Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1980. július 22. Sztrájk és fegyveres ellenállás Az Andok«or$zágok elítélő nyilatkozat;» A katonai juntával szemben fokozódó népi ellenállás miatt megerősített felfegyverzett járőrök cirkálnak a bolíviai fő­város, La Paz utcáin. (Képtávírónkon érkezett.) Magyar vezetők üdvözlete a lengyel vezetőkhöz Edward Gierek elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Henryk Jablonszki elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Edward Babiuch elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Varsó. Tisztelt elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén, Lengyel- ország újjászületésének 36. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, az egész magyar nép és a magunk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri lengyel népnek. Népünk elismeréssel tekint azokra a kimagasló eredmé­nyekre, amelyeket a lengyel dolgozók a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével a fejlett szocialista társadalom építé­sében elértek. Nagyra értékeli a Lengyel Népköztársaság ak­tív, a társadalmi haladást és a béke megszilárdítását szolgáló széles körű nemzetközi tevékenységét, értékes hozzájárulását a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének, a szocializmus pozícióinak erősítéséhez. Örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar és a lengyel nép sok évszázados barátsága a marxiz­mus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméivel gazdagodva napjainkban tovább erősödik népeink javára. A magunk részéről mindent megteszünk azért, hogy népeink hagyományos barátsága, országaink lendületesen fejlődő együttműködése eredményesen szolgálja a szocializmus építé­sét országainkban, erősítse a szocialista közösség össze- forrottságát. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk önöknek és Lengyelország dolgozó népének a fejlett szocialista társa­dalom építésében, hazájuk felvirágoztatásában. Budapest, 1980. július 22. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A lengyel nemzeti ünnep alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Stanislaw Gucwát, a Lengyel Népköztársaság szejmjének elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa táviratban köszöntötte a lengyel testvérszervezetét. PANORÁMA Bolívia a puccs után A bolíviai junta vasárnap asite felszólította a dolgozókat, hogy hétfőtől jelenjenek meg munkahelyükön és vegyék fel a munkát. A csütörtöki katonai hatalomátvétel után az ország legnagyobb szak- szervezeti szövetsége, a Bolí­viai Munkásközpont általános és meghatározatlan ideig tar­tó sztrájkolt hlirdétetit. A jun­ta a péntekét és szombatot szabadnapnak nyilvánította, a sztrájkfelhívás így csak hét­főtől Inait teljes súlyával. A junta csapatai vasárnap megközelítették az ellenálló bányászok fő -központjait, Santa Ana városát, a Catavi és Siglo Veinte bányákat, és megszálltaik két nagy bánya- komplexumot: a fővárostól 600 kilométerre fekvő Ani- mast, és a Da Paztól 250 ki­lométerre délre elterülő Hua- nuniit. La Paz Utcáin immár ne­gyedik napja páncélautók, fegyveresekkel megrakott te­herautóik és gyalogos őrjára­tok cirkálnak, hogy érvényt szerezzenek a kijárási: tila­lomnak. A városból ennek el­leniére szórványos lövöldözést jelentettek. A junta húsz napra bezáratta az egyeteme­ket, vagy megakadályozza a diákokat az ellenállás meg­szervezésében. Venezuela politikai mene­dékjogot ajánlott fel Lídia Gueiler elnöknek, akii a had­sereg szélsőjobboldali veze­tői a csütörtöki puccsal távo­lítottak öl az ország éléről. A volt elnök, aki egyes forrá­sok szerint a kikényszerítőt t lemondás visszavonását fon­tolgatja, a Vatikán La Paz-i nagykövetségén kapott mene­déket az erőszakos hatalom­átvétel után. Marvin Waissmain, az Egyesült Államok bolíviai nagyköveté vasárnap Chilén keresztül elhagyta az orszá­A japán fővárosban hétfőn megkezdődött a legnagyobb japán szakszervezeti egyesü­lés, a Japán Szakszervezeti Főtanács (SOHYO) ’61. kong­resszusa. A fennállásának 30. év­fordulóját ünneplő egyesülés négynapos kongresszusán a mintegy 4,5 millió dolgozót képviselő küldöttek megvitat­ják a SÖHYO legutóbbi kongresszusa óta eltelt idő­gőt és Washingtonba repült. Az amerikai kormány „rosz- szallását” fejezte ki a puccs miatt, bár Washington volt a bolíviai hadsereg jobbszár- nyának legjelentősebb kül­földi támogatója. Hernan Sites Zuazo, a jú­nius 29-i választások legtöbb szavazatit kapott jelöltje a hét végén üzenetet intézett az ország népéhez és az ellen­állást vezétő Bolíviai Mun­kásközponthoz. A rendszer nem képes konszolidálni ha­talmát mindaddig, amíg a nép harcol ellene — jelentet­te ki, majd sürgette, hogy* a nemzetközi közvélemény fe­jezze ki szolidaritását a bolí­viai néppel. Közös nyilatkozatban ítélte el a bolíviai puccsot a Bolí­viát is magába foglaló An- dok-paktum négy tagállama. A Peru, Venezuela, Ecua­dor és Kolumbia külügymi­niszterei által Limában ki­szak tevékenységének ered­ményeit és a következő idő­szakra szóló cselekvési prog­ramot fogadnak el. A program felszólítja a ja­pán munkásosztályt, hogy fo­kozza a harcát a monopóliu­mokkal és a konzervatívok­kal szemben, teljes eltökélt­séggel küzdjön az ország mi- litarizálása és a katonai ki­adások - növelése ellen. adott nyilatkozat a négy or­szág „mélységes nyugtalan­ságát” fejezi ki, és szolidari­tásáról biztosítja a bolíviai népet. La Pazbain megerősítették, hogy belehalt sérüléseibe Si­mon Paredes kommunista szakszervezeti vezető és Mar­celo Quíiiroga Samba-Cruz, a Bolíviai Szocialista Párt ve­zetője. Mindkettőjüket a Bo­líviai Munkásközpont székhá­zát megtámadó jobboldali fegyveresek sebesítették meg csütörtökön. A puccsisták rajtuk kívül tizenöt szakszer­vezeti vezetőt kivégeztek, het­venet pedig letartóztattak. * Bolíviaiak egy csoportja Párizsban békésen megszáll­ta Bolívia nagykövetségének épületét. Tettük célja az, hogy az épületet a Louis Gar­cia Meza tábornok által vég­rehajtott katonái puccsal szembeni ellenállás főhadi­szállásává tegyék. Veress Péter hazaérkezett Bagdadból Vasárnap hazaérkezett Bagdadból az a párt- és kor­mányküldöttség, amely részt vett az Iraki Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Veress Péter, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, külkereskedelemi miniszter vezette. Irán Khomeini ismét a kormányt támadja Khomeini ajatollah az ed­digi kormányt tette felelőssé az iráni belpolitikai válságért és a nemrég leleplezett össze­esküvésért. Egyúttal felszólí­totta az iráni parlamentet? gondoskodjék róla, hogy az új kormány jobban megfelel­jen az iszlám elveknek. A vallási vezető vasárnap este mondott beszédet a rádióban, miután az iszlám forradalmi tanács feloszlottá magát és minden hatalmát a parla­mentre ruházta át. Khomeini — nevek említése nélkül — kijelentette, hogy a jelenlegi miniszterek közül egyesek „nem eléggé hithűek” és ezért távozniuk kell. Vasárnap hajnalban kivé­gezték a múlt héten meghiú­sult puccs öt résztvevőjét — jelentette a teheráni rádió. Perüket zárt ajtók mögött szombaton kezdte meg az iráni fővárosban egy iszlám különbíróság és az iráni iszlám köztársasági rendszer elleni államcsíny-kísérletben való részvétel vádjával még aznap halálra ítélte őket. A kivégzettek között volt Mohaghegi nyugalmazott dandártábornok, aki egyben az ajatollahi méltóságot is vi­selte, és akit a múlt héten leleplezett nagyszabású össze­esküvés fő irányítójának tar­tanak. A teheráni rádió megfogal­mazása szerint az összeeskü­vők célja egy „amerikai típu­sú szociáldemokrata rend­szer” létrehozása volt. Győ­zelmük után visszahozták vol­na az országba Bakhtiart, az elűzött sah utolsó miniszter- elnökét. Az államcsíny vég­rehajtására 35—50 sugárhaj­tású vadászbombázót he­lyeztek készenlétbe. Tervük szerint bombatámadást haj­tottak volna végre Khomeini* az iráni forradalom legfőbb vezetőjének rezidenciája, va­lamint egyéb fontos helyek és számos város sűrűn lakott ré­szei ellen. Az iráni hatóságok határo­zatot hoztak a Dzsámiját isz- lami nevű afgán ellenforra­dalmi szervezet iráni terüle­ten folytatott tevékenységé­gének betiltására. A szervezet akciói nemcsak a törvényes afgán kormány, hanem Irán nemzeti érdekei ellen is irányultak; Mint a Kajhan és az Ettelaat iráni lapok meg­jegyzik, a Dzsámiját iszlami lőfegyver- és kábítószer­csempészéssel foglakozik, amit szigorúan tiltanak az or­szág törvényei. A mashadi központú szer­vezet letartóztatott tagjainak előzetes kihallgatásán bebizo­nyosodott, hogy ezek az embe­rek szoros kapcsolatban álltak az amerikai CIA-val, teljesí­tették megbízásait. ÜJ-DELHI Az Afganisztán körül kiala­kult hélyzet politikai rende­zése mellett szállt síkra In­dira Gandhi indiai miniszter- elnök vasárnap Űj-Delhiben, egy újságírókkal folytatott beszélgébétesn. „A;z afganisztáni helyzetet összefüggésben kell szemlélni azzal, hogy mii történik a kör­nyező országokban” — hang­súlyozta a miniszterelnök és kijelentette: Nem lenne reá­lis ázit várni, hogy a Szov­jetunió tétlenül szemlélje, amin't más országok megpró­bálják megszilárdítani pozí­cióikat a térségben. * Kabul tartományban egy afgán ellenforradalmi csoport tagjai a napokban önként je­lentkeztek az afganisztáni ha­tóságoknál. A 11 tagból álló csoport tagjai elmondták, (rogy erő­szakkal vonták be őket az el- 1 eniforradalmi tev ék enységb e. A banda vezéréi, akiket Pa­kisztánban képeztek ki, arra kényiszerítették őket, hogy békés lakosokat gyilkoljanak, felemlítsenek meg, iskolákat, mecsetleket égessenek fel, za­varják meg az ország normá­lis életét. Akcióik végrehajtá­sa közben nem egyszer az af­ganisztáni néphadsereg egyenruháját öltötték maguk­ra. A csoport tagjai elmondták, hogy kínai, amerikai, angol, pakisztáni és egyiptomi ügy­nökök által bejuttatott fegy­verekkel látták el őket. Ezek az ügynökök tanították meg őket a fegyverek használatá­ra. LIBANON Eli asz Szárkisz libanoni ál­lamfő szombaton a 71 éves Takiedtáin Szolh-t bízta meg az új kormány megalakításá­val — jelentették be hivatalo­san a libanoni fővárosban. A hagyományoknak megfelelően most is szunnita mohame­dán került erre a posztra, mi­vel az elnök maronita ke­resztény. Az új miniszterelnöktől Eliiasz Szárkisz azt várja, hagy nemzeti egységkor- miányt alakítson, amelyben részt vesznek a félkatonai szervezetek és a politikai pár­tok vezetői is, Takieddim Szölh a jobbol­dali Szolimán F.rangié elnök­iébe alatt már egyszer betöl­tötte a kormányfői tisztséget 1972 és 1974 között. BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke megkezdte évi rendes szabadságát. NICARAGUA Nagygyűlést tartottak Ma- naiguában a nicaraguai forra­dalom győzelmének első év- fowdulójián, szombaton. Az a'lig két és fél millió lakosú országbél mintegy félmillió­an mentek el a Július 19-e térre, hogy kifejezzék támo­gatásukat a forradalom iránt. A gyűlésen felszólaló Da­niel Ortega, a kormányzóta­nács tagja ismertette a forra­dalom győzelme óta eltelt egy év eredményeit, és bejelentet­te, hogy a közeljövőben tör­vényjavaslatot terjesztenek az államtanács elé az agrár- reform rál. Az ünnepségen részt vevő Fidel Castro beszédében ki­fejtette, hogy a fejlett orszá­goknak több segítséget kelle­ne nyújltamiúk Nicaraguának a nemzetgazdaság helyreállí­tásához. Ebben a legnagyobb feladat az Egyesült Államok­ra hárul, amely majd végig Somozát támogatta. Fidel Castro felhívta a fi­gyelmet arra a veszélyre, amit Romáid Reagan megvá­lasztása jelentene a világbé­kére, és Latin-Amerikára nézve. Reagan „furkósbot po­litikát” kövétne a térségben, kiélezné a viszonyt Nicaraguá­val, és megpróbálná újra tel­jes amerikai ellenőrzés alá vonnli a Panama-csatorna övezetét — mondta á kubai elnök. Az ünnepség hivatalos ré­sze a hadsereg és a sandinis­ta népi milícia egységeinek felvon olásával zárult. A fegyverkezési spirál Önmegtartóztatás és felülvizsgálat A Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közle­mény a nemzetközi helyzetét áttekintve megállapította: a katonai erőegyensúly megbontására irányuló törekvések vál­tozatlanul veszélyeztetik a világ békéjét. A világban két pár­huzamos, de egymással szöges ellentétben álló folyamat fi­gyelhető meg. Egyrészt jelen vannak a feszültség nemzetközi méretű enyhülését és a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti kapcsolatok normalizálását célzó törekvések, másrészt — ezek mellett — folytatódik, sőt bizonyos vonat­kozásban erősödik a fegyverkezési verseny, a háború anyagi előkészítésének folyamata. Azonnal felötlenek ezdk a gondolatok, amikor az ember kezébe veszi a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet 1980-as évkönyvét és átfutja az ország vagy országcsoportok fegyverkezéséről közzétett adatokat. A világ fegyverkezési ki­adásai, amelyek 1978-ban csaknem 440 milliárd dollárt tettek ki, tavaly meghaladták a 446 milliárd dollárt, az idén pedig elérik az 500 milliárdot. A világ fegyverkereskedelme — az intézet közlése szerint — a hetvenes években három és félszer olyan gyorsan nőtt, mint az előző évtizedben. A legfőbb fegyvervásárlók a Közel­és a Távol-Kelet, valamint Afrika országai. Ök vásárolták meg a világkereskedelembe jutó fegyverek kétharmadát. Az országok közül első helyen a Dél-afrikai Köztársaság áll, 16 százalékkal, míg az OFEC-tagországok tavaly átlagban 15 százalékkal emelték katonai kiadásaikat. A NATO az elmúlt évben — 1978-as dollárértékben szá­molva — 192 milliárd dollárt költött fegyverekre, ebből 110,1 milliárdot az Egyesült Államok. Az atlanti katonai szövetség­ben az Egyesült Államok után az NSZK következett 21,6 mil­liárd dollárral. Ezzel megelőzte Franciaországot, amely 18,9 és Nagy-Britanniát, amely 15,5 milliárd dollárt költött kato­nai célokra. Mindezt figyelembe véve, a világ összes katonai kiadásaiból a NATO tavaly 43 százalékkal részesedett. A NATO-országok katonai körei a fegyveres erők céljait szolgáló kiadások állandó növelésénél gyakran a fokozódó „szovjet veszélyre” hivatkoznak. Anélkül, hogy a stockholmi adatokat száz százalékig autentikusnak tekintenénk (maguk a szerzők is megjegyzik, hogy felfelé kerekítették a szovjet hi­vatalos kiadványok adatait), érdemes a Varsói Szerződésről közölt számsorokat megvizsgálni. A jelentés tanúsága szerint a szocialista országok katonai szövetsége távaly 74,2 milliárd dollárral költött kevesebbel katonai célokra, mint a NATO, ezen belül a Szovjetunió 4,4 milliárd dollárral maradt el az Egyesült Államok mögött. Azokat a magyarázatokat tehát, amelyek a fegyverkezés meg­növekedett ütemét a Szovjetunió „védelmi szükségleteket meghaladó” katonai kiadásaival szeretnék igazolni, a jelek szerint még egyes nyugati kiadványok is megkérdőjelezik. Egyenesen ide kapcsolódik az, amit Frank Bamaby pro­fesszor, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet igazgató­ja az Évkönyv megjelenése alkalmából megtartott sajtó- tájékoztatón mondott: „Az USA fokozatosan közeledik ahhoz, hogy elérje az első csapásmérő-képességet a Szovjetunióval szemben, új és az eddiginél nagyobb találati pontosságú atom­eszközök telepítésével”. Világos képlet. A Szovjetunió tehát önmegtartóztatását tetézze további fegyverkorlátozással — miközben a másik ol­dalon fokozódó ütemben fegyverkeznek —, így bizonyíthatja békés szándékainak hitelességét — ezt próbálják odaát a világgal elfogadtatni. Ügy véljük, ez a nézet a realitásérzék hiányát tükrözi és legalábbis felülvizsgálatra szorul. TOLNAY LÁSZLÓ Tokió Megnyílt a SOHYO kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents