Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 143. szám. ARA: 1,20 Ft 1980. június 20., péntek Mai számunkból ALAKULÓ VÁROSI TANÁCSÜLÉSEK (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) ARBORÉTUM, AVAGY A FILOZÓFUS SZÜLETÉSE (5. old.) BM ORSZÁGOS ATLÉTIKAI BAJNOKSÁG (6. old.) Garancia Nem a garanciarendeletek hiányoznak, hanem a dátumbélyegzők — fakadt ki a vevő, amikor a hatodik zacskót is csalódottan tette vissza az önkiszolgáló bolt polcára; egyiken sem szerepelt a gyártás időpontja. A döhogás jogos, ám tárgya, a dátumbélyegző tényleges Vagy képletes hiánya téves; a szavatosság ideje nem tartozik a garancia fogalomkörébe. Aki valamiért garanciát vállal, az kezeskedik a szóban forgó dologért. A jótállás főként termékre, vagy némely esetben szolgáltatásra érvényes; hibát- lanságát állítja a gyártó, a szolgáltató. S ha mégis hibás az a valami, akkor díjtalanul javítani, cserélni kell, vagy árengedményt adni a vevőnek. Szó sincs ilyenkor a jótékonykodásról, a vásárló iránti készségeskedésről. Az esetek túlnyomó részében a garancia ára benne van a termék árában. Az árhatóság által jóváhagyott kulcsok alapján ugyanis a garanciális átlagköltség figyelembe vehető az árképzésnél. A vevő azonban az üzletben vásárolt. Éppen ezért az áru tulajdonosa a kereskedővel szemben érvényesítheti jogait, s a kereskedő a gyártóval. Papíron ez így roppant egyszerű, a valóságban azonban még rengeteg a vita, ezért gyakori, hogy innét oda onnét amoda küldözgetik a vevőt; szabadulni akarnák tőle. Ahogy a kezesség, úgy a legtöbb garanciális kötelezettség is önként vállalt felelősség. így például kézenfekvő: ha valaki leejti tv-készülékét, akkor nem érvényesítheti a garanciális javításra vonatkozó jogát. A szavatossági felelősség viszont nem korlátozható, nem zárható ki, éppen ezért kell különbséget tennünk közötte és a garancia között. Szavatossági ideje van például a tejfölnek, a gyártó mindenkor köteles a szavatosságot rögzítő előírásoknak eleget tenni. Igaz, megtörténik, hogy a délután nyitó bolt előtt a tűző napon állt reggeltől a tej, a tejtermék. S mégis: a szavatosságnál nem szempont, hogy vétkes-e a gyártó; mindenképpen felel. így szavatossági felelősség a „kötelező” néven számon tartott gépjármű-biztosítási forma is. Általában nagy értékű, tartós fogyasztási cikkekre alkalmazzuk a garanciát, egyebek között a gépkocsikra, a bútorokra, a háztartási gépekre, híradástechnikai készülékekre, órákra stb. Az érzé- kelbetőség kedvéért említsük meg, hogy évi ötvenmillió forint fölött volt a kár a legutóbbi esztendőkben a bútorok szállítás közbeni sérülései miatt. Tavaly 109 ezer személygépkocsi, 117 ezer motor- kerékpár került a vevők tulajdonába. A gyártóktól 421 ezer tv-készülék, 458 ezer hűtőszekrény hagyta el a szerelőszalagokat. Egy év alatt 2,23 millió esetben javítottak a szolgáltatók személygépkocsit, s ebből a garanciális javítás 412 ezer volt. Az összes tv-javításnak több, mint az egybarmada, a varró- gépjavítások fele, az automata mosógépek reparálásának hatvan százaléka tartozott a garancia körébe. Az állami vállalatokról szóló törvény adott része éppúgy a fogyasztó védelmét szolgálja, mint a belkereskedelmi törvény idetartozó paragrafusai, nem szólva a Polgári Törvénykönyvről, amely szintén hathatós támasz a bajba jutott vásárlónak. S ide tartoznak a szállítási szerződésekről, stb — rendelkező jogszabályok is. Az ipari termékek minőségének védelméről alkotott jogszabályok például pontosan előírják, mi az, ámít csakis garanciával lehet forgalomba hozni, milyen jogai és kötelezettségei vannak a vevőnék, a gyártónak, s így tovább. A garancialevél, a jótállási jegy és sok más, egy-egy tárgyi darabja annak a személytelenné vált folyamatnak, amit a tömegtermelés, tömeges értékesítés gyakorlata alakított ki. így „valakihez” mégiscsak tartozik az áru, valaki mégiscsak felel a birtokunkba került jószágért, azaz van valamelyes biztonságérzetünk a vásárlásikor; nem zsákbamacskát veszünk. Ezt szolgálja az is, hogy a belkereskedelmi törvény előírja bizonyos időben, a termék úgynevezett átlagos élettartamán keresztül a folyamatos allkaltrész- útánpótlás kötelezettségét, továbbá a javítás feltételeinek megteremtését stb. A minőségért való jótállás tehát nemcsak a vevőt védi, hanem a termelőt is pontosabb, megbízhatóbb munkára, minőségellenőrzésre kényszeríti. VERESS TAMÁS Befejeződött Prágában a KGST XXXIV. ülésszaka Közleményt és határozatot fogadtak el Prága, Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Prágában csütörtökön délelőtt megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIV. ülésszakának utolsó plenáris munkaülését. Ezen a résztvevők — közöttük a Lázár György miniszterelnök vezette magyar küldöttség — megtárgyalták és jóváhagyták a tervezett záróokmányokat: az ülésszak határozatát és a prágai tanácskozásról kiadandó részletes közlemény szövegét. Az elfogadott okmányok tükrözik annak az élénk és tartalmas eszmecserének az eredményeit, amelyet a testület az előző két nap folyamán az ülésszak színhelyén, a Prágái Vár Cernin-palotá- jában folytatott a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséről és szervezetének, a KGST-nek soron lévő feladatairól. A tíz tagállam magas szintű és népes küldöttségei megvitatták a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit — nagy figyelmet fordítva a jelenlegi világpolitikái és világgazdasági helyzetből származó követelményekre és a közös gondok együttes erővel való leküzdésének lehetőségeire. E munkában tevékenyen részt vett a magyar küldöttség is. Vezetője, Lázár György két alkalommal is felszólalt: az első 'napon a KGST Végrehajtó Bizottságának egyéves tevékenységéről készült jelentés vitájában, szerdán pedig a tagállamok következő ötéves népgazdasági terveinek egyeztetéséről, valamint az integrációs munka jobb szervezéséről tartott megbeszélésen fejtette ki a magyar álláspontot. Jelen voltak az ülésszakon és első részében fel is szó4980. június 17. és 19. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, Prágában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának soron -lévő, XXXIV. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségéi, továbbá a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége, az ülés. szak munkájában meghívottként ugyancsak részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a szocialista Etiópia képviselői. laltak a KGST-vel állandó együttműködési kapcsolatban lévő Jugoszlávia, valamint hat imás ország — Afganisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Mo- zambik — vendégekként ás megfigyelőkként meg-hívoü képviselői, beszédeikkel gazdagítva a prágai tanácskozás tárgykörét és növelve jelentőségét. A tanács ülésszakán részt vett a KGST tervezési együttműködési bizottságának enöke, részt vettek továbbá a KGST állandó bizottságainak és egyéb szerveinek, valamint a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek képviselői. Az ülésszakon elnökölt Lu- bomir St-rou-gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, a OSSZSZK kormányának elnöke. A résztvevők meghallgatták Rudolf Rohliceknek, . a KGST Végrehajtó Bizottsága elnökének beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a tanács XXXIII. és XXXIV. ülésszaka között végzett tevékenységéről és a RGSIT-Itagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács te- tevékenységónek továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvek gyakorlati meg. Valósításáról; Nyikolaj Baj- bakovnak, a KGST tervezési együttműködési bizottsága elnökének beszámolóját a RGST-fagállamok 1981— 1985. évi népgazdasági tervei koordinálásé nak, továbbá a célprogramok teljesítésének helyzetéről és a terület további feladatairól; Nyikolaj Faggyejevnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámolóját a ta_ nács következő, XXXV. ülésszakának összehívásával kapcsolatos kérdésekről. Az ülésszakon megállapították, hogy a Varsói Szerződés aláírása óta eltelt 25 év során e védelmi szövetség résztvevő országai a többi országgal, minden békeszerető erővel együttműködve határozottan és hatékonyan oldják meg az olyan létfontosságú feladatokat, mint az, hogy ne engedjenek háborút kitörni Európában, sokoldalúan elősegítsék a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség enyhítését, az államok közötti egyenjogú, békés együttműködés fejlesztését. (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény Öt téesz - egy alkatrészraktár Dzsumblatt és Frangié Moszkvában Szerdán Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának magas rangú tisztségviselői fogadták Valid Dzsumblattot, a libanoni Haladó Szocialista Párt elnökét és a kíséretében lévő Szolimán Frangié, volt libanoni köztársasági elnököt. Andrej Kirilenko, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, valamint Karen Bru- tyenc, az SZKP KB nemzetközi osztályának helyettes vezetője a libanoni vendégekkel folytatott szívélyes és baráti eszmecsere során ismertették az SZKP kül- és belpolitikai tevékenységének főbb irányvonalait. A találkozó résztvevői nagyra értékelték a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének a világ békéjének és biztonságának megszilárdítására, az enyhülés megőrzésére és a háború megakadályozására irányuló legutóbbi kezdeményezéseit. A felek rámutattak, hogy a közel-keleti válság igazságos rendezése kedvező feltételeket teremtene a libanoni helyzet normalizálásához azáltal, hogy véget vetne Izrael és bábjai agressziós cselekményeinek. Mindkét fél képviselői reményüket fejezték ki, hogy baráti kapcsolatuk tovább fejlődik, és síkraszálltak a szovjet—libanoni barátság és együttműködés erősítése mellett. A Dombóvár város környéki termelőszövetkezetek-----a szakcsi, a naki, a d ombóvári, a kocsolai és a várongi — sok mindenben segítik egymást. Ha valami időszerű dolgot meg kell beszélniük, hol egyik, hol másik szövetkezetben összeülnek a szakemberek, azaz ahogy magukat tréfásan elnevezték, az „ötök”. Az elmúlt időszakban a leggyakoribb téma a közös alkatrészraktár építése volt. A tsz-ek ugyanis már korábban elhatározták, hogy közös alkatrészraktárt létesítenek, mégpedig a központi helyen lévő Kocsolán. A szükséges eszközöket nagykereskedelmi áron szerzik be, a munkát két anyagbeszerző és egy telexgép segítségével az eddiginél gyorsabban el tudják majd látni. Az alkatrészraktár július elsején kezd működni, s innen viszik a szövetkezetek gépműhelyeibe azokat az alkatrészeket, amelyek a 120 erőgép, a tehergépkocsik és a munkagépek rendszeres javításához szükségesek. Képünkön a közös alkatrészraktár Fotó: Bj
