Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

1980. július 23. A ^ÉPÜJSÁG ON KÉRD EZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Tűzcsap Kern János Paksról a kö­vetkezőket írta szerkesztősé­günknek: „... Az elmúlt évben új há­zat építettünk, ami alatt pin­ce van. Amíg a régi házunk megvolt, addig a vízvezeték nem ért el lakásunkig, most azonban a vezetéket meg­hosszabbították, egészen a házunk sarkáig, és még tűz­csapot is szereltek fel. Ezt a tűzcsapot már kétszer eltör­ték az arrajáró gépkocsik, s a víz ömlött. Még szerencse, hogy nappal történt, mert ha éjjel törik el a cső, a pince tele lett volna vízzel, s az új házat alámosta volna. Nincs egy nyugodt pillanatom, éj­szaka még aludni sem tudok. Nem értem, hogy az illetéke­sek miért nem gondoskodnak a tűzcsap védelméről? ...” Olvasónk levelét a paksi Városi Tanácshoz küldtük meg, ahonnét dr. Dallos Tibor tanácselnök az alábbi választ adta: .....A Zöldfa utcában lévő t űzcsappal kapcsolatos pa­naszt kivizsgáltattam. A lakó­épület közelében közterületen elhelyezett altalaj-tűzcsap lé­Telefonszámunk: 12-284 tesítését nyilvánvaló - tűzvé­delmi szempontok indokolják, áthelyezését nem tudjuk meg­oldani. A gépjárműforgalom okozta sérülések elkerülése érdeké­ben megkerestük a Tolna me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat paksi üzemmérnökségé­nek vezetőjét. Ígérete szerint a tűzcsap megfelelő védelmé­ről legkésőbb 1980. szeptem­beréig gondoskodik. Tájékoz­tatásul közlöm még, hogy az épület állagának megóvása érdekében rövid időn belül felülvizsgáljuk az «esetleg közterület alá nyúló pince­rész eltömedékelésének szük­ségességét is...” Átalánydíj Pál István írta Sióagárdról: Azt hiszem, a problé­ma, amit itt leírok, nem csak engem, hanem nagyon sokun­kat érint a megyében. Sok külföldi gyártmányú televízió készüléket hoztak és hoznak forgalomba megyénk boltjai. Nagy a választék a szovjet gyártmányú hordozható ké­szülékektől az NDK gyártmá­nyú nagyképernyős televízió­kig. Ezek közkedvelt, viszony­lagos olcsó és kitűnő készü­lékek. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok családnak nyújtanak örömet, szórako­zást. Mint minden más készü­lék, berendezés, ezek is meg- hibásodhatnak. Ha ez garan­ciális időn belül történik, nem kerül a javítás költségbe. Más a helyzet azonban a garancia lejárta után. A magyar gyárt­mányú készülékeknél nincs gond ilyen esetben, mert áta­lánydíjas javítási szerződést lehet kötni a Geikával, és ha­vi 30 forintos átalánydíjért a GELKA bármilyen összegű javítást elvégez. Ez a lehető­ség rendkívül kedvező a tv- tulajdonosoknak, mivel biz­tonságot nyújt a váratlanul felmerülő javítási költségek­kel szemben, és azt hiszem a GELKÁ-nak sem okoz ráfi­zetést ez a közkedvelt szolgál­tatás. Nem ez a helyzet az említett külföldi gyártmányú készülékek esetében. Ezek ga­rancián belüli és túli javítá­sát a RAMOVILLi-szerviz végzi, amely úgy tudom, hogy a szolgáltató szövetkezethez tartozik. A szövetkezet — nem tu­dom milyen okból — mind­eddig nem vezette be, és tu­domásom szerint nem is kí­vánja bevezetni az átalány- díjas tv-javítási rendszert. Pedig a szolgáltatás beveze­tésével azt hiszem, mégin- kább a lakosság szolgálatára, segítségére lennének. Bízom benne, hogy az ille­tékesek hamarosan rájön­nek ennek fontosságára, hi­szen kereskedelmünk tovább­ra is szép számmal forgal­mazza a vevők által közked­velt külföldi tv-készüléke- ket...” Az illetékes, a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke, Pálinkás István az alábbi választ adta: .....Szövetkezetünk kizáró­lag a megye területén végez fizető javítást. A megyében üzemelő készülékek mennyi­sége nem teszi lehetővé, hogy az országos GELKA-szerviz- hálózat által kialakított áta­lánydíjas rendszerhez hason­ló versenyképes átalánydíj- rendszert vezessünk be. Alá­támasztja ezt a tényt az is, hogy a külföldről behozott ké­szülékek alkatrész-ellátása olyan kedvezőtlen, hogy az átalánydíjas szerződések ke­retén belül nem lehet biztosí- > tani a javítási határidők be­tartását...” M l VÁLASZOLUNK Az energiagazdálko­dási bírságról szól a Minisztertanács 22/1980. (VI. 20.) szá­mú rendelete, és az ennek alapján a ne­hézipari miniszter által ki­adott 8/1980. (VI. 20.) NIM számú rendelet. E jogszabá­lyok szerint energiagazdálko­dási bírság alapjául szolgál, ha az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, vízgaz­dálkodási társulat energia­felhasználását az előírt mér­tékben nem mérsékli, villa­mos energiát jogellenesen hő- fejlesztés céljára felhasznál, helyiség fűtésénél a jogsza­bályban előírt belső hőmér­sékleti értéktől a megengedett mértéket meghaladóan ismé­telten eltér, villamosenergia­fogyasztás korlátozási kötele­zettségének nem tesz eleget stb. Energiagazdálkodási bír­ságot a kiszabás alapjául szol­gáló magatartás befejezésétől számított két éven belül lehet kiszabni, a bírságot a jogerős határozat kézhezvételét köve­tő hónap 20. napjáig kell be­fizetni. Az említett két ren­delet a Magyar Közlöny f. évi 42. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1980. június 20-án — hatályba lé­pett. A belkereskedelemben fog­lalkoztatottak műszakpótlé­káról szóló korábbi jogsza­bályt módosítja belkereske­delmi miniszternek a Magyar Közlöny idei 43. számában megjelent 9/1980. (VI. 24.) BkM számú, július hó 1. nap­ján hatályba lépett rendele­te, amely szerint a műszak- pótlék mértéke a délutáni műszakban teljesített munka után 3 Bt/óra, az éjszakai mű­szakban teljesített munka után 6 Ft/óra. Ugyanitt jelent meg az ok­tatási miniszternek a fiatal­korúak pártfogó felügyeleté­ről, a javítóintézeti nevelés­ről és egyes eljárási rendel­kezésekről szóló 6/1980. (VI. 24.) OM számú rendelete, amely előírja — többek kö­zött — hogy a munkáltató elő­segíti a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú beillesz­kedését a társadalomba, foko­zott gondot fordít munkájá­nak segítésére, szakmai fejlő­désére, tanulására és „hala­déktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot, illetve a párt­fogót, ha a fiatalkorú mun­kafegyelme, magatartása ki­fogásolható, vagy ha munka- viszonya bármilyen ok miatt megszűnt.” A javítóintézeti nevelésben részesülő fiatal­korúnknak pedig tudniuk kell, hogy a javítóintézeti ne­velés a nevelőintézetbe való felvétel első napjával kezdő­dik, „az egyéves legrövidebb időtartam a nevelőintézetből történt engedély nélküli eltá­vozás idejével meghosszabbo­dik.” Ugyancsak a Magyar Köz­löny idei 43. számában jelent meg a kulturális miniszter 9/1980. (VI. 24.) KM számú, a kulturális vállalatok maga­sabb vezető állású dolgozói­nak anyagi érdekeltségi rend­szeréről szóló rendelete, amely szerint a kulturális vállalatoknál a magasabb ve­zető állású dolgozók anyagi ösztönzési rendszerét szorosan össze kell kapcsolni az elért kulturális eredményekkel. Megjelöli a jogszabály azokat a főbb kultúrpolitikai és eh­hez kapcsolódó gazdasági kö­vetelményeket is, amelyek fi­gyelembevételével határozan­dó meg a magasabb vezető ál­lású dolgozók prémiumfel­adata, a részükre biztosítható jutalom mértékének megálla­pítása során pedig különös figyelmet kell fordítani a gaz­dálkodás emberi tényezőinek biztosítása érdekében kifej­tett tevékenységre. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Hívószámunk: 05 Tűzvédelem a mezőgazdaságban Nincs olyan nap, hogy ne olvasnánk, hallanánk tájékoz­tatásokat és felhívásokat a mezőgazdasági munkákról. A rendkívül csapadékos időjá­rás, majd a szárazság komoly feladat elé állítja betakarítás­ban résztvevő embereket és gépeket. Tudjuk, a termés át­lagon felülinek ígérkezik. Nem engedhetjük, hogy en­nek akár csak egy része is — gondatlanságból, vagy ha­nyagságból — a tűz martalé­kává váljon. Ezért adunk most röviden tájékoztatást a legfontosabb előírásokról, szabályokról. Hogy a tűzvédelem jelentő­ségét jobban tudjuk értékel­ni, nézzünk egy-két országos adatot. Évente mintegy 2000 tűzeset történik a mezőgazdaság terü­letén, ez az összes tűzesetek kb. 25 százaléka. A tűzkár 50 millió forint körül mozog, az összesnek 40 százaléka. Ezen felül még 2000—2500 olyan tűz is van, ahol anyagi kár csak azért nem keletkezett, mert időben meg lehetett fé­kezni a lángokat, (pl. avartü- zek, vdgy a felügyelet nélkül végzett tarlóégetés, amely át­terjedhetett volna a közeli erdőre, kazalra.) Jogszabályba foglalt előírás, hogy az aratást mindig a vasútvonal mellett kell meg­kezdeni, különösen akkor, ha azon gőzmozdonyok járnak. A legalább 40 m-es learatott sá­vot azonnal fel kell szántani, mert csak így kapunk teljes biztonságot a röptüzek ellen. Ugyanilyen veszélyt jelent a vonatból, vagy közúti jármű­vekből kidobott égő cigaret­tavég is. Érthetetlen, hogy a beépített hamutartók ellené­re, egyesek miért választják ezt a rendkívül felelőtlen megoldást. Szintén alapvető követel­mény az aratásban és betaka­rításban résztvevő erő- és munkagépek kifogástalan műszaki állapota. Nem elég csak a gépszemle napjára fel­készíteni ezeket, hanem na­ponta meg kell győződni meg­bízhatóságukról. Ilyen felté­telek a földelőlánc megléte a kombájnokon — a közúti jár­műveken műanyag, vagy gu­Beázás és villámcsapás ellen védett szénakazal Cséplés a múltban miszalagnak kell lenni! —, az akkumulátorok éghetetlen anyagú burkolata, az üzem­anyag-ellátó rendszer csepe- gésmentessége, a kipufogó­dob és csövek épsége, tiszta­sága. Természetesen a kézi­tűzoltó készülék sem hiányoz­hat ezekről a járművekről. A csapadékos időjárás mi­att a kazlakat különös gond­dal kell szárítani, ugyanis a kazalban könnyen öngyulla­dás léphet fel. (Évente 50—60 esetben fordul elő!) A folya­matos kazalhőmérséklet- mérés eredményét a kazal­naplóban kell rögzíteni. A szellőztetést addig kell foly­tatni, míg az a technológiai utasításban elő van írva. Ha a hőmérséklet mégis eléri a 80 Celsius fokot a kazlat azonnal meg kell bontani és a bemelegedett gócokat eltávo­lítani. Tűzveszélyes cselekmény a tarlóégetés. Éppen ezért csak előzetes helyszíni szemle és írásos engedély birtokában szabad végezni. Feltétlen tart­sunk készenlétben egy trak­tort ekével, hogy az esetleg elharapódzó lángokat körül lehessen szántani. Az égetés felügyeletét semmiképpen sem szabad idős személyekre, vagy gyermekekre bízni. A tarlóégetést kizárólag szél­csendes időben és napnyugta előtt végezzük! A forrólevegős szemester- mény-szárítókat csak érvé­nyes tűzvédelmi szakvizsgá­val rendelkezők kezelhetik. Bár a vizsgák során bizonysá­got tettek a berendezés isme­retéből, emlékeztetőül — fel­sorolásszerűen — közöljük azokat a követelményeket, melyeket ajánlatos a gép be­indítása előtt ellenőrizni. — ol aj csepeg és-men tesség, — olajégő előtti hőszelep megléte, — állandó, vagy elektro­mágnes a daráló és ciklon kö­zött, — 1 db 50 kg-os és 4 db 12 kg-os porraloltó elhelyezése, — a szemes termény előtisz­títása, illetve tisztasága. — a termény nedvességtar­talma és hőmérséklete, — a láncok jó műszaki álla­pota, feszessége. A terményszárító gépköny­vét és a technológiai utasítást ajánlatos ismételten átlapoz­ni. A gazdaságok, termelőszö­vetkezetek illetékes vezetői­nek is fontos feladataik van­nak a tűzkármentes betakarí­tás érdekében. Nem elég ki­adni az utasításokat, ellen- őrizníök kell azok pontos vég­rehajtását. A mezőgazdaság dolgozói pedig érezzék köte­lességüknek a tűzvédelmi sza­bályok maradéktalan megtar­tását. összefogással és kellő gon­dossággal megóvhatjuk ter­ményeinket a tűz pusztításá­tól! MEGYEI tűzoltó­parancsnokság

Next

/
Thumbnails
Contents