről gyűjtik össze. A készle­tek meglehetősen nagyok, ki­termelésük azonban nem könnyű. A tengeri káposztát mes­terségesen is lehet tenyészte­ni. A glazkovkai veteményes­kert 17 hektárnyi területet foglal el, és évente mintegy másfél ezer tonna káposztát ad. A művelés a palántázás­sal kezdődik. Ősszel, amikor a tengeri káposztának beér­nek a spórái, a spóratelepe­ket összeszedik, a partra szállítják, kissé megszárít­ják, majd tengervízzel töl­tött tartályokba helyezik. A tartályokba ötméteres kötél­vagy huzaldarabokat füg­gesztenek: a víz alatti vete­ményeskertben ezek helyet­tesítik az ágyúsokat. A spó­rák megtelepszenek a huza­lokon, amelyeket aztán a spó­rateleppel a tengerbe bocsá­tanak. HAJTÁSOK A HUZALOKON A káposzta-hajtások csak januárban jelennek meg a huzalokon vagy kötéldarabo­kon. Tavaszig elérik az egy­méteres nagyságot, és nyom­ni, szorítani kezdik egymást. A hajtást ekkor , le kell vág­ni, és egy részüket új kötél­darabra áttelepíteni. A káposztát a betakarítá­sig számtalan veszély fenye­geti. Az ültetvényre rábuk­kanhatnak a falánk, kárté­kony puhatestűek, a tengeri káposztái különböző vírusos betegség támadhatja meg. A glazkovkai moszatgazda- ság — kísérleti jellegű, itt rakják le a jövő ipari tech­nológiájának az alapjait, amely lehetővé teszi az ér­tékes tengeri termékek ter­melésének jelentős mértékű kiszélesítését. Jelenleg a mérnökök és technológusok fő gondja az ültetvényen folyó munka gé­pesítése. A moszatgyűjtést jelenleg még hagyományos módon, csónakkal, kézi erő­vel végzik. De épül már a különleges, csekély merülé­sű, kitűnően kormányozható, erős és kényelmes emelő- szerkezettel ellátott katama­rán kísérleti modellje. Glazkovkában, az öböl partján már épül az üzem, ahol új módszer szerint állít­ják majd elő a palántákat.. Alekszej Iordanszkij ÉPÜL AZ ATOMMAS . A tizedik szovjet ötéves terv legjelentősebb nehézgép­ipari beruházása a Volgo- donszk városában épülő „ATOMMAS” gyár. Az új, nagyberuházást tizenöt szö­vetségi és húsz autonóm köz­társaság fiataljai építik. 1978-ban adták át az első üzemegységet, amely évente 3 millió kilowatt teljesítmé­nyű atomenergetikai beren­dezést gyárt az atomerőmű­vek számára. A bonyolult reaktorok teljes termelési ciklusa itt zajlik: a készter­mék a kilométer hosszúságú futószalagról kerül le. Elkészülte után az ATOM- MAS-ban évente 8 millió kilowatt összteljesítményű berendezést gyártanak. APN—KS A gyár egyik üzemrésze. A Skála szanatórium Gagrában Üdülők ezrei a strandon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents