Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-07 / 105. szám
1980. május 7. Képújság 5 Sör nélkül-a koml Azt mondják, ami a kolbászban a paprika és a só, az a sörben a komló. Vagyis ízesít és tartósít. A jó sörhöz három dolog kell, és mind a három egyaránt fontos; jó minőségű víz, maláta — vagyis árpa — és komló. Ez utóbbiból ugyan nem sok — hektoliterenként 15—25 dekányi —, de súlyarányánál jóval nagyobb a szerepe a gyártási folyamatban. A komlótoboz a sörkészítés nélkülözhetetlen alapanyaga. Lupulin-, illóolaj-, gyanta- és kcserűsav-tartalma a sör jellegzetes keserű ízét, zamatát és illatát adja, fertőtlenítő hatása pedig eltarthatóságát biztosítja. Hagyományosan * borivó nemzetnek valljuk magunkat, de a statisztikákat megnézve kiderül, hogy évi kilencmillió hektoliter sört gyárt az ipar hazai fogyasztásra, vagyis minden magyarra kilencven liter jut évente. Nehéz nyomon követni, hogy szomjas érdeklődésünk mikor irányult a sör felé, de érdekességként meg lehet említeni, hogy Dió Cassius III. század elején írt Róma története című munkájában említést tesz egy Pannóniában élő népről, mely nemcsak eszi az árpát, de annak főzetét is issza. A TERMELÉS 1964-ben tizennégy megye harminckét gazdasága termelt komlót az országban. Ez 1971-re hét megyére és tizenhárom gazdaságra csökkent. Az így megmaradt területen termelt évi 233 tonna komló a hazai sörgyártás harmincnégy százalékához volt elegendő. A komló világpiaci ára meglehetősen ingadozó, ezért a söripar szükségletét legalább ötven százalékban hazai termelésből kell fedezni. A termelési kedv fokozására 68-ban, majd 72-ben emelték a komló felvásárlási árát. A kormányzat tervezett és ekkoriban beindított komlófejlesztési programjában részt vevő üzemek a tám- berendezések építéséhez, speciális gépek -beszerzéséhez állami támogatáson felül söripari -támogatást is kaptak. Ekkoriban közel félezer hektárnyi ültetvényt telepítettek. A régi kertekben is fajtafelújítást hajtottak végre, korszerű, bőtermő fajtákkal, melyekkel elérhetővé vált a cél; növelni a termésátlagokat. Fontos volt az is, hogy a hagyományos, igen sok kézi munkaerőt igénylő termelési módot felváltsák. Megkezdődött, széles körben terjedt a gépesítés; metszőgépek, szedőgépek, szalagos szállítók kerültek a technológiai sorba. Ekkor — a komlótermesztési elképzelések jobb megvalósítása érdekében — hozták létre a Bólyi Komlótenmesztési Rendszert, mely jelenleg kilenc gazdaság munkáját fogja össze. Ezek a nagyüzemek nyolcszáz hektárnyi kerttel rendelkeznek és az átlagtermés kilenc mázsa hektáronként. A fentiek következménye, hogy lényeges változás történt a termesztésben. Míg 1973-ban — mélypont idején — a sörgyártáshoz szükséges komló mennyiségének hetven százalékát importáltuk — 6,2' mázsás hektáronkénti átlagtermés mellett —, addig jelenleg a hazai termelés a gyártás szükségletének hetven százalékát fedezi. Sikerült tehát kiküszöbölni a drága importtétel jelentős részét. A megyében komlótermesztéssel két gazdaság foglalkozik, a Tamási és a Hőgyészi Állami Gazdaság. Az előbbi százötven, az utóbbi nyolcvan hektáron. A növényápoláshoz, betakarításhoz, feldolgozáshoz Használatos csehszlovák gépek kapacitása százhúsz, százötven hektáron használhatók ki megfelelő hatékonysággal. Ezért a Hőgyészi Állami Gazdaság fejleszteni kívánja a termelést, új területek telepítését végzi. Ha már a telepítésnél tartunk, meg kell említeni, hogy igen magas az egységnyi területre jutó beruházás költsége. A telepítés háromszázezer forint, melynek felét a támrendszer, illetve az ehhez szükséges faoszlopok teszik ki. Figyelembe véve a termeléshez szükséges gépeket, pótlólagos beruházásokat, egy hektár komló telepítése és üzemeltetése ma félmillió forintba kerül. Jelenleg megközelítőleg tízmázsás hektáronkénti termés mellett rentábilis. A szomszédaink közül a csehek messze vezetnek az egy főre jutó sörfogyasztásban. Nézőpont kérdése, hogy ez kinek mennyire imponál, az azonban mindenképp méltó az elismerésre, hogy ehhez megteremtették a „hátországot”, és hogy milyen „hátországot” teremtettek. A felszabaduláskor a cseh komlókertek fele húsz évesnél öregebb volt. A nagyszabású rekonstrukciók következtében tíz évvel ezelőtt már csak hét százalék volt ilyen. Közben nemesítéssel, szelektálással a zateci komlót olyan tökélyre fejlesztették, hogy az aromája, kiváló szín-, íz- és illatanyaga révén a legkeresettebb — következésképpen a legdrágább — a világpiacon. Van tehát mit és kitől tanulni és államközi kapcsolatok alapján tanulunk is. A termesztésben jelenleg használatos gépek zömét innen szerezzük be. Jelentős a komló termesztése Jugoszláviában és Bulgáriában is. A szakembereket már jó ideje foglalkoztatja a gondolat, hogy közösen egy komlófeldolgozó üzemet létesítsenek, hiszen a feldolgozás egyre fontosabbá válik. Nem másért, mint a korszerű sörgyártó technológia miatt. A modern eljárások során sokkal jobban lehet a feldolgozott — kivonatolt — komlókoncentrátu- mot alkalmazni, mint a szárított tobozokat. Jelenleg a megtermelt komló hetven százalékát az NSZK-ba szállítjuk — szárítva —, ahol kivonatolják és azután kerül vissza söriparunkba, felhasználásra. Indokolná a feldolgozás magasabb fokát biztositó üzem létrehozását az is, hogy a kivonatolt komló szinte korlátlanul értékesíthető a világpiacon — lévén húsz komlótermelő ország és nyolcvan, amely sörfőzéssel is foglalkozik. — St — Rendcsinálás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Kinek nem szúrt már szemet az út menti árokba dobott különféle hulladékkal, szeméttel telegyömöszölt műanyag zsák, vagy a már hasznavehetetlen, rozsdaette asztali tűzhely és egyéb vas-, textil-, papírhulladék? Valamennyien észrevesszük, észre kell vennünk! Kevesebben vagyunk azonban olyanok, akik teszünk is annak érdekében, hogy e környezetünket szennyező, levegőnket rontó, közérzetünket sértő látvány ne váljon mindennapivá. Apáink másképp bántak a hulladékkal. Ha a ház körül feleslegessé vált egy háztartási vagy mezőgazdasági eszköz, megtalálták helyét az udvar egyik szegletében. A kisebb limlomnak gödröt ástak, abba helyezték. Ismerték a tüzet is, és általa sok ka- cat semmisült meg. Miért, hogy éppen e jó szokásukat nem örököltük? Mert, hogy nem örököltük, arra számtalan bizonyíték tárulkozik elénk úton-útfélen. Az üres telkeken, tereken, árkokban, gyakran látogatott közintézmények környékén halmozódik a roncsvas, a műanyag, az üveg. A legtöbb településen van már szemétlerakóhely is. Néhányan használják, sajnos, a többség a megoldás könnyebbik felét vá- választja. Németkéren a közelmúltban lomtalanítás volt. Az úttörők néhány felnőttel átfésülték a legszemetesebb helyeket, területeket. Hihetetlen, hogy mennyi piszkot, szemetet kellett összegyűjteni, megsemmisíteni! A sikeres akciót követte a hulladék- gyűjtés. Eredményességéről beszéljenek a számok. 160 mázsa vas, 40 mázsa papír, 11 mázsa rongy lett a gyűjtés eredménye. Gondolkozásra kell, hogy késztessenek a számok! Mi lenne, ha időnként nem tartanának a falvakban gyűjtéseket? Gyermekeink kettős hasznú nép- gazdasági tevékenységet fejtenek ki. Sok, még hasznosítható nyersanyagot gyűjtenek, ugyanakkor környezetvédelmi szempontból is figyelemre méltó a szorgoskodásuk. Az utóbbi években mintha alábbhagyott volna a hulladék- gyűjtés lendülete. Okait bizonyára vizsgálják az ügyben érintett szakemberek. Mind- annyiunk örömére válna, ha valami jó megoldást találnának ki annak érdekében, hogy a sörös-, borosüvegek ne heverjenek utcáinkon, kiszupe- rált edények,- kisgépek közös gyűjtőhelyen várjanak újabb feldolgozásra, s talán az is megnyugtatásunkra szolgálna, ha a magukról megfeledkező szemetelők is elnyernék büntetésüket. Minden faluban sok „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú tábla található. Büszkék is e cím viselői. Jó lenne, ha a helységjelző táblák alá rendszeresítenének egy „Tiszta falu, tiszta környezet” táblát is. Persze, hogy mindez valóra válhasson, a faluban lakóknak kell tenni annak érdekében, s nem is keveset. NAGYFALUSI ALBERT UIP A légiközlekedés ismert betűszava a minap, egész pontosan május 1-ét megelőzően, az ünneplők éteb-ital- ellátását szolgáló sátrakon tűnt fel. Első látásra megdörzsöltem a szemem: ez igen, ebben a büfében rendkívül fontos személyek lesznek a kiszolgálók. Ugyanis, a VIP, a rendkívül fontos személyiség angol szavainak kezdő betűiből kialakított betűszó. Másnap, nem kis érdeklődéssel figyeltem a fehér köpenyeseket, akik boszorkányos ügyességgel bontották a langyos söröket és mérték rendületlenül virsliárban a papírtálcákat, amelyre minden esetben csak egy pár virslit helyeztek és ha baleknak látták a vásárlót, virsliárban adták el a mustárt is. Kétségtelen, hogy a felvonulás után igen fontos személyekké váltak a büfések, de hogy annyira, miszerint ezt a fejük felett táblán hirdetni kellett volna, az már nem valószínű. Sokkal inkább arról van szó, hogy egy vállalat tett kísérletet arra, hogy eltorzítsa \a becsületes nevét, és ez alkalommal egy, már évtizedek óta nemesebb célra foglalt nevet talált. Uj növényvédő szer gombák ellen A Budapesti Vegyiművekben a gabonaféleségeket és a cukorrépát veszélyeztető gombák permetezőszerének gyártását kezdték meg. A Chinoin hatóanyagából készülő vegyszer repülőgéppel is permetezhető, ebben az évben már százötven tonnát készítenek belőle. Divatos gyümölcs a ribizli Időről időre _ különböző gyümölcs- és dísznövény- és zöldségfajtáik jönnék divatba. Néhány éve például majd minden kiskertben találkozhattunk patisszonnal, aizitán úgy látszik, ráuntunk, mert eltűnték a hatalmas bokrok. Mostanában rebarbaratövet keresnék sokan. Ez a Szibériából származó hidegtűrő növény a jó vízellátású, gyorsan melegedő, tápanyagdús talajt szereti. Magvetéssel, vagy tőosztással szaporítható, s egy kultúra 6—8 évig terem kielégítően. Fontos munkája a tövek közepéből előtörő vi- rágzaiti szárak kitördelése. A telepítés utáni második évben már szedhető ia levélnyele. Ebből készítenék különleges, talán a köszméte ízéhez hasonlítható szószt, kompétól. Egyesek szerint a rebarbarából -készült bor kellemes ízű. Gyógynövényként is ismert: a -gyökeréből, magvai- ból drog készül. ségigénye 400 négyzetméter területen termelhető meg. Egy. kimutatás -tanúsága szerint a legtöbb paprikából, paradicsomból, és vöröshagymából fogy. Na és persze burgonyából, amiből áz egy főre jutó mennyiség jelenleg évi 60 kg — féle annak, amennyi az ötvenes évek elején volt. A hétvégi telkeken-, sőt a szőlőültetvények mellett is igen sok ribizketelepítést látni mostanában. A gyümölcs- félék közül ia’bogyósok, és a meggy jött divatba. Nem véletlen,: a Vitaminban szegény téli hónapok után, tavasz végétől nyár elejéig terjedő időszakban a legértékesebb friss gyümölcs a szamóca, ribizli, málna. Gazdag vita- -miiinforrások. Sokoldalú felhasználásuk miatt úgy belfödi mint külföldi piacokon egyformáin keresettek. Telepítés után 1—3 év alatt termőre fordulnak. A -piros ribiszke gyümölcse nyersfogyasztásra, valamint feldolgozásra -(szörp, bor, jam, stb.) egyaránt alkalmas. Területen való elhelyezkedésben, -talajban nem igényes, a tápanyag-utánpótlást és a jó ápolást nagyobb terméssel honorálja. Az őszi ültetés eredményesebb, mint a tavaszi, mert a ribiszkék korán hajtanak. Forgalomba kerül oltványként magas törzsön, valamint bőkor alakban. Telepítés után 3 év múlva -terem. Fajtái önter- mékenyülők. Fajtatársiftás nélkül is termelhetők. Ma_ -gas törzsön a házikertben 160x80 cm sor- és tőtávolságra, a bokor alakút 200x100 cm sor- és tőtávolsálgra telepítik. Azért a különlegességek mellett ne feledkezzünk meg a mindennapi zöldségfélékről sem. Idén tavasszal nem lehetett sehol sem fokhagymához jutni, s most a május elsejei ünnepek előtt Szek- szárdon például egyetlen egy üzletben sem volt sárgarépa. Pedig mlaijd minden levesbe kell belőle, s kö-rétnök is ajánlják. A sárgarépa értékét magas loaratin és C-vitamin- tartalma mellett jelentős mennyiségű ásványi só. és cukortartalma adlja. Hőigénye mérsékelt, a nagy meleg — különösen szárazsággal párosulva — hátráltatja -a gyökér növekedését -és rontja annak ízét A hideget általában jól tűri. A magvak csírázásához és a kelés után egy 'ideig sok nedvességet kíván. Később már kielégítően fejlődik szárazabb viszonyok között is. A laza szerkezetű, elegendő tápanyagot és nedvességet tartalmazó, enyhén meszes talajokon adja a legjobb termést. A magvetés ideje a te- nyészidő -hosszától függ. A hajtatálsi fajták december közepétől vethetők fűtött vagy fűtetlen fólia alá. A közepes és hosszú tenyészidejű fajtákat február végétől folyamatosan vessük. Sortávolság 30—40 cm. A vegyszeres gyomirtást jól tűri. A házikertben is engedélyezett gyomirtó szerek: Merkazin, Afalon, Limuron. A sárgarépát, a petrezselymet ne sorba vessük, hanem a magot tenyérnyi széles sávon egyenletesen szórjuk el mert így kevesebb egyeléss-el is megfelelő növényállomány nyerhető. Egy öt tagú család évi frisszöldHárom fajtája -terjdt el:az egyik a Jonkheer van tets. Haliam d eredetű fajta. Erős növekedésű, felfelé törekvő bőkor. Korán, június -közepétől érik július 10-ig, s igen bő termő. Fürtje hosszú, bogyói nagyok, sötétvörös színűek, enyhén savanykás ízűek. Évről évre jól terem, és fagytűrő. A Red Lake az Egyesült Államokból származó fajta. Középerős növekedésű, június második felében érik. Bogyói középnagyok, sötétpiro- eak, kellemes savanykásak. Gyümölcse nem hullik, sokáig bokron hagyható. A Csabai bőtermő új magyar -fajta. Erős növekedésű, a bogyók színe sötétpiros, bőlevű. Ize kellemes', savany- kás. Rendkívül -bőtermő. Július közepétől érik, 'levélbetegségekre nem érzékeny. A meggy legkeresettebb gyümölcseink egyike, frissen és tartósítva egyaránt közkedvelt. A meggy talajban és fekvésben nem különösen igényes. A túl párás helyeken azonban kön-nyen monília- fertőzést kaphat, ezért inkább szellős, nyílt fekvésbe való. A meggyfajták zöme — egyes fajták kivételével — önmeddő, ezért feltétlenül több fajtát kell együtt telepíteni, sőt a cseresznye és meggy vegyes ültetése is előnyös. A meggyfajták érési sorrendje a ’következő június első hetétől: Meteor korai, Érdi nagy gyümölcsű, Érdi bőtermő, Uj-fehértói fürtös, Cigánymeggy klónak és a Pán- dy üvegmeggy kiónok. D. VARGA M.
