Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-04 / 129. szám
1980. június 4. NÉPÚJSÁG 5 Növényvédelmi bemutató A növényvédelem gyakorlati eredménye jó A növényvédelem a mező- gazdaság legbonyolultabb munkája. Élő szervezeték ellen védik a kultúrnövényt, az évtizedek alatt elért eredményekre alapozva egyre tökéletesebb berendezésékkel lát. ják el az üzemeket. A mezőgazdaságban legalább olyan fontos a bemutató,. mint a gyakorló termelés. Egy-egy termesztéstechnológiai, növényvédelmi, biológiai bemutató jelentős lépés: a legjobbak tapasztalataikat átadhatják, s alkalom -nyílik az iparnak is bemutatni, mivel s hogyan szolgálja az élelmiszergazdaságot. A szekszárdi növénytermesztési rendszer két napig növényvédelmi alkalmazástechnikai bemutatót tartott az őcsényi repülőtéren. A bemutató nemzetközi volt: szocialista és a nyugati országokból is jöttek. Az AGROPODNIK, az AIP, a Holder, az ínteragra, az RDS, az Universal—RAU, a ZENITH—CYöA—GEIGY világcégek mellett a hazai mezőgazdasági gépgyártás olyan jelentős képviselői voltak jelen, mint a heroeghalmi kísérleti gazdaság, a debreceni Mezőgép, a SZIKIKTI, és a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szolgálata A bemutató első napján több mint ötszáz szakember jelent meg szinte az egész or. szagból, illetőleg a ESZE tag- gazdaságaiból. Dr. Kálmán Gyula, a megyei tanács elnökének helyettese, valamint dr. Nedók Pál városi tanácselnök is részt vett az első napi programban. Lakatos Csaba állami dí. jas, a KSZE igazgatója köszöntötte a szép számú érdeklődőt, majd pedig Szekeres Rudolf, a KSZE főmérnöke vezette a bemutatót, ismertette a gépéket, berendezéseket. Az eseményt színesítendő, a MÉM repülőgépes szolgálata „csemegéről” is gondoskodott: felrepítették egy hőlégballont, amely méltóságteljesen húzott el a szépen rendezett bemutató-gépsorok fölött. Ez az új repülőalkalmatosság mostanában kezdi meghódítani a mezőgazdáságot. Ugyanis zajtalanséga miatt alkalmas vadszámlálásra, lassú repülése révén nagy táblák teljes áttekintésére, hiszen a földről nehéz - egy százhektáros tábla egész növényi állományát „megismer, ni”. Alkalmazható ez a ballon erdők megfigyelésére is. Gulyás Géza főpilóta elmondta, hogy ez a hőlégballon teljesen hazai anyagokból készült. Hazánkban 1976- ban kezdtek e repülőszerkezettel foglalkozni, s máris szép nemzetközi sikereket értek el. A ballont Jávor Pál ballonpilóta és Somogyi Sándor másodpilóta vezette, a földről Németh Tibor irányított. Ez a személyzet a közel, múltban Salzburgban a kategóriájában első helyezést ért el. A bálion magassága 26 méter, legnagyobb átmérője 18 méter, „űrtartalma” 2600 köbméter. Egy négyágú égővel pb-gázt égetnek a nyílás alatt és a forró levegő tartja a magasban. Mintegy négy órát tud a két palack tartalmával a levegőben tölteni. A ballon hasznos terhelése 360 kiló, tehát alkalmas ejtőernyősök ugrására is. A léggömb után a repülést irányító Vass Jenő főpilóta- helyettes, aki oktatója volt a magyar űrhajósoknak is, bejelentette, hogy Tóth László világbajnok vezetésével a nyíregyházi főiskola repülőraja bemutatót tart. A jobb oldali, gépet Pásti Tibor, a bal oldalit MoLnár András vezette. A káprázatos bemutató alig húsz percig tartott, s ékkor kezdődött az ismerkedés a növényvédő berendezésekkel, a földiekkel elsősorban. A sort a KSZE diagnosztikai berendezése nyitotta meg, hiszen mint házigazdának illett most is a legújabbat mutatni. Ez a felszerelés minden, a rendszerben használt motor vizsgálatát elvégzi. Az AIP stuttgarti cég pillaniatzárairól híres, ezeket főleg a repülőgépek tartályainak kifolyónyílásaira sze. rejlik. Az RDS londoni cég elektronikus analizátorokat állított ki, a csehszlovákiai- Agropodnik pedig hatalmas szállító és permetező gépko- csiszerelvényeit, mint a szakma legújabb termékeit mutatta be. Erre a bemutatóra azért is szükség volt, mert a hazai növényvédelmünk legnagyobb ellentmondása a kifejlesztett technológiák és azok üzemi végrehajtása közötti különbség. A hibák fő forrása a permetezőgépek és berendezések ' nem megfelelő műszaki állapota. Ezért nagy jelentőségű a helikopterek és merevszárnyú gépek, valamint a földi permetezők, kiszolgálók jó műszaki állapotban való tartása. Itt a bemutatón is meggyőződhettünk róla, hogy a szárnyak alatt keletkező intenzív légáramlás nem mindig elégséges a permetlé „porlasztásához”, hanem szükséges a pillanatzárak kifogástalansága, valamint a szórófejek, szórórendszerek tökéletes működése. Egy repülőgéppel általában 20—25 méter szélességű sávban tudnak permetezni. Szász Árpád, a MÉM repülőgépes szolgálat forgalomirányítás-vezetője munkatársaival permetezési bemutatót tartott. Először az AN—2 típusú repülőgép kezdte a munkát. Pilótája, Bodor János éppen Ocsény- ben érte el a nyolcezredik felszállást. A KA—26 típusú helikopter három-három lapátos rotorjaival szintén bravúros teljesítményre képes, Kontér András, a SZáG pilótája bemutatta, hogy ez a gép a legnehezebb körülmények között is, például dombok között, kifogástalan munkát tud végezni. Érdekes volt, amikor a külföldi cégek, saját eszközeik jó tulajdonságát bizonyítandó, csepprögzítő berendezéseket szereltek a permetezett területre, hogy Angliából is érkeztek műszerek Magasban a 2600 köbméteres léggömb bizonyítsák, milyen finom szemcsékre porlik szét a permetlé, amely itt természetesen csák víz volt. Ez a gép óránként — légi óránként — 102 hektárt tud műtrágyával beszórni, ha a kiszolgálás is korszerű eszközökkel történik, 118 hektáron egy repült légi óra alatt elvégzi a permetezést is. A bemutató az első nap a késő délutáni órákban ért Véget azzal, hogy a különböző cégek és a KSZE szakemberei tárgyalásokat kezdték a megvásárolni szándékozott gépékről, berendezésékről. A szekszárdi Aranyfürt Mgtsz három gépcsoporttal vett részt a bemutatón. Nei- ner János, a szövetkezet nö- vényvódős szakmérnöke elmondta, hogy a szántóföldön és a szőlőben is igen hatékonyan tudnak védekezni a kártevők ellen. A Nova— 1500-as, az UNIPER és az SP—2O02-es berendezések kiválóan alkalmasak vegyszerék kiszórására, azzal együtt, hogy a környezetet nem szennyezik — hiszen a gépekkel szakemberek dolgoznak, és szigorúan betartják a technológiái utasításokat. A bemutatón nagy elismeréssel szóltak a szekszárdiak gyaPermetez az AN—2 korlati eredményeiről. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Bakó Jenő Lassítani bűn Nemrég az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem egy ipari szövetkezet ünnepi közgyűlésén. Ez a szövetkezet, mint már sokszor,' ismét „Kiváló Szövetkezet” lett. A múlt évben — és az azt megelőzőben is — jelentősen növelte tőkés exportját, de növelte a hazai ellátást szolgáló ter- I melését is. ; Sikereik titkáról, veze- | tőik ügyességéről, kockázat- vállalási készségéről nem beszélek, de' arról sokkal inkább, hogy a növekedési ütem lassításának követelménye nem vállalati, nem szövetkezeti kategória. Senki nem parancsolt rá a vállalatokra úgy általában, hogy fogják vissza' a termelésüket. Csak ott szabad és kell a növekedés ütemét visszafogni, ahol ez a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javulásához hozzájárul. Ahol azonban az egyensúlyt a gyors ütem javítja, ott lassítani bűn. Számos tevékenység állami támogatása csökkent vagy megszűnt. Egyes termékek vonatkozásában a hazai felvevőpiac alig bővül. Vannak vállalataink, szövetkezeteink, ahol a gazdaságtalan termékek helyébe még nem tudtak gazdaságosakat állítani. Hangoztatják is az ilyen hatások alá került vállalatok vezetői, hogy most a fő szempont az egyensúly és nem a növekedés. Ahelyett, hogy azt mondanák: a fő szempont a kiegyensúlyozott növekedés. Miért is kellene csökkenteni a termelésnövekedés ütemét ott, ahol kicsi az importanyag- igény, kedvező a nyereség, bővül a hazai vásárlóerő a termékek iránt; megvan a szükséges kapacitás, ember és termelési tapasztalat? Miért nem lehet itthon előállítani számos fogyasztási iparcikket import helyett, ha itthon ugyanolyan jót tudunk készíteni, nem drágán? Mindenütt gyorsan kell növelni a termelést, ahol ez az egyensúlyi helyzet javítását szolgálja, tehát javítja a lakossági ellátást, fenntartja a foglalkoztatást, biztosítja a meglévő kapacitások kihasználását, csökkenti az egységnyi termelés rezsiköltségét. Jól tudjuk például, hogy vannak tartós hiánycikkek. Most már aligha lesz érdekeltségi akadálya annak, hogy ezekből megtermeljük a szükséges mennyiséget. Az egész ország építkezik. Ehhez rengeteg lakossági értékesítésű építőanyag kell. De kell hozzá építőipari kapacitás is. Napjainkban a külgazdasági szempontok a legfontosabbak. De azért az is fontos, hogy a hazai igényeket kielégítsük. Tárjuk fel, mely területeken van meg a termelésnövelés lehetősége hazai nyersanyag- bázison és a hazai felvevőpiac alapján. Egy tíz és fél milliós émbernyi belső piac nem kis piac. Erre lehet már nagy sorozatban is gyártani — persze nem repülőgépet. Még a2t is meg lehet kísérelni, hogy a gyárból ugyanaz, vagy ugyanolyan minőségű termék kerüljön a hazai piacra, mint amilyent tőkés exportra készít. Hogy ez nem lehetetlen, bizonyítja a kitüntetett ipari szövetkezet példája. DR. PIRITYI OTTÓ V Űj gépek a bemutatón Légi bemutató
