Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-31 / 126. szám
ft 1980. május 31. Képújság Kaposszekcső, Kossuth Mgtsz Régi idők parlamentig (9.) Nyolcszáz hektár kukorica víz alatt Üjból földbe kerül a mag Sokáig emlékezetes marad Kaposszekcsőn 1980. május 11-e. Az esőzések során a Kapos már nem fogadta magába a Baranya-csatorna vizét, s így a szövetkezet 800 hektáros kukoricatábláját elöntötte. A kaposszekcsőiek időben elvégezték a tavaszi munkákat, a kukorica vetésével is időben végeztek. Az árviz és a belvíz azonban tönkretette az addigi munkát. Helyenként méteres, a mélyebben fekvő részeken pedig még a házakat is veszélyeztette a viz. A kár elhárítását azonnal megkezdték, elvezették a vizet, de sajnos, 400 hektáron újból kellett vetni. Soron kívül kaptak rövid tenyészidejű magokat, s megfelelő tataj- előkészités után a héten befejezték az új vetését. hj—gk A víz levonult, ilyen a talaj Kenyeres-Kanfmann kontra Bajcsy-Zsilinszky Endre A Magyarország című napilap 1935. március 31-i számából idézünk: „Az urnák elé járul a nemzet, hogy szavazatával összehívja az új nemzetgyűlést. Mit érzünk a sorsdöntő vasárnap előtt? Nincs egyéb mondanivalóm; essünk túl rajta, ilyen érzéssel ülhetünk be egy világtól elmaradt vidéki fogorvos székébe: essünk túl rajta”. Maga a „műtét” már jóval előbb kezdődött — s egyáltalán nem steril eszközökkel. Idő előtti házfeloszlatással, amelyet a kormánypártban dúló ellentétek idéztek elő. Gömbös Gyula miniszterelnök, Horthy szegedi tizenkét kapitányának egyike, Hitler lelkes híve, az elszánt akarnok, elérkezettnek látta az időt, hogy megszabaduljon Bethlen István gyámkodásától, aki ugyan átadta a miniszterelnöki pozíciót, de továbbra is a kormánypárt vezére maradt. Az új választásokon Bethlen hívei helyett Gömbös emberei lettek a kormánypárti jelöltek. Alighogy ily módon március 5-én feloszlatták a Házat, megkezdődött a „foghúzás” előkészítése. A választási törvény szerint nem indulhatott mindenki ,cs,ak az, akinek a jelölését legalább a választók 10 százaléka — ajánlási íven — aláírásával támogatta. Vagyis négy-öt jelölt esetén már a választók fele előzőleg aláírásával bizonyította, hogy milyen jelöltet támogat. Az^ aláírásokat a választási főbiztosok bírálták felül. A választási főbiztosokat viszont a kormány nevezte ki. így aztán a kormánypárt listáin nyugodtan szerepelhettek „holt lelkek” — már régen temetőben nyugvó vagy akár soha nem élt emberek. Az ellenzéki pártok számára viszont ajánlatos volt, hogy a szükséges aláírások kétszeresét-háromszorosát tartalékban tartsák. Még a legjobb indulatú választási főbiztos is legalább az aláírások egyötödébe belekötött, s érvénytelennek jelentette ki. Ezen a választáson csak az lehetett képviselő, akit Gömbös is annak szánt. Kiadta a parancsot: Bajcsy-Zsilinszky Endréből nem lehet az. Gyűlölte őt, mert 1933-ban, amikor Gömbös a parlament háta mögött meglátogatta — mégpedig elsőnek a külföldi államfők közül — a hatalomra jutót Hitlert, Zsilinszky felelősségre vonta a képviselőházban, s többek között kijelentette: „Vegye tudomásul a miniszterelnök úr, hogy itt német világ nem volt ezer éven át, s itt német világ nem lesz! Hogy ezt megakadályozzuk, elmegyünk a golyókig és az akasztófáig!” Bajcsy-Zsilinszkyt az előző parlamentbe Tarpa küldte, s most is'ótt jelöltette magát. Az Egységes Párt ellen- jelöltjéül Kenyeres Miklóst állította, Gömbös Gyula táviratban ajánlotta: „Küldjétek az országgyűlésbe barátomat. Kenyeres Miklóst!” A választások előtt kilenc nappal éjszaka a csendőrök megszállták Tarpát és kiutasították Bajcsy-Zsilinszky három megbízottját. A főispán, a főszolgabíró és a végrehajtó járta a falut. Zaklatták azokat, akiket Bajcsy-Zsilinszky híveinek ismertek. Tíz-húsz- • harminc pengőt fizettek viszont egy Kenyeres-voksért. A Vitézi Szék — amelynek pedig Bajcsy-Zsilinszky ekkor még tagja volt, a választások után mondott le címéről — utasította tagjait, hogy Kenyeresre adják szavazatukat. S akit még ily módon nem „győzték meg”, hogy Tarpa és az ország népe számára az egyedüli üdvözítő ha Kenyeres Miklós bekerül a Parlament padsoraiba, azt a választás előtti éjszakán a csendőrök tartóztatták le. Hatalmas hóviharban, szuronyok közt kísérték őket a huszonkét kilométerre levő Vásárosna- ményba. És a választások estéjén a főispán és a főszolgabíró mosolyogva gratulálhatott Kenyeresnek: győzött a nyílt szavazáson. A Szabadság, Bajcsy-Zsilinszky lapja, ekkor már több nagy cikkben leplezte le, hogy kicsoda Gömbösék tar- - pai képviselőjelöltje. Bebizonyította, hogy az illető, jóllehet a Kenyeres nevet használja, ezt jogtalanul teszi, tulajdonképpen neve Kaufman, s az igazi keresztneve sem Miklós. Gömbösék nem vették tudomásul a leleplezéseket. Csak amikor Dinnyés Lajos interpellált a Parlamentben, akkor voltak kénytelenek a Kenyeres—Kaufmann-ügy- ben elrendelni a vizsgálatot. A közigazgatási bíróság megsemmisítette mandátumát, s bíróság elé állították. Okirathamisításért és szélhámosságért ítélték el. A megüresedett mandátumért pedig pótválasztásokat tartottak. A hatóságok ismét kíméletlen terrorra kaptak utasítást. A pótválasztásokon Konkoly-Thege huszár ezredest hatvankilenc szótöbbséggel választották képviselővé. Bajcsy-Zsilinszky pedig kiszorult a parlamentből. Az 1939-es választások után Bajcsy-Zsilinszky, aki valóban a nemzet érdekeinek képviseletét tartotta feladatának, ismét elfoglalhatta helyét a képviselőházi padsorokban. Jelen volt 1941. június 27-én, amikor Szinyei Merse Jenő alelnök így nyitotta meg a tanácskozást: — Az egész országban nagy megdöbbenést és mélységes felháborodást váltott ki az a népjogellenes támadás, amelyet hazánk egyes területei ellen a szovjet légi haderő a tegnapi napon intézett. Úgy vélem, a tisztelt Ház, minden egyes tagjának érzelmeit is tolmácsolom akkor, amikor innét, a képviselőház elnöki székéből ezt a minősíthetetlen támadást megbélyegzem. És egyúttal mélységes részvétünket nyilvánítom az ártatlan áldozatok és hozzátartozóik iránt. Bárdossy miniszterelnök felállt: — Tisztelt Ház! Egészen rövid bejelentést szeretnék tenni. A Ház elnöke méltó szavakkal bélyegezte meg a szovjet népjogellenes és minősíthetetlen támadást. A magyar királyi kormány megállapítja, hogy e támadások következtében Magyar- ország és a Szovjetunió között a Hadiállapot beállott. A Ház mindkét oldalán éljenezni, tapsolni kezdtek a képviselők. Bárdossy felemelte kezét, csendet kért, s aztán így folytatta: — Még csak egy mondatot. A magyar haderő a megfelelő megtorló intézkedéseket meg fogja tenni. Újra felhangzott az éljenzés, a taps. Az általános ovációban elveszett egy közbekiáltás. — önnek nem volt joga... — szólt Bajcsy-Zsilinszky Endre, de hiába tiltakozott. Az ellenzék dermedten ült a helyén. Bárdossy, akárcsak a képviselőház tagjai, tudomást sem vettek Bajcsy- Zsilinszky Endre közbeszólásáról. A Ház áttért a földművelésügyi bizottság jelentésére a „rendkívüli fahasználatok mértékéről!’. A Ház, amelynek tagjai olyan sokszor hivatkoztak az „alkotmányosságra”, nem tudták, hogy mind a hadba lépéshez, mind a magyar haderő idegen földön való alkalmazásához az országgyűlés előzetes beleegyezése lett volna szükséges. Azt sem voltak hajlandók tudomásul venni a képviselők, amiről a fél ország beszélt: Kassát valójában nem szovjet, hanem álcázott német repülőgépek bombázták — a német és a magyar vezérkar ezzel a provokációval teremtett ürügyet Magyarországnak a Szovjetunió elleni hadüzenetéhez. Végül estére már azt is tudták valamennyien, hogy amikor Bárdossy bejelentette: a magyar haderő intézkedéseket fog tenni, valójában már magyar repülőgépek szovjet városokat bombáztak. A képviselők mégis hallgattak. Igaz, Bárdossy csak bejelentett, s — alkotmányellenesen — nem szavaztatott. De senki nem szólt a bejelentés ellen. Sem a szociáldemokraták, sem a polgári ellenzék tagjai, akiket pedig egy világ választott el a hadüzenetet tombolva ünneplő nyilasoktól. Ezek a nyilasok hatalomra jutásuk után meggyilkoltatták a tisztán látó, bátor képviselőt. (Folytatjuk) PÁSZTOR IMRE Talajelőkészítés és -fertőtlenítés Béke- és barátsági hónap Szövetkezeti békegyűlés Bonyhádiul Mint azt már az idei béke- és barátsági hónapról szóló előzetes tudósításunkban jeleztük, a különböző társadalmi szervezetek amellett, hogy vezetőik, tagjaik részt vesznek a gyűléseken; baráti találkozókon, önálló rendezvényeket is tartanak. A szövetkezeti mozgalom megyei rendezvényét tegnap délután tartották meg Bony- hádon, a városi művelődési házban. Békés Ferenc állami díjas, nyugdíjas pedagógus, a városi népfrontbizottság al- elnöke köszöntötte a résztvevőket, szövetkezeti dolgozókat és vezetőket, köztük a TESZÖV, a KISZÖV és a MÉSZÖV vezetőit, majd az általános iskolások műsora után Daradics Ferenc ország- gyűlési képviselőjelölt mondott ünnepi beszédet, méltatva a világméretű békeharc eddigi sikereit, szólt a béke védelmében elvégzendő feladatokról. Helyenként még fényes víztükör van a táblákon Tarpa, 1935-ös választások: Bajcsy-Zsilinszky Endre a választóhelyiség előtt, csendőrök között
