Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-25 / 173. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 173. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. július 25., péntek Mai számunkból AZ ÉLET „MINŐSÉGE” (3. old.) MI TÖRTÉNIK MIAMIBAN? (2. old.) EMBERT LAKÁSÁRÓL (4. old.) OLIMPIA ’80 (6. old.) GONDTALANUL, REGGELTŐL ESTIG (3. old.) Kísért a Parkinson-törvény? Felszedték egyszer valahol a járdát. Mindennapi do­log ez, mint ahogyan az is, hogy a csatornamunkák el­végzése után nem hozták rendbe. És — sajnos — még abban sincs semmi rendkívüli, hogy a jelzés nélkül ha­gyott úthiba balesetet okozott. Ne firtassuk ezúttal, hogy hol történt — szinte bárhol történhetett volna, városban vagy faluhelyen. Még a folytatása is: a balese­tet szenvedő kártérítést követelt, s a közmű az útfenn­tartókra, azok a tanácsra, ott megint valaki másra mu­togattak. A felelőst csak bírósági úton lehetett megtalál­ni. Hasonló eset egy vállalatnál: valaki leesett egy áll­ványról. A vizsgálat megállapította, hogy azért az egyet­len állványért nem kevesebb mint hat különböző szintű „testület”: főosztály, csoport volt felelős. Vagyis — senki. Oldalakon át sorolhatnánk tovább a példákat. Nem­hogy szokás vagy divat — íratlan törvény lett lassan­ként az, hogy egy-egy helyi érvényű rendelkezésnek egész sereg gazdája van. Ami egyben azt is jelenti, hogy egyáltalán nincs gazdája. Hiszen mire az igazi felelőst sikerülne megtalálni, az már árkon-bokron túl van,, nyugdíjba ment, vagy az ország túlsó felébe helyezték, felelősségre vonni semmiképpen nem lehet. Való igaz, hogy némelyik hivatalt ma is csak onnan vesz észre az állampolgár, hogy itt-ott találkozik ren­delkezéseivel. Néha csupán akkor értesül erről is, ami­kor megszegi a nem is ismert rendelkezést — például valmelyi'k házkezelőség sokadszor módosított házirend­jét. Ám az is igaz — s mi tagadás, legtöbbször ez az érem másik oldala —, hogy takarékos korunkban nem­egyszer az önmagát is feleslegesnek tartó hivatal akar­ja így bizonyítani létjogosultságát. Néhány hónappal ezelőtt a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke mondta el: nem új, jogszabályokra van szükség, hanem a már korábban kiadottak pontos és lelkiismeretes megtartására. Amit egyszer, közérdek­ből írásba foglaltak, annak van és kell, hogy legyen hatása, eredménye. Ha tisztességesen végrehajtják, semmi szükség a megismétlésére. Ám a másodszor, har­madszor, sokadszor ugyanarról kiadott intézkedés — lett légyen az egyébként bármilyen fontos, — semmit nem visz előbbre. Csak a papírt, no meg a felelőtlen fe­lelősök számát szaporítja. Vajon nem lehetne-e megszüntetni az olyanféle ér­tesítéseket, mint amilyenek naponta száz-, ha nem ezer­számra mennek ki a címzettekhez, s amelyben mind­össze azt közli az illetékes hivatal, hogy az állampolgár tartozása vagy követelése 0 forint 0 fillér? Vagy — ami ennek fordítottja látszatra —, hogy X vállalat tartozik ennyivel, meg annyival, miközben a szomszédos író­asztalon fekszik a befizetést igazoló postai értesítés? Legkevésbé sem kitalált esetek ezek — még erősebb példákat is felhozhatnánk. Az ország — vagy azon belül egy megye, egy vá­ros, egy község, egy vállalat — fejlődését elősegítő ren­delkezésekre természetesen szükség van, ezt senki sem vitatja. De_ azt sem lehet kétségbe vonni, hogy ma min­denféle szintű, fokú és rendű — nem egyszer párhuza­mos — intézkedéseknek olyan tömege van érvényben, amit a legképzettebb jogászok sem tudnak átlátni. Fel­ső szinten most készül a jogszabályok összevonása, egy­szerűsítése. Ennek azonban csak akkor lesz igazán fo­ganatja, ha a sok helyi érvényű rendelkezés között is rendet csinálnak az arra illetékesek. S mindenekelőtt: ha az intézkedések világosak, érthetőek, és egyértelmű­ek lesznek. Nem utolsósorban: így mérhető a hivatali munka „termelékenysége”, vagyis az, hogy mennyire operatív. Szűk gazdasági kereteink között pedig nagyon meg kell gondolni, hogy mennyi és milyen hivatali apparátust tartson fenn az ország: csak annyit és olyat, amennyire és amilyenre a valódi munka elvégzéséhez van szükség. Parkinson világhírű „törvénye” azt mondja: „Egy mun­ka mindig annyira terjed ki, hogy kitöltse az elvégzé­sére felhasználható időt”. És: „a hivatalnokok száma és a munka mennyisége semmiféle kapcsolatban nem áll egymással”. Nálunk - kell, hogy meglegyen ez a kapcsolat. Két­ségtelen, hogy sok az „intézkedést önmagáért szülő” íróasztal, s hogy olyan időket élünk, amikor talán min­den eddiginél jobban takarékoskodnunk kell a munka­erővel, a szellemi energiával is. S amikor a lényeges kérdésekre kell összpontosítanunk az erőket, ennek ér­dekében közérdekű, felelős intézkedéseket kell kiadni és végrehajtani. Párhuzamos intézkedések, jelentéskérések, soha se­hol nem hasznosítható kimutatások elkészítése és ha­táridőre beküldése fölöslegesen terheli az állami, taná­csi, tömegszervezeti, vállalati apparátusokat — nem­egyszer több hivatalt, intézményt ugyanazzal a papír­munkával. Nincs semmiféle csodaszer mindezek meg­szüntetésére, az ésszerű munkaszervezésre — s az in­kább tetézné a túlburjánzó adminisztrációból származó gondokat, ha most szervezési tanácsadókkal és hasonló újabb intézményekkel próbálnánk az egyszerűsítéseket. Ha van biztos sikerrel kecsegtető módszer, az csak egyetlenegy lehet: az ésszerű gondolkodás. Mindig az­előtt, hogy a teendőket írásba foglalnák. VÁRKONYI ENDRE Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója lett szocializmus építését cél­zó irányvonalát. A találkozón érintették a szovjet—magyar együttműkö­dés lényeges kérdéseit. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy az 1981—85-ös években az áruforgalom a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság között 45 százalékkal nő, bő­vül a két ország együttműkö­dése az energetika, a kohá­szat, a gépgyártás, és más ágazatok területén. Különös figyelmet fordítanak a tudo­mányos-műszaki eredmények alkalmazására. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János véleményt cserélt az európai és világpolitika időszerű kérdéseiről. Meggyő­ződésüket f ejezték ki, hogy az enyhülés teljességgel megvéd­hető és megszilárdítható. Ki­próbált út vezet ehhez: a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti politikai pár­beszéd, kapcsolatok elmélyíté­se és kiszélesítése. A nemzet­közi helyzet javításához reá­lis lehetőségeket nyújtanak egyebek között azok a szovjet kezdeményezések, amelyek szerint egymással összefüg­gésben tárgyaljanak az Euró­pában telepített közép-ható­távolságú nukleáris rakéták­ról és az előretolt telepítésű amerikai harceszközökről. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János egybehangzóan megállapította: az európai és az egyetemes béke szempont­jából hatékony és változatlan jelentőségű az a záróokmány, amelyet a helsinki konferen­cián fogadtak el öt esztendő­vel ezelőtt. A Szovjetunió és Magyarország a szóbanforgó okmány politikai töltésének megfelelően határozottan sík- raszáll a madridi találkozó tárgyszerű és építő jellegű megtartása mellett. Komoly erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a spa­nyol fővárosban a záróok­mány valamennyi ajánlásával kapcsolatban olyan gyakorla­ti döntések születhessenek, amelyek a békés együttmű­ködés elmélyítését, a békés egymás mellett élés normái­nak megszilárdítását céloz­zák. A madridi találkozónak különös nyomatékot adna, ha döntés születnék a katonai enyhüléssel és a leszereléssel kapcsolatos európai konferen­cia összehívásáról. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János találkozóját testvé­ri, szívélyes légkör, s a meg­vitatott kérdésekben vallott teljes nézetazonosság jelle­mezte. A találkozón részt vett Konsztantyin Csemyenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. Összekapcsolásra készült a Szojuz-37 űrpárosa Csütörtökön a Krímben ba­ráti találkozóra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára között. Kádár János rövid pihenésre érke­zett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev elmond­ta, hogy a párt és az ország aktívan készül az SZKP XXVI. kongresszusára, folyik az 1981 és 85 közötti, vala­mint az 1990-ig tartó gazdasá­gi és társadalmi fejlesztés fő irányainak kidolgozása. Hang­súlyozta, hogy a szovjet nép életszínvonalának emelése ér­dekében az elkövetkező évek­ben is következetesen folyta­tódik a termelés hatékonysá­gának fokozása, a termékek minőségének javítása. Kádár János tájékoztatást adott arról a munkáról, amely a Magyar Népköztársaságban folyik a magyar kommunisták XII. kongresszusa határoza­tainak megvalósítása érdeké­ben, azokról az intézkedések­ről, amelyek a népgazdaság irányításának tökéletesítését, a nemzetgazdaság arányainak javítását célozzák. Kádár Já­nos rámutatott, hogy szilár­dult a társadalom politikai egysége, a magyar dolgozók széles körű támogatásban ré­szesítik az MSZMP-nek a fej­Otthonosan mozognak már a szocialista országok tudósí­tói a Moszkva közeli földi irányítási központban: szer­dán este hatodszor tudósít­hattak innen nemzetközi sze­mélyzetet szállító Szojuz-űr- hajó rajtjáról. A szovjet há­zigazdák megkülönböztetett figyelme ezúttal természete­sen a vietnami kollégák felé fordult. A cséhszlovák, az NDK-beli, a lengyel, a bol­gár és a magyar újságírók megértőén, tapasztalataik bir­tokában kissé háttérbe hú­zódtak, a kubai, mongol és román kollégák viszont, akik­nek honfitársai még Csillag­város lakói, láthatóan igye­keztek aififéle főpróbát tarta­ni a majdani nagy napra. Várakozás közben gyors statisztikák is készülték: a mostani űrpárossal 96-ra emelkedett a kozmoszban járt űrhajósok száma. Pham Tuan személyében a nyolca­dik nemzet — a harmadik földrész — képviselője jár a világűrben, mégpedig az első (Folytatás a 2. oldalion.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Veszelin Gyuranovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Végrehaj­tó Tanácsa elnökének hazánk­ban tett hivatalos, baráti lá­togatásáról szóló beszámolót. Megbízta az illetékes szerve­ket, hogy az elvi megállapo­dások végrehajtásához szük­séges intézkedéseket a maguk területén tegyék meg. Tárgyalt a kormány a köz- igazgatás fejlesztését megala­pozó kutatásokról és feladat­ként jelölte meg a kutatások középtávú tervének elkészíté­sét az év végéig. Módosította a kormány — a pénzügyminiszter és a TOT elnökének előterjesztése alap­ján — a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet. Az új szabályozás elősegíti a termelőszövetkeze­tek biztonságos gazdálkodá­sát. Módot nyújt új kölcsö­nös, önkéntes támogatási for­mák alkalmazására és lehető­vé teszi az országos alap lét­rehozását is. A Minisztertanács megvi­tatta és elfogadta az Állami Tervbiizottság és a Gazdasá­gi Bizottság 1980. II. félévi munkatenvét. (MTI) Színes tévé részegységek Tamásiból A félvezetők — diódák, tranzisztorok, majd az integrált áramkörök — megjelenése forradalmasította a híradástechni­kai berendezéseket előállító ipart. Bizonyítja ezt, hogy a ház­tartásokban található készülékek közül az egyik legbonyolul­tabb, a színes televízió is ma már szinte kizárólag ilyen alkat­részekkel késéül. Az elektroncsövek trónfosztására sor került az ORION-ban is. A korszerű áramköri elemek alkalmazásával az idén még 30 ezer darab Colordon típusú színes készüléket készítenek, amelynek egyhammada a hazai boltokba kerül. A néhány hét múlva az üzletekben is megjelenő berendezéseknek legtöbb al­katrészét megyénkben, az ORION tamási gyárában állítják elő Itt szerelik össze a kezelő egységeket, és a videó-áramkörö­ket. A gyár dolgozóinak legfontosabb feladata idén a minőség javítása. Ennek megvalósításában jelentős szerep hárul a ta­mási gyár tíz szocialista brigádjának tagjaira. Készül a Colorion kezelőegysége Elektromos és mechanikus ellenőrzés

Next

/
Thumbnails
Contents