Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

2 ^NÉPÚJSÁG 1980. július 16. Veszelin Gyuranovics befejezte magyarországi látogatását (Folytatás azr 1. oldalról) ban fogadta Veszelin Gyura- noivicsot, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Közpon­ti Bizottsága Elnökségének taigját, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Taná­csának elnökét. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón áttekintették a két párt, a két ország kap­csolatainak alakulásáf, véle­ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseitől. A találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke. Jelen volt Halász József és Milan Veres. Látogatását befejezve Ve­szelin Gyuranovics és a kísé­retében lévő személyiségek — köztük Dusán Ilijevics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsának tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság ju­goszláv tagozatának elnöke, Milorad Pesics, a szövetségi külügyi titkár első helyettese és Milan Veres — kedden es­te elutazott Budapestről. A jugoszláv kormányfő bú­csúztatására a feilobogózott Keleti-pályaudvaron megje­lent Lázár György, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Hetényi István pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke és állami életünk több más ve­zető képviselője. Veszelin Gyuranovics el­utazása előtt nyilatkozatot adott. Közös közlemény Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsának elnöke 1980. július 14—15-én hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. Veszelin Gyuranovicsot fo­gadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke. A ta­lálkozók szívélyes, baráti lég­körben zajlottak le. Lázár György és Veszelin Gyuranovics megbeszélést folytatott a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság sokoldalú együttműködé­sének helyzetéről, fejleszté­si lehetőségeiről, valamint az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Tájékoztatták egymást országaik szocialista építő- munkájának eredményeiről. A kormányelnökök meg­elégedéssel állapították meg, hogy a legutóbbi kormányfői találkozó óta közös erőfeszí­téssel új, jelentős eredmé- . nyékét értek el á kétoldalú politikai, gazdasági, műszaki- tudományos, kulturális, okta­tási és egyéb kapcsolataik bővítésében. A két kormányelnök alá­húzta Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóinak nagy jelentőségét, amelyek fontos hozzájárulást jelentettek a magyar—jugoszláv kapcsola­tok kiszélesítéséhez és a két ország baráti együttműködé­sének állandó fejlődéséhez. A kormányelnökök megkü­lönböztetett figyelmet szen­teltek a gazdasági együttmű­ködésnek, különösen a ter­melési és ipari kooperáció­nak. Megállapították, hogy az 1976—80. évi árucsere-forga­lom előirányzatát túlteljesí­tették. Méltatták az Adria- kőolajvezeték és az országai­kat összekötő gázvezeték üzembe helyezésének jelen­tőségét a két ország gazda­sági életében. A két fél elégedetten mél­tatta az 1981—85-re szóló kerettervet, amely lehetősé­get nyit a kiegyensúlyozott árucsere-forgalom és az ipari kooperáció további jelentős növeléséhez. Megállapították, hogy a két fél további erőfeszítéseire van szükség a harmadik pia­con történő közös fellépés elő­segítésére. A kormányelnökök hang­súlyozták: a két ország szom­szédságából fakadó együtt­működési lehetőségeket haté­konyabban kell kihasználni a közlekedésben, a szállítás­ban és az idegenforgalomban. A kormányelnökök jónak ítélték a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság munkáját. Kedvezően értékelték a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szocialista köztársaságainak és autonóm tartományainak együttműkö­dését. A felek megállapították, hogy a magyar—jugoszláv kulturális, tudományos és ok­tatási együttműködés ered­ményesen fejlődik. Pozitívan szóltak a két évvel ezelőtt alakult kulturális vegyes bi­zottság munkájáról. Egyet­értettek abban, hogy célsze­rű megvizsgálni egy új kul­turális, oktatási és tudomá­nyos együttműködési egyez­mény aláírásának lehetőségét. Lázár György és Veszelin Gyuranovics széles körű esz­mecserét folytatott a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről. Mély aggodalmukat fejezték ki a világhelyzet rosszabbodása miatt. A két fél nagy figyelmet szentelt a leszerelés kérdé­seinek. Egyetértettek a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sének szükségességében, és kedvezően értékelték mind­azokat a kezdeményezéseket és konkrét intézkedésekét, amelyek a fegyverzetek kor­látozására, valamint a tény­leges és teljes leszerelésre irányulnák. A két kormányelnök meg­különböztetett figyelmet for­dított az európai helyzetre és annak az általános nemzet­közi helyzettel váló szoros összefüggésére. Rámutattak arra, hogy további erőfeszí­téseket kell tenni a helsinki záróokmány valóra váltásá­ért, a madridi találkozó meg­felelő előkészítéséért és si­keres lebonyolításáért. A két fél nagyra értékelte az el nem kötelezett országok Havannában megtartott VI. csú csk on f eren ciáj ának j elen- tőségét és hangsúlyozta, hogy az el nem kötelezett mozga­lom a nemzetközi kapcsola­tok jelentős tényezője. A kormányelnökök véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi válsággócok békés úton történő megoldásáról, az ENSZ-nek a nemzetközi kap­csolatokban játszott szerepé­ről és más nemzetköri kér­désekről. A kormányfők megélége- déssel állapították meg, hogy a két ország együttműködé­séről és a nemzetközi kérdé­sekről folytatott széles körű és felelősségteljes eszmecsere jól szolgálta egymás állás­pontjának jobb megismeré­sét, a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság barátságának, együttműködé­sének, jószomszédi viszonyá­nak erősítését. Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnö­ke jugoszláviai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Babiuch és Todorov befejezte megbeszéléseit Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök, aki kétnapos Joaráti munkalátogatást tett Lengyelországban, kedden délben befejezte tárgyalásait Edward Babiuéh-kal, a len­gyel minisztertanács elnöké­vel. A plenáris ülések első fordulójához hasonlóan, a kedd reggeli megbeszéléseken is elsősorban a kétoldalú gazdasági . együttműködés kérdéseivel foglalkoztak. Megállapították, hogy az ezen a téren elért eredmények le­hetővé teszik a kapcsolatok további, gyors ütemű kiszé­lesítését. A megbeszélések végezté­vel Tadeusz Wrzaszczyk len­gyel és Kirill Zarev bolgár miniszterelnök-helyettes, a két ország tervhivatalainak elnökei jegyzőkönyvet írtak alá az 1981—1985-ös népgaz­dasági tervek egyeztetéséről. Biztonsági főparancsnokságot hoztak létre Iránban Különleges biztonsági fő­parancsnokságot hoztak létre Iránban azt követően, hogy — mint arról korábban be­számoltunk — a múlt héten széles körű államellenes ösz- szeesküvést lepleztek le az országban. A parancsnokság­nak a teheráni rádióban kö­zölt nyilatkozata szerint at­tól kell tartani, hogy az Ame­rika szervezte összeesküvés iráni résztvevői támadásokat fognak indítani sűrűn lakott területek ellen, mindenek­előtt azon városok ellen, ahol az amerikai túszokat őrzik. A modzsahedin szervezet egyik korábbi vezetője ellen indult per Teheránban. Mo­hammad Taghi Csaran egy éve van börtönben. Azzal vádolják, hogy 1975-ben az ő parancsára követtek el me­rényletet a szervezet egy má­sik vezetője ellen. A halál­esettel a vád szerint szaka­dás állt be a modzsahedin mozgalomban, és ezt Taghi Csaran arra használta fel, hogy „Pejkar” elnevezéssel baloldali modzsahedin cso­portot szervezzen. A fiatal­ember perét közvetíti az irá­ni televízió. Megfigyelők szerint a nyil­vános per részét alkotja az „iszlám baloldal” ellen indí­tott kampánynak. (Mint is­meretes, a modzsalhedinek „marxista iszlám” szervezet­nek tekintik magukat.) Folytatódik a tisztogatás a közhivatalokban és a hadse­regben: a Kajhan című te­heráni lap értesülése szerint eddig egyedül a hadseregből több mint 12 000 sah-párti elemet távolítottak el. Kína-lndia Közeledés és hátrálás India július 7-én, az első nem szocialista állaimként el­ismerte a Kambodzsai Népköztársaságot. Ennek az esemény­nek — tekintettel az indokínai helyzet bonyolultságára — vi­lágpolitikai súlya Van. Kína és India nemcsak Ázsia, hanem egyben a földke­rekség kiét legnépesebb állama. Ősi, nagy múltú civilizáció­juk az emberiség kultúrtörténetének becses része, kisugárzó hatást gyakorolt a kontinens egészére. © A két állam a második világháború után nyerte el füg­getlenségét. Jó idéig úgy tűnt, hogy — a társadalmi-glazda- sági rendszerek különbözősége ellenére — politikai előtörté­netük hasonlósága és antiimpeitaliista beállítottságuk ered­ményeként egészséges kapcsolatot építenek majd ki egymás­sal, népeik és Ázsia egészéinek javára. A híres bandungi ér­tekezleten 1955. áprilisában a szocialista kínai állam küldöt­te, Csou En-laj, s a tőkés úton haladó demokratikus India megbízottija, iNehru — koruk kiemelkedő politikai személyi­ségei — együtt fogalmazta meg a békés egymás mellett élés öt lalapelvét. Mindez gyökeresen megváltozott a kínai külpolitikának az 1960-as években bekövetkezett fordulatával. Amióta Pe­king politikájának uralkodó vonása a szovjetellenesség, a Moszkvával jó viszonyt ápoló India „az ellenségek” egyre bővülő listájára került. e A kínai vezetés közben több kísérletet tett arra, hogy a maíga előidézte feszültséget némiképp enyhítse, de az 1962-es háborúban törvénytelenül 'elfoglalt indiai területek sorsáról még tárgyalni sem volt haljandó. Amikor 1978-ban hatalomra került Morandzsi Deszai Dzsaniaita kormánya, Peking az idős, szovjetéi lenes nézetéiről ismert indiai politikusban lehet ősé­get látott a kapcsolat tendenciózus felújítására. A kísérlet a nemzetközi politikában is ritkának számító groteszkséggel hiúsult meg: a 'Dzisanata-kormány külügyminiszterét, Vadzs- pajit <16 év után az első magas rangú indiai politikus Kína földjén) abban a pillanatban hívták meg Pekin,gbe, amikor a kínai csapatok elözönilötték Viétnam északi határtérségét. o Az Üj-Delih'iben a közelmúltban végbement hatalmi vál­tással párhuzamosan Peking ismét célozgat a párbeszéd újra­kezdésére. Nyugati tudósítók fontos mozzanatként értékelik, hogy Kína húsz év után első ízben képviseltette magát az Indiá nemzeti ünnepén rendezett fogadáson. A párbeszédben Való pekingi érdekeltséget látszott erősíteni Hua Kuo-feng és Indira Gandhi belgrádi tanácskozása, sőt, a tervék szerint, a kínai diplomácia feje szeptemberben Új-Delhibe látogat. Hogy lesz-e folytatás? — az enyhén szólva kérdésesnek tűnik. Egyfelől amiatt, mert az indiaiak régóta úgy érzik, hogy de facto szövetség jött létre Kína, Pakisztán és az Egye­sült Államok között, a többi között India-ellenes éllel. Másfelől itt van Északkelét-India két államának, Assam- nak éis Tripurániak a kérdése. A helyzet ott kétségkívül rob­banásveszélyes, a szeparatista tendenciák az indiai állam egy­ségét veszélyeztetik. Rózsás jövővel nem kecsegtet tehát az a Világpoliitikai- lag azonos súlyú feliek közti tárgyalás, ahól az egyik, igényeit előadván, bedugja fülét, amikor a másik beszélni kezd. GYŐRI SÁNDOR Republikánus konvenció Gerald Ford beszéde Teljes gőzzel folyik az amerikai Republikánus Párt meg­lehetősen teátrális választási konvenciója. Képünkön: Ken Cameron, a leendő honatyák egyike, nebraskai küldött sombrerójával tesz hitet pártja mellett. (Képtávírónkon érkezett) Gerald Ford volt elnök, va­lamint kormányának volt hadügy- és pénzügyminiszte­re, kemény hangú beszédben ostorozta Carter elnököt a republikánus pártkongresz- szus hétfő esti ülésén. Ford, aki Reagan vetélytársa volt az 1976-os választási kam­pányban, most teljes támo­gatásáról biztosította a párt elnökjelöltjét, pedig még né­hány hónappal ezelőtt azt mondotta róla, hogy alkal­matlannak tartja a republi­kánusok, valamint az ország vezetésére. Gerald Ford, a régi rutinos politikus, amint a párton be­lüli erőviszonyok megváltoz­tak, gyorsan maga is köpe­nyeget fordított és már csak arra szorítkozik, hogy „mér­sékeltnek” számító alelnök- jelölt kiválasztására bírja Ro­nald Reagant. A két politi­kus kedden tanácskozott, de Reagan csak csütörtökön je­lenti be, hogy a saját néze­teihez közel álló, vagy in­kább — amint Fordék szeret­nék — középutas politikust választ-e helyettesének és esetleges utódjának. Gerald Ford egyébként hét­fői beszédében teljes kül- és gazdaságpolitikai kudarccal vádolta Carter elnököt, aki­től 1976-ban csak csekély arányban szenvedett veresé­get a választásokon. Az új szeleknek megfelelően Ford azt mondotta, hogy „az erő helyzetéből” kell tárgyalni a Szovjetunióval a SALT—2 szerződésről, amelyet ő nem ellenez. Közismert, hogy a tavaly aláírt és Washington által törvénybe nem iktatott megállapodás lényegében azonos feltételeket tartalmaz azokkal, amelyekben még Ford állapodott meg elnök korában. A republikánus párt nagy­hangú beszédekben bővelke­dő, újdonságokkal azonban nemigen szolgáló kongresz- szusa program szerint ked­den, közép-európai idő sze­rint az éjjeli órákban ült össze ismét. PANORÁMA SZOMBATHELY Kedden befejezte munká­ját Szombathelyen a III. országos honismereti konfe­rencia. Folytatódott az előző napon meghallgatott referá­tum vitája, a honismereti mozgalomban részt vevő szakemberek, intézmények, szervek, vezetői, képviselői, a mozgalom aktivistái szá­moltak be tevékenységükről, tapasztalataikról, mondták el véleményüket, javaslatai­kat a honismereti munka továbbfejlesztésére. A vitá­ban elhangzottakat Székely György akadémikus foglalta össze, majd kitüntetések át­adására került sor. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke nyitja meg a szovjet rész­ről a moszkvai XXII. olim­piai játékokat szombaton, a L ehin -stadi ónban. Görög öltözetű fiatalok nytiják meg a felvonulást, ezután következik a részt­vevő sportolók bevonulása. A felvonulást a hagyomá­nyoknak megfelelően az első olimpia országa, Görögország sportolói nyitják meg, a ren­dező ország csapata a felvo­nulás végén halad majd. A második rész hatalmas tánc- és sportparádé lesz, amelyben számos fiatal vesz részt. A „Népek barátsága” című látványos tánckompo­zícióhoz például sok ezer új kosztümöt és egyéb rekvizi- tumot készítettek. KINGSTON Elutaztak Kingstonbó! az amerikai nagykövetségnek azok a tagjai, akikről ko­rábban bebizonyosodott, hogy a CIA ügynökei. A ja­maicai sajtó a diplomaták sürgős elutazását összefüg­gésbe hozza a Michael Man- ley miniszterelnök és kor­mánya megdöntésére irá­nyuló szervezkedés leleplezé­sével. A szervezkedés szála' az amerikai nagykövetségre vezettek. LONDON Londonban bejelentették, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök szeptember­ben Jugoszláviába látogat. ROMA Olaszországban kedden nem jelentek meg az .újsá­gok, mivel sztrájkba lépték mind az újságírók, mind a nyomdászok. A sztrájk cél­ja, hogy olyan új sajtótör­vényt fogadjon el a parla­ment, amely nagyobb állami támogatást biztosítana a la­poknak. Több nagy olasz napilap ugyanis komoly anyagi gondokkal küzd. HÁGA Háromnapos hivatalos lá­togatásra hétfőn Hágába ér­kezett Emil Wojtaszek len­gyel külügyminiszter. Wojla- szek holland kollégájával, Christoph van der Klaauw- val a két ország politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális kapcsola­tainak fejlesztéséről folytat megb eszélésaket.

Next

/
Thumbnails
Contents