Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-24 / 172. szám
a Képújság 1980. július 24, FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Gyere el este a klubba...! Nemzetközi építőtábor Szekszárdon Kötetlen beszélgetés a gazdaság vezetőivel Fotó: Ka' Felhívás Aranyjelvényesek dunai vízi túrája A KISZ Tolna megyei Bizottsága és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1980. augusztus 18—24. között rendezi meg az aranyjelvényesek dunai vízi túráját. Egy újabb lehetőség tehát a sportolni, túrázni vágyó fiataloknak, lányoknak és fiúknak. Ismételten várjuk tehát a jelentkezéseteket, hogy együtt, szórakozva, kellemes körülmények között túrázzunk. Röviden az akcióról: az egyhetes vízi túrát Dunaföldvár— Mohács között bonyolítjuk le. A programban a túrázáson kívül megismerkedhettek az útvonalat érintő tájakkal, je-, lentősebb létesítményekkel, nevezetességekkel. A résztvevőknek kulturális, szórakoztató programokat is biztosítunk. A túra kapcsolódik az aranyjelvényesek ötpróbája tömegsportakcióhoz. Az egy hét alatt két alkalommal bonyolítjuk le az aranyjelvényesek megyei próbáját. A vízi próbán a lányoknak 30 kilométeres távot 4 óra alatt, a fiúknak 50 kilométert 7 óra alatt kell megtenni. Várjuk jelentkezéseiteket az egész programra, de külön valamelyik próbára is. Hogy kik jöhetnek? Tulajdonképpen minden sportolni vágyó, KISZ-korosztályú fiatal jelentkezhet. Lehet nevezni egyénileg és csoportosan, egyaránt. Természetesen várjuk az egyesületek kajakszakosztályainak fiataljait is. A nevezőknek azonban rendelkeznie kell vízi járművel (kajak, kenu, evezőshajó), s a táborozáshoz szükséges felszereléssel. A nevezések beérkezésének sorrendjében, korlátozott számban a KISZ-mb is rendelkezésetekre tud bocsátani hajókat. A program költségeit a KISZ-megyebizottság fedezi. A nevezésről: a nevezési díj kétszáz forint. A rendezvény kiírását, s a nevezési lapokat megtalálhatjátok valamennyi járási-városi, illetve a megyei KISZ-bizottságon és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodában. Nevezési határidő: 1980. augusztus 11. A nevezéseket a KISZ Tolna megyei Bizottságára küldjétek. Azok a fiatalok, akik neveznek a túrára és a próbára, visszaigazolást és részletes programot kapnak. Itt van tehát egy újabb alkalom erőtök felmérésére, a közös szórakozásra. Gyere, sportolj velünk! KISZ Tolna megyei Bizottsága Mi kell egy jól működő ifjúságpolitikai vitakörhöz? Ez a felszólítás a 70-es évek elején. vaLalhogy természetesebben, hainigzott. £s senki sem kérdezte utána: — Miért, ml lesz ott ma? Mindenki tudta: nagy viták, veszékedéses vMiágmegválitásak, zene és társaság. Barátságok és szerelmiek szövőditek ezeken az estéken. Ahogy feljött, olyan hirtelenséggel leáldozott a klubimozgalom napja a közművelődés gyorsan változó egén. Ez tény! Annak bizonysága lett, hogy egyetlen forma sem lehet üdvözítő egymagában, nem helyettesítheti a, tartalmat: a közösséget és a sokszínű, értékes munkát. Manapság már csak nagyon nehezen lehet — művelődési házakban klubokat liétrelhozmi. A régi tagok kiöregedtek, kikoptak, újaikat pedig nem lebet toborozni. Ml lehet az oka? Kihalt volna a Sátánokból a közösség iránit! Igény? Aligha... A régi nagy csa- ládok, az erős rokoni szálak szét- hállatával, s a lakótelepek sivárságának ellenhatásaik ént elemi igényiként támadt föl az emberekben — különösen a fiatalokban — a valahová tartozás iránti éhség. Vannak-e még lehetőségek a kliubformában? JelenLeg életképes klubok főleg az iskolákban vagy különböző munkahelyeken találhatók. Ahol létező, élő közösségekre támaszkodik a klub, ott vám jövője, és a szabad idő eltöltésének, a közösségi életnek jó színterévé válik, A kliuibailapítás lázában régen a közművelődési intézményekben is alakultak természetes közösségek, ezek azonban csak addig maradtak életképesek, míg egy nemzedék ki nem öregedett. Az örökölt néiv keveset ér: közösséget nehezen léhat felülről teremteni, vagy szerv,ezni. Egyre inkább a szakosodás felé visz az út, ez a továbblépés egyik tehetősége: a közös oéd és feladat közösségbe Olvasztja a fiatalokat. Ehhez magas szintű irányítás és nevelőmiunka szükséges. A másik út, hogy a meglevő iskolai és miumkalhelyi közösségek klubjait erősítjük, jobb műsorokat, tartalmasabb programokat adva. Akkor talán éppen olyan természetes lesz a szives invitálás, mint a TO-es éwielk eleién... GABOR LÁSZLÓ Hétfőn megkezdte munkáját a szekszárdi nemzetközi egyetemista építőtábor a Szekszárdi Állami Gazdaságban. A nyolcvan 18—28 év közötti fiatal, nehéz munkát végzett, szőlőt kapáltak. Az építőtábor — amelyhez hasonló Európában több is van — házigazdája a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa. Ezeken a munkával összekapcsolt találkozásokon, mindenütt a világon, egy-egy témakörrel ismerkednek meg közelebbről a résztvevők. A MIOT-tal kapcsolatban álló ifjúsági szervezetek tagjai érkeztek Magyarországra. Vannak közöttük NSZK-be- liek, angolok, hazánkban tanuló dél-afrikai . diákok, franciák, hollandok, dánok, svéd, egyesült államokbeli ugyanúgy, mint lengyel, szovjet, csehszlovák és magyar diákok. A tábor magyar vezetője Lovas Imre, a MIOT és Kornélia Riehn, az SCI rövidítésű nemzetközi szervezet képviselője a táborvezetők. Ennek a csoportnak a témája: Dél-Afrika, illetve szolidaritás Dél-Afrikával, a fajüldözés, faji megkülönböztetés sújtotta népekkel. A téma alapos megismerését segíti az ANC, a Dél-Afrikai Köztársaság nemzeti felsza- badítási mozgalma. A társasági nyelv angol, ezen a nyelven íródtak az ismertető anyagok Dél-Afrika történelméről, az apartheidről, a földrész munkásainak helyzetéről, az oktatási rendszerről. A témát csoportos foglalkozásokon és plenáris üléseken is feldolgozzák. A résztvevők nagyobbik része már volt hasonló építőtáborokban, több helyütt Európában. Mivel a munkájukat Magyarországon végzik, természetesen azzal is szeretnének megismerkedni. A fizikai munkán és dél-afrikai szolidaritáson kívül az igen zsúfolt programban hazánk és megyénk megismerése is szerepel. Az ismerkedés egyik formája az, amit mi fórumnak nevezünk. Kedden délután például Császár József, a megyei tanács általános elnökhelyettese tartott ismertetést gazdaságpolitikánkról, és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Természetesen körülnéztek már Szekszárdon, tájékozódtak az állami gazdaságról, mennek a Sárközbe és a fadd-dombori KlSZ-vezető- képző táborba és Pécsre is. A további programban még sokféle témáról lesz kötetlen beszélgetés. Kisebb csoportokban családlátogatáson is részt vesznek a szolidaritási építőtábor résztvevői a gazdaság dolgozóinál. A szekszárdi munka végeztével a tábor programja még nem zárul, mert Balatonon szolidaritási műszakon vesznek részt a diákok, majd megismerkednek Budapesttel és a Dunakanyar szépségeivel is. Az 1976—77-es mozgalmi éviben már ifjúságpolitikai vitakör működött Dombóváron. Az 1978—79-es politikai képzési év befejezésekor a vitakör elnyerte a városi „Kiváló ifjúsági vitakör” címet, majd az 1979—80-as politikai képzési évet is jól fejezte be. Ahhoz, hogy egy — akár tanulói, akár munkahelyi — területen jól működő ifjúságpolitikai vitakör létezzen, nagyon sok szervezeti, személyi esetleg anyagi feltétel kell. Természetesen ezen feltételek együttes meglétét kevés alap- szervezet, KISZ-ibizottság mondhatja magáénak, ezekért az „alapokért” rendszerint több éves folyamatos tevékenység elvégzésére van szükség. Szükség van egy cél kitűzésére. Ez a cél jelen esetben az eszmei-politikai propagandamunka a KISZ Ifjúság- politikai vitakörének keretei között. Tehát a politikai képzés egyik formájáról van szó, amelynek fő feladatait a KISZ KB 1074. évi határozata eképp fogalmazta meg: „A politikai képzés ébresszen a fiatalok-- ban szélés körű társadalmi, politikai érdeklődést, igényt a tájékozottságra, műveltségűik mind magasabb szintre 'emelésére...” A cél, a központi iránymutatás tehát adott. Kell a vitakör működéséhez egy propagandista, akinek véleményem szerint együtt kell dolgoznia a vitaköri tagokkal, s legalább akkor, de ha lehet, még előbb reagálni a világban, az országban, városunkban, s a munkahelyen történt eseményekre, feldolgoznia és rendszereznie az információkat, ezeket elhelyezni a marxista—leninista világnézet keretein belül. Továbbá a jó vitakörhöz, lehet, hogy furcsán hangzik, de segítőkész gazdasági, társadalmi vezetésre van szükség. Az éves értékeléseik során egyre jobban kitűnik, hogy ahol nem hagyják egyedül a fiatalokat, a propagandistákat segítik, és számon- kérik a munkát mind a gazdasági, mind a társadalmi vezetés részéről, ott nem szűnnek meg a KlSZ-szervezetek, nem vegetál az ifjúságpolitikai vitakör, s ilyen helyen együtt örül a közösség az elért eredményeknek, elismeréseknek. Technikai eszközökre, anyagi feltételekre is szükség van, de úgy érzem, ez nem lehet létfeltétele egy-iegy vitakör működésének. A „csavaripar esetében”, bár nem tudatosan, végül is „maga” a vitakör teremtette meg az anyagi feltétéit az erkölcsi elismerés mellé anyagi juttatás is jár. Természetesen a feltételeket még hosszasan lehetne sorolni, a vitakör és az irányító KISZ-szervezet kapcsolatától kezdve a beiskolázáson át egészen az egy-egy foglalkozás konkrét előkészítéséig, lebonyolításáig. Azt is meg kell őszintén vallani, hogy az előbbiekben felsorolt feltételeknek, a csavaripar dombóvári gyárának, ifjúság- politikai vitaköre sem tud egytől egyig megfelelni. Viszont e néhány sor közzétételével arra szándékoztam rámutatni, hogy a KISZ-bem folyó munka feltételeit állandóan figyelemmel kell kísérnünk. Törekedjünk arra, hogy e feltételek mind jobban megfeleljenek az előírtaknak, de erkölcsi alapot csak az adhat e feltételek „kiharcolásához”, ha ugyanakkor folyamatosan eleget teszünk vállalt kötelezettségeinknek is. ALMACHT OTTÖ vitakörvezető A KISZ feladatai Kollégiumi nevelömunka i ’ Három ünnepség - sorozatban - Kell az együttműködés Jó a kollégistáknak, mondják, akiknek ezekben az intézményekben nem jutott hely. Jó a bejáróknak, mondják, akik nem szeretik a kollégiumot ezért vagy azért. A legjobb azoknak, akik otthon lakhatnak, de abban a városban, ahol az iskola működik. És megint az ellenkezője; mert a helybeliek meg „irigylik” a nagyobb önállóságot bíró bejárókat és kollégistákat. Körülbelül ilyen változatos képet kapunk a megyei KISZ- bizottság anyagát olvasva is a kollégiumok általános helyzetéről, ezen belül pedig az ott folyó nevelő- és KISZ-munkáról. Mindenesetre szokatlanul kritikus anyagot tárgyalt meg legutóbbi ülésén a megyei KISZ-bizottság, ami jó, mert az ifjúsági szövetségnek vannak érdekvédelmi és érdekképviseleti funkciói is. Arról már nem is beszélve, hogy egy-egy terület felmérésében sokat segíthetnek más szerveknek, vagy intézményeknek. Az általános helyzet sem megnyugtató, annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben jelentősen nőtt a kollégiumi helyek száma, pontosan 320-szal. A szekszárdi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző tanulóinak zöme bejáró. Nemrég volt szó arról -a testület előtt is, hogy a dombóvári szakmunkásképzősök — majdnem hatszázan — 72 községből járnak be. Nem tartozik szorosan a témához, de évek hosszú sora óta tény, hogy e két iskola épülete sem megfelelő az oktatáshoz. És akik bekerülhetnek? Az új épületek jól felszereltek ugyan, de a zsúfoltság miatt előfordul, hogy a közösségi élet színterének szánt helyiségeket is igénybe veszik hálóteremnek. Másutt még mindig 10—16 ágyas hálókban „laknak” a fiatalok. Tömegkommunikációs eszközökkel jól felszereltek a kollégiumok, könyvtárak is vannak, de ezeket nem mindig használják ki, vagy jól. Nem tárgyi felszereltség kérdése a hálók és közös helyiségek otthonossága, mégis sok esetben barátságtalanok a kollégiumi szobák. Az is előfordul, hogy kifejezetten tiltják a hálók és közös helyiségek díszítését, másutt meg nem fordítanak rá gondot. A kollégiumok az iskolákkal közös irányítás alá tartoznak, kivéve a Rózsa Ferencről elnevezett szekszárdit. Körülbelül 60—70 nevelő dolgozik az otthonban, de igen nagy a cserélődés, különösen a fiatal nevelők esetében. Ők az első adandó alkalommal helyet változtatnak. Az egy nevelőre jutó létszám meghaladja a 35-öt is, az ideális 20—25 helyett. Különösen nehéz azoknak a kollégiumoknak a helyzete, ahol több iskola tanulói is laknak, mármint a közösségi élet megteremtése szempontjából. A megyei KISZ-bizottság anyaga nemcsak kritikus, hanem önkritikus is, amennyiben feltárja, hogy a diákönkormányzat szervező-, nevelő, irányítófunkciója nem az igazi. Ami biztos, az a szórakoztató programok — diszkó, filmek — megvalósulása. Pedig az úgynevezett diáktanácsoknak nagyok a lehetőségeik, csak élni kellene velük. Jobb és tartalmasabb lehetne az iskolai KISZ-bizottságok és a diáktanácsok kapcsolata — tisztelet a kivételnek — ebben az esetben is. Akkor nem fordulhatna elő, hogy az iskolai KISZ-bizottság a kollégistákat „vattának” használja a rendezvényeken, ami magyarul annyit tesz, hogy a kollégistákat együtt „kivezénylik” az iskolai rendezvényekre. Jobb esetben, ha a munka tartalmas, ez azt is jelentheti, hogy a kollégisták bázisai az iskolai KlSZ-munkának, rájuk mindig lehet számítani. A diáktanácsok tagjai nemegyszer vezető tisztségeket töltenek be az iskolai KISZ-életben is, ilyenkor jobban van lehetőség az összehangolt tevékenység megszervezésére. De így meg sok teher jut egy-két fiatalra, a többiek meg kimaradnak az önálló megbízatások rendszeréből és a felelősségből. A megoldás minden esetben egyedi lehet csak, az adott körülmények figyelembevételével. Vigyázni kell arra is, hogy az iskolai mozgalmi vagy szabad idős programok ne borítsák fel a kollégium rendjét, ezen belül pedig tartsák tiszteletben a tanulási időt. Biztosan „nem dob fel” egyetlen kollégistát sem, ha egy-egy nemzeti ünnepet az alapszervezetében, vagy osztályában, az iskolában és a kollégiumban is külön-külön meg kell ünnepelnie. Az idézett anyag a fentieken kívül még más kérdéseket is boncolgat, és a kollégiumi nevelőmunka javítása érdekében feladattervet fogadott el a megyei KISZ-bizottság. Ennek lényege, hogy a kollégiumi diáktanács tagjainak a képzését meg kell oldani. A területi KISZ-bizottságok az eddiginél több figyelmet fordítsanak a kollégiumi KISZ-életre, különös tekintettel a diáktanácsok és az iskolai KISZ-bizottságok munkájának az összehangolására. Ugyanezt adta feladatul a KISZ megyei vezető testületé az iskolai KISZ-bizottságoknak is. Az alapszervezetek a jövőben külön tervezzék a kollégisták KISZ-feladatait, egyéni vállalásait, és a diáktanáccsal közösen értékeljék azok teljesítését. Ihárosi
