Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-10 / 134. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 134. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. június 10., kedd Mai számunkból ÚTKÖZBEN ’80 (4. old.) BEFEJEZŐDÖTT A MEGYEI LABDARÚGÓBAJNOKSÁG (5. old.) A SZEKSZÁRDIAK SIKERESEN SZEREPELTEK LENGYELORSZÁGBAN (6. old.) SPARTACUS UTÓDA (6. old.) Békés jövőnkre, szocialista rendszerünkre szavaztunk június nyolcadikán Az országos választási elnökség közleménye Június 8-án az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok általános választása törvényesen, rendben megtörtént. Hazánkban 7 809 407 választásra jogosult állampolgárt vettek fel a választók névjegyzékébe. Közülük az országgyűlési képviselők választásán 7 577 401 (97 százalék) vett részt. Szavazataikból érvényes 7 516 663 (99,2 százalék), érvénytelen 60 738 (0,8 százalék). Az érvényes szavazatokból a képviselő-jelöltekre 7 462 593-at (99,3 százalék), ellenük 54 070-et (0,7 százalék) adtak le. Megválasztottak 350 képviselőt. A Békés megyei 3. számú országgyűlési választókerületben egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatokat; a budapesti 15. számú országgyűlési választókerület jelöltje meghalt. Az országos választási elnökség a pótválasztást ezekben a választókerületekben június 14-ére (szombatra) tűzte ki. A helyi tanácstagok megválasztásában a 7 762 766 választójogosult állampolgár közül 7 517 626 (96,8 százalék) vett részt. Szavazataikból érvényes 7 450 725 (99,1 százalék), érvénytelen 66 901 (0,9 százalék). Az érvényes szavazatokból a tanácstagjelöltekre 7 390 263-at (99,2 százalék), ellenük 60 462-t (0,8 százalék) adtak le. A választásokon 59 249 tanácstagot választottak meg. A képviselők és a helyi tanácstagok megválasztásában részt vevő állampolgárok számában az 59 775 eltérés azért van, mert a szavazás napján az állandó lakóhelyüktől távollévők a helyi tanácstagra nem szavazhattak, az ideiglenes tartózkodási helyükön pedig csak a képviselőjelölt választásában vehettek részt. A megválasztásához szükséges szavazatokat 21 választókerületben egy tanácstagjelölt sem kapta meg. Ezekben a választókerületekben is június 14-én (szom- baton) tartják a pótválasztásokat. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS EREDMÉNYE TOLNA MEGYÉBEN: Megyénk a választások napján Tolna megye1 191 335 választópolgára közül jó hangulatiban és légkörben járult az urnák elé 187 528 június 8-án, az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások napiján. Este hatig a választásra jogosultaknak töibb, mint 98 százaléka adta le szavazatát a Hazafias Népfront jelöltjeire. Körülbelül ötezerre tehető azoknak a száma, akik állandó lakóhelyüktől távol, településeink valamelyikén igazoSzekszárd lássál szavaztak. Valamennyi kerületben megválasztották a kerüLet országgyűlési képviselőjét. Kettős jelöltjeink közül a bátaszéki képviselő- jelölt került megválasztásra, minimális szavazatkülönbséggel. A megyében 1944 helyi tanácstagot választottunk. A tanácstagok megbízóleveleiket e hét folyamán veszik át, majd ezután kerül sor az alakuló tanácsülésekre. Pótválasztást településeink közül Madocsán kell tartani. 22504 választópolgár A sugárzó napsütésben városszerte korán benépesedtek az utcák. — Ki korán kel, az szavaz! — hallottuk a közmondás vidám áíköltését. Valóban, hiszen például a tűzoltóság tőszomszédságában lévő szavazóhelyiségben az első 20 percben már 25 szava- zópolgár jelentkezett. Amint azt a városi választási elnökségen megtudtuk, 30 szavazókor 70 pontján összesen 22 ezer 504 szekszárdi illetőségű választó- polgár szerepelt a választók névjegyzékében. Természetesen többen szavaztak, lévén a megyeszékhelyen ideiglenesen tartózkodók száma nagy. Minden helyiségben rendelkezésre állt mozgóurna, melyek elsősorban természetesen a megyei kórházban, de máshol is, szükség szerint kerültek alkalmazásra. Kilenc órakor a megyei választási elnökségen dr. Pajger Vince elmondta, hogy a választás megyeszerte a legnagyobb rendben megy. Panasz legfeljebb csak azzal kapcsolatban érkezett, hogy az életükben először választókat nem mindenütt fogadták kellő ünnepélyeséggel. A kora délutáni órákban ismét érdeklődtünk a különböző szavazóhelyiségekben és a választási elnökségen. A legtöbb helyen délutánra „időzítették” a mozgóumák kivitelét a mozgásképtelenekhez. A választópolgárok zöme már korán reggel leadta szavazatát. Nagy volt a forgalom a szekszárdi 25-ös számú szavazókörzetben is a reggeli órákban. Szekszárdon, a 8-as számú szavazókörzetben — a tanítóképző főiskolán — dr. Gulyás István, a szavazatszedő bizottság elnöke gratulál Hargitai Ágotának, a Skála Áruház gyűjtő pénztárosának, abból az alkalomból, hogy most volt első választó. Vándorurna A vándorurna intézménye lehetővé teszi, hogy a betegek is élhessenek szavazati jogukkal. Szekszárdon, az egészségügyi szakiskolában székelő 25-ös számú szavazókörzetből a megyei kórház betegszobáiba indítottak vándorurnákat, hogy a betegek is leadhassák szavazataikat. Tolna a kórházban Az atomerőmű tolmácsa édesanyjával jött Tolna és a társközségek választópolgárai az ország- gyűlési képviselőjelölt éken felül 56 hélyi tanácstagjelöltre adhatták le vóksuikat. A tolnai V. számú szava- zókörben az első szavazót, a szava zatszedő bizottság elnöke méleg hangol köszöntötte. ' Édesanyjával együtt reggel korán érkezett szavazni Godova Károly, a paksi atomerőmű tolmácsa. — Milyen érzés az elsők között lépni az urnához? — kérdezitüik tőle. — Szavazni mindig felemelő érzés — válaszolta Godova Károly. — De úgy látom, ma mindenki korán jön. Én most szavazok itt élő&zör, mert az elmúlt választás idején még Budapesten dolgoztam. (Folytatás a 3. oldalon.) Nemzeti egyetértésben A VÁLASZTÁSI eredmény tanúsága szerint az ál- lampolgárilag felnőtt magyarországi lakosok elsöprő többsége a népfront színeit képviselő programra és annak képviselőire szavazott. Ellene és ellenük kevesen. Mindez nem a régi horthysta viszonyok között honos, kényszerítő rendszabály között történt, hanem a személyiség véleményét messzemenően tisztelő titkosság feltételei között: sok helyen, aki nem akart belépni a szavazófülke függönyei mögé, udvariasan megkérték, ne kerülje azt ki. Majdnem hogy észre sem vettük, az idő múlásával kialakult valami sajátos, vitatkozó egyetértés. Ezt a kívülállók talán meg sem tudják érteni. Valami nagyon trükkös manipulációt, gondolatbefolyásoló ravaszdisá- got szimatolnak mögötte határainkon túli ellendrukkereink, és mondják is hangosan. A kívülállók azt is nehezen értik, hogy ez a nagyvonalú és bensőséges egyetértés nem jelent a gondolkodás és cselekvés szürke monolitját, hanem ellenkezőleg: feltételezi, sőt valósággal követeli a mind színesebb személyiségekből, karakteres egyéniségekből álló társadalom létezését és fejlődését. Aki nem ismer jól bennünket, úgy képzeli el a magyar társadalom nemzeti egységét, mint a formaruhás diákok szervezett vonulását — kirándulásra, iskolai ünnepségre. Mi viszont tudjuk, hogy mennyire felnőtt emberekből álló lett nemzeti közösségünk. Nincs ebben semmi rafinált titokzatosság. EZ A TÖRTÉNELMILEG még fiatal, önmaga gondjaival is viaskodó, szüntelenül saját tapasztalataiból okuló társadalom a maga friss erejével és sohasem volt lehetőségeivel nyit utat ahhoz a fejlettségi szinthez, ahol létrejön a közösség és az egyén érdekeinek összhangja. Ahol mindenkinek kiküzdhetően kibontakozhatnak a képességei, ahol mindenki megtalálhatja azt a társadalmi szerepet, amely az egyén számára joggal tűnik főszerepnek. Ahol senki sem érzi és tekinti magát mellőzött és oktalanul háttérbe szorított statisztának. Ez olyan történelmi lehetőség az ember számára, hogy érte érdemes harcba szállni, küzdeni. Vagyis cselekedni és tenni a szocializmusért. Ez a személyiségért való küzdelem nem önös könyöklés többé, nem kíméletlen tiprása másoknak a vagyonok erejével — hanem közös, társadalmi cselekvés a szocializmus tökéletesítéséért. Felismerése és alkalmazása annak a törvényszerűségnek: akkor lesz jobb nekem is, ha jobb, gazdagabb, erősebb maga a társadalom is. A szocializmus. Valahogy így találkozik az egyén és a társadalom olyan színes, vitatkozó egységben, amelyről a vasárnapi választások is tanúskodtak. Mi a legfontosabb programunk, melyet a párt lenini politikája fogalmaz meg egy egész nemzet számára? TEKINTSÜNK EL most az egyébként fontos részletezéstől. Attól tehát, hogy miért és hogyan kell létrehoznunk azt a gazdasági egyensúlyt, amely lehetővé teszi majd az újabb lendületes előrehaladást az anyagiakban, beleértve első helyen az életszínvonalat is. Attól tehát, hogy miért és hogyan kell korszerűbbé tenni az életünket. Attól, hogy milyen tennivalóink vannak az egészségügy, a kultúra, az emberek testi és lelki bajainak megoldásában. Sűrítsük mindezt egy fókuszba: fel kell szabadítani minden alkotó emberi energiát annak érdekében, hogy minden jobb és gazdagabb legyen az eddiginél, a voltnál. Ma már világos: olyan időszakban élünk, amikor az eredményességhez nem elég a föllángolás, a hirtelen jött és hamar kihunyó nekibuzdulás. Következetes, állhatatos és egyben bátor, változtatni tudó munkára van szükség, megértve újfajta dilemmáinkat, újfajta valóságunkat. Azt már kezdjük megtanulni, hogyan lehet az embert kiszolgáló termelőgépeket és -berendezéseket úgy használni, hogy azok képességeinek legjavát gyümölcsöz- tessük. Apránként azt is kezdjük megtanulni már, hogyan kell gazdálkodni a javakkal, amelyeknek forrása a természet, tehát az anyaggal, az energiával, a vízzel, a tiszta levegővel. Tovább nem halogatható tennivalónk, hogy elméletben és gyakorlatban elsajátítsuk, megvalósítsuk, hogyan lehet az ember alkotóenergiáit felszabadítani! Nemcsak önmagunkra az új generációkra is gondolva, oly nemzedékeket nevelni, amelyeknek természetes lételeme a közösségi cselekvés. BÉKÉS JÖVÖNKRE, szocialista rendszerünkre szavaztunk június nyolcadikán. A cselekvés örömével és reményével tettük ezt. SOLTÉSZ ISTVÁN
