Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

2 ^tPÜJSÁG 1980. május 7. Jugoszlávia gyászol Következetesen haladunk a Tito által kijelölt úton Vladimír Bakancs beszéde a belgrádi gyászgyűlésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államfő ked­den részvétlátogatást tett Jugoszlávia moszkvai nagy- követségén. (Képtáv írónkon érkezett.) Jugoszlávia egész társadal­ma gyászolja az elhunyt Tito köztársasági elnököt. A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Államel­nöksége, a JKSZ Központi Bizottsága és a jugoszláv tár­sadalmi-politikai szervezetek vezető testületéi kedden dél­előtt Belgrádban, a szakszer­vezetek székházának nagy­termében együttes központi gyászgyűlést rendeztek Joszip Broz Tito állam- és pártelnök halála alkalmával. A gyűlést Lazar Kolisevsz- ki, az államelnökség elnöke nyitotta meg. Ezután Vladimir Bakarics, az állam- és pártelnökség tagja mondott beszédet. Mél­tatta Joszip Broz Tito élet­útját. A szónok részletesen szólt Tito marsallnak az antifasisz­ta népfelszabadító háborúban betöltött kimagasló szerepé­ről, majd átfogó képet adott az általa vezetett ország fel- szabadulás utáni, három és fél évtizedes szocialista építő­munkájának eredményeiről. — Tito elnök neve túllépte Jugoszlávia határait, össze­kapcsolódott a béke, a népek közötti együttműködés és a haladás ügyével. Megfogad­juk, hogy következetesen ha­ladunk tovább az általa ki­jelölt úton, éppen ezért derű­látóan nézünk a jövőbe, s úgy őrizzük a ránk hagyott örökséget, mint a szemünk fényét — mondotta befejezé­sül Vladimir Bakarics. Az Internacionálé elének- lése után a gyászgyűlést La­zar Kolisevszki zárta be. ___ m R észvéSdogatást tett ked­den Jugoszlávia moszkvai nagykövetségén Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Alekszej Koszi­gin miniszterelnök, valamint az SZKP és a szovjet állam számos más vezetője. A szov­jet vezetők részvétüket fe­jezték ki joszip Broz Titó- nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­kének, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége elnökének elhunyta alkalmából. Jugoszlávia nagykövetségén kedden több ezer moszkvai is kifejezte részvétét Joszip Broz Tito halála alkalmából. Joszip Broz Tito temetésé­nek napján gyászlobogókat helyeznek el Moszkva, Lenin­grad és a köztársaságok fő­városainak középületein. * A Német Demokratikus Köztársaság párt- és állami vezetői — élükön Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB fő­titkárával, az NDK Állam­tanácsának elnökével, Willi Stoph miniszterelnökkel és Horst Sindermannal, a népi kamara elnökével, a politikai bizottság tagjaival — kedden, Tito elnök halála alkalmá­ból részvétlátogatást tettek Jugoszlávia berlini nagykö­vetségén. Berlinben kedden bejelen­tették, hogy a Tito elnök belgrádi temetésén részt ve­vő NDK párt- és állami kül­döttséget Erich Honecker ve­zeti. * Számos más állam- és kor­mányfő is bejelentette, hogy részt vesz Tito köztársasági elnök csütörtöki temetésén. A francia küldöttséget Ray­mond Barre miniszterelnök, a görögöt Konsztantin Ca­cosz köztársasági elnök ve­zeti. Ott lesz a temetésen In­dira Gandhi indiai minisz­terelnök, Karl Carstens nyu­gatnémet szövetségi elnök és Helmut Schmidt kancellár, Alessandro Pertini olasz köz- társasági elnök, Portugáliá­ból Antonio Ramalho Eanes köztársasági elnök, Török­országból Fahri Korotürk köztársasági elnök. * Joszip Broz Tito, a JSZSZK elnöke, a JKSZ elnöke el- hunytával kapcsolatban az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége olyan döntést hozott, hogy szovjet párt- és állami delegációt küld Belgrába Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének vezetésével. A küldöttség tagjai lesz­nek Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Nyikolaj Rogyionov, az SZKP KB tag­ja, a Szovjetunió belgrádi nagykövete. Választási nagygyűlés Zuglóban és Egerben (Folytatás az 1. oldalról.) maszt fokozottabb követelmé­nyeket, hanem a tudati szfé­rában is. ’ — Társadalmunk közössé­gi társadalom, az egyének csak a közösséggel együtt boldogulhatnak. Ezért foko­zott figyelmet kell fordítani a szocialista együttélés, az emberi kapcsolatok elemi normáira. — Társadalmunk szocialis­ta vonásainak erősítését nem az életszínvonal emelése he­lyett állítjuk előtérbe, hanem azért, mert meggyőződésünk, hogy az egészséges légkör elemi emberi igény, s egyben olyan fontos termelési té­nyező is, amely közelebb visz közös, nagy társadalmi és nemzeti programunk, a fej­lett szocialista társadalom megvalósításához — hangsú- Szabó Imre, Hemes megye 9- lyozta Óvári Miklós, majd es számú választókerületé­nek országgyűlési képviselő- jelöltje, a detki Magyar— Bolgár Barátság Termelőszö­vetkezet állami díjas elnöke szólt a nagygyűlés résztvevői­hez A felszólaló ezt követően hangoztatta, hogy nemcsak a kommunisták, hanem Heves megye egész lakossága, a lakosság valamennyi rétege helyesli és támogatja a párt politikáját, s ennek végre­hajtását tettekkel is segíteni akarja. Nagygyűlés Csehszlovákia (elszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Az internacionalizmus, a két nép barátsága jegyében rendezett kedden nagygyű­lést — Csehszlovákia felsza­badulásának 35. évfordulója alkalmából — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa a VIII. kerületben, a Taurus Gumiipari Vállalat kultúrtermében. A himnuszok elhangzása után • Molnár Béla, a HNF OT titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, köz­tük az elnökségben helyet foglaló Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, Gyenes András,t az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárát, Szekér Gyulát, a Miniszter- tanács elnökhelyettesét, Ka­tona Imrét, az Elnöki Ta­nács titkárát, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztert, Trethon Fe­renc munkaügyi minisztert, RoSka István külügyminisz­ter-helyettest, Václav Mora- vecet, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövetét, továbbá a fő­város és a VIII. kerület párt- és állami szerveinek, vala­mint dolgozóinak képviselőit. A nagygyűlésen Szekér Gyu­la mondott ünnepi beszédet, és felszólalt Václav Moravec. Edward Babiuch Moszkvában A szovjet kormány meghí­vására kedden hivatalos bará­ti látogatásra Moszkvába ér­kezett Edward 'Babiuch, a LEMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Lengyel Nép- köztársaság m inis ztereLn öke. Babiuch moszkvai tanács­kozásainak központjában el­sősorban a gazdasági és a politikai együttműködés to­vábbfejlesztésének úitj'ai áll­nak majd. Erről mindenek­előtt Koszigin szovjet mi­niszterelnökkel folytat tár­gyalásokat, s találkozik a szovjet kormány más tagjai­val is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta Babiuchot. Leonyid Brezsnyev mele­gen üdvözölte a nemrégiben kinevezett lengyel kormány­főt, sok sikert kívánt iá 'len­gyel minisztertanácsnak a LEMP VIII. kongresszusán elfogadott határozatok végre­hajtására irányuló tevékeny­ségéhez. Kedden délután a Kreml­ben megkezdődték a szovjet —lengyel tárgyalások. A megbeszéléseken szovjet rész­ről Alekszej Koszigin, az SZKP KlB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, lengyel részről pedig Ed­ward Ba'biuoh, a LEMP KB PdMti'kai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke vesz részt. PANORÁMA BUDAPEST A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség támogatásá­ról és szolidaritásáról bizto­sította a kubai forradalmat, az önfeláldozó kubai népet és Kuba hős fiatalságát — hangsúlyozta Daniel Alva­rez, a DÍVSZ alelnöke ked­den, a szövetség székházá­ban tartott sajtótájékoztatón. Az USA-nak a karib-tengeri térségben kifejtett provoká­cióiról — különös tekintet­tel a Kuba elleni manőve­rekre — mondotta el a vi­lág haladó és demokratikus ifjúsági szervezeteit tömörítő legnagyobb nemzetközi ifjú­sági' szövetség álláspontját. MOSZKVA Moszkvában kedden foly­tatta munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. A munkában a tagállamok állandó képviselői, a kormá­nyok elnökhelyettesei vesz­nek részt. A magyar küldött­séget Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese vezeti. Az ülésen átte­kintik a KGST-nek a tanács múlt évi ülésszaka óta el­telt időszakban kifejtett te­vékenységét, előkészítik a Prágában sorra kerülő leg­közelebbi ülésszakot. Meg­vizsgálják a komplex prog­ram végrehajtásának tapasz­talatait, az együttműködési célprogramok teljesítését és a KGST munkájának egyéb időszerű kérdéseit. PÁRIZS A párizsi cionista katonai, ellenállás nevű, eddig isme­retlen szervezet vállalta magára a Líbia párizsi nagy- követsége ellen kedden haj­nalban végrehajtott bomba- merényletet. A robbanás sze­mélyi sérülést nem okozott, de jelentős anyagi kár kelet­kezett, az épület és 19 kö­zelben parkoló személygép­kocsi megrongálódott. HANOI Phnom Penh-ben élesen bírálják az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának ha­tározatát, amely szerint nem­zetközi konferenciát hívnak össze a Kambodzsának nyúj­tandó sürgős nemzetközi se­gélyről. A kambodzsai kül­ügyminisztérium nyilatko­zatban utasította vissza az ASEAN (Délkelet-ázsiai Or­szágok Szövetsége) — tagál­lamainak kezdeményezésére született határozatot, s azt — semmisnek nyilvánítva — az ország belügyeibe való súlyos és durva beavatko­zásnak minősítette. Huszonöt éves a Varsói Szerződés (3.) A biztonság záloga Az eddigiekből láttuk: a Varsói Szerződés Szervezete válaszul jött létre egy veszé­lyes indítékú katonapolitikai döntésre. A Német Szövetsé­gi Köztársaság felfegyverzé­se, a fél milliós Bundeswehr felállítása komoly veszélyt jelentett Európa biztonságá­ra, s tovább rontotta a hideg- háborús évek amúgy is fe­szült légkörét. A szocialista országok kénytelenek voltak magasabb szintre emelni fegyveres erőik együttműkö­dését: létrehozták az egyesí­tett parancsnokságot. A Varsói Szerződés had­seregeit a szolidaritás, a pro­letár internacionalizmus esz­méin alapuló fegyverbarát­ság teszi egységessé. Az egyesített fegyveres erőkön belül kiemelkedő szerepe van a Szovjet Hadseregnek. Ennek csak az egyik oka, hogy a Szovjetunió a tagál­lamok közül az egyetlen, amelyv a legkorszerűbb ra­kéta-nukleáris arzenállal. rendelkezik. A Szovjetunió — egy győztes világháború tapasztalatainak birtokában — különleges felelősséget érez földrészünk és a világ biztonságáért. E felelősség jegyében — az érintett or­szágokkal kötött megállapo­dás álapján — a Szovjetunió ideiglenesen csapatokat ál- lomásoztatott Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK és Magyarország területén, kiegyensúlyozva ezzel a nyugat-európai országokban lévő amerikai, brit, kanadai és francia erőket. A Varsói Szerződés kato­napolitikájának elveit a leg­felsőbb politikai vezetés ha­tározza meg. A Politikai Tanácskozó Testület ellenőr­zést gyakorol a katonai ve­zető szervek felett is. A szer­vezet egész tevékenységében meghatározó a politika el­sőbbsége a katonai meggon­dolások felett. A szocialista országok kommunista és munkáspártjai, kormányai azonban tisztában vannak azzal, hogy korunkban mek­kora jelentősége van a vé­delem biztosításának. Állan­dóan gondoskodnak tehát arról, hogy a VSZ tagálla­mainak fegyveres erői meg­felelő képességgel rendelkez­zenek az ellenséges fenyege­tés elhárítására. A tagországok fegyveres erőinek együttműködését szolgálja az Egyesített Fegy­veres Erők (EFE) Parancs­noksága, amelynek élén a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé által kinevezett főparancsnok áll. Helyette­seit az egyes országok kor­mányai jelölik ki. A parancs­noksághoz tartozik az EFE törzse, a közös légvédelmi parancsnokság és a hadi- technikai fejlesztést szol­gáló testület. A testvéri had­seregek együttműködésének magas szintű koordinálását szolgálja a Honvédelmi Mi­niszterek Bizottsága, és az EFE Katonai Tanácsa. A VSZ-országok hadseregei megosztják egymással a hadtudományi és haditech­nikai kutatások eredményeit. Azonos fegyvertípusokat rendszeresítenek. Azonosak természetesen a kiképzés fő elemei is. Ez az alapja a feltétlenül szükséges, közös hadműve­leti-harcászati gyakorlatok, törzsvezetési, parancsnoki gyakorlatok lebonyolításá­nak. A gyakorlatokat korlá­tozott létszámú csapatok részvételével tartják, más­más országokban. Legutoljá­ra, 1979 májusában, hazánk területén tartották meg a „Pajzs—79” gyakorlatot, amelyen a magyar katonák és szovjet, bolgár, csehszlo­vák és román fegyverbará- taánk vettek részt. Hazánk alapító tagja a Varsói Szerződés Szervezeté­nek. A magyar külpolitiká­nak immár huszonöt éve meghatározó eleme ez a tény. Magyarország aktív részese a Varsói Szerződés béke­kezdeményezéseinek, s alig­ha vonható kétségbe: or­szágunk nemzetközi tekinté­lyének növekedéséhez alap­vetően hozzájárult az a hely, amelyet a szocialista szövet­ségi rendszerben elfoglalunk. Kádár János mondotta a párt XII. kongresszusán: „A Magyar Népköztársaság szö­vetségeseivel, a Szovjetunió­val, a Varsói Szerződés töb­bi tagállamával együtt* a vitás kérdések politikai meg­oldásának híve, támogatja a fegyverkezési verseny megállítását célzó javasla­tokat, azt, hogy az egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Minden lépést ké­szek vagyunk megtenni, amely az általános leszere­lés nagy célja felé közelít. A Varsói Szerződés Szerve­zete — amelynek keretében a Magyar Népköztársaság híven teljesíti kötelezettsé? geit — immár huszonöt éve látja el becsülettel védelmi feladatait. A Varsói Szerző­dés Szervezete nem törek­szik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni aka­ratát a másik félre és — jo­gosain — ilyen magatartást vár el a szemben álló erők­től is.” Ezek a szavak, a velük ki­fejezett gondolat meghatá­rozzák az MSZMP, a magyar kormány törekvéseit. Hu­szonöt éves szövetségi rend­szerünk megfelelő keretnek bizonyult országunk bizton­ságának garantálására. Elég a térképre tekinteni, hogy világos legyen, mit jelent ez egy olyan országnál, amely a földrészt keresztülszelő -utak találkozásában terül el. A biztonság fegyveres erővel való garantálása nincs ellentétben a szocialista bé- kepal.ititoa alapelveivel. A mi hadseregeink fenntartása és szükségszerű korszerűsí­tése nem más népek ellen irányul, nem szolgál hódító célokat. Országaink arra tö­rekednek, hogy a jövőben ne legyen szükség hadseregek­re. Ezt szolgálja leszerelési politikájuk. A szövetséget, az egyesített fegyveres erő­ket azonban mindaddig fenn kell tartani, amíg a milita- rizmus erői veszélyes lépé­seket tesznek, s katonai erő­vel akarnak nyomást gya­korolni a szocializmus or­szágsaira. Történelmi tény immár, hogy a Varsói Szer­ződés egysége, összeforrott- sága korunkban a béke meg­őrzésének, a nemzetközi biz­tonság szavatolásának leg­szilárdabb záloga. MIKLÓS GABOR Kádár János látogatása a Pajzs—79 gyakorlaton

Next

/
Thumbnails
Contents