Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

A^íÉPÜJSÁG 1980. június 26. A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Tüdős Ferenc akadémikust A ,,Self-made man” angol kifejezés erőltetett fordítás: „Magacsinálta ember". Pon­tosabban csak ‘körülírni le­het: olyan ember, aki a ma­ga erejéből, emberségéből ér el messziről • indulva nagyon magasra. Ha valakire, akkor Tüdős Ferenc akadémikusra mindez elmondható. „Igazo­lásul” néhány részlet élet­rajzából: 1931-ben, Szuhakállón szü­letett, egy Albert-telepi bá­nyász gyermekeként. Szüle­tésekor édesapja a válság mi­att munka nélkül maradt, te­hát a nélkülözést már szinte vele született tényként ismer­te meg. Tanítói javasolták szüleinek: a jó eszű kisfiú ta­nuljon tovább. Miskolcon járt 'középiskolába, ott fordult az érdeklődése végképpen a ké­mia felé: egyik iskolatársá­nak édesapja vegyész volt, és néha megengedte, hogy labo­ratóriumában felkeressék a gyerekek. 14 éves .korában már tudta: vegyész akar len­ni. De nem volt könnyű az út az egyetemi felvételig. Különösen a háború évei alatt nem, amikor édesapját a Don-kanyarba vitték két- százezredmagával, idegen ér­dekekért harcolni, és a kö­zépiskolás fiú volt a család­fenntartó. A hadisegély mel­lett tanárai szereztek ne'ki óraadási lehetőségeket, hogy édesanyjával együtt legyen miből élniük... Amikor a felszabadulás után, 1949-ben a középisko­láit elvégezte és egyetemre jelentkezett, majdnem meg- tréfálta a sors. Miskolci diák létére a Budapesti Műegyete­men próbálkozott a vegyész­karon, kiváló felvételi ered­ménnyel. De mert nem volt diákszálló, közölték vele: Miskolcra veszik fel kohász­nak. Fellebbezett, — hiába... Végül is a szegedi egyetem természettudományi karának vegyészkarára került. 1953- ban végzett Szegeden, tanul­mányi érdeméremmel. (Ez jelenítette akkor a mai Nép­köztársasági Aranygyűrűt, amelyet azok kapnak, akik tanulmányaik során mindvé­gig kitűnő rendűek voltak.) Szinte szégyenlős mosoly- lyal említi: — Nem azért ta­nultam olyan jól mindvé­gig, mert afféle stréber gye­Az Országos Pedagógiai Könyvtár és a Múzeum egyi­ke hazánk legszerényebb, hát­térbe szorult múzeumainak. Budapesten, a Honvéd utca 10. szám alatt lévő épületben található ma az a pedagógiai könyvtár, amelynek folyosó­ján olykor múzeumi tárgyak­tól ékeskedő vitrinekbe bot- lik a látogató. Az intézmény igazgatóját. Arató Ferencet kértük meg, hogy ismertesse a múzeum múltját, jelenét és célkitűzé­seit. — Intézményünk múltja több mint száz esztendőre te­kinthet vissza. Az Országos Tanszermúzeum 1877-ben nyílt meg Budapesten és több helyen is működött fennállá­sa óta. Létrejötte mindenkép­pen a magyar neveléstörté­net és kulturális élet számot­tevő tényezője volt. Megala­kulását az 1873-as bécsi világ- kiállításnak tulajdonítják, az ott bemutatott tanszerek anyagát kellett megmenteni! A gyűjtemény megmentése ösztönzésként szolgált a ha­zai iskolák tanszeriparának fejlesztésére, a pedagógusok módszertani kultúrájának emelésére. A múlt századvé­géig az intézmény inkább csak tanszermúzeum jelleg­gel működött. Végül azonban nemcsak taneszközöket, de Tüdős Ferenc akadémikus rek voltam, hanem azért, mert nem engedhettem meg magamnak, hogy ne legyek tandíjmentes... A borsodi 'bányászgyerek, a miskolci, majd szegedi diák 1953-ban, jó eredményei el­ismeréséül ÍLeningrádban, szovjet aspirantúrára került. Ott :is bizonyított: 1956 de­cemberében megvédett kandidátusi értekezése, amely a mügumi-gyártás technoló­giájának egyik részkérdésével foglalkozott, annyira jól sike­rült, hogy javasolták: ennek alapján soron kívül pályázza meg a tudományok doktora fokozatot! A lehetőséget azonban nem használta ki. Hogy miért? 1957 januárja volt. Itthon, az ellenforradalom után szétzi­lálódott tudományos élet várta. A Központi Kémiai Kutató Intézetbe került tu­dományos munkatársnak. Sokkal fontosabb feladatai voltak, mint a doktori érte­kezés soron kívüli védése. Előbb az éhhez szükséges ku­tatási körülményeket kellett biztosítania, majd csoportve­zető lett, a hozzátartozó még fiatalabb kutatókat is segíte­nie kellett, így végül 1984- ben jutott el a nagydoktori fokozat megszerzéséig. Ezt is, mint kandidátusi értekezését, Leningrádban védte meg, a tankönyveket, vezérkönyve­ket és ifjúsági irodalmat is gyűjtöttek. — A könyvtár és a mú­zeum anyagának gyűjtése te­hát szorosan összefüggött? — A maga idejében fel­ismerték, hogy a tankönyv és a tanszer elválaszthatatlan szoros kapcsolatban állnak egymással. Ezért kellett ösz- szekapcsolni a két testvérin­tézményt. Tanszermúzeum és pedagógiai könyvtár! Olyan pedagógiai közgyűjte­ményt kellett megteremteni, amelyben megtalálhátók már az iskolák szervezetére, ad­minisztrációjára vonatkozó összes törvények, szervezeti szabályzatok, az iskolák bel­ső életét visszatükröző tan­tervek, tankönyvek és vezér­könyvek, hazaiak és külföl­diek egyaránt. Az intézmény hosszas fennállása alatt könyvtárát nem egyszer fel­osztották, szétszórták más múzeumok között, amiből Technológiai Intézetben, a témakör is hasonló volt, de természetesen magasabb fo­kon feldolgozva. 1970-foen választották meg a Magyar Tudományos Aka­démia llevelező tagjává. Szék­foglalójának témája a „fer- ro-gyöik” elmélet volt, ame­lyet ő dolgozott kii. Ennek — persze, nagyon leegyszerűsí­tett — lényege, hogy a mű­anyagkémiában alkalmazott poll i meri záció során, (ilyen­kor „ötvöződik” a kiindulási anyag sok molekulája egy óriásmoilekulává) az úgyne­vezett ‘Maxvelil—Boltzmann energiaeloszlási görbe segít­ségével mutatható ki: egy adott anyagmennyiségben mekkora hányadot képvisel­nék a nagyobb enerigatartal- mú, ezért könnyebben rea­gáló molekulák. Ha a kémiai reakció hőtermelő, akkor a képződő gyökök e görbét a magasabb energiatartalmú részecskék irányába „tolják el”, és a reakciósebesség nö­vekszik, mert több a reakció­képes molekula. A .Központi Kémiai Kutató Intézetben végzett munkája során „jegyezte el magát” hosszú távra a műanyagké- m'iával. 1960-tól a makromo- lekuláris kémiai osztály ve­zetője, emellett 1973-tól az Eötvös Lornád Tudomány Egyetemen a kémiai techno­lógiai tanszék vezetője is. A tudományos közéletben elfoglalt súlyát jelzi, hogy tagja a Tudományos Minősítő Bizottságnak, az Akadémián pedig a Kémiai Osztály Mak- romolekuléris Kémiai Bizott­ságának elnöke. A nemzetköz zi tudományos közéletben is tisztelik, „jegyzik”, alapítá­sától szerkesztő bizottsági tagja az European Polimer Journal-nak, és több más, amerikai, európai vagy KGST-szakfolyóiratnak. Államunk többször is elis­merte munkásságát: előbb Munka Érdemrend ezüst fo­kozattal, majd 1978-ban mun­katársaival, Kelen Tiborral és Földes Páter,névéi együtt Állami-díjjal tüntették ki, a műanyagkémia terén elért eredményeiért. Azóta is sokat és sok irány­ban dolgozik, kutat, nem pi­hen az Állami díj „babéra,in”. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN semmi haszon sem szárma­zott. — Mikor alakult meg a mai Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum? — A legfrissebb korsza­kunk 1958-tól datálódik, ami­kor a Művelődésügyi Minisz­térium rendelete értelmében újjászerveződtünk.-■—Mit gyűjt ma valójában a pedagógiai múzeum? — Kezdve a tárgyi anya­goktól, tanszerektől, szemlél­tetőeszközöktől, egészen a könyvekig és jegyzőkönyve­kig bezáróan mindent, ami csak elérhető. Becslések sze­rint ma százezer múzeumi tárgy van a birtokunkban! Ennek a gyűjteménynek több mint a hetven százaléka írott anyag. Itt az én szobámban is látható néhány figyelemre méltó rekvizítum, így a nagy francia enciklopédia száz­négy kötetének második ki­adása, ma sem tudjuk, me­lyik főúri könyvtárból szár­FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Bábolnai Iparszerű Ku­koricatermelő Közös Vállalat az idén immár harmadszor hirdeti meg taggazdaságaiban a szántóversenyt. Az előző két évben szinte az egész or­szágra kiterjedő elődöntőkön majdnem kétszáz traktoros vett részt, s közülük a leg­jobbak ősszel, a bábolnai na­pok rendezvénysorozat kere­tében mérhették össze szak­mai tudásukat, felkészültsé­güket. Az idén a Magyar Agrár- tudományi Egyesület szántó­verseny bizottsága korszerű­sítette a versenyszabályzatot, és így megteremtődött a le­hetőség a nagy teljesítményű erőgépek versenyére. A mos­tani versenyben az előző évekhez viszonyítva az lesz a változás, hogy az IHC-trak- torok már nem vesznek részt a vetélkedésben. Helyettük viszont rajthoz állnak a 240 lóerős Rába Steigerek, ugya­nis az IKR-taggazdaságok zö­mében már ezeket az erőgé­peket használják. A taggazdaságok egy ré­széből már elküldték a je­lentkezéseket. A területi dön­tőkre előreláthatóan július közepén kerül sor. A döntőt ismét az októberben megren­dezendő bábolnai napokon tartják. SOMOGYI^ Szakmai zsűri előtt vizs­gáztak az 1. számú általános iskola hetedik—nyolcadik osz­tályos tanulóiból verbuváló­dott pékszakkör tagjai a bar­csi sütőüzemben. Hamarics Imre csoportvezető elmondta, hogy a nyolc fiú a tanév fo­lyamán elsajátította a pék- mesterség alapelemeit, meg­mazik, de igen nagy értéket képvisel. Az itt álló iskolai zongora pedig a neves zene­szerző, Kacsóh Pongrác ne­véhez kapcsolódik, aki ma­tematikatanárként tanított. — Hol található a múzeum állandó kiállítóterme? — Sajnos, nincs állandó ki­állítási helyiségünk. Időről időre belső, karnarakiállítá- sokat szervezünk és rende­zünk. Legutóbb például Lo- sonczi István Hármas kistü­kör című könyvének emléké­re, itt a könyvtári folyosón állítottunk ki. Ugyancsak a közelmúltban társultunk be a Tankönyvkiadó jubileumi ki­állítására is. Egyetlen állan­dó kiállításunk van, Ercsi­ben, Eötvös József egykori lakóházában, amelyben em­lékmúzeumot rendeztünk be. (Évente 1500—2000 ember lá­togatja.) Belső kiállításainkat, itt a könyvtárban, főleg azok a pedagógusok (naponta 100— tanulta a kilós kenyér, a briós, a fonott kalács, a pe­rec, a mindszenti kalács meg a többi péksütemény készíté­sének módját. Megismerked­tek az üzemi gyártási eljárá­sokkal és némi anyagismeret­re is szert tettek. A szakkör négy tagja valószínűleg pék lesz: a Somogy megyei Sütő­ipari VáLlalat ipari tanulói­ként a megyeszékhelyen sa­játítják majd el a szakma mesterfogásait, három év múlva pedig visszatérnek Barcsra, ahol először talál­koztak a „lisztes mesterség”- gel. A vetélkedőn öreg pékek­nek mutatták be tudásukat. A legjobb vizsgadarabok készí­tőit az iskola és a sütőüzem is jutalmazta, majd búcsú­zóul a felnőttek látták vendé­gül a pékjelölteket. A barcsi sütőüzem jövőre is megszervezi a szakkört. PETŐFI NÉPE Bács-Kiskun megyében is elhúzódott több tavaszi növény vetése. A magvak csírázása is később indult meg a sokáig igen alacsony hőmérsékletű talajban. Ha javul az idő, a növényzet fejlődése még utol­érheti a naptár szerinti idő­szakinak megfelelő fokot. Egyelőre azonban a mezőgaz­dasági termékek, különös­képpen a kerti vetemények kínálata igen szerény, fo­gyasztói áruk magas. Bács-Kiskun több mező- gazdasági nagyüzeme a saját és az ország egyetemes érde­keit figyelembe véve, növel­te a cukorrépa vetésterületét. A tiszakécskei Béke és Sza­badság Tsz, amely a megala­kulása óta, több, mint ne­gyedszázad alatt mindig ter­mesztett cukorrépát — és a legutóbbi másfél évtizedben 200) tekintik meg, akik az olvasótermeket keresik fel. — Hol tárolják gyűjtemé­nyüket ? — A könyvek, az irattári anyagok, hagyatékok elfogad­ható helyen találhatók. Leg­nagyobb gondunk mégis a raktározás! Van ugyan szó arról, hogy a keszthelyi kas­tély egy részét megkapjuk raktárnak és regionális kiál­lítóteremnek. Anyagainkat, gyűjteményeinket állandóan kölcsönözzük a vidéki mú­zeumoknak. A magyar neve­léstörténet csaknem teljes anyag itt fekszik pesti rak­tárainkban. Közép-európai viszonylatban is rangos he­lyet foglal el múzeumi gyűj­teményünk. Persze minden másként hatna, ha szép épü­letben, reprezentatív körül­mények között, állandó jel­leggel állíthatnánk ki. Job­ban érvényesülhetne az anyag gazdagsága. — A pedagógiai múzeum — megyei átlagon felüli ered­ménnyel, az eredetileg terve­zett 100 hektár helyett 152 hektárt művel napjainkban igen szakszerűen. Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága kétnapos ta­pasztalatcserét, továbbképzést szervezett a Baranyában te­vékenykedő MSZBT-tagcso- portok ügyvezető elnökeinek részvételével. Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezető­je nyitotta meg a tanácsko­zást. Az előadássorozat beveze­tőjeként Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, a magyar —szovjet barátsági munka el­vi és gyakorlati kérdéseiről tartott előadást. Bíró Gyula az elmúlt öt év munkáját ér­tékelve elmondta, hogy jól szolgálták a magyar—szovjet baráti kapcsolatok elmélyíté­sét a különböző akciók, a „Kell a jó könyv” mozgalom, a barátságvonatok. (Éppen a napokban tért haza Lenin- grádból egy aktívacsoport.) Nagy szerepet vállaltak a ba­ráti társaságok a különböző szintű orosz nyelvoktatások szervezésében, népszerűsíté­sében. Szólt a szovjet—magyar és a magyar—szovjet baráti tár­saságok gyümölcsöző együtt­működéséről, idei közös prog­ramjaikról, melyek kereté­ben megrendezték az olimpiai vetélkedőket, nemzetközi sze­mináriumokat szerveztek, s ősszel előadócserékre kerül sor. A második félévben az MSZBT elnöksége kidolgoz­za azokat a feladatokat, irányelveket, melyeket a párt XII. kongresszusa hatá­rozott meg számunkra. A kö­vetkező hónapokban nagy feladatot ró ránk a magyar— szovjet űrutazás hőseinek to­vábbi programja, hiszen szá­mos meghívást kaptak az or­szág minden részéről. De to­vább kell tevékenykednünk a szovjet építőmunka és a szovjet emberek életének reá­lis bemutatásában is — mon­dotta. tehát mindenki előtt nyitva áll, aki netán kiállítások meg­rendezésére gondol? — Mi mindenki számára nyitva tartjuk kapuinkat. A hozzánk fordulóknak anya­got és szakmai tanácsot ad­hatunk. — Kik a munkatársaik? — Könyvtárosok és neve­léstörténeti pedagógusok. Ők maguk alakították ki munka­körüket, szakmai ügyvitelü­ket, hiszen ezt a munkát se­hol nem tanítják. Szakmai véleményt mondanak, amikor vásárlásra felajánlanak a múzeumnak műtárgyakat. Ők döntötték el, hogy valóban Brunszvik Teréz esernyőjét és Széchenyi István kéziratos tankönyveit kínálták-e az el­adók. A munkatársak néhány ér­dekes múzeumi tárgyat mu­tatnak. Egy 1700-ból szárma­zó oklevelet Váradi Péter ne­vére kiállítva; a nagyenyedí diák ezt az útlevelet az erdé­lyi kancelláriától kapta be­mutatásra a külföldi egyete­mekre; egy 1700-ban készí­tett éggömböt, s néhány ré­gi fizikai taneszközt; a na­gyitót, vetítőt, hanglemezféle­séget... Valamennyi becses érték! A múltunk és jelenünk ér­tékei ! . SZÉMANN BÉLA Pedagógiai múzeum , Brunszvik Teréz esernyője, Széchenyi tankönyvé

Next

/
Thumbnails
Contents