Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-23 / 171. szám
1980. július 23. A ^ÉPÜJSÁG ON KÉRD EZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Tűzcsap Kern János Paksról a következőket írta szerkesztőségünknek: „... Az elmúlt évben új házat építettünk, ami alatt pince van. Amíg a régi házunk megvolt, addig a vízvezeték nem ért el lakásunkig, most azonban a vezetéket meghosszabbították, egészen a házunk sarkáig, és még tűzcsapot is szereltek fel. Ezt a tűzcsapot már kétszer eltörték az arrajáró gépkocsik, s a víz ömlött. Még szerencse, hogy nappal történt, mert ha éjjel törik el a cső, a pince tele lett volna vízzel, s az új házat alámosta volna. Nincs egy nyugodt pillanatom, éjszaka még aludni sem tudok. Nem értem, hogy az illetékesek miért nem gondoskodnak a tűzcsap védelméről? ...” Olvasónk levelét a paksi Városi Tanácshoz küldtük meg, ahonnét dr. Dallos Tibor tanácselnök az alábbi választ adta: .....A Zöldfa utcában lévő t űzcsappal kapcsolatos panaszt kivizsgáltattam. A lakóépület közelében közterületen elhelyezett altalaj-tűzcsap léTelefonszámunk: 12-284 tesítését nyilvánvaló - tűzvédelmi szempontok indokolják, áthelyezését nem tudjuk megoldani. A gépjárműforgalom okozta sérülések elkerülése érdekében megkerestük a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat paksi üzemmérnökségének vezetőjét. Ígérete szerint a tűzcsap megfelelő védelméről legkésőbb 1980. szeptemberéig gondoskodik. Tájékoztatásul közlöm még, hogy az épület állagának megóvása érdekében rövid időn belül felülvizsgáljuk az «esetleg közterület alá nyúló pincerész eltömedékelésének szükségességét is...” Átalánydíj Pál István írta Sióagárdról: Azt hiszem, a probléma, amit itt leírok, nem csak engem, hanem nagyon sokunkat érint a megyében. Sok külföldi gyártmányú televízió készüléket hoztak és hoznak forgalomba megyénk boltjai. Nagy a választék a szovjet gyártmányú hordozható készülékektől az NDK gyártmányú nagyképernyős televíziókig. Ezek közkedvelt, viszonylagos olcsó és kitűnő készülékek. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok családnak nyújtanak örömet, szórakozást. Mint minden más készülék, berendezés, ezek is meg- hibásodhatnak. Ha ez garanciális időn belül történik, nem kerül a javítás költségbe. Más a helyzet azonban a garancia lejárta után. A magyar gyártmányú készülékeknél nincs gond ilyen esetben, mert átalánydíjas javítási szerződést lehet kötni a Geikával, és havi 30 forintos átalánydíjért a GELKA bármilyen összegű javítást elvégez. Ez a lehetőség rendkívül kedvező a tv- tulajdonosoknak, mivel biztonságot nyújt a váratlanul felmerülő javítási költségekkel szemben, és azt hiszem a GELKÁ-nak sem okoz ráfizetést ez a közkedvelt szolgáltatás. Nem ez a helyzet az említett külföldi gyártmányú készülékek esetében. Ezek garancián belüli és túli javítását a RAMOVILLi-szerviz végzi, amely úgy tudom, hogy a szolgáltató szövetkezethez tartozik. A szövetkezet — nem tudom milyen okból — mindeddig nem vezette be, és tudomásom szerint nem is kívánja bevezetni az átalány- díjas tv-javítási rendszert. Pedig a szolgáltatás bevezetésével azt hiszem, mégin- kább a lakosság szolgálatára, segítségére lennének. Bízom benne, hogy az illetékesek hamarosan rájönnek ennek fontosságára, hiszen kereskedelmünk továbbra is szép számmal forgalmazza a vevők által közkedvelt külföldi tv-készüléke- ket...” Az illetékes, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke, Pálinkás István az alábbi választ adta: .....Szövetkezetünk kizárólag a megye területén végez fizető javítást. A megyében üzemelő készülékek mennyisége nem teszi lehetővé, hogy az országos GELKA-szerviz- hálózat által kialakított átalánydíjas rendszerhez hasonló versenyképes átalánydíj- rendszert vezessünk be. Alátámasztja ezt a tényt az is, hogy a külföldről behozott készülékek alkatrész-ellátása olyan kedvezőtlen, hogy az átalánydíjas szerződések keretén belül nem lehet biztosí- > tani a javítási határidők betartását...” M l VÁLASZOLUNK Az energiagazdálkodási bírságról szól a Minisztertanács 22/1980. (VI. 20.) számú rendelete, és az ennek alapján a nehézipari miniszter által kiadott 8/1980. (VI. 20.) NIM számú rendelet. E jogszabályok szerint energiagazdálkodási bírság alapjául szolgál, ha az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, vízgazdálkodási társulat energiafelhasználását az előírt mértékben nem mérsékli, villamos energiát jogellenesen hő- fejlesztés céljára felhasznál, helyiség fűtésénél a jogszabályban előírt belső hőmérsékleti értéktől a megengedett mértéket meghaladóan ismételten eltér, villamosenergiafogyasztás korlátozási kötelezettségének nem tesz eleget stb. Energiagazdálkodási bírságot a kiszabás alapjául szolgáló magatartás befejezésétől számított két éven belül lehet kiszabni, a bírságot a jogerős határozat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig kell befizetni. Az említett két rendelet a Magyar Közlöny f. évi 42. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1980. június 20-án — hatályba lépett. A belkereskedelemben foglalkoztatottak műszakpótlékáról szóló korábbi jogszabályt módosítja belkereskedelmi miniszternek a Magyar Közlöny idei 43. számában megjelent 9/1980. (VI. 24.) BkM számú, július hó 1. napján hatályba lépett rendelete, amely szerint a műszak- pótlék mértéke a délutáni műszakban teljesített munka után 3 Bt/óra, az éjszakai műszakban teljesített munka után 6 Ft/óra. Ugyanitt jelent meg az oktatási miniszternek a fiatalkorúak pártfogó felügyeletéről, a javítóintézeti nevelésről és egyes eljárási rendelkezésekről szóló 6/1980. (VI. 24.) OM számú rendelete, amely előírja — többek között — hogy a munkáltató elősegíti a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú beilleszkedését a társadalomba, fokozott gondot fordít munkájának segítésére, szakmai fejlődésére, tanulására és „haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot, illetve a pártfogót, ha a fiatalkorú munkafegyelme, magatartása kifogásolható, vagy ha munka- viszonya bármilyen ok miatt megszűnt.” A javítóintézeti nevelésben részesülő fiatalkorúnknak pedig tudniuk kell, hogy a javítóintézeti nevelés a nevelőintézetbe való felvétel első napjával kezdődik, „az egyéves legrövidebb időtartam a nevelőintézetből történt engedély nélküli eltávozás idejével meghosszabbodik.” Ugyancsak a Magyar Közlöny idei 43. számában jelent meg a kulturális miniszter 9/1980. (VI. 24.) KM számú, a kulturális vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló rendelete, amely szerint a kulturális vállalatoknál a magasabb vezető állású dolgozók anyagi ösztönzési rendszerét szorosan össze kell kapcsolni az elért kulturális eredményekkel. Megjelöli a jogszabály azokat a főbb kultúrpolitikai és ehhez kapcsolódó gazdasági követelményeket is, amelyek figyelembevételével határozandó meg a magasabb vezető állású dolgozók prémiumfeladata, a részükre biztosítható jutalom mértékének megállapítása során pedig különös figyelmet kell fordítani a gazdálkodás emberi tényezőinek biztosítása érdekében kifejtett tevékenységre. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Hívószámunk: 05 Tűzvédelem a mezőgazdaságban Nincs olyan nap, hogy ne olvasnánk, hallanánk tájékoztatásokat és felhívásokat a mezőgazdasági munkákról. A rendkívül csapadékos időjárás, majd a szárazság komoly feladat elé állítja betakarításban résztvevő embereket és gépeket. Tudjuk, a termés átlagon felülinek ígérkezik. Nem engedhetjük, hogy ennek akár csak egy része is — gondatlanságból, vagy hanyagságból — a tűz martalékává váljon. Ezért adunk most röviden tájékoztatást a legfontosabb előírásokról, szabályokról. Hogy a tűzvédelem jelentőségét jobban tudjuk értékelni, nézzünk egy-két országos adatot. Évente mintegy 2000 tűzeset történik a mezőgazdaság területén, ez az összes tűzesetek kb. 25 százaléka. A tűzkár 50 millió forint körül mozog, az összesnek 40 százaléka. Ezen felül még 2000—2500 olyan tűz is van, ahol anyagi kár csak azért nem keletkezett, mert időben meg lehetett fékezni a lángokat, (pl. avartü- zek, vdgy a felügyelet nélkül végzett tarlóégetés, amely átterjedhetett volna a közeli erdőre, kazalra.) Jogszabályba foglalt előírás, hogy az aratást mindig a vasútvonal mellett kell megkezdeni, különösen akkor, ha azon gőzmozdonyok járnak. A legalább 40 m-es learatott sávot azonnal fel kell szántani, mert csak így kapunk teljes biztonságot a röptüzek ellen. Ugyanilyen veszélyt jelent a vonatból, vagy közúti járművekből kidobott égő cigarettavég is. Érthetetlen, hogy a beépített hamutartók ellenére, egyesek miért választják ezt a rendkívül felelőtlen megoldást. Szintén alapvető követelmény az aratásban és betakarításban résztvevő erő- és munkagépek kifogástalan műszaki állapota. Nem elég csak a gépszemle napjára felkészíteni ezeket, hanem naponta meg kell győződni megbízhatóságukról. Ilyen feltételek a földelőlánc megléte a kombájnokon — a közúti járműveken műanyag, vagy guBeázás és villámcsapás ellen védett szénakazal Cséplés a múltban miszalagnak kell lenni! —, az akkumulátorok éghetetlen anyagú burkolata, az üzemanyag-ellátó rendszer csepe- gésmentessége, a kipufogódob és csövek épsége, tisztasága. Természetesen a kézitűzoltó készülék sem hiányozhat ezekről a járművekről. A csapadékos időjárás miatt a kazlakat különös gonddal kell szárítani, ugyanis a kazalban könnyen öngyulladás léphet fel. (Évente 50—60 esetben fordul elő!) A folyamatos kazalhőmérséklet- mérés eredményét a kazalnaplóban kell rögzíteni. A szellőztetést addig kell folytatni, míg az a technológiai utasításban elő van írva. Ha a hőmérséklet mégis eléri a 80 Celsius fokot a kazlat azonnal meg kell bontani és a bemelegedett gócokat eltávolítani. Tűzveszélyes cselekmény a tarlóégetés. Éppen ezért csak előzetes helyszíni szemle és írásos engedély birtokában szabad végezni. Feltétlen tartsunk készenlétben egy traktort ekével, hogy az esetleg elharapódzó lángokat körül lehessen szántani. Az égetés felügyeletét semmiképpen sem szabad idős személyekre, vagy gyermekekre bízni. A tarlóégetést kizárólag szélcsendes időben és napnyugta előtt végezzük! A forrólevegős szemester- mény-szárítókat csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezők kezelhetik. Bár a vizsgák során bizonyságot tettek a berendezés ismeretéből, emlékeztetőül — felsorolásszerűen — közöljük azokat a követelményeket, melyeket ajánlatos a gép beindítása előtt ellenőrizni. — ol aj csepeg és-men tesség, — olajégő előtti hőszelep megléte, — állandó, vagy elektromágnes a daráló és ciklon között, — 1 db 50 kg-os és 4 db 12 kg-os porraloltó elhelyezése, — a szemes termény előtisztítása, illetve tisztasága. — a termény nedvességtartalma és hőmérséklete, — a láncok jó műszaki állapota, feszessége. A terményszárító gépkönyvét és a technológiai utasítást ajánlatos ismételten átlapozni. A gazdaságok, termelőszövetkezetek illetékes vezetőinek is fontos feladataik vannak a tűzkármentes betakarítás érdekében. Nem elég kiadni az utasításokat, ellen- őrizníök kell azok pontos végrehajtását. A mezőgazdaság dolgozói pedig érezzék kötelességüknek a tűzvédelmi szabályok maradéktalan megtartását. összefogással és kellő gondossággal megóvhatjuk terményeinket a tűz pusztításától! MEGYEI tűzoltóparancsnokság
