Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

4r Képújság 1980. július 19. Vízilabda­meglepetés Körülbelül abban az idő­ben, amikor csütörtökön a magyar vízilabdázó-váloga­tott az olimpia színhelyére érkezett, halt együttes barát­ságos találkozóra szállt víz­be a l'uzsnyiki kombinát olimpiai medencéjében. A 60 perc erőfelmérő közül két találkozó egyértelmű megle­petéssel szolgált. Előbb Ro­mánia válogatottja okozott szenzációt azzal, hogy 9-8 (1-3, 2-0, 5-1, 1-4) arányú győzelmet aratott Jugoszlá­via ellen, majd Ausztrália pontot rabolt Olaszországtól. Az utóbbi két együttes csa­tája 5-5 (1-2, 3-1, 1-2, 0-0) végződött. A harmadik ösz- sziecsapás viszont a papírfor­mának megfelelő eredmény­nyel zárult, a szovjet legény­ség 10-5 (2-1, 2-1, 2-2, 4-1)— re bizonyult jobbnak Hol­landiánál. Távhívás A szovjet posta a nyári ofliimpiai játékok idején vár­ható nagyobb telefonforga­lom zavartalanabb lebonyo­lítására lehetővé tette, hogy Moszkván kívül az olimpia többi városába is lehessen távhívással telefonálni. Ezentúl — s természetesen az oflimpia után is — a nem­zetközi távhívóhálózatba kapcsolt budapesti, valamint a siófoki központhoz tartozó telefonelőfizetők közvetle­nül hívhatják Leningrád, Ki- jév, Minszk és Tallinn elő­fizetőit. A Szovjetunió országhívó száma 7, a moszkvai körzeté 095, a leningrádié 812, a kijevié 0442, a minszkié 017, a tallinnié pedig 0142. Olimpia 'SO Killanin: Sok sikert a XXII. nyári játékoknak Sajtókonferenciát tartott a NOB 83. ülésszakának befe­jezte alkalmából pénteken délben Moszkvában Lord Killanin, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság távozó elnö-- ke. Ezen a többi között sok si­kert kívánt a szombaton meg­kezdődő XXII. nyári játé­koknak és kijelentette: a leg­fontosabb az, hogy a- talál­kozó igazi jó sportversengést hozzon. A NOB távozó elnöke is­mét kifejtette: ellenzi, hogy a sportot politikai esz­közként akarják felhasznál­ni és közvetve bírálta az amerikai vezetést, amiért a moszkvai olimpia ellen fog­lalt állást, bojkottot kónysze- rített rá saját országa spor­tolóira és néhány más or­szágra. „Az Egyesült Álla­mok vezetése, személyesen Carter elnök nincs jól infor­málva a sportról, a nemzet­közi sportmozgalomról, a nemzeti olimpiai bizottságok és a NOB, valamint a nem­zetközi sportszövetségek munkájáról. Azt hiszem egyébként, ha az Egyesült Államokban népszerű sport­ágak, a baseball és az ame­rikai futball szerepelnének a játékok műsorán, nem lett volna semmiféle bojkott” — mondotta a többi között. A moszkvai találkozóról szólva Killanin rámutatott annak fontosságára, hogy 81 ország küldi el sportolóit az olimpiára. Hangsúlyozta, az alapvetőnek a 'sporttalálko­zókéit tartja, s az' úgyneve­zett bojkott miatt legfeljebb egy-két sportág károsodik, a többiekben nagyszerű ver­senyekre van kilátás. Elnöksége nyolc évére visszatekintve Lord Killanin leszögezte: bár ebben az idő­szakban a nemzetközi olim­piai mozgalomnak igen sok súlyos problémával kellett szembenéznie, s a helyzet néha drámai volt, derűlátóan ítéli meg az olimpiák jövő­jét. A nyolc év fontos ered­ményének tartatta a többi között azt, hogy sikerült előbbre lépni a részvétel kritériumai terén. Ezzel kap­csolatban elmondotta, a fel­tételek nem azonosaik 'min­den sportoló számára: míg egyesek nagy áldozattal ké­szülnek föl versenyeikre, mások például nagy vállala­tok alka Ima zott ai ként, va.gy egyetemi ösztöndíjak birto­kában előnyösebb helyzetben vannak. A NOB és a nem­zetközi sportszövetség együttműködésével sok prob­lémát lehetett máris tisztáz­ni. Ugyancsak eredményes­nek minősítette a NOB or­vosi bizottságának működé­sét, például a különböző aj­zószerek használatának vizs­gálatában és megítélésében, a korszerű módszerek kidol­gozásában. Szintén ered­ménynek minősítette, hogy a televízió jóvoltából ma már az olimpiai versenyek az egész világon, eljutnak a né­zőkhöz, s ez ösztönzően hat­hat a sportmozgalom fejlő­désére Is. A NOB távozó elnöke el­mondotta: a bizottság jelen­legi ülésén foglalkozott azzal a javaslattal, hogy Görög­ország legyen az olimpiai já­tékok állandó színhelye, a kérdés hosszabb tanulmá­nyozást igényel. Ugyancsak elmondotta, hogy a bizott­ságnak nem áll szándékában megváltoztatni a protókoTT- előírásokat azért, mert az Egyesült Államok nem akar­ja, hogy a záróünnepségen felvonják zászlaját, mint an­nak az országnak zászlaját, ahol a legközelebbi nyári já­tékok sorra kerülnek. Terveiről szólva Lord Kil­lanin elmondotta: tisztéből távozva nem lesz ugyan tag­ja a NOB-nak, de annak tiszteletbeli elnökeként min­dig kész arra, hogy segítséget nyújtson az olimpiai mozga­lomnak. Nelli Nelli Kim, a világhírű szovjet tornásznő az olimpiai falu tornacsar­nokában gyakorol. A kö­telező gyakorlatok be­mutatásával hétfőn kez­dődik a nők csapat- versenye. „Óriások viadala” A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség moszkvai kongresz- szusán — a hírügynökségek egybehangzó jelentése alap­ján — megszületett az első jelentős szabálymódosítás: eszerint — az időpont még nem tisztázott — a jövőben tíz személyi hiba helyett már nyolc elérése után a vétlen csapat büntetőt dobhat min­den szabálytalanság után. A kongresszuson újra fő­titkárrá választották a ju­goszláv Boriszlav Sztanko- vicsot, s elfogadták két világ- verseny terminusát is. A fér­fi világbajnokságot 1982-ben Kolumbiában rendezik, míg 1981-ben először tartják meg a klubcsapatok világ-kupáját, amelynek színhelye Brazília lesz. A tanácskozáson tizenhá­rom új országot vettek fel a tagok közé. * Az olimpiai kosárlabda­torna az „óriások viadalá­nak” ígérkezik. A nevezési listákat végigtekintve kitű­nik, hogy miért is választja a világsajtó ezt a jelzőt. A férfiak mezőnyében például nem kevesebb, mint tíz olyan játékos található, aki 210 centi vagy még ennél is ma­gasabb, a „listavezető” — akárcsak Montreálban — a 22 esztendős szovjet Vlagyi­mir Tkacseftko 220 centiveL Mögötte az ugyancsak szov­jet Alekszandr Belosztennij és a csehszlovák Jaroslav Skala következik 214 centi­vel. Az átlagmagasság tekinte­tében a jugoszlávok állnak a legjobban, a montreali ezüst­érmes együttes 201 centi át­lagos magassággal érkezett a szovjet fővárosba, míg a csehszlovákok gárdája pont két méter átlagos magassá­gú. Természetesen az óriások mellett akadnak kirívó ellen­példák is. A két legkisebb ko­saras a férfiak között az ausztrál Gordon Mcleed és. a szenegáli Moussa Mbengue, ők „mindössze” 175 centi­sek. A női torna legmagasabbja ezúttal is a szovjet Szemjo- hova 211 centivel, míg a ti­zenkilenc esztendős Németh Ágnes, a magyar együttes egyik középjátékpsa 199 cen­tivel a második helyen áll a listán. Seremetyevo közelében Nemzetközi ifjúsági tábor Az olimpia előestéjén ün­nepélyes keretek között nyílt meg Moszkva közelében az új nemzetközi ifjúsági tábor, amely a nagy sporttalálko­zóra a világ minden részéből érkező ifjú vendégeket fo­gadja. Az új seremetyevói re­pülőtértől gépkocsival alig öt percre, igen szép természeti környezetben elkészült sajá­tos formájú épületekbe már be is költöztek az első lakók: több ország lányai. A fiúk számára kényelmes sátortá­bor készült a központi épüle­tek körül. A tábort minden kényelmi berendezéssel fel­szerelték, kultúrtermében minden este színvonalas mű­sor várja a lakókat, a sport­pályákon szinte minden sza­badtéri sporttal eltölthetik szabad idejüket a vendégek. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a NOB képvise­lői is. Ott volt Ignatyij No­vikov, a moszkvai olimpia szervező bizottságának elnö­ke. Megtartották a ma kezdődő nyái olimpiai játékok ünnepi megnyitójának a főpróbáját Moszkvában. A képen a szov­jet tornászok és táncosok szép közös gyakorlata az ün­nepség színhelyén, a Lenin Stadionban. Világcsúcs A párizsi atüjétikai viadalom a 22 esateradős Philippe Houvion 677 cm-es ugrással megjavította a rúdugrás világrekordját. A régi csúcsot június 1. óta hon­fitársai, Thierry Vigneron tar­totta, 575 crn-rel. Cottbustoan folytatódott az NDK atlétikai bajnoksága, és a kiemelkedő eredmény ezúttal a montreali győztes Johanna Kller nevéhez fűződött: a női 100 m gátfutás olimpiai esélyese az előfutamok során 12,51 mp-el új országos1 rekordot futott, ezt azonban: a megengedettnél erő­sebb, 3,2 m/mp erősségű hát­szél mdaltt nem lehetett hitelesí­teni. Klier azonban a döntőben ,, kierőszakolta igazát”, 12,56-os eredménnyel győzött, ami szin­tén rekord. Ezúttal a hátszél 1,2 m/mp volt, a hitelesítésnek te­hát nem volt akadálya. Régi korok tanúi Kolomenszkoje műemlékei A moszkvai olimpia kultu­rális objektumai között két­ségkívül az egyik legvonzóbb a XVI—XVII. században épült Kolomenszkoje, a volt cári és főhercegi rezidencia lesz. A Moszkva folyó meredek partján emelkedik a karcsú „Mennybemenetel” székes- egyház. 1532-ben, a templom építésének befejezésekor a krónikás ezt jegyezte fel: „Ilyen még nem volt ez ideig Oroszországban ...” A 62 mé­ter magas templomot ország­szerte a legszebbnek tartják. Idézzük a nagy francia zene­szerző, Hector Berlioz sza­vait: „Az életben még sem­mi nem ejtett oly ámulatba engem, mint a Kolomenszko­je faluban lévő ó-orosz építé­szeti műemlék. Sok mindent láttam már, sok mindenben gyönyörködtem, sok minden ejtett ámulatba, de az az oroszországi kor, amely ezt a műemléket hagyta ránk e faluban, számomra a csodák csodája volt. Láttam a stras- bourgi székesegyházat, amely évszázadokig épült. Álltam a milánói dóm mellett, de az oda illesztett díszítéseken kí­vül semmi rendkívülit nem találtam rajta. Itt, ebben a faluban viszont a teljesség szépsége állt előttem ...” A moszkvai olimpia meg­nyitásakor — mondja Julia Csernyahovszkaja, a „Kolo­menszkoje” műemlékvédelmi terület igazgatónője —, a lá­togatók nemcsak a „Menny- bemenetel” templomot te­kinthetik meg, hanem 16 egyéb építészeti műemléket is. Kolomenszkoje falut a XIII. században alapították. Ma már Nagy-Moszkva terü­letén belül helyezkedik el. Körülötte modern toronyhá­zak, a közvetlen közelében metróállomás is van, Kolo- menszkojének hívják. A műemlékvédelmi terüle­ten található, a kecses, kör alakú Georgijevszkij harang­torony, amely a XVI. szá­A XVI. században épült Mennybemenetel székesegyház zadban a Mennybemenetel székesegyház közelében épült. Lejjebb, a Moszkva folyó partján, mély vízmosás mel­letti dombon emelkedik egy másik neves építészeti mű­emlék — a XVI. században épült Keresztelő János temp­lom. Ez az elődje a híres okrovszkij és a moszkvai Vaszilij Blazsennij székes- egyházaknak. A turisták Kolomenszkojé- ban a féltő gonddal védett ó- orosz faépítészeti műemléke­ket is láthatják. A legérdeke­sebb az a vastag gerendák­ból, széles ablakokkal és fa­ragott lépcsővel, tornáccal épített házikó, amely Nagy Péter cáré volt, 1702-ben épült az Észak-Dvina torkolatában, nem messze Arhangelszktől. A ház igen jó állapotban ma­radt meg. Helyreállították és berendezték a dolgozószobát, a hálót, az ebédlőt és a többi helyiséget is. Amikor a XX. század öt­venes éveiben megkezdték a Bratszki vízierőmű építését, az elárasztás övezetéből megmentették ezt az 1652- ben, vörös-fenyőből épült vá­rat. A torony a „Kolomensz­koje” műemlékvédelmi terü­letre került. Kolomenszkoje parkjáról, és az épületeket körülvevő kertekről is híres. Négy régi tölgyfa maradt meg a park­ban, amelyek a tudósok szá­mításai szerint kb. 800 éve­sek. A moszkvai tanács a terü­let rendezésére és a restaurá­lásra több mint hárommillió rubelt biztosított. V. SZMIRJAGIN

Next

/
Thumbnails
Contents