Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-16 / 165. szám
1980. július 16. ^fePÜJSÄG Éledezik tetszhalálából aCsörge-tö ben kivezeti a villanyt. Mihelyt villany lesz, a vendéglátó vállalat hétvégeken kivonul és gondoskodik a kirándulók ellátásáról. Ha a vendéglátó elkezd üzemelni, a Volán — ugyancsak hétvégeken — autóbuszjáratokat indít a tóhoz. Ami a fürdést illeti, egyelőre még megoldatlan a helyzet. Az újságíró véleménye az, hogy a víz szép, tiszta, de ez csak egy vélemény. Az arra illetékesek nyilván megvizsgálják és eldöntik, lehet-e majd fürödni a Csorge-tóban, vagy sem. Horgászni máris lehet, régről is maradtak halak, telepítettek is. Nos, maradjunk még a víznél. Évente kétszer kell feltölteni a tavat. Ez a Sióból történik, amikor tiszta, Balaton-viziet hoz a csatorna. A feltöltés azonban nem olcsó, ha az érintett horgászegyesületek is besegítenének, könnyítenénék a városgazdálkodási vállalat helyzetén. A tónak ugyanis természetes vízutánpótlása nincs. Nos, ez a helyzet. Korántsem végeredményről van szó, hanem arról, amit a címben is jeleztünk. Éledezik a Csörge-tó. Hogy ez mit jelent, azt a szekszárdiak tudják. És hogy idáig eljutottunk, az már szép eredmény. Várjuk a folytatást. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Gottvald Károly Ismét öröm kirándulni a szekszárdi Csörge-tóhoz. Tisztái, rendezett környezet várja a természetkedvelőket. Tűzrakó helyek, esőbeállók, ízléses asztalok, padok, mellékhelyiségek, a vízben némi hal a horgászoknak, s természetesen csend és jó levegő. A Szekszárd—paksi Vízi- társulat már tavaly megépítette a tó egyik végén a víz beeresztését, másik végén pedig a túlfolyást biztosító műtárgyat. Az idén a város- gazdálkodása vállalat kezdeményezésére számos szekszárdi üzem dolgozóinak társadalmi munkájával megszépült, megújult a Csörge-tó. A városi tanács megbízásából a városgazdálkodási vállalat a tó kezelője. Orbán Gyöngy igazgató szerint ez gond is, öröm is. Különösen az utóbbi, a segíteni akarás láttán. — Valóságos Csörge-tó- nosztalgia támadt az emberekben. Ennek eredménye máris látszik. — Láttuk, tanúsíthatjuk, így van. A KiPM Közúti Igazgatóság dolgozói két salakos kis labdarúgópályát építettek. Már csak a kapuk hiányoznak. A városi tanács költségvetési üzemének dolgozói játszóteret építettek, r-észt vettek a környezetrendezésben és elkészítették a sportpálya kerítését. Nem maradtak ki a Csörge-tó életre keltéséből az építőanyag-ipari vállalat dolgozói sem. Megcsinálták az utakat, lehomokozták a vízpartot. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság a parkok kialakításában segített sokat és nekik köszönhető a sok szép pad és asztal, amely stílusosan illeszkedik a szép környezetbe. A DÉDÁSZ- osok a földmunkákat végezték el. Létesült egy kezelőépület és raktár, gondnoka is van immáron Szekszárd szép tavának. Az első „nagy ugrás” tehát megtörtént. A kiránduló- hely szép, a környezet — az elvégzett társadalmi munkák nyomán — kellemes, a csöndet és a tiszta levegőt fölösleges dicsérni. Ami a továbbiakat illeti, szépek a tervek, biztatóak a kilátások. A DÉDÁSZ a közeljövőVan víz és kellemes a környezet A horgászutánpótlás már birtokba vette a Csörge-tót Mit mutat a statisztika? Hazánkban csökkent a bűnözés A Belügyminisztérium adatfeldolgozó csoportfőnöksége és a Legfőbb Ügyészség titkársága nemrégiben elkészítette a hazai bűnözés tavalyi helyzetéről szóló részletes tájékoztatóját. Eszerint az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma tavaly 1978-hoz képest némileg — 1,3 százalékkal — csökkent. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben egyébként évi átlagban mintegy 120—130 ezer közvádas bűncselekményt derítettek fel a hatóságok. A tájékoztató adatait felhasználva vegyük ezúttal közelebbről szemügyre a bűnözés területi megoszlását: Magyarországon 1979-ben 125 267 közvádas bűncselekmény vált ismertté. Ezek mintegy 27 százalékát a fővárosban és több mint 70 százalékát vidéken követték el. A bűnelkövetők lakóhely szerinti megoszlása: körülbelül 80 százalékuk vidéki, 20 százalékuk pedig budapesti. A számok azt jelzik, hogy igen sok vidéki lakos a fővárosban követ el különféle bűncselekményeket. De — kisebb mértékben — igaz ennek a fordítottja is: nyaranta a kiránduló- és üdülő- centrumokban — főleg a Balatonnál — igen sok a fővárosi „illetőségű” bűnelkövető. A SZAMOK JELEZNEK Milyen helyet foglalnak el az egyes megyék az ország bűnözési „térképén”? Ezt természetesen igen sok tényező határozza meg. Példaként említhetjük a megyék területi adottságait, ipari vagy mezőgazdasági jellegét, a lakosság összetételét, életkörülményeit, a megyébe, illetve a megyéből ingázók számát — és még hosszan sorolhatnánk. Messzemenő következtetéseket tehát a bűnözési „rangsorból” nem szabad levonni. A számok mindenesetre jeleznek valamit... Ami az abszolút rangsort illeti: 1979-ben Pest és Borsod megyében vált ismertté a legtöbb — csaknem tízezer — közvádas bűncselekmény. Ez azonban törvényszerű is, hiszen ebben a két megyében laknak, dolgoznak a legtöbben. Ha a 10 ezer lakosra jutó közvádas bűncselekmények számát tekintjük — ez már reálisabb képet ad — a megyék „rangsorában” Borsod rögtön a harmadik, Pest megye pedig a tizedik helyre esik vissza. Így a bűnözés „élvonalába” Bács-Kiskun megye kerül, ahol tavaly tízezer lakosra számítva 139 közvádas bűncselekmény vált ismertté. A második helyen Fejér megye áll, 123 bűncselekménnyel. Borsodot Győr- Sopron, Tolna és Somogy követi. (A somogyiak tehát, annak ellenére, hogy a Balaton déli partja igencsak érezteti hatását bűnözési statisztikájukban, országosan egyre kedvezőbb helyzetbe kerülnek: 1976 óta minden évben csökken az itt elkövetett bűn- cselekmények száma.) A bűnözési statisztika „középmezőnyében” foglal helyet Komárom, Veszprém, Csongrád, Pest, Nógrád és Vas megye. Ezekben a megyékben 10 ezer lakosra általában száz ismertté vált közvádas bűncselekmény jut. Az elmúlt három-négy évet tekintve Komárom és Vas megyében némileg emelkedik, Nógrádban stagnál, Veszprém és Csongrád megyében pedig csökken, lefelé mutat a bűnözés „lázgörbéje”. Pest megyében az 1977. évi jelentős csökkenést 1978- ban egy újabb emelkedés, majd tavaly ismét némi csökkenés követte. MEGNYUGTATÓAN ALACSONY A megyék bűnözési „rangsorában” a 13. helytől lefelé már a legkedvezőbb helyzetben lévő területek következnek. Baranyában 1977 óta egyértelműen örvendetesen csökkenő tendenciát jelez a bűnözés grafikonja. Hasonló tendencia érvényesül a 14. helyen álló Hajdú-Biharban is. Békés megye következik ezután, ahol tízezer lakosra 91 közvádas bűncselekmény jut: ez is jóval kedvezőbb már az országos ' átlagnál. 1975 óta itt csak az 1978-as évben szökött fel a bűnözés grafikonja, tavaly már ismét a korábbi években megszokott megnyugtatóan alacsony bűncselekmény számot tükrözte. Zalában 1977 óta viszont egyenletesen emelkedő tendencia mutatkozik, bár a megye helyzete még ezzel együtt is kedvező. A három „sereghajtó” megye Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Heves: ezek az ország bűnügyileg legkevésbé „fertőzött” területei. Különösen a hevesiek statisztikája imponáló: tízezer lakosra a megyében mindössze 67 közvádas bűncselekmény jut. (Csak emlékeztetőként: Bács-Kiskunban több mint duplája, 139.) 1978-hoz képest tavaly Hevesben tovább javult a helyzet: a megyében 1975 óta a legkevesebb, összesen 2358 közvádas bűncselekmény vált ismertté 1979-ben. Röviden érdemes — és talán tanulságos — áttekinteni azt is, hogy az egyes fontosabb bűncselekménytípusoknál mit mutat az ország bűnözési térképe; A tízezer lakosra jutó vagyon elleni bűncselekmények gyakorisága a legnagyobb Fejér (73,1), Bács (73,1), Borsod (66,7), Veszprém (60,1) és Hajdú (60) megyékben, a legalacsonyabb pedig Hevesben (35,7), Nógrádban (45) és Vasban (46,7). A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények gyakorisági mutatója a legmagasabb Fejér (25,4), Bács-Kiskun (24,6) és Borsod (23,8) megyékben, míg a legalacsonyabb Hevesben (14,7), Szabolcsban (16,8) és Zalában (ugyancsak 16,8). A személyek javai elleni bűnözés a statisztikák szerint a legkedvezőtlenebbül Bács- Kiskun, Fejér és Borsod, a legkedvezőbben pedig Heves, Nógrád és Szolnok megyékben alakult ki. Ami az erőszakos és garázda jellegű cselekményeket illeti, figyelmet érdemel, hogy ezek a közvéleményt különösen felháborító esetek Borsodban Győr-Sopronhoz képest több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak elő. De magas az-arányuk Komárom és Pest megyében is. Tízezer lakosra számítva a legtöbb közlekedési bűncselekmény Somogybán (lárp, itt is érezhető a balatoni idegen- forgalom hatása), Tolnában és Bácsban, a legkevesebb Hajdú-, Heves és Vas megyében fordult elő. TÖBB LETT A BÜNTETETT ELŐÉLETŰ A bűncselekmények után említsünk meg néhány szót azok elkövetőiről. Ugyancsak tízezer lakosra számítva a legtöbb bűnelkövető Borsod és Pest, a legkevesebb pedig Vas, Heves és Győr-Sopron megye területén lakik. A vagyon elleni bűncselekményeket elkövető személyek úgynevezett gyakorisági mutatója országosan csökkent, ugyanakkor azonban Hajdú- Bihar, Szolnok, Győr-Sopron és Zala megyékben emelkedett. Elgondolkodtató tény, hogy évről évre növekszik a bűn- cselekmények elkövetői között a már büntetett előéletű személyek száma. Az összes bűnelkövetőkön belüli részarányuk Bács-Kiskun és Baranya megyében a legmagasabb: csaknem eléri a negyven százalékot. Ez azt bizonyítja, hogy velük szemben a korábban kiszabott büntetés nem volt elég hatékony, a hasonló esetek megelőzése érdekében a hatóságok még szigorúbb fellépésére van szükség. DEÁK ANDRÁS A szőlővédelem időszerű kérdései a kisüzemekben Elvirágzott a szőlő, egyes fajták elérik a bonsószem nagyságú bogyót. A nagyon szépnek ígérkező termést már a virágzástól kezdődően veszélyezteti a Botrytis cinerea nevű gomba, amely a szőlőfürtök közismert szürkerothadását okozza. Kártétele kettős. Egyik; a már bekövetkezett néhány vagy több százalékos terméscsökkenés, a másik — és ez a veszélyesebb: a gomba nagy mértékű felszaporodása, amely a szőlőtermést a zsendülés — éréskezdete stádiumokban teheti tönkre, illetve az idő előtti szüret következtében mennyiségcsökkentő, de főleg minőségrontó tényező lehet. Kisebb-nagyobb mértékben a szőlőperonoszpóra is megjelent, s az elmúlt hetekben már a másodlagos fertőzés (levélen fonáki „kivirágzás”) tüneteit is tapasztalhattuk. Az időjárás szárazabbra fordulásával lisztharmat, atka (elsősorban takácsatka) és szőlőmoly fertőzéssel is számolni kell. A nehéz és fáradságos munka eredményessége, a jónak ígérkező termés megtartása minden szőlőtermesztéssel foglalkozó embernek elsődleges és alapvető célja. A szép és egészséges termés fejlődése hónapokon keresztül gyönyörködtet, s a gazdag és jó szüret tetőzi az élményt. Mindezek eléréséhez, a jelenlegi kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett a házikerti és kisüzemi szőlőültetvényékben is elengedhetetlenül szükséges korszerűbb növény- védelmi technológiák alkalmazása. Lényegében ez azt jelenti, hogy nem növeljük indokolatlanul a permetezések számát, hanem a nagyobb hatású és a célnak legjobban megfélelő vegyszereket mindig a legalkalmasabb időpontban használjuk. Jelenlegi időszakban és egészen a fürtök záródásáig a szürkerothadás elleni védelem, a szürkerothadás megelőzése a legfontosabb feladatunk. A gombára leghatásosabb a Mycodifol nevű készítmény 0,2 százalékos töménységben. Ez a szer a réz- tartalmú szerekhez hasonlóan hosszú hatástartamú, így elegendő a 8—10 naponkénti permetezés. Hiányában hasonló célra Ortho-ÍPhaltan használható fel. A Mycodifol szőlőperonoszpóra ellen is hatásos, de a pe- ronoszpórának kedvező időjárás esetén biztonságosabb, ha a kórokozót külön megcélozzuk és a permetléhez réz + szerves, vagy rézoxiklorid tartalmú szert is adagolunk. Ilyen szerek a: Miltox Special (30—50 dkg/hl), Cupro- san Super D/30—50 dkg/hl) vagy Cobox 0,5 százalékos töménységben. Lisztharmat ellen megelőző védekezésre Karathane FN—57 (10 dkg/hl) vagy Karathane LC (1/2 dl/hl) készítményt keverjünk a permetléhez. A Karathane készítméPeronoszpóra levélen Peronoszpóra fürtön nyék nagy előnye az, hogy felszívódó szerek, így a kénkészítményekkel szemben az eső lemosó hatásának ellenállnak, hosszú hatástarta- múak, a direkttermő szőlőfajtákat nem károsítják. Érési időszakban, illetve a szüret előtt 30 napon belül azonban már nem használhatók, mert az erjesztő gombákat is károsítják. Ekkor szükség szerint a kéntartalmú készítmények (Thiovit) alkalmazása kerül előtérbe. Fürtök záródása után a konkrét lisztharmat elleni védekezés kerül előtérbe valamelyik Karathane készítménnyel, illetve később (zsendülés) fokozatos áttéréssel a 'kénkészítmények használatára. A peronoszpóra elleni védelemben ettől az időszaktól kezdve a réz + szerves kombinációjú készítményeken keresztül át kell térni a rézoxiklorid vagy bordóilé fel- használására. Az utolsó 1—2 permetezéshez feltétlen réz hatóanyagú készítményt kell használni. Zsendülés, érés időszakában, ha hűvös-csapadékos az időjárás, még a gondos és jól alkalmazott megelőző védekezés ellenére is felléphet a szürkerothadás. A kórokozó leküzdésére illetve a kártétel mérséklésére a 14 napos várakozási idejű Topsin—M —70 gombaülő szer használható fel 0,1 százalékos töménységben. A szőlő kártevőinek várható megjelenéséről és a veszélyhelyzetek kialakulásának lehetőségéről a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás a Népújság hasábjain keresztül tájékoztatja a lakosságot. Rovarölő szereket így célszerű az előrejelzések figyelembevételével adagolni, alkalmazni. Lehetőleg olyan készítményeket használjunk, amelyek szívó- és rágó kártevők (atkák, molyok, egyéb hernyók) ellen egyaránt hatásosak. Ilyen készítmények többek között a Sinoratox 40 EC, Ro- gor L—40 és a Bi—58 EC. Peretrix 3. levéltrágyát fürtzáródás után, zsendülés körüli időszakban mégegyszer adagoljunk a permetléhez. v Vashiny — mészklorózis megszüntetésére, illetve mérséklésére a Ferrofarm—A szerveskötésű vasat tartalmazó készítményt használhatjuk. Rovar és gombaölő szerekkel keverhető, így egyme- netben kijuttatható. BEDA GYULA növényvédelmi szakmérnök, Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás (Demény Károly felvételei)
