Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

8 NÉPÚJSÁG 1980. május 1. Szociálpolitika Szlovákiában Dolgos” helikopterek Jugoszlávia A stabilizáció útján Bár a jugoszláv népgazda­ság helyzetét az elmúlt esz­tendőben számos körülmény — a kedvezőtlen nemzetközi viszonyok, természeti csapás — nehezítette, az ország né­pének fokozott erőfeszítései nem maradtak sikertelenek. Az ipari termelés 8, a mező- gazdasági 5 százalékkal nőtt, kétszázezer dolgozónak te­remtettek az új üzemekben munkaalkalmat, jelentősen emelkedett a munka terme­lékenysége is. Jugoszlávia 1980. évi ter­ve a kedvezőtlen külső kö­rülmények hatásának csök­kentését és a gazdasági stabi­lizáció feltételeinek megte­remtését tűzi ki célul. Különös figyelmet fordíta­nak ennek érdekében a kül­földi fizetési mérleg deficit­jének csökkentésére. Ez 1979- ben 3 milliárd dollár össze­gű volt. Ez évben 2 milliárd- ra kívánják csökkenteni. (Egy USA-dollár=megközelítőleg 19 dinár.) A célkitűzést több intézkedés szolgálja: éssze­rűen csökkentik a behozatalt és — mintegy 6 százalékkal — növelik a kivitelt. Az im­portált nyersanyagokat, le­hetőség szerint, hazaiakkal helyettesítik, megszorítják a beruházási költségvetést. A gazdasági feladatok kielégítő ellátását segítik az új típusú nemzetközi kapcsolatok is. Az új gazdasági intézkedé­sek szigorú betartásával az ország gazdasági szervezetei 40 milliárd dinár megtakarí­tására számítanak. téré is le tudnak ereszkedni, így tengeri mentést, segítség- nyújtást is végezhetnek. A nyílt tengerre egyre nagyobb számban telepített olajfúró- , platformok talán meg sem lehetnének a helikopterek nyújtotta segítség nélkül, ami mind az anyag-, mind •a személyszállításra kiter­jed. Az eldugott helyen fek­vő, a világtól sokszor csak­nem teljesen elzárt települé­sekkel való kapcsolattartás­nak is nélkülözhetetlen fenn­tartójává vált a helikopter. A nagyfeszültségű távveze­tékek építői a szerelési mun­káknál és később az ellenőr­zéseknél veszik jó hasznát a csavarszárnyas járművek­nek. A mezőgazdaság nö­vényvédelemre, műtrágyá­zásra veszi igénybe a heli­koptereket, a tűzoltók pedig az oltandó objektumok min­den eddiginél jobban való megközelítésére. A rezervá­tumokban az állatok felku­tatására, nyomon követésé­re, megfigyelésére is jól be­vált a helikopter. Bulgária fl csodatevő Szerdika Bulgária különösen gazdag gyógyhatású melegvíz­forrásokban. A természetnek ezt az ajándékát sokoldalúan hasznosítják a gyógyászatban, a sportban és másutt is, pél­dául melegházakat, lakáso­kat fűtenek vele. A többféle, fontos ásványt sót tartalmazó melegforrások vizét ősidők óta csodatévő hatásúnak tartják. A forrá­sok közvetlen közelében pa­lackozókat üzemeltetnek. A bolgár palackozott ásvány­vizek világszerte keresettek. A vesebántalmak gyógyí­tásában sikerrel alkalmazott meleg ásványvíz forrása a Szófia környéki Górna Ba­nyán található, ahol ugyan­csak működik palackozó- üzem, amelyet az elmúlt év- ’ ben — új automata gépsorok felszerelésével — háromszo­rosára bővítettek. Itt palac­kozzák az ősi bolgár főváros nevét viselő ásványvizet, a Szerdikát. A francia gépekkel felsze­relt korszerű nagyüzemben évente 60 millió — literes és félliteres — pvc-palackot töl­tenek meg Szerdikával, ame­lyet a gyógyulni vágyó em­berek ezrei keresnek. Külföldön a közel-keleti országokban van a legna­gyobb keletje a Szerdikának, de a világ egyre több orszá­gában ismerik és keresik. A szovjet repülőipar egyik legkorszerűbb típusa, a MI —6 helikopter A Szovjetunió Kijevbcn lévő csontvelő-bankjának mély­hűtő tartályai, s a szünetmentes üzemű, nagy teljesít­ményű hűtőberendezés. A tudományos kutatókat sok év óta. foglalkoztatja a csontvelő-átültetés problé­mája. A csontvelő biztosítja a szervezetben a vérsejtek állandó regenerálódását. Ha elveszíti ezt a képességét, egyre fokozódó vérszegény­ség és súlyos vérzékenység alakul ki. Ugyanakkor gyen­gül a szervezet fertőzésekkel szembeni saját védekező­rendszere, és súlyos gyulla­dások lépnek fel. Az ilyen esetek- hátékony gyógyításá­ra kínál lehetőséget a csont­velő-átültetés. Előzetes kí­sérletek sokasága után a kö­zelmúltban a klinikai gya­korlatba is bekerült ez a módszer. A csontvelő-átültetés más­ként zajlik le, mint a szer­vek műtéti átültetése. Ele­gendő a más embertől — az ún. donortól — származó csontvelősejteket befecsken­dezni a befogadó vénájába Ezt követően fél nap eltelté­vel a vérképző velősejtek már kimutathatók a tüdő­A helikopterek polgári cé­lokra való alkalmazása nem mai keletű, de nagyobb mér­tékben csak az utóbbi évek­ben kezdték el használni a gazdasági élet, a termelés különböző területein és sze­mélyszállításra is e sokolda­lú légi járműveket. A heli­kopterek ára sokáig több mint háromszorosa volt a hasonló férőhelyszámú, szo­kásos típusú repülőgépeké­nek. A korábbiakénál jóval kisebb súlyú hajtóművek kifejlesztésével, a műanya­gok széles körű alkalmazásá­val és több más újítással, korszerűsítéssel sikerült je­lentősen leszorítani a heli­kopterek árát és üzemkölt­ségét. Nyilván ezáltal lett kifizetődő a használatuk, al­kalmazásuk is. Egyre nagyobb tábora van az egyéni üdülésnek — ezt az üzemek a szociális alap­ból támogat j ák. Kialakuló­ban vannak a „nyaraló­falvak” — ezek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a nagy­városok lakói kellemes kör­nyezetben, nyugodtan és ked­vük szerint töltsék el szabad­ságukat. Csontvelő a mélyhűtőben Szlovákiában a Munkaügyi és Szociálpolitikai Miniszté­riumban külön osztály foglal­kozik a családok, a gyerme­kek és az idősek támogatásá­val. Vezetője dr. Ján Sedla- cek elmondta, hogy legfonto­sabb feladataik közé tarto­zik a gyermekekről való gon­doskodás. Ezzel párhuzamo­san segítik a családokat is, hiszen a gondoskodás és a nevelés legideálisabb formá­ját jelentik; Az említett cé­lokra a nemzeti jövedelem 7 százalékát, 10 milliárd koro­nát fordítanak. Családi pótlékként évente több mint 4 milliárd koronát fizetnek ki Szlovákiában. A kismamáknak könnyebb mun­kát biztosítanak, szülés után pedig 26 hét szabadságot kapnak: ilyenkor a fizetés 90 százaléka illeti meg őket. A gyermekgondozási szabad­ság ideje 2 év lehet. Két gyermek nevelése esetén 500 koronát kapnak az édes­anyák havonta, munka- viszonyuktól függetlenül. Je­lentős az a támogatás is, amit a fiatal házasok kap­nak: lakás-, illetve bútor- vásárlásra 30 ezer korona kölcsönt vehetnek fel.. Ha egy ■éven belül gyermekük szüle­tik, a kölcsönt 2 ezer, továb­bi gyermekek után pedig 4' ezer koronával csökkentik. Szlovákiában évente egyrhil- liárd korona kölcsönt folyó­sítanak a fiatal házasoknak, ezenkívül a vállalatok és a szövetkezetek is segítik őket. Szlovákiában ezer lakosra' 20 újszülött jut: a múlt év­ben 99 842 gyermek látta meg a napvilágot. 1971 óta foko­zatosan emelkedik az újszü­löttek száma — ez végered­ményben az életszínvonal növekedésével, s a családok­nak nyújtott állami támoga­tással magyarázható. Az ör­vendetes folyamat azonban gondokat is okoz: kevés a bölcsőde és az óvoda. Ta­valy' 19 ezer gyereket nem tudtak bölcsődében elhelyez- .ni; óvodába a kiskorúak- 72 százaléka járhat Ezért a kor­mány a nagyobb vállalatok­kal és szövetkezetekkel kar­öltve külön pénzügyi alapot hozott létre bölcsődék és óvo­dák építésére. A határozat nyomán már ebben az évben is jelentős eredmények szü­lettek: körülbelül 20 ezerrel több gyermeket tudtak fel­venni. A Trencsén mellett épült gyermekvárosban 240 árva gyermek ellátásáról és neve­léséről gondoskodnak. A ne­velőotthoni férőhelyek szá­ma azonban a válások növe­kedése miatt kevésnek bizo­nyul. Több helyen szakítot­tak a régi, iskolatípusú men- helyekkel, s egyre nagyobb hangsúlyt kap a családi ke­retű nevelés. Szlovákiában jelenleg 3 helyen folyik ilyen­fajta formában a szülők nél­kül maradt gyermekek neve­lése. így próbálják megte­remteni a családi melegség légkörét azoknak, akik szülők nélkül nőnek fel. Az így ne­velt fiatalok könnyebben il­leszkednek bele a felnőttek társadalmába, többségük családot alapít és példamu­tató szülővé válik. seredi JANOS A légnedvesség mérése A különböző fajsúlyú gá­zok keverékéből álló levegő kisebb-nagyobb mértékben mindig „hordoz magában” vízgőzt is. Az embernek nincs olyan érzékszerve, amellyel ezt a légnedvessé­get — páratartalmat — köz­vetlenül érzékelni tudná. Körülnézve azonban a ter­mészetben, felfedezhetjük a légnevesség jeleit. A fenyő­toboz például száraz levegő hatására szényílik, párával telt levegőben összecsukó­dik. Hasonlóan viselkedik a gólyaorr nevű növény is. A sótartóban lévő só összecso­mósodik a dús pára hatásá­ra, száraz levegőben a kife­szített dobbőr és a .bélhúr megereszkedik, elhangoló­dik. Az emberi hajszál is megérzi a levegő nedvesség- tartalmának a változásait: a páratartalom növekedésével, illetve csökkenésével arányo­san változtatja a hosszát. 1783-iban egy svájci termé­szettudós (Saussure) e ta­pasztalati tényre alapozva olyan nedvességmérőt — higrométert — készített, amelynek „lelke” egy hosz- szú hajszál volt. A hajszál hosszának változását megfe­lelő áttétellel egy skála előtt mozgó mutatóra vitte át és ez lehetővé tette a levegő páratartalmának műszeres megállapítását, leolvasását. Ez a több mint 190 éves mű­szertípus mind a mai napig jól megálja a helyét, noha természetesen a műszert az­óta tökéletesítették. A légnedvességmérők nem tartoznak az általánosan használt műszerek közé. A lakásokban, irodákban a hő­mérő többnyire ott függ a falon, sok helyen légnyo­másmérőt is felfedezhetünk, nedvességmérőt azonban csak nagyon ritkán. Az iparban, a mezőgazda­ságban és a kereskedelem­ben már sokkal inkább használatosak a higrométe- rek. A textilüzemekben pél­dául állandóan nagy pára- tartalmat kell biztosítani a szálszakadások csökkentése érdekében. A mezőgazdaság­ban és a kereskedelemben fontos megjelölés a „légszá­raz” áru. Ezért csak úgy le­het felelősséget vállalni, ha állandóan mérik és megfele­lően javítják a levegő pára- tartalmát. Az üvegházi nö­vénytermesztés is elképzel­hetetlen a légnedvesség mé­rése és szabályozása nélkül, de az állattenyésztésben is egyre fontosabbá válik. Üdülés millióknak A „dolgozók üdülése a má­sodik világháború előtti Len­gyelországban luxusszámba ment — évente alig 20 ezer embert érintett. Csupán 1949-től — ekkor alapították meg a Dolgozók Üdültetési Alapját — kezdődött meg igazán a munkások és csa­ládtagjaik tömegméretű üdül­tetésének szervezése. Jelen­leg mintegy 600 ezer férő­hely áll a dolgozók rendelke­zésére, ezt évente körülbelül 4,5 millióan veszik igénybe. A gyakorlati alkalmazások közül mindenekelőtt azt a felmérhetetlen segítséget kell megemlíteni, amit a helikopter a mentés, a beteg- ellátás, a betegszállítás szol­gálatában nyújt. A helikop­terek úszótestekkel ellátott típusai ma már a víz felüle­Az Alap által szervezett 2 hetes üdülések átlagosan 2 ezer zlotyba kerülnek. A fő cél: változatos programokat kínálni a pihenésre, kikap­csolódásra vágyóknak. így népszerűek a speciális, nyelv- oktatást biztosító turnusok, vagy például a fogyasztó­kúrák is. Szerveznek tan­folyamokat autóvezetést ta­nulók számára és lehet „nye­regben üdülni” — a lovagló­sport hívei is hódolhatnak szenvedélyüknek. Szaporodik a spéci ílis gyógyüdülők szá­ma is: ide háromhetes keze­lésre küldik a beutaltakat. Méltán népszerűek a külföl­di csereüdültetési programok is. Az elmúlt nyári szezon­ban került sor először len­gyel—magyar csereüdültetés­re. A Dolgozók Üdültetési Alapjának hálózata mellett fokozatosan kialakult az üze­mi üdülők rendszere. A het­venes években a lengyel vál­lalatok körében egyenesen divattá vált a panziók fenn­tartása — a luxusszintűtől kezdve a kempingházakig. Most olyan próbálkozások kezdődtek, hogy a különböző vállalatok cseréljék el egy­más közt saját üdülőik sza­bad férőhelyeit. Szovjet gyártmányú nedvességtartalom-mérő NDK egyik gabonatárolójában műszer az Vidám gyerekek egy játszótéren ben, másfél nap múlva a lópben, vailamivel később pe­dig a csontüregben, a tulaj­donképpeni helyén. Kedvező feltételek mellett e sejtek nemcsak megjelennek, ha­nem szaporodni is kezdenek a csontvelőben. A donoroktól — teljes ér­zéstelenítés mellett — azok medencecsontjából csapol­ják le a vér-velő keveréket, amit a szervezet mintegy két hét alatt pótol, újrater­mel. Sokáig az jelentette az egyik legnagyobb problémát, miként lehetne konzerválni a lecsapolt csontvelőt, hogy bármikor rendelkezésre áll­jon az orvosoknak. Végül is azt találták legalkalmasabb­nak, ha előbb egy védőkö­zegbe (polivinilpirrolidonba) helyezik a csontvelőt, majd az ampullák tartalmát mí­nusz 196 C-fokos folyékony nitrogénbe helyezik. Ekkénl akár évekig tárolni lehet í csontvelőt, majd szükség ese­tén sejtjeinek élettevékeny­sége felújítható.

Next

/
Thumbnails
Contents