Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

1980. május 10. A^EPÜJSÄG j \ / í 3 . Leletekben gazdag, történelem előtti település. A honfoglaló magyarság azonnal megfészkeli magát itt. A Hedr-nemzetség nagyszámú szállásbirtokainak egyike. Egy 1218-ban kelt határ­járó levél Mali Péter, majd Teres István tulajdonában levőnek mondja a határ egy részét. A XIV. század első harmadában templomáról és plébániájáról tesz említést egy egyházi irat. A török hódoltság idején lakói szétszélednek. A XVII. század vé­gén az elpusztult helyek sorában szerepel. A XVIII. század fo­lyamán benépesül, főként Németországból idetelepitett csalá­dokkal. Lélekszáma (1940) 788, akik 155 házban laknak. Jelen­leg 147 házban 457-en laknak. Wittmanii Lajos betegállományban de Gyönkre költözött, s oda Jó a közlekedés A községi tanács kiren­deltségén elmondták, hogy a társközségek közül Keszőhi- degkútról költöznek el a leg­kevesebben. Talán azzal le­het indokolni, hogy jó a vasút- és a buszközlekedés, így a munkahelyekre köny- nyen el lehet jutni.- Nyáron például gépkocsi­val a Balatonra Tamási és Enying felé lehet közleked­ni. Kiváló dolgozó, Kiváló Bolt A Kop-Ka ÁFÉSZ 110-es boltjának Szabó Ferenc a ve­zetője. A szép, tágas helyiség­ben — amit egy éve alakítot­tak át — a napi használati cikkek közül szinte minden megtalálható. Az elénk tett szállítólevél arról tanúskodik, hogy az elmúlt héten tízféle felvágottat kaptak. Most, ami­kor még tart a házi készlet is, hetente 30—40, nyáron 60 —70 kilogramm fogy. — Nem „divat” már, hogy a háziasszonyok lekvár befő­zésével bajlódjanak. Nagyon kedvelik a különböző konzer- veket, amit bizonyít, hogy a 180—200 ezres havi forgalom­nak 7—8 százalékát a konzer- vek teszik ki. A kenyeret Gyönkről szál­lítják, s elmondhatom, hogy az aznapi kiváló minőségű volt. Vettünk mi is belőle. Az MSZMP XII. kongresz- szusa és hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója tisztele­tére indított szocialista mun­kaversenyben elért eredmé­nyéért az üzlet „Kiváló Bolt” oklevelet, míg Szabó Ferenc „Kiváló dolgozó” kitüntetést kapott. Van mindig kuglóf és más friss pékáru Végre elkészült Falugyűlésen több éven keresztül felvetették és végre 1978-ban elkészült a vasút és a község közötti másfél kilo­méteres rész villamosítása, ami 168 ezer forintba került. Akik vonattal járnak el dol­gozni, azoknak nagyon fon­tos, hogy az eléggé forgalmas út mellett legyen világítás. Wittmann Lajos huszonöt éven át szolgált a vasútnál, szinte állandóan Keszőhideg- kúton. Valamikor földdel ba­Az iskolások eljárnak a köz­ségből. Harminc alsó tagoza­tos utazik mindennap Belecs- kára, a felsősök, akik 25-en vannak, Pincehelyre járnak. Az óvodában 20 gyerekkel foglalkozik Tihanyi Györgyné. — Akármelyik nagyközség joskodott, de akkor is ezer­mester hírében állt, mert nemcsak a ház körüli javíta­nivalókat végezte el, hanem óvodásokért is megirigyelhetné óvodánkat, s felszerelésünket. A KISZ- esektől bármit kérünk, meg­csinálják. A falburkolatot ők készítették, rengeteg játékot kapunk tőlük. Alkalmanként műsort mutatnak be gyereke­inknek. barkácsolt mindent, amire szükség volt. Váratlan be­tegsége miatt előbb betegál­lományba került, majd le kellett százalékolni. — Nem bírom a tétlensé­get, megöl a munkátlanság, viszont a lábaim alig visz­nek, tehát akármit nem tu­dok végezni. Az egész úgy kezdődött, hogy nőnapra a feleségemet akartam meg­lepni valamivel. Közben már a pincében felállítottam egy esztergapadot, s akkor jött az ötlet, hogy ezzel különbö­ző famunkákat lehet csinálni. Megpróbáltam, s egy szép gyertyatartó kerekedett ki, ez volt az én ajándékom. Másoknak is tetszett, kértek, nekik is csináljak. Közben egyre engedelmesebben ala­kult kezemben a fa, s most már válogatom is, hogy mi­ből mit tudok kihozni. Egyelőre csak a magam kedvére, meg azoknak, akik­nek örömet tudok vele sze­rezni. Például a lányom­nak, akinek most egy csil­lárt tervezek. Közben jártam a tanácsnál is és kértem a dísztárgyak készítéséhez szükséges működési enge­délyt. Mostanában várom, mert érdeklődő van, de nem akarok semmi szabálytalan­ságot elkövetni. Az életemet menti meg ez a szép munka. Azt mondtam, ha nem kell senkinek, kido­bom az utcára, s azt nézem, hogy felveszi-e valaki. Ha felveszi, ak­kor mégis csak kell, s már akkor is megérné nekem, mert látom, hogy valakinek örömet tudok szerezni. Nedves Istvánná fölpattan a fából szerkesztett alkot­mányra, amit csikónak ne­veznek, befogja a labda da­rabjait, s ördöngős ügyesség­gel szaporázza az öltéseket. No azért nem kell valami különös sebességre gondol­ni, a merev anyag ugyanis keservesen ellenáll, s időbe telik, amíg a labda elkészül. Harminckét szeletet kell egy­máshoz illeszteni, még pe­dig nagy pontossággal és szakértelemmel, ugyanis a legkisebb hiba esetén is visszadobják a labdát. (Mint­ha egyedül ez lenne az oka, hogy a válogatott futballistá­ink ritkán zörgetik az ellen­fél hálóját.) Nedves Istvánná kereken tizenöt éve hozza haza az anyagot, s viszi vissza Si- montomyára a kész labdákat, s ennyi idő alatt valóban mestere lett a labdavarrás- riak. — Nehéz mesterség, erő is kell hozzá, nemcsak ügyes­ség, mert a kész labdát a végéh ki kell fordítani. Egy fatönkön álló vasrúdra mu­tat: erre húzza rá megvarrt labdát, s ezen fordítja‘színé­re. — Elég jól megfizetik, s ami' a legfontosabb, közben el tudom látni a' ház körüli munkát is, mert az is van bőven. így aztán hetenként Keszőhidegkút egyetlen műemléke az evangélikus templom, amit a kapu fölötti évszám szerint 1795-ben épí­tettek, tehát már II. József után, amit az is mutat, hogy tornya van. A falusi protes­táns templomok közül ki­emelkedik a keszőhidegkúti, elsősorban a karzatot díszítő festmények miatt. A karzat falába helyezett fára festett táblaképek jókezű és tanult vándorfestő munkái, barokk lendülettel,' feltehetően a templom építésének idősza­kából. Lákner Aladár hosszú időn át volt pap a faluban, Az ilyen gondoknak más­hol ugyancsak megörülnének. Több ház üresen áll, az egy­kori közjegyzőség épülete, ami később tanácsház lett, kihasználatlan. Az emeleti traktusban lakók vannak, a földszinti hivatalos helyisé­gek sorsáról azonban előbb, utóbb dönteni kell. Minden hét csütörtökén tanácsi fo­gadónap van, a hét többi napján csak a szorgalmas hi­vatalsegéd jár be, akinek az is gondja, hogy az épület előtt levő kertet gondozza. Dicséretesen el is látja fel­adatát, a szép kertben virá­gok nyílnak a nagyra nőtt Nehéz mesterség, erő is kell hozzá körülbelül tíz labdát készí­tek el, ha van is változás, heti átlagban ennyi jön ki. Gyors számítás: az elmúlt tizenöt év alatt kereken hét­ezerötszáz futball-labda ke­rült ki kezéből. Csodálkozva néz ránk: — Ilyen sok? No hát, nem is gondoltam. — ö is számol és bólogat: Annyi bizony. Ezt aztán igazán nem gon­doltam volna.. vitte nagyon gazdag népmű­vészeti gyűjteményét is, amit Szekszárdon is bemutattak, ahol nemcsak szakkörökben keltett érdeklődést. Teljes joggal, Lakner Aladár ugyanis a hazai németség népművészeti emlékeit gyűj­tötte, s a múzeumra való anyag teljes egészében nem is fért el új állomáshelyén, Gyönkön, egy része Kesző- hidegkúton maradt, az egy­kori papiakban. A gazdag gyűjtemény szak­szerű bemutatása a jövő fel­adatai közé tartózik. fenyők között, jól esik a szemnek a kellemes látvány. Az épületet azonban reno­válni kellene, mert amióta felépült, senki sem javította. Pedig ennek ide s tova negyven éve, igaz, hogy a mester 1942-ben derekas munkát végzett, s az akkori körjegyzőnek arra is volt gondja, hogy márványtáblá­ba véséssé nevét, a bíróét, no meg a főispánét. A márvány- . tábla ma is látható a tanács- kirendeltség folyósóján, s szívesen emlékezünk a de­rék építőmesterre, Sreiten- berger Istvánra, aki valóban tisztességes munkát végzett. A községnek 20 tagból álló KISZ-alapszervezete' van, akik jó munkájukért az idén megkapták a KISZ KB di­csérő oklevelét. Személygépkocsi 22 van a faluban. * Kisiparosok: két kőműves, egy szobafestő, egy szekér­fuvarozó és egy mechanikai műszerész van a településen. * A faluban 225 férfi, 232 nő él. Ebből aktív kereső 230. Vidékre eljárnak 150-en, helyben — a termelőszövet­kezetet is beleszámítva, aminek a központja Belecs- kán van — 80-an dolgoznak. A felnőtt lakosságból 202 harminc éven aluli, míg hat­van éven felüli 95. ♦ Nyugdíjat 87-en kapnak a községben. Keszőhidegkúti magazinun- katt írta: Csányi László és Pordán Jánosné. A fényképe­ket Bakó Jenő készítette. Munkatársaink legközelebb május 12-én Fürgédre láto­gatnak. — Tétlenül élni, egy munkás élet után, számomra élképp zelhetetlen. Szeretem ezt a falut Sebestyénné Szabó Mária, a postahivatal vezetője nemrég került a község­be Paksról, de hamar beilleszkedett, megszerette az itt élő embereket, öt is ismerik, ő is ismer mindenkit. Tőle telhetőén szívesen segít ügyesbajos dolgok intézésében. A faluban 299-en fizetnek elő újságra, ebből 49-en járatják a Tolna megyei Népújságot, rádió, televízió 110 van a községben, míg postatakarékban 4,5 mil­lió forintot tartanak. Fiatalok az A labdák fáradhatatlan mestere Röviden Gondok A karzat falába helyezett képek egy része „Jákobnak volt hat fia, mind a hat csizmadia ..

Next

/
Thumbnails
Contents