Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
1980. június 13. níÉPÜJSÁG 5 Fegyelmi büntetés, egyéb joghátrányok A munkavédelmi szabályok megszegéséért gyakorlatban sokszor jk felmerül az a kérdés, hogy helye lehet-e fe- v H gvelmi büntetés kiszabásának akkor, ha a dolgozót egyéb, hátrányos jogkövetkezmény éri — így például, ha a bíróság bűntett miatt büntetést, vagy a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet pénzbírságot szabott ki. A fegyelmi büntetés más jellegű joghátrányt jelent, mint a .büntető ítéletben kiszabott büntetés, vagy mint a pénzbírság. Egyes esetekben pl. a pénzbírság mellett nagyon is indokolt megrovás, vagy szigorú megrovás kiszabása. Vagy például, egyenesen szükség lehet arra, hogy a vállalat — miután a bíróság a dolgozót elítélte — fegyelmi határozattal áthelyezze, mert mint vezető beosztású dolgozó, oly mértékben mulasztotta el a munka- védelem irányítását, megszervezését, ellenőrzését az általa vezetett területen, hogy nem lehet őt továbbra is ebben a munkakörben foglalkoztatni. Előfordulhat továbbá még az is, hogy pl. a dolgozót valamely súlyos, vagy tömeges baleset előidézésében oly mértékű vétkessség terheli, hogy a bíróság által kiszabott büntetésen kívül feltétlenül indokolt a fegyelmi elbocsátás. Végeredményben tehát megállapítható, hogy a fegyelmi büntetés kiszabásának helye lehet minden olyan esetben, amikor a dolgozót egyéb joghátrány éri. A fenti problémával függ össze, de ismét más kérdés az, hogy helyes-e a jogerős büntető ítélet meghozatala előtt kiszabni a fegyelmi büntetést, ha a cselekmény miatt büntető eljárás indult. Általában helyesebb, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a már jogerős büntető ítélet ismeretében hozza meg a fegyelmi határozatot. Ezzel ugyanis elkerülhető, hogy azonos cselekményre vonatkozóan ellentétes ténymegállapítások szülessenek. így például ilyen esetben nem fordulhat elő, hogy a fegyelmi határozat abból indul ki, hogy a dolgozó vétkesen okozta egy másik dolgozó balesetét, később a bíróság azt állapítja meg, hogy a balesetet nem a fegyelmileg megbüntetett dolgozó okozta, vagy ő okozta ugyan, de vétkesség nem terheli. A bírósági vagy hatósági eljárás jogerős befejezésének a megvárására lehetőséget nyújt a jogszabálynak az a rendelkezése, amely szerint, ha a kötelezettségszegés miatt büntető eljárás indul és az nem végződött felmentéssel, a háromhónapos jogvesztő határidő a jogerős határozat közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Ez a szabály azonban nem zárja ki azt, hogy a dolgozóval szemben a fegyelmi eljárást lefolytassák és fegyelmi büntetést szabjanak ki, ha a tényállás a büntető eljárás nélkül is tisztázható, és az ügyben megnyugtató módon fegyelmi határozatot lehet hozni. Megjegyzem, hogy munkavédelem területén általában ez a lehetőség fennáll. Baleset. ’ vagy baleseti veszély esetében ugyanis rendszerint tisztázható a tényállás a büntető eljárás befejezése előtt. Sőt, nagyon fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a vállalat már a jogerős bírói ítélet előtt a munkavédelmi szabálytalanságokat, mulasztásokat haladéktalanul kivizsgálja és azokra gyorsan, megfelelő módon reagáljon, ideértve a fegyelmi büntető határozat kiszabását is, ha az egyébként indokolt. lyen esetben viszont előfordulhat, hogy a vállalat kiszabja a fegyelmi büntetést, a büntető ítéletben viszont a dolgozót felmentik. Kérdés, hogy egyedül ezen az alapon a dolgozó kérheti-e a fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezését. A bűntett megállapításához és így a büntetőjogi büntetés kiszabásához általában a társadalomra veszélyesebb, súlyosabb elbírálást igénylő cselekmény szükséges, mint a fegyelmi büntetés kiszabásához. Előfordulhat tehát, hogy a dolgozó cselekménye szabálysértést valósít meg, dé bűntettnek még nem minősíthető, mert bűnössége nem éri el azt a fokozatot, hogy büntető ítélet kiszabása indokolt lenne. Egymagában tehát a büntető eljárás megszüntetése, illetőleg a büntető ítéletben történt felmentés még nem vonja maga után a korábban kiszabott fegyelmi büntetés ha- . tályon kívül helyezését,-azaz nem alapozza meg a dolgozó erre irányuló igényét. Más a helyzet akkor, ha a büntető . bíróság azt állapítja meg, hogy a baleset, vagy a baleseti veszélyt nem a dolgozó okozta ugyan, de még csak enyhe gondatlanság sem terheli, vagyis teljesen ártatlan. Ilyen esetben a dolgozó megalapozottan igényelheti a fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezését. lőfordulhat végül, hogy K a büntető eljárás a dolgozó ártatlanságát nem . állapítja meg, de kiderül, hogy a dolgozónak sokkal kisebb mértékben róható fel a baleset, vagy a baleseti veszély, mint ahogyan azt a fegyelmi büntetés feltételezte, ilyen esetben helye lehet a fegyelmi büntetés enyhítésének. DR. KRASZNA! IVAN ügyész Péksütemény, konténerben A Székesfehérvári Sütőipari Vállalatnál nagyon hasznos kezdeményezést valósítottak meg a péksütemények minőségének megóvására. A zsemléket, kifliket a sütőüzemben alumínium szerkezetű konténerbe rakják és ponyvával letakarva szállítják az üzletekbe. Egy konténerbe ezer darab péksütemény fér. A konténer alkalmazásával könnyebbé vált a rakodással járó fizikai munka is. Görkorcsolya-cipők Divat a görkorcsolya — a Duna Cipőgyárban kidolgozták a görkorcsolya-cipők gyártásának technológiáját. A különleges cipőket hazai alapanyagból készítik és belőlük az év első felében már ötvenezer párat exportálnak. Ügy tervezik, hogy rövidesen már a hazai üzletekben is kapható lesz ez a sportszer-újdonság. Macska mese Május 28-án a késő esti óráikban véres arcú embert szállítottak a mentők Decs- ről a szekszárdi kórház baleseti sebészetére. Miután a felirepedt bőrt összevarrták a homlokán, és már arra is sikerült rábeszélni, hogy a miagára terített, egyébként a műtőasztal takarójául használatos kék lepedő helyett a saját ruháiba öltözzön fel, megjelent a rendőr is. Szerencsétlenül járt felebarátunk elpanaszollta neki, hogy sérülését munkából hazaimenet (?!), egy átkozott, bizonyára fekete színű macska okozta, mert sötétben minden macska fekete, amelyik ahelyett, hogy valahol forró kását kerülgetett volna, hosz. szán elnyúlt testtel biciklije élé keveredett, 5 pedig keresztülesett rajta. — A macska elpusztult? — kérdezte a rendőr. — Igen, de aztán elszaladt — válaszolta a sértett. iBddtg a mese a csodálatos décsi macskáról, amelyik minden áron hű akarván maradni Arany János Családi kör-ében megénekelt elődjéhez, egy iramodással holta után is a pitvarban termett. ' Ami még az ügyhöz tartozik, az ihár valóság és tanulság is lehet mindazok számára, akik közül járművezetés közben, az utóbbi időben egyre többen „meigmacs- kásod .iák”, Decsi „hősünk” vérében a baleset idején 4,23 ezrelék alkohol volt, aminek hatására igen súlyos alkoholos befolyásoltság alatt kerékpározott. Már az is csodálatos, hogy egyáltalán túlélte a nagy fokú alkohollmérgezést, az méginkább, hogy deliriu- mában csupán egyetlen macskát látott anélkül, hogy az fehér égerek ezreit kergette volna a szemei előtt. |De szerencséje, hogy a babonás emberek veszedelme helyett nem egy valóságos teherautóval hozta össze a sors, mert akkor már nem biztos, hogy valaha, valakiket is szórakoztathatott volna ilyen macskamesékkél. Mindazonáltal sejtem, mint a macska az esőt, hogy ittas járművezetés szabály- sértéséért nem a négylábú egérfogót vonják majd felelősségre. PIÁCSEK GYÖRGY H vitézségről . A kilences számú váz, amit Eger várának feltárásakor kihantoltak, így nézett ki, a régész leírása szerint: A >koponya \hátsó részét magy erejű kardvágással 130 milliméter hosszan szelték át ,a. nyakszirt felett, a falcsontot sértve, a jobb halántékig. E halálos, magy erejű ütést egy korábbitól megszédülve, előrebukva 'kaphatta a vitéz. Baloldalt, a falcsont felületét érintő vágás wan 30 milliméter hosszan. A lambda- varrat mellett, bal oldalonegy vágás a csontból egy kis darabot hasított Jet. A csontfelületen ma is jól látszik a kardpenge élének karcolása. A szemöldökív felett, baloldalt, behegedt sérülésnyomot figyelhetünk meg. Az állkapcsot súlyosan megsértették. A vágás taz elülső fogmedret is roncsolta. A hal kart a ’könyök alatt érte vágás. Olyan (nyers, kardvágások vannak közvetlenül a ,halálos •előtt és olyan 'beforrtak, amelyek sok embert meghátrálásra kényszerítettek volna. Ez ia vitéz nem hátrált meg. A régi sebeivel és az újonnan kapottakkal utolsó leheletéig harcolt. Furcsa gondolatok jutnak eszembe erről a tiszteletre |méltó végvári harcosról. Mondhatnám, tiszteletlen dolgok. Ma is sok .olyan ember él, aki képes utolsó leheletéig harcolni, tartani magát, behegedt és frissen tátongó sebeivel újra meg újra sorompóba állva. iHarca mégsem tiszteletreméltó, mégsem példamutató. Olyan társainkra gondolok, akik baklövéseik, tévedéseik, kárt okozó — anyagi és szellemi kárt okozó — intézkedéseik miatt kapnak ilyenolyan sebeket, azzal, hogy vétkük visszaüt. Számtalan ilyen láthatatlan forradásokkal, kudarcoktól — saját maga előidézte kudar. coktól megtépázott ember víja eszeveszett harcát pozíciójáért. A minap hallottam, hogy az egyik üzemből sok-sok figyelmeztetés, fegyelmi büntetés kiszabása után >— mind-mind egy-egy kardcsapás <— elbocsátottak egy úgynevezett középszintű :vezetőt. ö is e nyughatatlan bajvívók :(bajkeverők) fajtájából való. Harcba szállt önmagáért, s mert végül sikerült az ellene indított eljárásban az egyik fórumon valamely műhibát kimutatni — csatát myert. Csatát nyert és pozíciót, újabb kárt okozó intézkedések megtételére. A küzdelem heroikus az egykori egri vitéz és a inai bajvívó esetében is. iKülsőleg sok azonos jegyet is látni bennük, de ... Ezek az ilyetén vitézkedők csak kártékony emberek. CZAKÓ SÁNDOR
